Nógrádi Népújság. 1963. december (19. évfolyam. 97-105. szám)

1963-12-04 / 97. szám

,1963. december 4 NÓGHÁD1 NEPOJSÄC 5 A KÜLÖN LEGE r\ KOZ r'r r, III. Ltött a cselekvés órája ború magával vitte sírjába az immoralitást. a törvénye­sített lopás elméletét! Fegyelmi határozat végrehajtás nélkül Itt én szívesen összehason­lítom a régi tsz-t az új szö­vetkezettel, s visszatérek a tsz-demokrácia nélkülözhetet­len szerepére. Ide vezet ugyanis, ha a szövetekzet be­csületes, szorgalmas tagja nem érvényesítheti vélemé­nyét, a vezetésben és ha a vezetőség elszigetelődik ele­fántcsonttoronyba és a tagok A vezetés megerősítése, év- időszakonként, tehát e három ság: mind a fegyelemsértés tizedes gyakorlati tapasztalat együttható figyelembevételé- forrásai. A vezetőség egyes bizonyítja ezt, egyik alapve- vei helyes kialakítani. Persze intézkedései csak növelték a ;,.tx ;aá a,,,-for,f a ^*^5?” tő feltétele a termelöszövet- jó a már bevált tapasztala- káoszt. így például megtör­kezet fejlődésének, boldog u- tokát figyelembe venni s az tént az, hogy a vezetőségi ta­táját irányítani. A régi kis tsz-ben a jól tájékozódott ta­venni s nini az, uogy a . , . mivnltllfc lásának. S habár egyet lehet is a tapasztalatokkal egyező goknak olcsó szénát biztosi- f ’ ? ' -a érteni a dejtári szövetkezet megállapítás, hogy Nógrád tott a vezetőségi ülés. A ha- , . . ***** * 1962-es beszámolójában el- megye legtöbb szövetkezeté- tározat, mely a vezptők ház- {3ecsQj^k ‘ közöst ‘ ’ eatek’ hangzott észrevétellel, hogy az ben 'az úgynevezett nádudvari táji teheneinek szénaellátását . a elnök és agronómus önmagá- módszer (munkaegység plusz a tagsággal egyenlő szinten . Természetesen hasonlóan ban nem oldhatja meg a fel- 15-20 százalék termény!) tér- ..... ‘latraíl,yos helyzetet teremt a adatok tömegét, nem szabad jedt el és vált be. kívánta m 0 . - vezetők elnezo, hamis, nép­azt sem figyelmen kívül hagy- nak látszik. De hogyan sza- szerűséget hajhászó magatar­ni, hogy az elnöki és az ag- », . vazhat meg a vezetőség sa- ^sa is. Ebben okvetlenül el SÄ'Äi'jÄ'S: Megoszlik a telemen?m mag4n,t zició a’ szövetkezeti szerve- A dejtári jövedelemelosz- tatást a közgyűlés jóváhagyó- — a becsületes tsz-tagok sze- zetben. Az elnök és agronó- tast nem nevezném tisztán ga nélkül? Egy a vezetőség- rint — nehezen mond nemet mus hozzáértése, erélyé, meg- részes-művelésnek, különösen ece<j5 másik lazítási tévé- nem lép fel a joggal el­győző vezetőkészsége befő- a.zex’x ,nem; Tert fa dejtári nagyüzemi táblák vár,h.at.° frellyel a tolvajokkal, lyással lehet mind az üzem- Jövedelemelosztási forma na- kenyseg a nagyüzemi taoias csalokkal fegyelemsértőkkel és munkaszervezés kialakító- 8yon bony°lult. Bonyolultsá- kialakításának halogatása. A szemben. Az eléggé lagymata- sára, mind a munkafegye- 8a nemcsak abban nyilvánul jelenlegi táblásítás mellett gon működő fegyelmi bízott- lemre. Dejtáron is nagy hiba meg- hogy a rész aránya nö_- olyan .darab föld” akad, ság néha már nem térhet ki hogy a vezetőség egésze (a vernyféleségekkent kulonbozo, közös gépi műve- f. íeg7~lrni eIJárás leíolyta­vezetőséghez számítom a bri- sokíele- s nemcsak azért, mert ameijnek közös, gépi m taSa elöl, mert a becsületesen gádvezetőket is!) nem egy- a reszt növenynemenként hol lése nehezen megoldható, dolgozó tsz-tagok sürgetik a séges, erős gépezet. A tagok terményben, hol pénzben kap- Ezeken a darab földeket azu- sikkasztó fogatosok, a három egy részié valóban joggal ki- £“k a ,taJgok; hanem a tón az idén ig kiadták a tsz- "apig egyfolytában kocsmázó fogásolja, miért kellett a ve- hulonfele kikötések miatt is , . ~.. . fogatos, a feles szénából a zietőségbe két volt csendőrt nehezen áttekinthető. Ráadó- tagoknak, meg kívülállóknak tsz-részt is eltulajdonító ka- is beválasztani. De az is el- SV! éppen az oJyan záradék a legkülönbözőbb feltételek szások felelősségrevonását. A hibázott dolog, hogy három hiányzik, amely a munkaegy- mellett részes művelésre, «uni- fegyelmi határozat megszüle- év alatt már a harmadik el- végzendő közös mun- ^ rengeteg félreértés, vi- tet“ valahogy, de a határo­nök irányítj'a a dejtári József kakra ,s osztonoZM a ^gokst gzály ^ visszaélés keletkezett. Attila Tsz—t. A szövetkezet vezetői oa. . , - “v epyszcr elmaradt. S Valószínűleg a megfelelői rint a részes-művelésnek ezt a MondÍák, hogy van aki ha- mit tett az addig becsületes ösztönző jövedelemelosztási és formáját „kényszerből” to-/ rom hold földhöz is hozzá- tsz-tag, amikor azt látta, hogy premizálási módszer megke- gadták el Dejtáron. minthogy! jutott ilyen módon. Az is elő- mások büntetés nélkül lop- resése és megtalálása, sem úgy gondolták, átmenetileg jcJ fordult lioav eavnémelvik tsz- ”atnak? Ment és maga is vitt okozott volna annyi gondot lesz ez arra hogy a szervet ' .... , . 'haza a Csakv szalmájából! Ag és túl lennének a kisérletezé- zetlenségből, sorozatos tegyd tag a tsz PnzmaJabo1 VItt el ellenőrző bizottság pedig seken, kezdeti tapogatózáso- lemsértésekből fakadó bizaT- zsákszámra burgonya-vetőgu- mely eleinte rámutatott a hf- kon- matlanságot levezesse. íi \i mót, előzetes kérés, bejelen- kedvszegetten szemet­már megállapíthatjuk, hogy tés nélkül. A háztáji földterü- UT,yt. %ianÄz^TrtvÄ lettel is manipuláltak- A f°- saev^atfÖv^jZésagBudaao^t a tagság osztatlan rokonszen- Balosok egy reszenek maga- -agjarmat Budapest A taFUÍSa' . kriminális: . nemwak^r^^^^ytnlLte)y­a envMz m a munkaidőt kurtították a ge{f körülményen kívül a szö- legkisebbre, hanem a munka- vetkezet gazdátlansága is hoz­A kötötten homokos dejtári talajon gazdagon terem szépen fejlődik a fejeskáposzta és bő termést hoz az ubor­ka. Ez a két zöldségféle adja az alapanyagot a szövetke­zet savanyítóüzemének. Á sa vanyító-üzem egyik biztos jö­vedelmi forrása a szövetke zetnek, az idén azonban a túltervezés miatt nagyobb összegű kiesés mutatkozik- Korlátozták azonkívül a sava nyitó-üzem eredményességét a tagok késedelmes munkája az uborkaszedésben és az ér­tékesítésnél mutatkozó nehéz ségek is. Részes. vagy nem részes ? Dejtáron ugyanis'még nem hen dolgozók (állattenyésztők. vét. alakult ki a legcélravezetőbb jövedelemelosztási forma. A balassagyarmati járási párt- bizottság és a járási tanács szerint a dejtári József At­magtárosok stb) eleve nem ér­tenek egyet, mert úgy talál­ják. hogy a részes-műveié^ csökkenti a munkaegységre jutó jövedelem értékét. A fő­tila Tsz-ben részes gazdálko- könyvelő ^ arról ^panaszkodik, dóst folytatnak s nem tit­kolják a járás vezetői, hogy , . . , ezzel a jövedelemelosztási henytelen naprakész, opera­hogy a jelenlegi bonyolult el­számolási rendszer miatt módszerrel nem túlságosan rokonszenveznek. Olyan ag­godalom is elhangzott, hogy „mi marad a tsz-nek. ha - a tív könyvelést végezni. (Bár ennek: véleményem szerint, olyan akadályai és okai is vannak: mini például a köny­termény eg.vharmadát elviszik _apparaXi5. szakképzet a tsz-tagok?” Mielőtt a konkrét dejtári helyzetre térnénk, nagyon fon­tos bátran tisztázni egy-két elvi kérdést. Először is: a ter­melőszövetkezet és a szövet­kezeti tagság nem két egy­mástól elválasztható ténye­ző, hanem szoros egység. A iensége!) De a növénytermesz­tési brigádok tagjai között sem egységes a vélemény. Van olyan brigád, amelynek területén a sok eső és az át­vétel késedelmessége miatt a káposztatermés nagy része tönkrement, ennek a brigád­nak a tagjai úgy gondolták, hogy a munkaegységelszámo­SS' rÄ„* *%t Ä-ÄTSSTÄ hogy a legcélravezetőbb jö­vedelemelosztási formát maga válassza meg. Másodszor: a részes művelés ennek megfe­lelően nem téveszthető össze azzal a „résszel”, amellyel ré­gen az uradalmak és nagy- gazdák fizették ki az idény­munkásokat, zselléreket. A termelőszövetkezeti részes- művelés tehát nem minősül mert szövetkezeti átlagban ki­egyenlítődött volna a jövede­lem. Azok a brigádok, ame­lyeknek jobb terület jutott, elégedettek a részes-művelés­sel bár elismerik, hogy ra- gvobb jövedelmük elérésében objektív tényezők, talaiviszo- szonvok. a földterület fekvé­se. s egyéb természeti és köz- gazdasági tényezők is közre­játszottak. A nagyobb jöve­Tipikus dejtári építkezés a múltból; ahogyan bővült a család, úgy ragasztottak újabb lakrészt a meglévő épülethez. A közös udvarban található, részben elkülöní­tett lakások most már sok alkalmat adnak a háztáji föl­del való visszaélésre. Mesé lik, hogy van olyan család, amelyik három-négy hold háztáji területtel is rendelke­zett. mint hogy a háztáji földek kiosztása előtt, rövid időre megszüntették a „közös háztartásban élést.” val kitöltött idejük nagy ré- zájárul «úthoz, hogy a dej- szét is magán fuvarozásra táriak közül ismét többen el­fordítják Nem egyszer ők távoztak a DCM-be és dejtári politikai elhajlásnak. (Egyéb- ^ sXh fordítják Nem egys; ként a balassagyarmati iá- ..fi. n„r? J'011 murK.j.iuk- ViS2ak házhoz a tagol által tsz-tagok találhatók a MÉK- rásban is alkalmaztak már , a , A IT”05 jogtalanúl eltuiajcionítoi tér- telep dolgozói körében, va­korábban is és az idén is. kü- „„ .„„„Ti „ „x ményt. Még kirívóbb eset: Dó- lamint szép számmal a vasút­ka Sándor, a szövetkezet íe- vonal mentén a cukorrépa­lönösen a szövetkezetek mál­násaiban részesművelést, ahol a tsz tagok a termés felét kapiák. s ráadásul a tag maga értékesítheti a kül, hogy a szövetkezet köny­az is. hogy egyes tagok a nö­felelósség kérdését. Különben sem azt várják Dejtáron de más tsz-ben sem, hogy a fe­lettes szervek Tíssák el a tsz- elnök funkcióját és a rész­letkérdésekkel foglalkozzanak. Segítséget adhatott volna a járási tanács óbban, hogy már az első zárszámadó közgyű­lésen szigorúan fellépjen a kozmetikázási, lakkozás! tö­rekvésekkel szemben, hogy ezzel is segítse a megnöve­kedett, új tsz gazdasági meg­alapozását. Sokat számított volna se­gítsége abban is, hogy a ter­vekbe ne csússzanak megva­lósíthatatlan számadatok, mint például az idén is. A 31 forintos munkaegységérték terve túl szoros, még hibá- sabb dolog volt a savanyító­üzemtől másfél milliós brut­tó bevételt várni. (A sava­nyítóüzem máris 700 ezer fo­rint termelési és értékesítési kieséssel fenyeget!) De, a ter­vezéssel és a gazdálkodási struktúra kialakításával, függ össze az is, hogy milyen nö­vényfélék" meghonosítását' ja­vasolják. Az idén például 30 hold szamóca telepítését haj­tották végre Dejtáron. nyil­vánvaló, hogv a homoktalaj kedvez a földiepemek. De vajon győzik-e majd mun­kaerővel. amikor a rakodás­hoz. de még a búzáiéi adag- kiméréséhez is nehéz a je­lenlegi viszonyok között em­bert mozgósítani? A „járás” a tsz-elnökben keresi a bűnbakot • Nem lett volna lényegtelen már a koratavaszon, a veté­sek előtt agronómust bizto­sítani a szövetkezetnek s azért is többet tehettek vol­na. hogy ne legyen betöltet­len a tanácselnöki tisztség. Akkor talán a községi ta­nácsnak is több ereje lett volna, hogy megakadályozza a tsz-tagok eláramlását és a maszek-fuvarosok. spekulán­sok felbukkanását a község­ben. Ilyen előzmények után és ilyen körülmények között fur­csán hat az a tájékoztatás, hogy a tsz-elnök körülbelül másfél hónapja fegyelmit ka­pott a járástól. (Lám, legalább kapott valamit!) Talán több bizalmat igényelhetett volna. (S az is furcsa, hogy „ilyen félévi munka után már vé­leményt mondanak a tsz-el­nökről!) Amikor a község „kulcs­emberei” hiányoznak, különö­sen erőpróbának van kitéve a pártszervezet. A járási part­bizottság megerősítette ugyan júniusban a pártszervezetet, amelynek élére függetlenített párttitkár került, de az új párttitkárt már szeptember­ben iskolára küldték. Az is érthetetlen, hogy a járási pártbizottságon a dejtári párt- szervezetet tsz-pártszervezet- ként tartják nyilván, pedig a tsz-tagok az alapszert' egy- hatodát sem adják ki. Mind­ez azt mutatja, hogy a járás segítsége fokozottan kell a pártépítéere irányuljon s ami ugyancsak nagyon fontos, a szövetkezetek megerősítését, a termelési feladatok pártirá- nyitását elsőrangú kötelezett­ségnek kell tartani. Helyes törekvés, hogy most kipró­bált dejtári kádereket irá­nyítanak vissza a ..káder­községbe" a betöltetlen kulcspozíciókba! A huszonnegyedik órában Hogyan lehetne mielőbb helyes irányba fordítani a szövetkezet szekere rúdját? Azokon kívül, amelyekről már eddig is szó esett (vezetés, jö­vedelemelosztás. munkafegyel- lem megszilárdítása, operatív kézenfogható segítség stb.) szeretném felhívni a figyel­met ismételten a legfontosabb szempontra: a tsz-demokráci- ára. Nyíltan, bátran, kendő­zetlenül kell a tagság elé tár­ni a feladatokat és a nehéz­ségeket, hiszen az ő akaratuk, erejük, egyetértésük emelheti ki a kátyúból a szövetkezet megroggyant szekerét és őket érinti anyagilag is a legköz­vetlenebbül minden hiba. fo­gyatékosság. Emberben és földben van Dejtáron is any- nyi erő, hogy megvalósíthat­ja azt a tiszta, szép. biztonsá­gos életét az egész község javára, amelyben a kis szö­vetkezet idején negyvenhat családnak oly nagy öröme tellett. Még nincs késő. De hallogatásra sincs idő. Cselekedni kell! (Vége) futkos György vényeknél tapasztalható v«l- jőgulyása ott hagyta a terme- rakodók között is. tozékonv részesedési előnyö­ket arra használták fel. hogy lószövetkezetet, lovat vásá­rolt és bántatlanul végez bér­málnát anél- fuvarozást. Hegedűs Imre, két és biztosítsák háztáji le­velesében a tagoknak ezt a lényeges iövedelmét nyilván- trt ' tartanák!) Harmadszor: a ré- ^.elmentek az .parba dől­szes-gazdálkodás nem az n Ki a felelős? akinek felesége ugyancsak tsz­tag, szintén lovat vásárolt és _ valami nem megy rend­fuvarozást vállalt. Mindezt jón, szokásban van a felelős- szabadon, a tanács és a sző- *óg elkendőzése és másra há- vetkezeti vezetők szemelattá- vitása, Amikor a balassagyar- egyedüli üdvözítő tehát nem Tehát ahogyan a vezetés, ra. Mesélik, hogy a tagság matx. -*aras egy‘k yezetőjé- is a feltétlenül legjobb jőve- ugyanúgy a jövedeleméi ősz- néhány hete szó nélkül neki- ve* beszélgettem dejtári ta­delemelosztá«! módszer, A rét- tési forma sági járásban például sok jót szorul, mondanak a részesről, a me­gírni pártbizottság legutóbbi ülésén viszont több felszóla­lás hangzott el a részes-mű­velés kudarcáról a salgótar­jáni és a szécsényi járásban. Elvileg azt lehet megállapí­tani: mindenütt egyformán ható, egységes anyagi ösztön­zés jelképzelh etetlen a szövet­is ..korrekcióra” esett az egyik kazal szalmá- pasztalataimról^ s felvetettem nak és — ki mennyit akart, a iaras felelősségét, készen vagy bírt — vitte, hordta a v°ff mar az ellenérv: „Mit közösből a szalmát a maga hevünk, ha a tsz-elnök nem portájára. Jellemző, hogy az bajt.ia végre a járás tanácsait, utasításait? Mit segíthetünk még többet?” Már az eddig elmondottak­ból is kitűnt, hogy a járási A Csáky szalmája általános iskolában a gyéré­ül kék. a szülők tükrei, nem egyszer annak a vélemény­ből is kitűnik, hogy a dejtá­ri szövetkezeiben a lazaság­ra. visszaélésre szinte kínál­kozik az alkalom. Az erély­telen vezetés, az áttekinthe­tetlen részesedési feltételek a kezetekben. Az anyagi ősz- változó tsz-elnökök nek adtak kifejezést, hogy pártbizottság és a járási ta- „nem bűn, ha a tsz-tag el- nács több mulasztást elkö- visz a terményből, hiszen az Már maga az a tény. övé!” íme így kisért ma Dej hogy egy jó szövetkezet há­rom év alatt a járási szer­tönzés módjait termelőszövet- vetkezet éá építőipar közt táron a régi szellem ismét, vek szeme láttára, csaknem kezetenként, ágazatonként és kétlakiskodó, spekuláló tag- pedig ügy hitték, hogy a há- a tönk szélére jut, felveti a A rétsági FMSZ boltjai kielégítő áruválasztékkal készültek a karácsonyi ün­nepekre. DCerejs e lel Ön is a Szövetkezet rétsági boltjait. Ajándékait már most vásárolja meg hozzátartozóinak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom