Nógrádi Népújság. 1963. december (19. évfolyam. 97-105. szám)

1963-12-18 / 101. szám

11X53. december 18. fTÖG R A DT NEPOJSAO Emberre várnak a gépek A z utóbbi két év alatt ” Nógrád megye terme­lőszövetkezeteiben és gépállo­másain megkétszereződött az erőgépek száma. Tavaly 42,3 millió, az idén pedig 40,1 mil­lió forint értékű gépet vásá­roltak a termelőszövetkezetek, gépállomások. A gépek szá­mának viszonylag gyors (iie- mű növelését azonban nem követi a gépek teljesítményé­nek ilyen arányú növekedése. A nyáron alacsony volt az aratógépek, kombájnok telje­sítménye. Az ősszel több szö­vetkezetben a mélyszán tó traktorok alacsony teljesítmé­nye okozott gondot. Hiába volt tehát lényege­sen több gép a szövetkeze­tekben és gépállomásokon mint tavaly, vagy tavaly­előtt. A gépi munkák jobb megszervezésének, a hozamok növelésének útját állja, hogy a gépállomásokon, de ki­váltképpen a termelőszövetke­zetekben kevés a jól képzett szakember. Az őszi mélyszán­tás idején katonák, ipari dol­gozók is traktorra ültek, hogy legalább a nagyteljesítményű lánctalpas traktorok dolgoz­hassanak kettős műszakban. A múlt hónapban a pásztói gépállomásnak hét régi jól- képzett traktorvezetőtől kel­lett megválnia. A traktorosok a járás szövetkezeteibe men­tek. hogy a Szuper-Zetorok, amelyeket a közös gazdaságok most vásároltak, dolgozhas­sanak. r\e nemcsak a jólképzett traktorvezetőknek van­nak szűkiben a gépállomások és termelőszövetkezetek. Ke­vés a szerelő is a gépi mun­kákat, a gépek javítását szer­vező. irányító szakember, a technikus a mérnök is. Nóg­rád megye nyolc gépállomása közül kettőben még nincs fő­mérnök. Ezekre a gondokra végleges megoldást csak az hoz, ha a megye termelőszö­vetkezeteiben erőteljesebben megindul a mezőgazdasági tanulóképzés és a szövetkeze­tek nem sajnálják a pénz ar­ra, hogy ösztöndíjjal techni­kumba, egyetemre küldjék ta­nulni az arra érdemes, gé­pet kedvelő tehetséges fiata­lokat. A hiányzó traktorosok és szerelők pótlása azonban en­nél rövidebb idő alatt is le­hetséges. Sokat segítenek ebben a té­li traktorvezetői iskolák, tan­folyamok, amelyeket az idén is megszerveznek a gépállo­másokon. A Pásztói Gépállo­más körzetében a tervezett ötven ember helyett eddig mindössze húszán jelentkez­tek, hogy elsajátítsák a trak­torvezetéshez szükséges leg­fontosabb ismereteket. A sze­relők száma is növekedne a gépállomásokon, ha lehetőség nyílna arra, hogy a gépjaví­tást végző dolgozók is meg­kapják az ipari üzemekben dolgozó szerelők átlagos óra­bérét. így a jobb kereseti le­hetőség nem csábítaná el a szakmunkásokat városi üze­mekbe, s a régi tíz-tizenöt éves tapasztalattal rendelke­ző traktorvezetők is munká­ba állnának a gépek javítá­sánál. A gépek száma az elkö­** vetkezendő időben to­vább növekszik a mezőgazda- sági üzemekben. Dolgozni ter­mészetesen ilyen körülmények között is lehet velük. De ha nincs elegendő, megfelelő képzettségű szakember, ezek a gépek korán tönkremennek. Üj gépek vásárlása pedig lé­nyegesen többe van annál az összegnél, mint amennyi­be a szakemberek képzése ke­rül a gépállomásoknak és a termelőszövetkezeteknek. Kazinci János A Pásztói Gépállomás igaz­gatója Felhívás / a mezőgazdasági erő* és munkagépek tárolására A mezőgazdaság erő- és munkagépparkja az utóbbi években nagymértékben meg­növekedett. A géppark üzem- biztonságának megtartása és állaguk megóvása érdekében a földművelésügyi miniszter és a MEDOSZ főtitkára a kö­vetkezőkre hívta fel a mező­gazdasági üzemek vezetőinek s dolgozóinak figyelmét: 1. Az őszi mezőgazdasági munkák befejezése után el­lenőrizzék a gépek mezőről történő beszállítását. Ennek érdekében a gépeket a keze­lőktől leltár szerint vegyék át. Biztosítsák a gépek táro­lás előtti rendbehozását, le- ápolását, és gondoskodjanak a szakszerű téli tárolás meg­szervezéséről. 2. A mezőgazdasági üze­mek vezetői és a gépállomá­sok igazgatói gondoskodjanak arról, hogy a rendelkezésük­re álló tárolóhelyiségeket, gép­színeket és más, e célra fel­használható helyiségeket, pél­dául háztáji pajtákat stb. — ha szükséges, olcsó bérleti díj ellenében — használják, fel a gépek téli tárolására. A faanyagból készült, és az idő­járásra érzékeny, kényes és nagyértékű gépek (gabona- kombájnok, cséplőgépek) fe­dél alatt történő elhelyezésé­ről minden körülmények kö­zött gondoskodjanak. A táro­lótér bővítését — a lehető­ségekhez képest — elsősor­ban olcsó, csővázas színek építésével növeljük. 3. A gépállomások és gép­javító állomások igazgatói és dolgozói a javítási és karban­tartási munkákon felül a gé­pek szakszerű tárolásában, a gépudvarok kialakításában, a gépek téli tárolásra előkészí­tésében a termelőszövetkeze­teknek a legmesszebbmenő segítséget adják meg. 4. Gondoskodjanak a gépek korrózió elleni védelméről. Ennek érdekében az eddigi­eknél nagyobb mértékben al­kalmazzák az e téren jól be­vált újításokat, ésszerűsítése­ket (Alhibit K — 175 nevű védőanyag használata, ba­kok, állványok stb. alkalma­zása). A MEDOSZ elnöksége és a földművelésügyi miniszter fel­kéri az állami és erdőgazdasá­gok, gépállomások, gépjavító állomások, valamint a víz­ügyi szervek dolgozóit, hogy a gépek tárolásánál a terme­lőszövetkezeteknek követendő példát mutassanak. Nagyobb lesz a tsz-tagok idei jövedelme Zárszámadás előtti látogatás a Nemzeti Bankban A napokban ellátogattunk a Magyar Nemzeti Bank me­gyei igazgatóságához, hogy megnézzük, milyen munka fo­lyik a termelőszövetkezetek zárszámadását megelőző idő­szakban a mezőgazdasági fő­csoportnál. Elbeszélgettünk a főcsoport munkatársaival, akikről sokan azt gondolják, hogy ők kezelik azokat a bankjegyköiegeket, amelyek­ből a termelőszövetkezeti épü­letekre, gépekre a hitelt fo­lyósítják. Nem találkoztunk pénzliegyekkel, latiunk vi­szont vaskos dossziékat, je- lentéskötegeket, gazdasági számításokat: vagyis számok­ban láttuk az a sok pénzt, amelyből csibe-nevelő*, sertés- fiaztató, vagy itatásos borjú­nevelő épül a termelőszövet­kezetekben. Kevesebb less a mérleghiányos szövetkezet Sikerült bepillantani a ter­melőszövetkezetek harmadik negyedéves tervfelmérésének számadataiba is. Ezek a számok sok gondról, erőfe­szítésről beszélnek. Például arról, hogy az idei három- negyedéves gazdálkodás „ki­esései” ötven százalékkal csökkentek a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Az idén ugyanis mint a bank szakemberei elmondták, na­gyobb volt a kapásnövények terméshozoma, ami nemcsak a kedvezőbb időjárásnak, ha­nem a jövedelemelosztási for­mák helyes megválasztásának is tulajdonítható. Hiány első­sorban a növénytermesztésben jelentkezik, többnyire a várt­nál gyengébb kenyérgabona termés miatt. A számok tehát világosan megmutatják, hogy a kenyérgabona termelése nemcsak népgazdasági érdek, hanem fontos jövedelemfor­rása is a szövetkezeteknek. A veszteségek másik v álca, hogy a tervekhez viszonyítva na­gyobb a „ráfordítás” a gaz­dálkodásban. sok termelőszö­vetkezetnél nem takarékos- kodnak kellőképpen. Szóbakerültek a gazdálko­dás várható éves eredményei is. Eszerint csökken a mérleg- hiányos szövetkezetek száma, s kevesebb lesz a mérleghi­ány, mint tavaly. A tagság jövedelmének növekedése is várható. Az átlagos jövede­lem nem éri el ugyan a ter­vezett szintet, mégis 4-5 szá­zalékkal meghaladja a tavalyi összeget. Több termelőszövet­kezetben azonban — így pél­dául a héhalmj Üj Életben, a szécsényi II. Rákóczi, a ce- redi Búzavirág és nógrádmar- cali Aranykalász ísz-ben — az egy tagra jutó részesedés meghaladja p tervezett érté­ket. A kedvezményekkel „élni kell” A főcsoport munkatársai előrelátóan készülődnek a zárszámadásokat megelőző tennivalók elvégzésére. Az idén is fő feladatuknak tart­ják a valósághű zárszámadás előkészítését. Ezt elsősorban az alapos ellenőrzésekkel akarják érvényre jutattni. Az ellen ;rzéseket minden esetben segítségnyújtással és tanács­adással kapcsolják egybe. Nagyon fontosnak tartják a 3004/5 számú kormányrendelet által biztosított kedvezmények maradéktalan elszámolását. A szövetkezetek elsőrendű érde­ke, hogy éljenek a kedvez­ményekkel. Szorgalmazzák a bank mezőgazdasági munka­társai. hogy a termelőszövet­kezetek vezetősége a zárszám­adási munkák előtt számol­tassa be a főkönyvelőt a ked­vezmények igénybevételéről. Új esztendő — új tennivalók Az is nélkülözhetetlen, hogy a valóságot tükröző, pontos leltár készüljön és. hogy a felleltározott eszközök helyes tárolásáról is gondoskodjanak a szövetkezetekben. A gépe­ket ne hagyják szanaszét a határbein, hanem gépszínek­be, védett helyeken helyez­zék el. A banknál már a következő év tennivalóit is latolgatják. Szorgalmas, elemző és elle­nőrző munkájukkal irányít­ják a termelőszövetkezetek pénzgazdálkodását, elősegítik a tsz-ek gazdasági megerősö­dését. (P. A.) A dombos- hegyes és az erodált területek gépei Kísérleti talajvédelmi bemutató Alsótoldon Rétegvonalas szántás Tizenkilenc millió talajvédelemre (Tudósítónktól) Érdekes talajvédelmi bemu­tató színhelye volt az elmúlt napokban az alsótoldi terme­lőszövetkezet. A bemutatón, amelyet a pásztói járási ta­nács mezőgazdasági osztálya és a pásztói Gépállomás ren­dezett, kísérleti rétegvonalas talajművelést végezték vala­mennyi olyan traktorral, amelyek a mi körülményeink között alkalmasak a rétegvo­nalas szántásra. A talajvédelmi bemutató résztvevői' két új talajvédel­mi eljárásnak is tanúi lehet­— És még azt, hogy fe­jenként mennyit adjunk fej- trágyázásért! — kurjantotta el magát éjfél előtt az elnök. Szavait marosak az iroda előtt sétáló éjjeliőr hallotta és Erzsi, aki testileg, lelkileg összeroskadva könyökölt a jegyzőkönyvre. A tsz vezető­ség javában aludt, ki-ki vál­lára hajtva fejét. — Most pedig szavazzunk elvtársak! — dörögte ismét az elnök. Minthogy a veze­tőség a felszólítás ellenére sem ébredt fel, így nem volt ellenvélemény, ezért Erzsi be­írta a jegyzőkönyvbe, hogy: „... a vezetőség egyhangúlag elfogadta.” Ekkor ötlött fel Erzsiben a mentőgcndolat: ki­használja a vezetőség éber­ségének hiányát, megszökik az ülésről. Bár este hat órára beszélték meg a randevút, vő­legényével —, azért még az éjszaka leple alatt helyrehoz­hatja a késést. Amikor az el­nök feje is ájtatosan álomra billent, Erzsi felugrott a szé­kéről, és usgyi, kirohant a Erzsi pártában pipafüstös teremből, tapintat­lanul becsapva maga után az ajtót. Ettől felriadt a vezető­ség, és meglepetten nézték az elhagyott jegyzőkönyvet. Az elnök kifejezve az egész ve­zetőség egységes akaratát, el­kiáltotta: — Utána! Egyszerre próbáltak vala­mennyien kirohanni az aj­tón, majd miután látták, hogy így nem megy, mprt beszo­rulnak az ajtótokba, akkor fürgén, egymásután hagyták el a termet. — Hallali! Hallali! — kia­bálták a sötét éjszakában és futottak Erzsi után. A lány már reménytelen­nek látta a menekülést, és gondolta: ismét meghiúsult a férjhezmenése. Pedig ez volt immár a tizenegyedik vőle­génye, de valamennyi ott­hagyta. mert őneki minden vezetőségi ülésen jelen kel­lett lennie, s e kitáró ülése­zéseknek rendszerint a ka­kasszó vetett véget. Nem so­káig ábrándozhatott futás közben. — Hallali! HaVali! — hang­zottak az újabb csatakiáltá­sok. amikor Erzsi összeszed­ve minden erejét, átvágott az egyik szérűn és üldözőit meg­tévesztve, befúrta magát a szalmakazalba. Csakhamar kiderült, mind­ez hiábavaló volt, mert r>é- Qülis nyomára bukkantak. Mi­után Erzsi előkerült a szal- makazalből, megtörtén lépke­dett a vezetőség gyűrűiében, vissza a tsz iroda jelé. Eköz­ben megvető szavakkal illet­ték kísérői: — Ménhogy ilyet! — Első a jegyzőkönyvezés! — Adunk neki férjhezme- néstl — Majd akkor lehet róla szó. ha a tsz nem lesz mér­leghiányos! Viacze György A kísérleti bakháiakat húzza az új kukoricavetőgépre sze relt szerkezet, az alsótoldi ta­lajvédelmi bemutatón íak. Bemutattak egy olyan szerkezetet, amelyet ekére, vagy sorművelő kultivátorra szerelnek és pillangós terüle­tek, valamint rétek le­gelők rétegvonalas hasogatá- sáí végezhetik vele. Igen nagy tetszést aratott a szakembe­rek körében az a kukorica­vetőgépre szerelt, bakhát ké­pező' szerkezet is, amely a domboldalak kukorica vetés­területének talajvédelmét se­gíti. j Az alsótoldi talajvédelmi bemutató része annak az ero­dált területek talajvédelmét szolgáló tervnek. amelynek yégrehaj/ása a jövő évben kezdődik meg erőteljesebben a megyében, s így a pásztói járásban is. A pásztói járás néhány községében. Bujákon. Béren. Mátraszőllősön, ahol leginkább pusztít az erózió, a jövő évben elkészülnek az alapfokú vízrendezési és ta­lajvédelmi tervek. A vízren­dezési és egyéb talajvédelmi munkálatok végrehai ására a jövő évben már 19 millió forintot fordítanak a megyé­ben. A talajvédelmi terv előze­tes munkálatait az idén meg­kezdték a pászói járásban is. A pásztój és a erdőkürti gép­állomás szántóterülete ielen- -tős részén, mintegy 1 450 hol­don rétegvonaias szántást vé­geztek. Az alsótoldi talajvé­delmi bemutatón megvitat­ták a korábbi talajvédelmi munka tapasztalatait is. A szakemberek és a résztvevő traktorvezetők egyaránt nagy elismeréssel nyilatkoztak ar­ról a hajlított kormánylemez­ről. amelyet a Hazafias Nép­front mellett működő akció­bizottság javaslatára a Sal­gótarjáni Acélárugyárban ké­szítettek. B. B. FONTOS HATÁROZATOK Az újítómozgalomról és a törvényességről tárgyalt a MEDOSZ megyei bizottsága A MEDOSZ megyei bizott­ságának Balassagyarmaton megtartott ülésén megvitatták a mezőgazdasági újítómozga­lom helyzetéről és feladatai­ról szóló beszámolót. Helyes­lőén vették tudomásul, hogy az újító- és ésszerűsítő moz­galom eredményei kielégítőb­bek gépállomásainkon, az* er­dőgazdaságokban és egyik­másik állami gazdaságban is. mint a korábbi években. Az állami gazdaságok nagyobb részénél azonban elmaradás tapasztalható. Van még kí­vánnivaló azonban az újítá­sok gyors elbírálásában, be­vezetésében, megfelelő díja­zásában. A hozott határozat elsősorban a fogyatékosságok megszüntetésére irányul. Ezután a megye mezőgazda- sági üzemeinél lefolytatott vizsgálatok alapján készült beszámolóról folytatott vitát a megyei bizottság. A részle­tes tájékoztató jelentés hű képet i nyújtott arról, hogyan tartják be mezőgazdasági üze­meinkben a törvényességet. Végezetül Tolnai István, a MEDOSZ megyei titkára elő­terjesztette a megyei bizott­ság 1964 első félévi munka­terv javaslatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom