Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-16 / 55. szám

1964. április 16, csütörtök NÖGRAD 5 Az eredmény kötelez A bányászok egészségéért Tervtárgyaló közgyűlés a mátramindszenti tsz-ben Tartozik vele lapunk, tar­tozik megyénk egész köz­véleménye, hogy külön megemlékezzünk arról: a Nógrád megyei Építőipari Vállalat teljesítette első ne­gyedévre kiszabott tervét, örvendetes ez az ered­mény, hiszen immáron öt esztendeje ilyesmit nem mondhattunk, nem írhat­tunk. Tiszteletre méltó ez az eredmény, mert nehéz kö­rülmények között, száz és száz kisebb-nagyobb aka­dály ellenére érték el az építők. Becses ez az ered­mény, mert nem a vélet­len szülötte. A vállalat termelési ter­vét még valamivel túl is teljesítette: az elhatározott 35 milliót sikerült 100 ezer forinttal megtetézni. Meg­elevenedik ez a számadat,) ha emlékeztünkbe idézzük, 'mivel végződött az 1963. év első negyede. Akkor 15 935 ezer , forint értékű mun­kát végeztek, most an­nak több mint kétsze­resét termelték ugyan­annyi idő alatt. És a tavalyinál valamivel ked­vezőbb időjárási viszonyok közepette! Bátran folytat­hatjuk az összehasonlítást — nem romlik a kép. El­lenkezőleg: 1963 első ne­gyedében például egy épí­tőipari dolgozó negyedéven­ként átlag 24 143 forint ér­tékű munkát végzett. Az idén 29 313 forintot tervez­tek,' s a munkások még ezt ‘Elmúlták 500 forinttal. Hogyan jöttek létre ezek a rég várt eredmények? Egy újabb összehasonlítás sokat sejtet ebből: tavalya téli hónapok idején havon­ta átlag 660 ember dolgo­zott és 856-an voltak fagy­szabadságon. Az idén, ugyanebben az időszakban átlag 1173 építő dolgozott, s csupán 56 ment fagysza­badságra. Dicsérik ezek a számok a vállalat gazdasági és mű­szaki vezetőit, akik — bár a téliesítéshöz nem rendel­keztek megfelelő mennyi­ségű és korszérű műszaki berendezéssel — erejükhöz és a lehetőségekhez képest sokat tettek., hogy minél több építkezésen folytatód­jék a munka. Ám dicséri ez a számadat mindenek­előtt a Vöröshadsereg úti 150 lakásos építkezés kubi­kosait, akiknek a kezéből húsz fokos hidegben sem esett ki a csákány: a főtéri tizenhármas és a kórház kőműveseit, akik a falak között cikkázó jeges szél­ben is teljesítették köteles­ségüket. Dicséri ez a szám­adat az első évnegyedben átadott tizenhét objektum dolgozóit — építésvezetőtől segédmunkásig. Sok elismerő szó hang­zott el az építőkről az el­múlt hónapok folyamán, s még több bírálat. De bár­milyen szigorú is volt né­ha az elmarasztalás, soha­sem szűnt meg a bizalom irántuk- S ez a bizalom erősödik,‘mert ha lassan is, ha lépésről-lépésre, gyak­ran önmagukkal vívott harc árán is — az építők elindultak a felfelé vezető úton. Úgy látszik, elérke­zett a szavak, ígéretek és lehetőségek valóraváltásá- nak időszaka. Köszönet érte az építő­ipari vállalat minden dol­gozójának. De el ne feled­jék: az első negyedév jó munkája kötelez. Kicserélik a bódés buszokat Fokozzák a megelőző munkát Bővítsék az üzemorvosok jogkörét! A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Nógrádi Trösztbizottság olyan ter­vet dolgozott ki, amely­nek minden sora a dolgo­zó ember egészségének vé­delmét szolgálja. Érthető, mert nem kevesebbről, mint 17 ezer bányászról van szó. Jelenleg 27 bódés autó­busz szállítja a bányászo­kat munkahelyeikre. A tröszt illetékes vezetői, az AKÖV-vel azon fáradoz­nak, hogy a régmúltnak ezt a szégyenfoltját meg­szüntessék és kényelmes autóbuszokon szállítsák otthonukba a munkában megfáradt bányászokat. Ez azonban csak a kez­det. Igen fontos feladat a munkavédelmi és egész­ségügyi szemléken tapasz­talt hiányosságok meg­szüntetése. Az itt jelentke­ző problémákat, így sum­mázzák: a baleseteket elő­idéző okok megszüntetését a bányák műszaki vezetőig az előírások szigorú betar­tásával a dolgozókkal együtt oldják meg. Szükségessé válik az egészségre ártalmas mun­kakörök újbóli felülvizsgá­lása abból a célból, hogy az ártalmakat milyen mó­don lehetne megszüntetni, vagy minimálisra csökken­teni. Ezt a munkát először a szénosztályozókban kez­dik el, tekintettel arra, hogy ott van a legtöbb tennivaló. Amennyiben nem tudják megszüntetni, vagy csökkenteni az ártal­makat, akkor védőételt és védőitalt kell biztosítani. Számos más gondolat pedig ' azt szorgalmazza, hogy a bányai elsősegély- nyújtó helyeket kultúrál- tabbá kell tenni, gondos­kodva a felszerelések kie­gészítéséről. Mivel ez a munka igen szerteágazó, a trösztbizott­ság megkereste segítőtár­sait. Tervükben ezt írják: a siker attól függ, men­nyiben sikerül az akna és műhelybizottságoknak az egészségügyi aktívák lel­kesedését továbbfokozni, hozzártésüket növelni, dol­gozótársaikkal megértetni azt, hogy nemcsak saját, hanem mások testi épsé­géért is felelősek. Hogy er­re képesek legyenek, fel­tétlenül szükséges megfo­gadni és betartani az ör­vösök tanácsát, észrevéte­lét, intézkedését. Az előb­bieken kívül helyes, ha a szakszervezeti bizottságok még meghittebbé teszik az üzem, a bánya és a kör­zeti orvossal való kapcso­latokat. A trösztbizottság a megyei tanács kereske­delmi oszályától azt kéri, hogy Nagybátonyban a volt bányaigazgatósággal szemben lévő italboltot a szakrendelés megindításá­val egyidejűleg alakítsa át büfévé. Es mit kémek tőlük? Mielőtt felsorolnánk kö­zöljük mit ad a tröszt a munka jobb elvégzéséhez. öt lakást, öt üzemorvos­nak. A tröszt viszont öt fő­foglalkozású üzemorvosi állás létesítését kéri, az illetékes egészségügyi szervektől. Könnyítené a bányák vezetőinek és az orvosoknak munkáját ha megvalósulna az a régi ké­rés: az üzemorvos is ve­hesse táppénzre a beteg dolgozót, 15 kilométeres körzeten belül. A trösztbizottság az előbbieken kívül szüksé­gesnek látja, hogy az ille­tékes szervek foglalkozza­nak az üzemorvosok fize­tésének felemelésével. Ügy véli, hogy a megfelelő anyagi elismerés az eddi­ginél jobban vonzaná a fiatal orvosokat, az üzem­orvosi teendők ellátásához. Még hosszan lehetne so­rolni, azokat az elképzelé­seket, amelyek jól példáz­zák: sokat fáradoznak de sokat is tesznek a bányá­szok testi épségének, egészségének védet méprt. V. K. Zöldség- gyümölcs bolt Karancssógon A szécsényi földművesszö­vetkezet vezetősége a ka- rancssági lakosok több éves vágyát teljesítette az új kis­kereskedelmi üzlet létesítésé­vel. Szükség is volt erre, mert a községben az ipari dolgozók száma elég magas és a friss zöldség- gyümölcs beszerzése komoly nehézségeket okozott. A karancsságiak mellett örül­nek az új üzletnek a környe­ző falvak lakói is, mert most már ők is könnyebben besze­rezhetik a zöldségféléket. Horváth Éva ELŐRELÁTÓ EMBEREK Este nyolc óra. A szé­csényi utcák már kihaltak, több már a sötét ablak, mint a világító. A II. Rá­kóczi Ferenc Tsz irodájá­nak ablakai azonban mind fényeiének. Ilyenkor este igazán teljes az üzem, mert sötétedéskor itt gyü­lekeznek azok is, akik nap közben a határt járják. Az elnöki irodában szokás szerint munkaértekezletre, amint itt mondják, „eliga­zításra” gyűltek össze a brigádvezetők, az elnök és a főagranómus. Hogyan legyen? A megbeszélésen a napi munkákon kívül szóba ke­rül a háztáji terület kiosz­tása is. Fontos és sürgető kérdésnek tartják ezt a jóhírű szövetkezet szakve­zetői, hiszen jól tudják, hogy a tsz-tagok a héten már vetni szeretnék a ko­rai krumplit. A háztájinak szánt terü­letrészeket még a februári határszemlén kijelölték, mégpedig brigádonként, hogy a növénytermesztő és állattenyésztő brigádok tagjai lehetőleg munkahe­lyükhöz és lakóhelyükhöz közel eső helyen jussanak a háztájihoz. A háztájinak kijelölt földterület már mindenütt fel van szántva, már csak a talaj elmunká- lása miatt késik a szemé­lyekre történő kiosztás. Szécsényben ugyanis a háztájit is szakszerűen, alaposan előlkészíti a ter­me szövetkezet a vetés­hez. Boros Béla, a főag-ronó- mús határozottan jelenti ki: — A hét végén, vagy va­sárnap már mindenütt ül­tetik a háztájiban is a krumplit. Terület-vállalás A megye termelőszövet­kezeteiben a legtöbb gon­dot az okozza, hogy a ka­pálást arányosan osszák szét, az igények szerint. Sok helyütt nehezíti a szervezést, hogy többen vállalnának kapásterületet, mint amennyi a jelenlegi vetésforgóban rendelkezés­re áll. Még több helyütt meg az a gond, hogy több kapást termesztenének, mint amennyi jelentkező van az egész évi ápolásra. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz az első cso­portba tartozik: itt keve- selik a tagok a kapások területét. — Érthető — magyaráz­za Sümegi János, a szövet­kezet elnöke — hiszen ná­lunk már a kukorica zö­mét kapálás nélkül, vegy­szeres gyomirtással ter­mesztjük. Csak a Pöstyén- pusztai és benczúrfalvai üzemegységekben lesz kéz­zel kapált kukorica. — Mi akkor a munka- igényes növény? — A mi szövetkezetünk­ben a cukorrépa egyelése, kapálása és a kertészet igényli a legtöbb kézi erőt. A cukorrépa vetésterületét az exportlehetőségek hal­latára mi is megnövel­tük ... Kiderült, hogy a kapások területvállalását is lebo­nyolították még február­ban. Részben egyéni elbe­szélgetésekkel, részben brigádértekezleteken ol­dották meg ezt a fontos munkaszervezési problé­mát. Géppel így azután az esti mun­kaértekezleteken a főtéma háztáji marad. A brigád­vezetők és a szövetkezet elnöke, főagronómusa úgy szeretnék, hogy a háztáji megművelése minnél ke­vesebbé időre vonná el a tsz-tagokat a közös mun­kától. Lelkesítőleg hat az egyik brigádvezető bejelentése: — A Velenczei-brigád úgy határozott, hogy a háztáji­ban is géppel ültetik el a krumplit és géppel végzik el a kapálást is ... A szécsényi tsz-tagok te­hát felelősséget éreznek a közös gazdaságukkal szem­ben. Előrelátó emberek. Még a tavaszi munkák megkezdése előtt megol­dották azokat az üzem- és munkaszervezési kérdése­ket, amelyek másutt most elvonják a torlódó mun- kák-Ai „ «»veimet. ü Gy. A mátramindszenti ter­melőszövetkezet egyike azoknak a gazdaságoknak, amelyek megnövekedett te­rülettel és taglétszámmal kezdik ezt a gazdasági évet. A Mátragyöngye Ter­melőszövetkezet területe mintegy öt és félezer hold. s a termelőszövetkezeti ta­gok száma is erősen kö­zelíti a félezret. Tervtárgyaló közgyűlés küldöttekkel A termelőszövetkezet a napokban tartotta tervtár­gyaló közgyűlését. A mát­ramindszenti, a szuhai, a dorogházi és a nemti ter­melőszövetkezetek történe­tében ez az első olyan köz­gyűlés, amelyet a szoká­sostól eltérően tartottak meg. A közgyűlésen ugyan­is nem vett részt vala­mennyi termelőszövetkeze­ti tag, küldöttek képvisel­ték őket. A közgyűlés úgy határozott, minden 10 ter­melőszövetkezeti tagra egy küldöttet választanak, és ezek a küldöttek képvise­lik a tagokat a közgyűlé­seken. Ök adják azután to­vább szövetkezeti társaik­nak a közgyűlésen hozott határozatokat is. Ez a módszer egészen új Nógrád megyében. Hasz­nos, mert a mátramind­szenti szövetkezet esetében is keresve sem találtak volna a négy község egyi­kében sem akkora termet, ahová bármiféle tanácsko­zásra összehívhatnák a szö­vetkezeti tagok sokaságát. Azután a termelőszövetke­zeti tagok összehívása a közgyűlésekre gondot okozna, a községek egy­mástól való távolsága, meg a sok munka miatt is. Ezer hold gabona A termelőszövetkezet ve­zetői és a tagok egyaránt most barátkoznak azokkal a nagy számokkal, amelyek a termelőszövetkezet gaz­dálkodására jellemzőek az idén. Több mint 1000 hol­dat tesz ki a termelőszö­vetkezetben a kenyér- és takarmánygabona termő- területe. Kukoricát 160, burgonyát 100 holdon ter­melnek. Kertészeti növé­nyeket 65 holdra tervez­nek, s a kertészetet az arra legalkalmasabb terü­letre, a mátramindszenti üzemegységbe telepítették. Most a tavasszal ki lene erőgépük munkálkodik a szántáson, vetésen és eléri a harmincat a különböző munkagépek száma is. Ez annyit jelent, hogy az aratás és a cséplés kivéte­lével valamennyi munkát saját maguk végezhetnek el. Természetesen ehhez az szükséges, hogy gondosab­ban, körültekintőbben szer­vezzék a gépek, a termelő­szövetkezeti tagok munká­ját, nem pedig úgy, mint ahogy ezt ezekben a ta­vaszi napokban tették. Jelentős a termelőszö­vetkezet állattenyésztése is. Szarvasmarhából 380-at számlálnak és a szövetke­zet vezetői az állattenyész­tés szakosításával párhuza­mosan megteszik a szüksé­ges előkészületeket a TBC- mentes állomány kialakítá­sára is. Közel 400 sertésük és több mint 1500 birká­juk van. A tervek szerint 400 hízottsertést értékesí­tenek. A régebbi négy kis ter­melőszövetkezet életében igen nagy számok ezek. A termelőszövetkezet vezetői­nek most mégis az okozza a legfőbb gondot, hogyan növelhetik gyorsan tovább az állatállományt. Mert a meglévő állománnyal nincs biztosítva a rendszeres ta­laj erővissza pótlás. Pedig az idén a szervestrágyá­zás mellett még 40 vagon műtrágyával erősítik a földeket és 750 holdon ré- tegvonalasan szántanak, hogy útját állják a hegy­oldalak termőtalaját pusz­tító eróziónak. A nádudvari módszerre szavaztak A termelési tervek meg­valósítását mintegy 5 és félmillió forint értékű úi épület, gép és egyéb ter­melési eszköz segíti az idén. Most épül majd fel a 100 férőhelyes szarvasmar­haistálló. amely sokat je­lent majd a közös szarvas­marhaállomány fejlesztésé­ben. Ugyancsak a tervek tel­jesítését szolgálja az a jövedelemelosztási módszer is. amelyet az idén a ter­melőszövetkezetben, alkal­maznak. A jövedelemelosz­tás alapját a nádudvari módszer képezi a közös gazdaságban. A csökken­tett munkaegység mellett 420 mázsa árpát, 326 má­zsa kukoricát, és csaknem 800 mázsa burgonyát kap­nak prémiumként a ta­gok. Kár. hogy a termelő- szövetkezet vezetősége el­késett a premizálási felté­telek részletes ismertetésé­vel. Így a tervtárgyaló köz­gyűlésen nem alakulhatott ki érdembeli eszmecsere a jövedelemelosztásról. A' termelőszövetkezetben a tervek szerint 32,60 fo­rint a munkaegység érté­ke és a prémium összege is meghaladja majd mun­kaegységenként a 10 forin­tot. Vincze Istvánná Szamócát, málnát, ribizkét telepítenek Az ötéves tervben me­gyénkben 1390 hold gyü- mölcstelepitési tervfelada­ta van. A termelőszövetke­zetek jelentős területen telepítenek szamócát, fe­kete ribizkét és málnát. A gyümölcstelepítést már az ősszel megkezdték, de a korai fagyok megakadá­lyozták a munkát. A kése­delmet most pótolják; ezért tavasszal mintegy 378 hold málnát és fekete ribizkét kell telepíteniük. A szaporítóanyag már min­denütt rendelkezésre Ml.

Next

/
Oldalképek
Tartalom