Nógrádi Népújság. 1963. december (19. évfolyam. 97-105. szám)

1963-12-14 / 100. szám

f 1963. december *14. NÓGRÁDI NßPOJSAG Mérlegen: a közösségi és az egyéni érdek DIOS1ENOI JEGYZETEK Vannak falunevek, amelyek tájakat, történelmet és fel­bukkanó képeket hordoznak magukban. Ilyen Diósjenő Is, mely nemcsak a Börzsöny méltóságát, a Csóványos fel­hőkbe nyúló csúcsát vetíti elénk, hanem megtölti szívün­ket a hegy-völgyes táj szere- tetével és felidézi a nyári ki­rándulások hangulatát is. A mezőgazdaságban járatos és a községet ismerő emberben azonban Diósjenő sokkal hét­köznapibb, egészen prózai érzelmeket kelt. A szakember számára Diósjenőt az Üj Ba­rázda Termelőszövetkezet há­romezer holdja jelenti és er­ről a szövetkezetről azt is tudja, hogy a több mint tíz­éves közös gazdaság évek óta gazdasági nehézségekkel küzd. A gazdasági nehézségek okát közülük legtöbben abban lát­ják, hogy a diósjenői terme­lőszövetkezetet az irányító szervek „agyonsegítették”. Ügy megtömték hitellel, hogy az esedékes törlesztések és kama­tok összege megközelíti az évi egymillió forintot. Mond­ják, olyan gazdasági épülete­kért is fizetnek még, ame­lyeknek tetőzetét és falait már régen lebontották, helyét felszántották. A főkönyvelő szerint nem a felgyülemlett hitelek nehezítik a nagyobb arányú kibontakozást, sokkal inkább a „termelőszövetkezeti tagok munkához való viszo­nya” és a „leküzdésre váró hibák”. 1. A hibákat, sajnos, nem kell nagyítóval keresnem. A két­ezer lelkes község közvélemé­nyét éppen egy olyan ese­mény foglalkoztatja, amely szorosan összefügg a közös va­gyon védelmével. Az történt ugyanis, hogy az iskolás gye­rekek két zsák ocsút találtak a borospincék közelében. A gyermekek az ocsút szétosz­tották, haza vitték s a szülők kiszórták a jószágnak. Mit sem törődtek ózzál, hogy a takarmány törvényes, vagy megengedhetetlen úton-mó- don jutott a gyermekek kezé­re. Igaz ugyan, hogy aki a 'borospincék tájékán hullatta el, cselekedetével szándékát is elárulta. Legalábbis; fölöt­tébb gyanús helyen „veszett el” az ocsú. De az is igaz, hogy bűnös cselekedetet és szándékot nem lett volna sza­bad hasonló vétekkel tetézni, hanem fel kellett volna hív­niuk az esetre a szövetkezet vezetőinek figyelmét. A kö­zös vagyont azonban nem elő­ször tekintik egyesek közpré­dának. Mesélik, hogy aratás idején többen is akadtak a faluból, akik garázda módon és ráadásul bántatlanul hord­ták haza a búzakereszteket. Mi több, még válogattak is; a Bezosztája fajtának volt na­gyobb keletje, mert ez a bú­zafajta az idén csak rövid szárat növelt s így több ka­lász, több búzaszem jutott egy háti rakományba. De a közös vagyont nemcsak köz­vetlen módszerekkel, hanem közvetve is lehet prédálni. Mi az, ha nem vétkes könnyel­műség, amikor a takarmány­krumplit takaratlanul hagy­ják a kemény fagyban s tönk­re megy a verejtékkel termelt takarmány? S mire jó az, ha takarékoskodnak a kötéllel s a kötőfék nélküli jószágok ki­törnek 1 az istállóból, vagy egymást rugdossák, egymás pi­henését zavarják? Hasonló mulasztás az is, ha a szaba­don hagyott kukorica mellé nem állítanak éjjeliőrt. Már­pedig mind a három eset elő­fordult — mégpedig nem is régen! 2. A szövetkezet legutóbbi ve­zetőségi ülése többi között a szövetkezeti tagok írásban be­nyújtott kérelmeit is megvi­tatta. Több idős, munkaképte­len tsz-tag folyamodott fajut­tatásért, vagy búzafejadagért. Az egyik kérelmező pedig te­metkezési segélyért fordult a szövetkezet vezetőségéhez. Mondhatná valaki, hogy az említett kérelmek elbírálása elsősorban a szociális bizott­ság jogköre. Ne vitassuk el azonban a szövetkezeti veze­tőség illetékességét a juttatá­sok odaítélésének ügyében is. Viszont nem olyan módon, ahogyan ez Diósjenőn történt! A vezetőség ugyanis a be­nyújtott kérelem alapos meg­vitatása helyett azt kezdte kutatni, hogy vajon kik azok a tsz-tagok, akik ugyancsak az idén távoztak el az élők sorából s akiknek hozzátarto­zói nem részesültek termetke- zési segélyben. Először is: a találomra bemondott nevek bizonyára nem alkotnak tel­jes névsort a szövetkezet ha- lottairól. Másodszor: a segé­lyek kiosztása nem maradhat év végére. Az illetékességet és jogosságot a maga idejé­ben helyes eldönteni, akár házasságról, akár halálesetről legyen szó. Az ilyen találom­ra és ömlesztve foganatosított segítségnyújtás inkább árt, mintsem kedvez a szövetkezet tekintélyének. Mindamellett elképzelhető, hogy minden érintett család örülni fog a 400 forint talált pénznek (eny- nyit szavaztak meg a névsor­ban szereplő személyeknek!), hiszen ők ilyen segélyért nem is folyamodtak ... 3. Helytelen képet festenénk, ha csak a hibákat, fogyaté­kosságokat látnánk meg és nem akarnánk észre venni, hogy Diósjenőn nemcsak riasz­tó, hanem példamutató jelen­ségek is előfordulnak. Több ilyen közül érdemel említést MINDEN IDŐBEN MINDIG DIVAT A Kord bársony KORDBÄRSONYOK KÜLÖNBÖZŐ SZÍ­NEKBEN 70 cm SZÉ­LES 65 — fío Ft-ig. az a valóban nagyszerű do­log, hogy Diósjenőn sikerűit megoldást találni a zártker­tek megannyi problémájára. Megyeszerte zavart okoz ugyanis a zártkertek — sző­lők, gyümölcsösök — művelé­se. Igen sok helyen az a hely­telen gyakorlat honosodott meg, hogy a szövetkezet a te- lekkönyvileg tulajdonába ke­rült zártkerteket nem műveli, illetve hagyja, hogy a volt tulajdonos használja továbbra is az általában csökkent ér­tékű és nagyüzemi művelésre alkalmas területet. A zárt­kerttel rendelkező szövetke­zeti tag azonban emellett ugyanúgy megköveteli a ház­táji földterületet. Így azután egyes tsz-tagok két-három, sőt négy hold olyan földhöz jut­nak, amely fölött maguk ren­delkeznek, azonfelül még az adót is a szövetkezet fizeti helyettük. Mindenképpen tör­vénytelen és megengedhetet­len gyakorlat ez és különös ellentétben áll az olyan tsz­tagok érdekeivel, akik nem kapnak területet a zártker­tekből. Diósjenőn is sok gon­dot. civódást, vitát okozott az olykor csak zöldtakarmány termesztésére használt zárt- kert. Az idén végre sikerűit megoldást találni, amely sem a tsz-tagok igazságérzetével, sem a közösség gazdasági ér­dekeivel nem áll ellentétben. Azt tették ugyanis, hogy egy bizottsággal pontosan „felér­tékelték” a zártkertek állapo­tát, talajának minőségét s en­nek megfelelően bérleti díjat szabtak meg. A tsz-tag to­vábbra is kérheti a zártkerti területet háztájinak. Ha azon­ban háztájit a szántóterület­ből kér, a használatába ke* rült zártkerti földdarabért be kell fizetnie a bizottság által megállapított bérleti díjat a termelőszövetkezet pénztárá­ba. Ha végleges megoldásnak nem is tökéletes ez, de átme­netileg mégis elfogadható, mert végre rendet .teremt a zártkerti dzsungelben. Lakos György Javítani kell a felvilágosító munkát Ankét, a falvak egészségügyi helyzetéről Mezőgazdasági egészségügyi felelősök, körzeti orvosok és tsz elnökök ankétját rendez­te meg a napokban a Vörös- kereszt megyei vezetősége és j a KÖJÁL. Szóé Béláné, me­gyei vöröskeresztes titkár megnyitó szavai után dr. Krajcsovics Pál a KÖJÁL igazgatója tartott vitaindító előadást a falu időszerű egészségügyi problémáiról és annak feladatairól. A higiénia nem szükséges rossz! Az előadást követő vita leg­főbb értéke az volt, hogy az egészségügyi felelősök körzeti orvosok és tsz elnökök éppen a mindennapos munka nélkü­lözhetetlen feladatait elemez­gették, felismerve, hogy a fa­lu fejlődése kellő egészség- ügyi kultúra nélkül elképzel­hetetlen. A higiénikus tej ke­zelés problémájával többen foglalkoztak. Ne csak ellen­őrzésekhez használják a fejős­hez beszerzett fehér köpenyt, — hangoztatták a felszólalók, dr. Balogh Oszkár a tbc gon­dozó intézet vezetője elmondot­ta, hogy a hajdani népbetegség felszámolása érdekében szük­ségessé vált az egészséges és gümőkóros tehenek elkülöní­tése. Karancsságon a nyáron 12 gyéreik agyhártyagyulladást kapott. A vizsgálatok során kiderült, hogy a betegséget fertőző állatok okozták, a gyerekek ugyanott fürödtek, ahol az állatok. Ez is intő példa arra, hogy a körzeti állatorvos, vöröskeresztes szervezet és a falu vezetői­nek szoros együttműködése nélkülözhetetlen. A termelés és az egészségügy összhangja Dr. Géczi Imre, nógrád- megyeri körzeti orvos ja­vasolta, hívják meg a fa­lu különböző rendezvényeire az orvost is. Ha min­den ilyen alkalommal csak öt-tíz perces rövid feszólalás- ban foglalkozik a legidősze­rűbb egészségügyi kérdéssel, máris közelebb kerül egy­máshoz az egészségügyi dol­gozó és a tsz-tag. Szinte min­den hozzászóló egyetértett az­zal, nem lehet különválaszta­ni a termelést és egészség­ügyet. mert a kettő szorosan összefügg. Csak egészséges, felvilágosult ember tud iga­zán hasznos tagjává válni társadalmának. Az egészség gondozása pedig az egészséges embernél kezdődik, a meg­előzés, a felvilágosítás, a munka egészségügyi, és higié­niai követelmények maradék­talan betartásánál. Ujlaky Mária Miről írnak a mezőgazdasági szaklapok? Több ember munkáját helyettesíti a trágyámérkológép az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszö­vetkezetben. A MAGYAR MEZŐGAZ­DASÁG legfrissebb száma ve­zető helyen foglalkozik a ter­melőszövetkezetek szakember ellátásának kérdésével. Ugyan­akkor hasznos tapasztalatok­kal teli cikket közöl arról, hogy milyen a szakeiyber- ellátottság helyzete a sárbo­gárdi járás termelőszövetke­zeteiben. Molnár Lajos me­zőgazdasági mérnök, a kor­Jobb tervezés csökkenthétté volna a kiesést Zárszámadás előtt Endrefalván A hét közepén munkához láttak a leltározási bizottsá­gok, s ezzel megkezdődtek a zárszámadási előkészületek a mintegy 2000 holdon gazdál­kodó endrefalvi Aranykalász Termelőszövetkezetben. Ha eredményekben nem is, de tapasztalatokban minden­képpen gazdag évet elemez­hetnek a szövetkezetiek a zárszámadási közgyűlésen. Az év egyik legfontosabb tapasz­talata/ hogy az anyagi érde­keltség széleskörű alkalmazá­sával sikerült elémiök, hogy a soronkövetkező munkákat időben, jó minőségben végez­ték el. Megnövekedett a kö­zös munkában résztvevő szö­vetkezeti tagok száma, a ko­rábbi évekhez viszonyíva ész­revehetően javult a munka- fegyelem is. A tervezett alatt... Az anyagi érdekeltség al­kalmazása mintegy 6—7 fo­rinttal növeli a munkaegység értékét, amely a növényter­mesztés és az állattenyésztés­nél mutatkozó jövedelem­kiesés miatt nem éri el a ter­vezettet. Mintegy 143 ezer fo­rinttal kevesebbet fizet a ter­vezettnél a lucerna- és vörös- heremag. Búzából sem taka­rították be azt a termést, amire számítottak. Káposztá­ból pedig legalább 15 vagon­nal több termett a tervezett­nél, és mégis mintegy 100 ezer forintos jövedelemtől estek el a szövetkezetiek. A káposzta­szüret idején a MÉK nem Vette át a gazdag termést. A szabadon tárolt káposzta most már megfagyott, s így sokat veszített értékéből. Eltúlzott értékesítés Az állathizlalás sem hozta meg a tervezett • jövedelmet. A tervek szerint kétszáz hí­zottsertést kellett volna érté­kesíteniük az idén, s ebből mindössze 140 érte el az át­adáshoz szükséges súlyt. Hat­van sertés értékesítésével még várniuk kell. A számítások szerint februárnál előbb nem igen adják át az Állatforgal­mi Vállalatnak. Ha mást nem is, de ezt a jövedelemkiesést megelőzhették volna alapo­sabb, átgondoltabb tervezés­sel. A szövetkezet szakembe­rei ugyanis már a tervkészí­téskor látták, sem ®a sertések kora, sem pedig a hizlalás ideje nem biztosítja azt, hogy mind a 200 sertést még de­cemberben sftáz kilogrammos átlagsúlyban értékesítsék. Mégis rögzítették a tervben és számítottak a hízottserté­sek utáni jövedelemre. A gyarapodás mutatói Figyelemre méltó azonban az az erőfeszítés, amellyel a szövetkezetiek a közös va­gyon növelésén fáradoztak. Mintegy 3,5 millió forint az az összeg, amelyért gépeket vásároltak, állatszállásokat építettek, az egyre fejlődő szarvasmarha- és juhállo­mánynak. Az idén elkészült a 100 férőhelyes tehénistálló, amely csaknem 1,3 millió fo­rintba került. A következő években a borjakat az új, mesterséges módszerrel neve­lik Endrefalván, s az id?n már megépítették a 60 férő­helyes borjúnevelőt is. Há­romszáz férőhelyes juhhodály is épült és befejeződött a köz­ponti major villamosítása és vízellátása. Tovább gyarapodott a meg­lévő erő- és munkagépek szá­ma is a közös gazdaságban. Az idén egy nagyteljesítmé­nyű lánctalpas traktort és több kisebb munkagépet vá­sároltak, mintegy kétszázezer forint értékben. Erőfeszítések­kel megalapozták a szövetke­zet további gazdasági fejlődé­sét. szerű mezőgazdasági gépkar­bantartás és javítás égető gondjainak megoldási lehető­ségeiről írt cikket. Több írás foglalkozik az állattenyésztés téli tennivalóival, valamint az öntözéses legelőgazdálko­dás és a cukorrépatermesztés kérdéseivel. Érdekes cikk je­lent meg o takarékos takar­mánygazdálkodásról is. A MEZŐGAZDASÁGI ÉR­TESÍTŐ 46. száma, a Földmű­velésügyi Minisztérium hiva­talos lapja kivételesen nagy terjedelemben jelent meg. Közli a termelőszövetkezetek 1S64. évi állami támogatási rendszeréről szóló kormány- határozatot. Közöl több mi­niszteri rendeletet, köztük a termelőszövetkezetek 1964. évi állami kedvezményéről, a me­zőgazdasági gépi munkák és gépbérlet díjának megállapí­tásáról, stb. Közli továbbá a földművelésügyi miniszter utasítását a talajjavítási, talaj- védelmi, vízrendezési és az ezekkel összefüggő fásítási és erdősítési munkák végrehaj­tásáról. Nógrád megyei Kézműipari Vállalat varrni tudó bedolgozókat vesz fel. Jelentkezni lehet január 1—15 között Salgó­tarján Május 1 út 77. GÖRDDLŐ CSAPAGY JAVÍTÁS RÖVID HATÁRIDŐRE Budanest VI., AZ ORSZÁG LEGRÉGIBB JAVÍTÓÜZEME Tc<nyel MerSe U‘ Telefon: 315—724. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom