Nógrádi Népújság. 1963. december (19. évfolyam. 97-105. szám)
1963-12-07 / 98. szám
4 NOGRAD!NfiPÜJSAG 1963. december 7 RÓMA, 1943. Gondolatok Pécs után A karancskeszi bábjátékosok sikeres szereplése az I. Országos Bábjátékos Napokon Néhányszor előfordult már velünk. Meglepődve összenézünk: Hát nekünk ilyen is van? Hogy-hogy eddig észre sem vettük? És akkor még mindig nem egészen hisszünk saját szemünknek. Bevárjuk, míg mások is dicsérik, míg az egész országból összesereglett műértő közönség elismeréssel jutalmazza a produkciót, míg hírét szárnyra kapja a sajtó, a rádió, a televízió... Valahogy így jártunk mi a karancskeszi iskolások báb- csoportjával. Valamikor a kéKLUB AZ ISKOLÁBAN A közösségi élet ábécéje — Hasznos időtöltés Ajándékváza a vitrinben Legénysorba lépő fiúk, formás leányok nyüzsögnek a klubban. Ki-ki kedve szerint foglalkozik. Aki a sportot szereti, pingpong-csatákat vív, a könyv rabjai a könyvtár csendjében húzódnak meg. Akiket pedig a társalgás vonz, erre a célra kijelölt szobában folytatnak eszmecserét. Otthon született Három nagy terem, gazdagon felszerelve, könyvekkel, folyóiratokkal, rádióval, TV- vel, szép bútorokkal, háziszőttes díszítésekkel, vitrinekkel. A klub kedves otthona lett a balassagyarmati iparitanulóiskola hallgatóinak. Schuchmann Zoltán, az intézet igazgatója mondta el, hogy a klub megnyitása nagy gondtól szabadította meg őket. Az iskolába többségében vidéki gyerekek járnak. Még a pásztói, rétsági és szé- csényi járásokból is. A tanulók a tanítási idő végén a vonatok, buszok indulásáig elszé- ledtek a városban, kóboroltak, s ez nyugtalanította az iskola vezetőségét. — Ez vezetett benünket, hogy otthont teremtsünk a gyerekeknek. Két válasz egy kérdésre Az új otthont meg kellett szerettetni, mert vannak a gyerekek között, akik jobban szeretik a „szabad” életet. Pintér Ágnes II. éves fodrásztanuló Szécsényből jár az iskolába. Még félszegen mozog a falak között. — Én most vagyok itt először. Máskor a tanítás után sétált, kirakatokat nézegetett, őszintén megmondja, hogy szívesen csinálta. — És most itt? Megrántja a vállát, gyanú ül szemében, de válaszra már nem jut ideje, mert szólítják a sportteremből, álljon asztalhoz. Kereszti László II. osztályos tanuló pótolja az elmaradt választ: — Először én is azt hittem, a négy fal zárka lesz. De ez attól függ, hogyan illeszkedem be a klub életébe. Itt szabályok vannak, amelyeket be kell tartani. Az olvasóteremben nem lehet zajongani, de a sportteremben kitombolhatom magam. Ha meg kedvem tartja, tanulhatok is. Ékre előbb-utóbb mindenki rájön. . . . Mint az utcán Valóban így van, előbb- utóbb mindannyian rájönnek. Zalányi János Bercelen lakik, villanyszerelő a kövesdi bányánál. Csampa János varsányi, autószerelő Szécsény- ben. Varkó Pál erdőkürti, esztergályos tanuló a gépállomáson. Valamennyiüknek messze az út hazáig. De a várakozás, az indulásig kellemesebb, hasznosabb a klubban, mint az utcán. * Elcsendesedik a zsongás. Schuchmann Zoltán végig megy a termeken. A társalgóban megáll a vitrin előtt.A gyerekek kíváncsian körülveszik, és egyre többen jönnek. Figyelik az igazgatót, aki kinyitja a vitrint és egy szép vázát helyez el benne, mellé oklevelet tesz, amelyen ez áll: „Az Ipari tanuló Intézetnek Balassagyarmat város fejlesztéséért végzett társadalmi munka elismeréseként”. Valaki elkiáltja magát: „Hurrá!” Bobál Gyula A tárlaton Zagyvaróna Jókai, Kacsoh, Molnár, Strauss, Mikszáth, Shakespeare és más szerzők darabjai megyénk színpadain A repríz-darabok után a Szeretve mind a vérpadig színrehozásával az Állami Déryné Színház Nógrád megyében is megkezdte az 1963— 64-es színházi évad bemutatóit. A Jókai-művet — amely az első turnéban december 7-ig szerepel műsoron —, december 26-tól Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz követi. Érdekessége a darab bemutatójának, hogy a Déryné Színház betanulásában országos elsőként Zagyvarónán kerül közönség elé, majd néhány nógrádi est után Bécs- ben kap színpadot. December 28-án este a Ber- narda háza bemutatásával salgótarjáni közönségének kedvez a színház, mert a darab megyei első előadássorozatára egyébként csak január 1-től 7-ig kerül sor. Nagy érdeklődésre tarthat számot január első felében, 9-től 13-ig Mikszáth híres műve, A beszélő köntös színpadi változata, majd január 22— 26 között Molnár Ferenc: A Fái utcai fiúk című világhírű ifjúsági regényének dramatizált változata. Február közepén egy vígjátékot mutat be a színház, március elején Strauss vígoperája, a Denevér újabb megyei előadásai következnek soron, majd március 21-én Seribe: Egy pohár víz című szellemes vígjátékának premierje jelent eseményt. A színház idei nagy „produkciója” a Hamlet április 3- tól 10-ig terjedő előadássorozata lesz. Shakespeare születésének 400. évfordulóján e mű színrevitelével tiszteleg a színház a drámairodalom legnagyobbja előtt. \ A Déryné Színház igazgatóságát egyébként erősen foglalkoztatja a Madách-cente- nárium megünneplésének lehetősége és szükségessége is. Szó van arról, hogy a színház betanulja a Tragédia kamaraváltozatát, esetleg a költő kevésbé ismert, A civilizátor című egyfelvonásos művét.. ső-tavaszon láttam előadásukat. Nagyon tetszett. Közben a karancskeszi bábosok folytatták a munkát, s november végére meghívást kaptak Pécsre, az I. Országos Bábjátékos Napokra. Azóta ismeri őket, vezetőjüket Hárskúti Anna tanítónőt, meg kukoricacsutkából készült csuhába öltöztetett bábuikat az egész ország * A pécsi zsűri elnökének szavai szerint: — A zsűri valamennyi tagja rendkívül meghatott. — Mondotta Szilágyi Dezső, a fesztivál harmadik napján az ország minden tájáról ideigyekezett mintegy négyszáz népművelő, pedagógus, gyer- mekpszihológus előtt. — őszintén örültünk ennek a kedves, üde produkciónak. — Természetes előadás volt, ez, amelyből hiányzik a jnű- viség. Hatását nemcsak a közönségre, de . szakértőkre is elsősorban egyszerűégével gyakorolta. A figurák beállítása — ha úgy tetszik: koreográfiája — élő folklórt jelzett. Olyan folklór jelenlétét, amelyből, mint televény talajból, virágzott ki a gyermek nyelvére könnyen átültethető népi lakodalmas játék. Harmóniát bizonyít ez az előadás, egy vállalt feladat és annak sikeres végrehajtása között. Ezért tartja nagyra a zsűri a podukciót. — Szellemesek és megható- ak a kukorica botos bábuk, amelyekben fellelhető a tudatos visszanyúlás a tavaszi bábtáncoltatás legősibb formáihoz. Sikerült ennek a többszáz évvel ezelőtt kezdődött, de ma már csak hagyományokban élő népszokásnak az összes erényeit, az egyszerűség, az őszinteség és a belső hit, meggyőződé elemi erejét belevinni a játékba. Szilágyi Dezső után felszólalt Hermann Aliz, országos hírű gyermekpszihológus is. — A gyerekre — mondotta —, nem szabad semmi olyat erőltetni, amire nem válaszol a lélek. S ahogy érezni lehetett a gyermekekből kicsendülő örömöt ■*- és elsősorban ez nyűgözött le bennünket — a? a karancskeszi gyermekek lakodalmas játéka volt. Elhangzott ezen a megbeszélésen még sok minden szép és jó a nógrádi bábosokról. Kaptak hasznos tanácsokat is további munkájukhoz. . De Pécs után már nyilvánvaló: nemcsak a keszi csoportról kell beszélnünk. A téma hálás és elmondhatnánk itt most sokmindent a bábjáték hasznosságáról — az iskolai és iskolánkívüli gyermekfoglalkoztatásban. Hogy a bábkészítéstől kezdve a nyilvános fellépésig, a gyermek játszva szereti meg a közösségben végzett munkát, pal- lérozódik esztétikai érzéke, megtanul szépen beszélni, ismerkedik a népi hagyományokkal és az élő irodalom alkotásaival, hozzászokik a bátor fellépéshez. De hiszen tudja ezt a pedagógus, a népművelő! És az istápolásukkal megbízott művelődésügyi vezető. A megye bábmozgalmában azonban mégsem tükröződik a bábjáték ily nagy és ennyi féle hasznossága. Salgótarjánban például voltaképpen egyetlen jól működő bábcsoport van — a Somlyó bányatelepi. Pedig elvileg minden, gyakorlatilag csaknem minden iskolában lehetne. Vidéken mindössze nyolc számottevő csoport működik. Balassagyarmaton sem a gyermekek kedve és a méltó szakvezetők hiányoznak, hanem a művelődési otthon anyagi támogatása. S nem csupán anyagiakról van szó, hanem erkölcsi megbecsülésről is. Nem véletlen, hogy már tréfás mondás is járja „Aki vidéki népművelésre adja a fejét, vállalja a lemondást sok mindenről. De aki bábcsoportot vezet — különösen elszánt ember...” A karancskeszi bábosok országos jelentőségű sikere tehát nemcsak arra ad. alkalmat. hogy idehaza is felfigyeljünk értékeire. Arra is, hogy rávillantsa a fényt a bábmozgalom jelenlegi helyzetére. Arra, hogy megfontoljuk: nem lehetne-e néhány ember erőfeszítéseihez a mostaninál nagyobb támogatást nyújtani. Azért is. hogy gyarapodjék a karancskeszi bábosokéhoz hasonló művésd produkciók száma. Azért is, hogy mindinkább érvényesülhessenek a mozgalomban rejlő pedagógiai lehetőségek. S azért is, hogy e mozgalom művelői és irányítói erkölcsi és anyagi megbecsülésükben is érezzék: munkájukra nagy szükség van. Csizmadia Géza Tűzből menteit hegedű Zelk Zoltán új verseskötetérol Zelk Zoltán most megjelent kötete, úgy érezzük, hosszú írói pályájának eddigi legmagasabb csúcsa. Az 1906-ban született ■ költő az 1930-as években jelentkezett először írásaival, amelyeknek értékét beszédesen bizonyítja, hogy szerzőjük neve ott szerepelt a Baumgarten-díjra javasoltak között. Akkori jutalmazását azonban politikai megfontolások miatt a kultuszkormányzat megakadályozta. Csak 1948-ban kaptak meg ezt a díjat, hogy azután jó pár esztendőn keresztül ő legyen a „hivatalos” költő. Bár mindig is kedvesebb volt neki a „régimódi versek szép alkímiája”, az ötvenes években költészetét teljes hittel, olykor kimerítő pátosszal odaállította az aktuális politikai események és a személyi kultusz célkitűzéseinek szolgálatába. Tevékenységét Kossuth- díjjal jutalmazták, de kon- góan ünnepélyes versei sokakban megingatták a szocialista-realizmus magasabbren- dűségének hitét, éppen, mert annak reprezentánsaként emlegették. Ha nem is vonjuk kétségbe akkori hitének őszinte szándékát, lehetetlen nem hallanunk a sok hamis hangot, amely különösen a mostani kötet tiszta hangvétele mellett hallatszik végtelenül disszonánsnak. Az 1956-os tragikus eseményekben játszott szerepéért börtönbüntetést kapott, ahonnét 1960-ban amnesztiával szabadult. A válságos évek után most „Tűzből mentet hegedű”-j én megdöbben tőéi szép, őszinte, az önmaga tevékenységet is szigorúan bíráló, aZ öregkor, az elmúlás szomorú tényével csatázó dalokat szólaltat meg. A kötet élső felében a „börtönénekek” szeretjeinek. A „Kései sorok októberről” c. verséből keserű önvád szól, de kicsendül a fogadalom is, hogy a jövőben csak a teljes igazság kimondója lesz. „Ezért legyen magam testébe döfött kés ez a költemény — mert higgyétek el, ki nem mondott szavaimmal vétettem én a legnagyobbat. így tanultam, ily keserű lecke után, amit az ész sugall s a lélek sikolt: csak azt mondja a szám!” A börtön magányába „együgyű dalocska szárnyán száll” hozzá a gyermekkor, amikor „kis szobánkban kis vaskályha ordas telet” kergetett, felmerülnek az ifjúság küzdelmes napjai, az 1942—43-as munkaszolgálat embertelen szenvedései. A lélek vásznára vetül a zuglói ház képe, fel- ködlik az otthoni Kedves alakja, s míg dülöngél szívében a kinti világ, megszületik a mélységes emberszeretet vallomása: «... S ez a hűségem: én már hólepte szívvel élek, de mindenki emberfiának napsütötte sorsot remélek.” Külön kell szólni a halott feleséget sirató versekről, ezek között is az utóbbi évek kétségtelenül legkiemelkedőbb alkotásáról, a „Sirály” című 328 soros versről, amely fenséges egyszerűséggel örökíti meg egy „világvégi alkonyaiig” tartó szerelem minden szépségét. „Költő vagyok, képekkel szólok — de legyen egyszerű szavam” — hangzik az újra induló költő ars poeticája. S az olvasó azzal a reménnyel teszi le a szívéhez szóló és szívéhez nőtt kis kötetet, hogy Zelk Zoltán az egyéni f4jda- lom leküzdése után, szépen szóló hegedűjén megtalálja a közösségi élet nyújtotta boldogság hangjait is. Mert a felismerés máris él benne: „Villanykörtémet dér lepi, de tudom a világot, az én labdám már sohasem zörgeti meg a hálót... Kiki magának? milliárd boldogság a közösség! be jól van elrendezve így, hogy ti vagytok a többség!” Csukly László — . Ünnepi sütemény és borvásár Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat cukrászdáiban, eszpresszóiban már most rendelje meg az ünnepekre szükséges süteményféleségeket. Mákos és diós beigli V«. Va és 1 kg-os súlyban készül. Italboltjaink 8-10 féle kiváló minőségű palackos és kimért borokkal, pezsgő, ürmös stb. állnak kedves vendégeink rendelkezésére. Kimért borhoz a helyszínen demijon kölcsönzés 4,— Ft. (literenként). Kellemes Ünnepeket és jó szórakozást kívánunk kedves vendégeinknek. NÓGRÁD MEGYEI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT Ötéves cl Qflaqqhátonqi ^Zeneiskola A Nagybátonyi Állami Ze- nyász művelődési otthonában neiskola működésének ötödik jubileumi hangverseny lesz. esztendejét ünnepli. Ebből az A műsor keretében az is- alkalomból ma délután fél 4 kola tanulóin kívül fellép a órai kezdettel a község bá- zeneiskola szimfonikus zene______ kara, Bertók Zoltán, a Zrínyi M iklós Katonai Akadémia Zenekarának tagja, Szűcs Lajos, a szegedi zeneművészeti szakiskola hallgatója (a nagybátonyi zeneiskola volt növendéke), továbbá a tanárok közül Apagyi Anikó, Borsá- nyi Mátyás, Dancsó István, Kelemen Imre, Krajcsi Lajos, Královszky János, Sze- merády Miklós. Szűts Pál és Varga Józsefné. A jubileum alkalmából Szüts Pál, az iskola igazgatója mond ünnepi beszédet.
