Nógrádi Népújság. 1963. december (19. évfolyam. 97-105. szám)

1963-12-07 / 98. szám

6 T NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963' december 7 CSALÁDI KÖR cA tanulás egAszsíglajia Igen hasznos dolog, hogy manapság nemcsak a gyerme­kek, hanem a felnőttek is be­ülnek az iskolák padjaiba és pótolják a hiányokat vagy pe­dig új ismeretek megszerzésé­re törekednek. A tanulás egész embert kíván. Sok apró mesterfogás van, mely a ta­nulást megkönnyíti. Ha is­merjük a tanulással kapcso­latos legfontosabb tudnivaló­kat, önmagunk munkáját könnyítjük meg. Tanulás közben az agyké­regben bonyolult folyamatok játszódnak le. Az agykéreg sejtjei a szervezet legérzéke­nyebb sejtjei. Hamar elfárad­nak s pihenniük kell ahhoz, hogy ismét munkaképesek le­gyenek. Érdekes megfigyelés A történet Franciaország Oémet megszállása idején ját­szódik 1940-41 táján. A re­gény színhelye Marseille. a nagy kikötőváros. Ezrek és tízezrek reménykednek a ha­józási irodák, konzulátusok előtt, vízumra, hajójegyre, ki- Wtazási engedélyre várva. Az első személyben elbe­szélt történet, egy németor­szági koncentrációs táborból menekült fiatal férfi színe­sen, fordulatosán, mély lirai- 6ággal megírt élménybeszá­molója. A történet —, amely gaz­dag a bűnügyi regények iz- galmasságát idéző fordulatok­ban —, egy árván maradt regény-kézirat sorsa körül pe­reg. A kézirat Írója a legna­gyobb titokban öngyilkos lett Párizsban, amikor a néme­tek bevonultak. Barátainak mentőakciója már csak ha­lála után éri el; a pártfogolt az, ha valaki egyszerre sokat tanul, egy idő után képtelen a tanulást tovább folytatni, azt veszi észre, hogy teljesen kifáradt „semmi nem megy a fejébe”. Ennek a jelenségnek élettani oka van. Azt mond­juk, fellépett a gátlás, az agy­működés egy része kikapcso­lódik, s ez idő alatt a fáradt sejtek ismét működőképesek lesznek. Tehát a tanulást sem lehet vég nélkül csinálni. A leg­helyesebb az a módszer, ami­kor naponta rendszeresen lá­tunk neki a tanulnivalónak, de taniás közben, vagy tanu­lás után megfelelő a pihené­sünk. A tanulás helyes módszerei­nek megválasztása nem köny­szerepében akaratlanul a tör­ténet hőse cseppen bele, mert ő őrzi a gazdátlanul maradt kéziratot és egy marseillei konzul félreértése folytán a kézirat szerzőjének tekintik, mire a neVek váltogatása kü­lönben is divat — az iró nevét is felveszi. Hősünkben tehát folytatódik a halott iró élete-sorsa, neki köszönheti, hogy különféle segélyakcióktól pénzt, útleve­let, vízumot kap, de majdnem örököse lesz szerelmének is. Marie, a halott iró felesége, aki élőnek hiszi Párizsban hagyott férjét, újabb és újabb támpontot kap, hogy férje valóban Marseille-ben van, különféle konzulátusi és hajózási irodák névsoraiban fel-fel bukkan a neve. És egy nagy szerelem szövődik hő­sünk és Marie, a halott iró felesége között. (Kossuth Ki­adó.) nyű feladat. Sokféle módszer van, vannak akik hangosan, mások „magukban” szeretnek tanulni, van aki rajzol tanu­lás közben, ismét mások in­kább többedmagukkal szere­tik átvenni a tananyagot. Ezek egyéni módszerek. Min­denki azt a formáját választ­ja a tanulásnak, mely számá­ra a legmegfelelőbb. De fon­tos a rendszeresség. A tanulást be kell illeszteni a napirendbe. Éveken át ta­nulni fárasztó és nehéz. Dt ha a tanuló kedvvel csinálja, érdekli és érti a leckét — hi­ba nem csúszhat be. A mun­kakedv mellett azonban nagy segítségére lesz, ha szokásos­sá válik, hogy bizonyos idő­ben mindig tanuljon. A szo­kás az ember második termé­szete. Amit megszoktunk, lci- sebb erőfeszítéssel végezzük. Nem kell újra, meg újra „erőt gyűjteni” ahhoz, hogy tanulni kezdjünk. Sokszor megtörténik, hogy a tanuló nem érti az anyagot Legtöbbször ennek az az oka, hogy az előző órákról hiány­zott, s ezért nem érti az ösz- szefüggéscket. Helyes, ha a mulasztott anyag pótlásáról mindig gondoskodunk, így kiküszöböljük a hézagokat. Mindenesetre, ahol valami hiba van a tanulással, min­dig meg kell keresnünk az okot is. Mert aki tanul, az minden segítséget megérde­mel. Kérjük tehát ki mindig a legilletékesebbek tanácsát — a pedagógusokét. BARKÁCSOLJUNK Minden háztartásban gyako­ri kényelmetlenséget okoz, hogy nem tudjuk hová ten­ni gyarapodó szükségleti tár­gyainkat. Leggyakoribb problémák: hová tegyük a használaton kívüli ruhaneműket? — Ho­gyan helyezzük el a fürdőszo­bában az egyre sokasodó té­gelyeket. üvegeket? — Hol találunk helyet az új fekete- főzőnek és készletnek? Ezeknek a nem fölösleges, de sok helyet igénylő holmik­nak elhelyezésére adunk most tanácsot: Az előszobában, vagy a kamrában az ajtó fölött pol­cot létesíthetünk. Az egész csak annyiból áll, hogy két hosszú, 8 cm széles, 3 cm vastag deszkát begipszelünk a falba. Erre ráhelyezhetjük a megfelelő méretre készült deszkát, vagy léceket. Színes kartonból függönyt készíthe­tünk. a mennyezetről a polc aljáig érőt, mely ajtó gya­nánt takarja a beépített lom­tárt. A fürdőszobában emeletes­sé alakíthatjuk a tükör alat­ti polcot. Szabjunk ki egy da­rab másfél centi vastagságú deszkából egy ugyanolyan méretű polcot, mint ami a tü­kör alatt van. Ezután 6 da­rab 15-20 cm hosszú lécet ké­szítünk, és kétoldalt 3-3 da­rabot előbb a régi (felső), majd az új (alsó) polchoz csavarozzuk. Majd lefestjük az egészet és visszaakasztjük a régi helyére. A sampont, olajat, körömlakkot és lemo- sót. meg más nem minden nap használt piperecikkeinket az alsó polcra helyezhetjük. IC VÜNK TEJET A fejlődő szervezetnek nemcsak ebből a szempont- egyik legfontosabb vitamin- bál egészséges. Ezt ma mái forrása a tej, amely kisebb- mind többen felismerik. nagyobb mértékben csaknem _____________ a z összes életműködéshez ] szükséges vitaminokat tártál-1 mázzá. Jelentős mennyiségű | A-vitarriin kar-i-onn " KIÉ AZ ELSŐBBSÉG m Könyvemül TRANZIT Anna Scghers regénye Ügy dicsekedett, hogy meghatódjam és magasztaló sza­vakkal önről fessem meg a szülői áldozatkészség példaké­pét, merthogy hatodikus fiának már meg is vásárolta a ka­rácsonyi ajándékot: egy négyezer forintos tangóharmonikát. Én azonban nem hatódtam meg, még csak nem is csodál­kozom: kettőjük havi ötezer forintos jövedelme, az Önök­kel együtt élő naygmama tekintélyes nyugdíja mellett ezt a gesztust inkább gavallériának tartom, a híresztelést pedig hencegésnek, s egyáltalán nem áldozatnak. Az önfeláldozó szülői ize re tétről az Egres-pusztán élő, ötödik osztályba járó kis Kovács Pali története tanúskodik. Az ő szüleiről, kiváltképp az emberfeletti teljesítményre képes édesanyáról kellene most himnuszt zengenem, ha csodálatomat, érzéseimet méltó szavakba tudnám önteni. Kovács Palika édesapja munkában megrokkant félkarú dolgozó, mezőőr az állami gazdaságnál havi ezer forintért. Kovács Palika édesanyja három leányt és három fiút szült. A hat gyermek közül négy még otthon él, Palika kivételé­vel mindannyian egészségesek, ö tizenhat hónapos korában súlyos agyhártyagyulladásban megbetegedett. majd lába megbénult. Orvostól orvosig, kórházból, kórházba vitték, kezeltették, operálták, csakhogy megmaradjon és ember váljék belőle. Kovács Palika nagyon nehezen lépeget, gyenge lábai nem bírják, husz-harminc méternél többet nem képes menni egyszerre. Iskolába jár már hetedik éve, betegeske­dése sok hiányzással járt. Két évet el is veszített. De okos, értelmes, szorgalmas, jó magaviseletű, aranyos kedélyű kis­fiú. Befejezett iskolai éveit négyes, ötös eredménnyel zárta. A vele egy osztályba járó öccse s minden kis társa szereti, segíti, még tiszteli is. Öt, erőfeszítését a tanulásért és rajta, a gyermeken keresztül a tanulást lehetővé tevő édesanyát. Mert Egres-pusztán nincsen iskola, ott néhány csalad lakik csupán. A szőlőhegy mögött kuporgó tanyákról sáros, jeges, havas földúton másfél kilométert kell gyalogolni a faluig, Bérig, ahol iskola van. Ezen az úton hurcolta a há­tán nap mint nap oda és vissza az egyre nagyobb fiút az édesanyja éveken át. És hurcolja most is ugyanúgy, mióta mint felső tagozatos, Szirákon tanul. Csakhogy még kíno­sabb körülmények nehezítik ezt a terhet az utóbbi időben. Szirákon ugyanis, mivel az odacsatolt béri gyermekeknek csak délben van autóbuszuk, szeptembertől a felső osztá­lyosokat egész esztendőben változtatás nélkül állandóan délután tanítják. A béna lábú gyermekért a téli vaksötét­ben, ha fú, ha esik, este hétre gyalogol be a pusztáról Ko- vácsné. Kendőbe köti ragyogó szemű fiát, aztán nekivág a hegynek. - « Palit már felmentették volna a tanulás alól. hiszen minden ok meglenne rá. De nem. azt nem lehet, ő tanulni akar, mert — úgy mondja — élni akar. A földrajzot, meg az irodalmat, a nyelvet szereti. Ö nem tud kapálni, nehéz fizikai munkák végezni, ha felnő, neki az eszével, egyre okosabb, komoly eszével kell megélnie, helyet foglalnia a társadalomban. Tisztában van ezzel, s azzal, hogy szülei is ezért tesznek meg érte mindent. Az édesanyja ezért megy napszámba a nyári iskolaszünet idején, a nagyobb testvére, apja ezért dolgozik s ők mindannyian; a két szülő és az otthon élő négy gyermek ezért tud csodával határos módon, de mégis zúgolódás nélkül havi másfél ezer forint kereset­ből megélni. Hogy ember legyen Paliból, teljes értékű em­ber. ,.. Nézze kérem, szép és talán szükséges dolog ts az a harmonika, de azért nekem sokkal maradandóbban véső­dött agyamba az a göröngyös kocsiút, s a rajta kedves ter­hével felfelé lihegő munkásasszony veritékes arca. KŐIT n

Next

/
Oldalképek
Tartalom