Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-16 / 55. szám

✓ 19©4. április 16, csütörtök NÖCSÁD Vegyszerrel a gazdagabb aratásért Az elmúlt évek kedve­zőtlen időjárása igen ala­csonyra szorította nálunk a búza holdankénti hoza­mát. Nem sikerült saját erőből biztosítani kenyér- ellátásunkat sem. Az idő­járás azonban nem egye­dül vétkes ebben, a dolog­ban. Igen jelentős a gyom­növények kártétele is. Tu­dományos vizsgálatok bi­zonyítják, hogy a gyomta- lamított gabonák 1-3 má­zsával több termést adnak holdanként, mint azok, amelyeknél elmulasztják ezt a munkát. Ha csak hol­danként egy mázsát ve­szünk is, az országosan előirányzott egy millió holdat figyelembe véve, a többlettermés 350 ezer em­ber kenyerét biztosítaná egy éven át. Ez a mi me­gyénk viszonylatában azt jelenti, hogy a 17 700 hol­don elvégzett gyomirtással, Félmillió liter tej HatszázötveneZer Kter tejet gyűjtenek be egy hó­nap alatt a Budapest- és Vidéke Tejipari Vállalat 10-es sz. pásztói üzemében. Ezt a mennyiséget a pász­tói és a salgótarjáni járás 94 községéből- az állami gazdaságokból, termelőszö­vetkezetekből és egyéni gazdáktól vásárolják fel. A szerződésben vállalt mennyiséget a községekben működő tejcsarnokokba szállítják, ahonnan teher­gépkocsik és a tejszállító tank segítségével kerül a pásztói közpofítba. Itt a kereskedelem kívánságai­nak megfelelően dolgozzák feL * kannákból vett mintát a laboratóriumban vizsgál­ják meg Megállapították, hogy a zsírtartalom a ter­vezett 3-84 százalék helyett 3.86. a töblettermés Érsekvad- kert község lakosságának kenyérgabona szükségle­tét fedezi. Az idén a földművelés- ügyi miniszter által kiadott Rendelet kötelezővé teszi , a vegyszeres gyomirtást. A munka meggyorsítása ér­dekében a termelőszövet­kezetek a helyi tűzoltóság­tól is bérbe vehetnek szi­vattyúkat és víztartályokat, amelyeket egyébként más célra felhasználni nem le­het. Amint a vetések el­érik a 13—15 centiméteres fejlettséget, a permetezést azonnal meg kell kezdeni Az őszi gabonák gyomta­lanítására 1.2 kilogramm, a tavaszi gabonák, illetve az 'intenzív búzák eseté­ben pedig 0.8—1 kilo­gramm. Dikonirtot hasz­náljunk fel holdanként. Kiss Miklós fóagronómus Nógrád megyei Növényvé­dő Állomás Kipróbált barátság Tizenöt éves a Csehszlo­vák—Magyar Barátsági, Együttműködési és Kölcsö­nös Segélynyújtási egyez­mény. Másfél évtized alatt bebizonyosodott, hogy a két testvéri ország együttmű­ködése hasznos és virágzó, minden tekintetben sok előnnyel jár, mindkét fél számára. A szerződés szö­vegében ezt olvashatjuk: ,.A' népi demokratikus ala­pokra épülő együttműkö­dés megfelel a két nemzet létérdekeinek, szoros, tar­tós és sokoldalú kapcsola­tokhoz vezet, jelentős té­nyező les/ a demokratikus és békeszerető, nemzetek között máris fennálló kö­telékek további megszilár­dításában, valamint a béke és biztonság megvédésé­ben.” E megállapítást az élet igazolta. A tizenöt éves ■ barátsági szerződés anyagi, erkölcsi, eszmei-politikáig kultürális eredményeit többször felmértük már. Ennek alapján világos, hogy a két nép testvéri kapcsolatai a Szovjetunió­val, továbbá a két nép ba­rátsága és együttműködése jelentősen közrejátszott ab­ban, hogy Közép-Európa népeinek zavartalan és bé­kés az élete. És ez hozzá­járulás volt ahhoz is, hogy a második világháborúban elbukott, de azóta is szün­telenül kísérletező fasiszta- revansista erők minden eddigi próbálkozása kudar­cot vallott. A két testvéri állam politikájában érvé­nyesülő világnézeti azonos­ság és ‘egység, mint eddig, a jövőben is egyik, fontos biztosítéka lesz annak, hogy Magyarország és Csehszlovákia biztonságo­san haladhasson tovább népgazdaságuk felvirágoz­tatása és zavartalan együtt­működése útján. Ami a jövőt illeti, nem csupán a derűlátás és a bi­zalom mondatja velünk, hogy a magyar—csehszlo­vák együttműködés kilátá­sai és távlatai kedvezőek. Elég, ha az utóbbi néhány hónap eseményeire uta­Műszaki fejlesztés Mizserfán Acéltámosítág — Fotecsavarozás >— Gépesítik a rakodást Tíz dekás szeletekre porci ózzák a képen látható tömbvajakat. Ezt a munkát Kozák József cs tizenhá­rom tagú brigádja latja el. — Nagyobb műszaki fej­lesztés nem lesz az idén — ezt válaszolta Mizserfán Józsa Pál főmérnök ami­kor feltettük a kérdést. — Nehéz bánya viszony ok között dolgozunk és nincs is mód nagyobb arányú fejlesztésre. Azután a be­szélgetés során Ifiderült, hogy azért mégis állan­dóan napirenden tartják ezt a kérdést. Szurdokon az egyes te­lepben, ahol kamra fejté­sek vannak, például még nem .alkalmaztak acél tá­rnokát. Egyenlőre csak egy 10 méteres fejtésben kísérleteznek i velük, de ké­sőbb nagyobb arányban el akarjál? terjeszteni ezt a módszert. György aknában a 30-as telepben sem volt még acéltám. Most egy előkészítő vágatot hajtanak és itt is az acéltámosítás a cél. / A két méteres telep acélosítása nem egyszerűen fatakarékosságot jelent. További elképzeléseket is szolgál. Enélkül ugyanis lehetetlen megvalósítani a robbantásos rájövesztést. aminek a termelékenység növelésében van igen nagy jelentősége. De ha már a korszerű biztosításról van szó nem hágyhatjuk ki azt sem amivel Gusztáv és Szurdok aknán kísérletez­nek. Főt.e csavarozással ■íróból koznak. Csavarokkal dróthálót szorítanak fel. mi megakadályozza a kő­zet hullását. A csavarok összefogják a kőzetet és így kevesebb ácsolat.ra és kevesebb fentartási mű­szakra lesz szükség. A műszaki fejlesztésnek egy másik területe a rako­dás gépesítése. Nem csak termelékenyebb a gép ha­nem a legnehezebb mun­kától mentesíti a bánvászt Ha azt vesszük alapu^ hogy a külfejtés teljesen gé­pesített akkor Mizserfán a szén 60 százalékát már génnel rakják fel. A mély­művelésű .bányákban 30 százalékos ez az arány. A rakodás gépesítése vi­szont frontokai követel. Ott lehet legjobban alkal­mazni a gépeket. Jelenleg a terrijelésneki csak 10 százaléka kerül felszínre a frontokról. Vékonyak a telepek és már többször is kísérleteztek frontfejté­sek alkalmazásával, de ke­vés sikerrel. Kedvezőtlenek a nyomás viszonyok és a darabos omlás kidöntöge­ti a tárnokát. A biztosítás tökélesítésével lehet csak előre haladni ebben a kér­désben. A bányákban a hosszú szállítőpályák is sok gon­dot okoznak. Szurdok lej­tősaknán például két tele­pet fejtenek és igen körül­ményes módon szállítanak. Mo'st az a cél. hogy kon­centrálják a szállítást. Az alanvágat már kész és ké­szülnek a , csatlakozó vá­gatok is. Az az elgondolás, hogy egy fővágatra gyűjt­sék a csilléket ahonnan mozdony segítségével szál­líthatják a külszínre a sze­net. Ez a koncentráció na­ponta mintegy 20 szállító- thűszak megtakarítását je­lenti és 300 méter hosszú vágat feladását, ami egyébként továbbra is fen- tartást igényelne. Gusztáv aknán és Kiste­leken ugyancsak (két tele­pes fejtés van. Itt már úgy tárják fel a szállítóvágato­kat, hogy az alsó te­lepen keresztül valamennyi szenet a felszí n re lehessen hozni. A felső telepről gu- rltókon' eresztik le. Az újítási feladatterv is több gond megoldását cé- lpzza. Ilyen a tisztán ter­melés és a meddőürítés gépesítése is. A Huszár szocialista brigád már dol­gozik ezen. Néhány nap múlva ki is próbálják az általuk újított szerkezetet. A műszakiak sokat várnak tőle. E néhány példa. — a teljesség igénye nélkül. — igazolja, hóm' azért Mi­zserfán iá állandóan napi­renden 'tartják a műszaki fejlesztést. Gondolkoznak, kísérleteznek, hogy a job­bat. korszerűbbet meghono­síthassák. Az új bizony sok­szor kudarcok árán való­sul, meg és nem egvszer élőiről kell kezdeni, időköz-' ben módosítani az elképze-* léseket, de megéri a fárad Ságot. Bodó János lünk: a magyar—csehszlo­vák regionális együttmű­ködés máris nagyszerű eredményekkel jár. Vegyes bizottságok dolgoznak az együttműködő energiarend­szer kiépítésén, a vegyipar és a szállítás fejlesztésén, a hengerelt áruk és a fo­gyasztási cikkek cseréjének tervszerűbb és gazdaságo­sabb lebonyolításán. Ebben az évben sor kerül — a többi között — az Ipoly folyó közös rendezésére irányuló tervek egyeztetésére. Fo­lyamatban van a mezőgaz­dasági cikkek, a vetőmag­vak és törzsállatok cseré­jének megszervezése, a dunai-vízierőműrendszer közös beruházási program­jának kidolgozása, és sok más részfeladat megoldása. Különösen jó eredmé­nyeket értünk el a vég: - ipari együttműködésben A nemzetközi munkamegosz­tásnak a KGST-ben lefek­tetett alapelvei szerint a két ország. vegyipara kö1- csönösen ellátja egymást különböző alapanyagokká1. együtt állítanak elő sok fontos híradástechnikai és műszeripari termékeket. Azok az intézkedések, amelyek a legutóbbi idők­ben nagymértékben meg­könnyítik a két ország la­kossága számára a kölcsö­nös utazást, egymás meg­ismerését, természetszerűen elősegítik a kulturális, mű­szaki. tudományos, sport, művészeti és egyéb együtt­működés kiszélesítését is. Mindkét országban fokozó­dik az érdeklődés egymás élete iránt: a magyarok meg akarják ismerni a cseh és a szlovák nép tör­ténelmi hagyományait, művészetét, kultúráját, tu­dományos vívmányait, és ugyanez a törekvés tapasz­talható a Magyarországra látogató csehszlovák bará­taink körében is Ügy véltük tehát, hogy a megemlékezés e fontos 'fordulóról a két szom­széd ország tizenöt éves baráti kapcsolatáról íz idén különös jelentőséggel bír, mert. mindaz a szán­dék és elgondolás, ame­lyeknek jegyében a szer­ződés megszületett, a más­fél évtizedes szocialista fejlődés jóvoltából most és a közeljövőben, bontakozik ki. és teljes egészében érez­teti majd, jótékony hatását mindkét országban. A kishartyáni asszonyok A z elmúlt napokban történt. A tanácste­remben gyűlést tartott a brigád. Varga Joachimné szocialista birgádja. Né­hány perccel azelőtt., az ünnepségen kapták meg a szocialista címet. Ott ma­radtak. hegy néhány dol­got még megbeszéljenek. A másik Vargáné, ragad- vány nevén Mihály, fojtott hangon mondta: ' j — Idefigyeljetek asszo­nyok. Én ezt az oklevelet meg sem érdemeltem. No­vember óta betegeskedem. És még ki tudja meddig. Egyáltalán. tudok-e még veletek dolgozni? A karom nem tudom felemelni. Az orvos nem is biztat. Nem lehet rám számítani. Hagy­atok ki engem a brigád­ból. Ügyse mentek velem sem mi re. Elhallgatott, a többiek meglepődve nézték. Hát azért, ezt nem. lehet — mondta a tekintetük. Pint Ju.ti néni maradna ki. Míg bírta, soha nem hiányzott. Észükbe jutott, mikor a krumplit ásták, bejelentet­te, hogy reggel nem jön. Már• második napja ázik a ruhája. Mosni kell. Reggel mégis ott volt. legfeljebb jobban kiázik — nevetett, és késő estig maradt a ha­tárban. Ilyen asszony Juli néni. Mindene a közös munka. Tehát róla. hogy beteg? Valahogy így okos­kodtak. amikor a brigádve­zető azt mondta: _— Várjon egy kicsit Juli néni. Ezt meg kell beszél­ni. Nem ilyen egyszerű ez, hogy maga kimarad, mert beteg. — Igaza van. Maradjon velünk. Az ember nem, csak addig kell, amíg ‘egészséges. — Azért vagyunk, hog a bajban is segítsük egy mást. — Én vállalom, hogy be segítek a részébe. — Segítünk a háztájiba1 is — így szólt az együk aztán a másik, a harmadik Mindenki helyeslőén hagy ta jóvá, hogy Juli ném i brigádban marad. Azonban a csapat nen érte be ennyivel. Vezető jük, mint a tsz vezetőiét egy tagja, ott is szót emelt az érdekében. A téli hóna pekra 20 munkaegysége írtak jóvá a betegnek. í úgy döntöttek, kapja mit csak meg nem gyógyul. — Ilyen emberek eze* a kishartyániak — megha­tódott a hangja, ahogy ezt mondja. A/fásnaponként talál­1VÍ kozni vele a buszon. Jár a kórházba, kezelésre. Siettetni szeretné a gyó- gyúlását. Mert. aki szereti a munkát, nehezen törődik a tétlenségbe. Q. M. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom