Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-02 / 44. szám

I 4 NŐGEÍD < 1964. április 2. csütörtök Bemutatásra váró és készülő új magyar filmek A Magyar Filmgyártó Vállalat alkotócsoportjai több játékfilmet fejeztek be; áprilisi premier lesz Marton Endre Már nem olyan időket élünk című ironikus hangú filmje, a Sodrásban, Gaál István al­kotása és A pénzcsináló, amelyet Bán Frigyes ren­dezett. Elkészült Az arany­iéi, a Máriássy házaspár Karambol című alkotása, továbbá Fejér Tamás ren­dezésében a Miért rosszak a magyar filmek. Révész György rövidesen febejezi az Igen című alko­tását. főbb szerepeit Dar­vas Iván, Béres Ilona, és Horváth József játssza. Zolnay Pál rendezi a Négy lány az udvarban című fil­met, amelyben Törőcsik Mari, Dallos Szilvia, Nagy Anna, Parragi Mária és Gábor Miklós játszik fő­szerepet. Az Érvényesülés írója és rendezője Kovács András. Mai fiatalok problémái­val foglalkozik Szabó Ist­ván Az álmodozás kora cí­mű első játékfilmje, főbb szereplői: Béres Ilona, Bá­lint András, Halász Jutka és Asztalos Béla. Az öz­vegy menyasszonyok-at Gertler Viktor rendezi Fe­dor Ágnes novellája alap­ján; a történet hőse egy „bőszívű” gépkocsivezető, akit Garas Dezső formál meg a filmen. A hiszékeny nők szerepét Mezei Mária, Máthé Erzsi, Sütő Irén, Bé­kés Itala, Böröndy Kati és Vay Ilus játssza. Láthatatlan dolgozók E múzeum eleven kiállí­tási tárgyai szabad szem­mel nem láthatók. Olyan mikroorganizmusokat gyűj­töttek itt össze, amelyek lehetővé teszik a földek termőképességének lénye­ges növelését. E mikroor­ganizmusoknak a talajból való kiválasztásán és az egész „kollekció” összeál­lításán a mikrobiológusok több nemzedéke munkál­kodott. Az összszövetségí Me­zőgazdasági Mikrobioló­giai Tudományos Kutató Intézetben találjuk a több mint ezer kölnféle mik­roorganizmusoknak e rit­ka gyűjteményét. A „kiál­lítási tárgyak" tárolása nagy nehézségekkel jár, mert e „tárgyak” szeszé­lyesek, szeretik a meleget és a nedvességet, s mag- határozott táplálékra van szükségük. Jó gondozás hiánya esetén elvesztik tu­lajdonságaikat. Az intézet tudósai nagy segítséget nyújtanak a mű­trágyát gyártó üzemeknek és a laboratóriumoknak, a kolhozoknak és a szovho- zoknak, hatékony mikro­organizmus-tenyészetek­kel látják el őket. A Szovjetunióban 1904- ben a termés növelése ér­dekében 35 millió hektár­nyi területen fognak bak­tériumtrágyákat alkalmaz­ni. A mikrobiológiai intézet tudósai a gyűjteményt ál­landóan kiegészítik és megújítják, a legaktívabb baktérium-törzseket kivá­logatják. Kapcsolatot tar­tanak a külföldi mikrobio­lógusokkal. Az utóbbi idő­ben Japánból 20 olyan baktériumtörzs érkezett, amely elősegíti az amino- savak gyors képzését. Az Egyesült Államokból és Franciaországból a rostnö­vények terméshozamát nö­velő baktériumtenyészete­ket küldtek. , /Hit ohm ih atunk a IMke fa Szfre/aUzmuj eíntíí fal// á i ra tba n ? A folyóirat vezető helyen közli Piotr Jaroszewicz- nek. a Lengyel Népköztár­saság miniszterelnök-he­lyettesének a szocialista országok gazdasági együtt­működéséről írt átfogó ta­nulmányát. A szerző érté­keli a KGST 15 éves tevé­kenységét és rávilágít arra, hogy a KGST munkássága jelenleg főleg arra irányul, hogy biztosítsa a népgaz­dasági tervek, s ezen belül a tudományos kutatómunka koordinálását, valamint a termelés szakosítását és kooperációját a KGST-tag- államok között. Fuad Nasszar, a Jordá­niái KP Központi Bizottsá­gának főtitkára és Aziz al Hadzs iraki publicista a nemzeti felszabadító moz­galom és a világforradalmi folyamát összefüggéseit tárgyalják közösen írt cik­kükben és arra a követ­keztetésre jutnak, hogy ko­runkban a nemzeti felsza­badító mozgalom a szocia­lista forradalom „tartaléká­ból” az egységes világfor­radalmi folyamat szerves és fontos alkotórészévé vált. Érdekes tanulmányt kö­zöl a folyóirat John Lewis angol, filozófus tollából Fi­lozófia és politika címmel. A szerző bírálja a jelen­kori főbb, idealista filozó­fiai irányzatokat (liberális idealizmust, az életerő fi­lozófiáját, az empirizmust és a progmatizmust), me­lyeknek befolyásától még a szocialista ^országok sem mentesek, ugyanakkor rá­világít a dogmatikus néze­tek káros voltára is: ezek­nek képviselői ugyanis me­tafizikusán alkalmazzák a múlt fogalmait a mai meg­változott világ jelenségei­re. PiNi Ér - sz-ÁBó ; r Wi y i/A KilC'l ■ r A TT , úPV ww* • ..mV .............. F ■ . ­ÍOr ~í ‘ VQf VApAM 35. — Azt hiszem, belátható időn belül nemigen. Most megmagyarázzam neked, hogy miről van szó? Igen, sajnos, el kell mennem két hétre. . . — De miért kell neked mindig ott lenned? Azt hi­szed, csak te vagy az okos, nélküled már semmit sem tudnak csinálni? A Jancsi­ka vár bennünket szomba­ton délután és vasárnap. Két levélben is megírta ... Másfél hónapja nem lát­tuk ... — íi azért lemehettek ... — Ti! Ti! Neked is jön­nöd kellene ... Na, de hagyjuk!... Hány inget ké­szítsek? — Nem kell egy sem. — Most még neked áll feljebb. Mit fogsz felven­ni? — Ügy értem, hogy itt­honról nem kell... Mas­karába bújok... Az asszony elmosolyo­dott. Egyszer látta a fér­jét elmaszkírozva, s még akkor sem hitte el neki, hogy ő az, amikor a leg- meghittebb családi dolgo­kat suttogta a fülébe ... Tulajdonképpen megértette a férjét, hiszen jól tudta, hogy ez a hivatása, s ebben a szolgálatban nincs reggel és este, nappal és éjjel; ha a parancs úgy szól, akkor menni kell... Azért mégis rosszul esett neki, hogy a hét végére tervezett prog­ramjuk ismét felborul, és két hétig újra egyedül kell lennie a gyerekekkel, ö is dolgozott, és ráhárult a négy gyerekkel járó min­den gond, baj. Előfordult, hogy férje hetekig csak vendégségbe járt haza, fe­hérneműt váltani. De az is megtörtént már, hogy ha­zaküldött ingért, alsónad­rágért, mert még arra sem volt ideje, hogy haza sza­ladjon __ T iltakozott benne az asz- szony, az anya, noha tit­kon megértette... A gyerekek vacsora köz­ben elmesélték, mit láttak a televízióban: helyszíni közvetítést Lillafüredről, az üdülőből. Nem tudták meg­érteni, hogy az apjuk miért kapja fel a fejét, s miért szalad a telefonhoz ... Csak amikor lecsillapodva visz- szatért a vacsorához, akkor merték megkérni, hogy en­gedje el őket is Lillafüred­re nyaralni. Pálos megígér­te, hogy télen szerez be­utalót, és ott fognak üdül­ni. — Mondom, hogy egész biztos.... — nyugtatta meg a kisfiút és a kislányt, de hirtelen olyan álmos­ság vett rajta erőt, hogy alig tudta nyitva tartani a szemét... A gyerekek vissza akar­tak ülni a televízióhoz, de édesanyjuk ágyba párán­Ördögi cilinder és süketkamra Pillanatképek a bátor emberek kohójából Mikor emelkednek a ma­gasba a következő szovjet űrhajósok? Vajon legkö­zelebb több űrhajót lőnek- e fel egyszerre, vagy egy Űrhajót néhány főnyi le­génységgel? Vajon a leg­újabb kísérletekkel nem készítették-e elő az ember- vezérlésű űrhajók felbo­csátását? S a szovjet űrha­jósok városának lakói kö­zül ki lesz a következő, vi­lágűrrepülés hőse? ŰRHAJÓS VÁROS Se végük, se hosszuk az izgalmas kérdéseknek, de a válaszok egyelőre még nem ismeretesek. Ézért a közvélemény mohó kíván­csisággal fogad minden hírt, a „bátor emberek ko­hójáról”. A nemzetközi sajtó nevezte így a világ­űr ostromlóinak táborát, vagyis a szovjet űrhajó­sok városát. Az utóbbi na­pokban az érdeklődők nem panaszkodnak. Szá­mos hír, cikk és leírás je­lent meg a szovjet sajtó­ban a szovjet űrpilóták életéről. kiképzéséről, íróink naevon „bennfente­sek”: a Krasznaja Zvjez- dában Popovics, a 4. szá­mú űrhajós számol be társai mindennapjairól, az Aviacja-i Koszmonautika c. folyóiratban pedig J. Jevsziejev ezredes, az űr- pilóták kiképzője közli visszaemlékezéseit. A 4. számú űrhajóst nem kell bemutatnunk. Amikor 1962 augusztus 12 és 15 között a Vosztok-4 kabin­jában keringett a Föld kö­rül. bőségesen írtak róla a lapok. Jevsziejev ezre­desről azonban el kell mondanunk, hogy az űrha­jósok kiképzésének első pillanatától kezdve átadja gazdag repülő-tapasztala- latait az ifjú pilótáknak. csolta őket. — Le kell feküdni. Kü­lönben is apátok egész éj­jel nem aludt. Nem sza­bad bekapcsolni a televí­ziót. Mars mosdani, aztán fekvés... Fél óra múlva már sötét volt a Pálos-lakásban. Aludtak a gyerekek is, a szülök is. Éjfél lehetett, amikor megszólalt a tele­fon. Az őrnagy azonnal felébredt, s a kagyló után kapott, hogy a csengő ne verje fel az egész házat. — Igen... — mormolta álmosan a telefonba. — Mikor? ... Küldjenek ko­csit ... — válaszolta, most már teljesen felébredve és lehalkítva a hangját. Felesége felemelkedett a kétszemélyes rekamién. — Mi van már megint? — suttogta, hogy a szom­széd szobában fel ne éb­redjenek a gyerekek. — Be kell mennem ... Az asszony nem vála­szolt. A sötétben megke­reste férje kezét, végigsi­mította és megszorította. — Ne haragudj az esti dologért ... Kibuggyant be­lőlem.. .. — mondta. Pálos kibújt a paplan alól, és a sötétben öltözködni kez­dett. Korábban ő maga is su­gárhajtású repülőgépeket irányított, sőt az első 5 között volt, akik csopor­tos műrepülést hajtottak végre a „Jak-3” típusú gépeken. NINCSENEK SZTÁROK Az űrhajósok városáról szóló beszámolók képet adnak a Kozmoszból' már visszatért és az oda igyek­vő űrpilóták tanulásáról és edzéseiről. Mert abban a városban mindenki prog­ram szerint, fegyelmezet­ten él. Az is, aki már órákat vagy napokat töl­tött a világűrben és az is, akinek a nevét csak ez­után tanulja majd meg a világ. Jól összeszoktak a városka lakói. Nincsenek közöttük „sztárok”, csupán olyan emberek, akik egy kollektíva munkája és a saját hősies erőfeszítései nyomán világhírűvé vál­tak. De azért megmaradtak a közösség szerény és fe­gyelmezett tagjainak. A csillagok között világhírű „csillagokká” emelkedett szovjet pilóták között — mint a beszámolók egy­öntetűen megállapítják — nincs „sztárszellem”. S ebben nagy része van a Főkonstruktőröknek — akinek alakja immár le­gendás és csak annyit tu­dunk róla, hogy fiatalos külsejű, középkorú férfi —, a tudósok munkaközössé­gének. a nevelők, oktatók és kiképzők csoportjának, akik nemcsak fizikailag, hanem szellemileg, nem­csak testileg, Hanem lel­kileg is a nemes tulajdon­ságok (akaraterő, áldozat- vállalás. bátorság, stb) hordozójává nevelik a fia­tal repülőket. Az űrhajós városka lakói nem földön­— Gyújtsd fel nyugod­tan, úgy sem alszom — biz­tatta az asszony. — így is megtalálok min­dent ... Aludj csak ... — Felöltözködött, csak a ci­pőt vitte a kezében. Meg­csókolta feleségét, aztán halkan kinyitotta az ajtót. Zokniban osont át a gye­rekek szobáján. Egyik sem ébredt fel. Kisietett a lépcsőházba. A kapu előtt még vagy öt percig kellett várakoz­nia, amíg a kocsi megér­kezett. Akkorát csikordult a fék, mintha sziréna ha­sított volna a levegőbe. — Felveri az egész ut­cát! — kprholta Pálos a sofőrt. A kocsi megrándult, és óriási sebességgel szágul­dott végig az úttesten. Odabenn már várták az emberei. Istvánfi volt az ügyeletes parancsnok, ő je­lentett: — őrnagy elvtárs, a B. 26-os negyven másodperces adást sugárzott. A husza­dik másodpercben rá tud­tunk állni, de ilyen rövid idő alatt ismét csak any- nyit sikerült megállapítani, mint korábban. (folytatjuk.) túli lények, hanem tanult, művelt, kisportolt, bátor emberek. „TOVARIS X” A beszámolókból úgy tűnik, hogy az utóbbi időkben a kiképzések üte­me és megterhelése foko­zódott. A pilóták különö­sen sokat tornáznak és el­sősorban azokat a gyakor­latokat erőltetik, amelyek hozzászoktatják az emberi izmokat a hosszú ideig tartó súlytalanság állapo­tához. Popovics részletesen le is írja az űrhajósok ál­tal tréfásan „ördögi cilin­dernek” nevezett készülé­ket. amely az egyensúly gyors visszanyerésére ké­szíti fel a repülőket. Bi- kovszkij űrrepülésének ta­pasztalatait hasznosítva a jövő űrpilótái különösen sokat használják az „ördö­gi cilindert” és a kikép­zésnek ebben a fázisában is a maximális felkészülésre törekszenek. Az űrpilóták a Repülő Akadémián tanulnak. Nem mindenkinek megy egy­formán a tanulás. Közülük a „Tovaris x”, a ma még számunkra ismeretlen pi­lóta a legjobb, aki a ten­gerészeti légierőtől került az űrhajósok városába. A hírek szerint nagy intelli­genciájával és kitűnő em­lékezőtehetségével tűnik ki társai közül, s már erő­sen készül valami olyan­ra. amit ember eddig még nem tett... ALBATROS ÉS VÉNUSZ A riportok több más űr­hajós jelöltről is említést tesznek. Sokat írnak pél­dául Bikovszkij legjobb barátjáról, arról a jóképű barna fiúról, aki magas­ságával. erejével, testi fel­építésével emelkedik ki a városka lakói közül. „Fe­dőneve”: Albatros. Kitűnő sportoló és ejtőernyős baj­nok. Jevszievej ezredes még másokat is említ: Valentyíjt, Jevgenyijt, Aleksze.it, akikről talán már a közeljövőben úgy beszé­lünk maid. mint a 7. 8. 9. űrhajósokról. De van valaki, aki a 2. számra pályázik: Valentyi- na Tyereskova barátnője, akit Vénusznak becéznek. Arrőp nem szól a krónika, hogy ez az elnevezés kül­lemére utal-e, vagy újdon­sült férjével kíván-e majd randevúzni a Vénuszon. Mert a 2. számú űrhajós- nő-jelölt éppen a napok­ban ment férjhez, s — a beavatottak félig tréfás jóslatai szerint — már a Holdon fogja ünnepelni a ezüstlakodalmát. Az ifjú asszonyka kiváló pilóta, aki megállta a helyét a „süketkamrában”, a külvi­lágtól elzárt, hangszigetelt kabinban és jól vizsgázott a többi „űrhajóstantárgy­ból" is. íme, ilyen a hétköznap­juk az űr meghódítóinak, a póztalan embereknek, az akaraterő és bátorság ka­tonáinak. .. Pálos Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom