Nógrádi Népújság. 1963. november (19. évfolyam. 88-96. szám)
1963-11-27 / 95. szám
NÓGRÁDI Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÁRA: 60 FILLÉR XIX. ÉVF., 95. SZÁM. 1963. NOVEMBER 27. Az érdekek A kisecseti Mező Imre Termelőszövetkezet elnöke említette a napokban: „Nálunk az idén nagyszerűen bevált a jövedelemelosztásnál a nádudvari módszer. Ügy határoztunk, ezt javasoljuk a tagoknak a jövő évre is.” A szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezetben is a nádudvari módszer mellett szállnak síkra a szövetkezeti vezetők és a tsz- tagok. Az idén a gazdálkodás valamennyi ágazatában így történt a jövedelem- elosztás. A holdankénti 200 mázsás cukorrépa termést, a kertészet terven felüli tízezer forintjait, az állattenyésztés növekvő hozamait, a közös gazdaság erősödését annak tulajdonítják a szövetkezetben, hogy a vezetők a szövetkezeti tagokat anyagilag is érdekeltté tették a közös munkában. De az említett szövetkezeteken kívül a közös gazdaságok egész sora bizonyítja: az anyagi érdekeltség széleskörű alkalmazása nem a szövetkezeti tagok „érdemtelen meggazdagodását” jeneti, hanem a tsz-tag és a szövetkezet érdekazonosságát. Helyes, elvszerű alkalmazásával a megyében növekedett a növénytermesztés és az állattenyésztés hozama, erősödtek a szövetkezetek, több áru jutott a népgazdaságnak. j^z idei tapasztalatok azonban azt is bizonyítják: az anyagi érdekeltség alkalmazása csak ott hozta meg a várt eredményt, ahol a szövetkezeti vezetők a helyi adottságoknak legjobban megfelelő ösztönzési módszert vezették be és ezt a szövetkezeti tagok jól szervezett munkájával párosították. Karancskesziben, a Március 15 Termelőszövetkezetben 30 forintot kaptak a tagok 1 mázsa paradicsom szedéséért. Ha ezt válogatva, ládákba rakták, újabb 30 forint vándorolt a szövetkezeti tagok zsebébe. S mert a szövetkezet vezetősége ezzel elintézettnek tekintette a tagok mozgósítását, szervezését a közös munkára, lazult a kapcsolat a szövetkezeti vezetők és a tagok között. Az anarchia jelei mutatkoztak a termelés szervezésében, irányításában. Ennek következménye aztán az lett, hogy csökkent a közös munkában résztvevő tagok száma. A bőséges termés jelentős része, az anyagi ösztönzés ellenire, kint •maradt a határban. Másutt az anyagi érdekeltség helytelen alkalmazása az önzést, az elvtelen követelőzést növelte a szövetkezeti tagok körében, nem pedig a hozamokat. Vanyar- con a Virágzó Termelőszövetkezetben a dohánytermelő brigád, kihasználva a szövetkezet vezetőinek szorult helyzetét, a dohánytermés jövedelmének 50 százalékát követelte munkájáért. Elszámoláskor 56 ezer forintot kaptak. A dohány- termesztés 20 ezer forintos költségeit viszont azok a szövetkezeti tagok viselték, akik jóformán nőm is részesültek a dohány jövedelméből. Az ilyenfajta jövedelemelosztás több okból is helytelen. Érdektelenné tette a termelőszövetkezeti tagokat a hozamok növelésében, a termelési költségek csökkentésében. Azonkívül aránytalanságok mutatkoztak a szövetkezetben a tagok jövedelménél s ez igen rossz hatással volt a közös munkára. Ezeket a tapasztalatokat most a tervtárgyaló közgyűléseken azért nem felesleges napirendre tűzni, »megvitatni, mert az anyagi ösztönzés alkalmazását nem mellőzhetik a mezőgazda- sági nagyüzemek. S minél előbb találják meg egy-egy szövetkezetben a jövedelem- elosztás leghelyesebb módszerét, annál előbb válik az ■üzem erős, jól jövedelmező gazdasággá. Itt a megyében is minden egyes szövetkezet sajátos adottságokkal rendelkezik, éppen ezért helytelen lenne a jövedelemelosztást egységesíteni valamennyi szövetkezetben. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya is többféle javaslattervezettel siet a termelőszövetkezetek segítségére. Ezeket a javaslatokat az idei legjobb tapasztalatok felhasználásával készítik. így a nádudvari módszeren kívül sok más jövedelemelosztási forma érvényesül a közös gazdaságokban jövőre is. A balassagyarmati és a pásztói járás szövetkezeteiben például o készpénzfizetést kívánják szélesebb körben alkalmazni. A korábbi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a jövedelemelosztásnak ez a formája több termelőszövetkezetben csökkenti a munkaerő gondot, az ilyen gazdaságban szívesebben dolgoznak a fiatalok is. A gazdaságilag erős termelőszövetkezetek között jövőre több olyan is lesz, ahol a jövedelemelosztásnak azt a módját választják, hogy a munkaegység 40 százalékát előre pénzben fizetik ki a termelőszövetkezeti tagoknak. Azt azonban már a tervtárgyaló közgyűlésen megbeszélik a szövetkezeti tagokkal, hogy ha a munkaegység értéke csökkenne, az a természetbeni részesedésüket érinti. Ennek a módszernek több előnye is van. Növekszik a havonta kifizetésre kerülő munkaegység-előleg. Szorgalmasabb munkára ösztönzi a termelőszövetkezeti tagokat azért is, mert Nóg- rádban a szövetkezeti tagok különösen ragaszkodnak a természetbeni részesedéshez. A jövőben is alkalmazzák a részes művelést. Az idei tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a rétsági járás gyenge termelőszövetkezeteiben, ahol ezt legjobban elterjesztették, a termelőszövetkezeti tagok jövedelmének növekedésével párhuzamosan javult a munkafegyelem. A szövetkezeti tagok rendszeresen részt vettek a közös munkában és a nagyobb munkák idején bevonták a családtagokat is. Azok a termelőszövetkezeti vezetők cselekszenek tehát helyesen, akik egyszerre több javaslatot is visznek a szövetkezeti közgyűlés elé és a tagokra bízzák, hogy kiválasszák a szövetkezetben legalkalmasabb jövedelemosztási módszert. Mert az anyagi érdekeltségnek minden olyan fajtája helyes, amelynek alkalmazása elősegíti a közös vagyon. a termelőszövetkezeti tagok jövedelmének növelését, Vincze Istvánná Javítani kell a szakigazgatási szervek munkáját Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága hétfőn délután tartotta ülését. Elsőnek a megyei végrehajtó bizottság szak- igazgatási szerveinek irányító, ellenőrző tevékenységét tárgyalta. Megállapította: a szakigazgatási szervek munkája fejlődött, de formái, módszerei még nem kielé- gítőek. A munka legfőbb fogyatékossága, hogy nem alakult ki megfelelő munkakapcsolat a megyei szakigazgatási szervek, valamint járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságai között. Fontos, hogy az első fokú igazgatási szervek munkáját magasabb szintre emeljük. Ehhez azonban elsősorban a megyei szakigazgatási szerveknek kell a munkájukat javítani. A következőkben a megye közegészségügyi és járványügyi helyzetének megjavításáról, valamint a műemlékvédelem és az idegenforgalom tanácsi feladatairól tárgyalt a végrehajtó bizottság. Vasárnapi jelentés a szállításról TV'. Az enyhe idő vasárnap is kedvezett a szállításnak. A 2-es számú Autóközlekedési Vállalat ezen a napon, s 166 tehergépkocsival csaknem 5 ezer tonna árut továbbított. Különösen sok — 46 teherautót a mezőgazdaságban foglalkoztattak, főleg cukorrépát szállítottak. Az építőipar 14, az útépítők 28, a tanácsok 20 gépkocsit foglalkoztattak. Több gépkocsi szállított a lakosságnak, a vasútnak és a különböző KTSZ-nek. A vasútról is jó jelentés érkezett. Vasárnap 141 vasúti kocsi érkezett a salgótarjáni állomásra, s valamennyit kiürítettek. Az üzemek ezen a napon 58 kocsit raktak meg áruval. Képünkön az építkezéshez érkezett sóder kirakását végzik — köztük kiszesek is részt vállaltak a munkából. A Xográd megyei képviselőcsoport illése Terveink megalapozottak és reálisak Brutyó János elvtárs a ZIM-ben találkozott választóival Az (yrszágoy&lési képviselők Nógrád megyei csoportja hétfőn, Saigon tartotta ülését. A megye 1963. évi költségvetés teljesítéséről, valamint az 1964. évi költségvetési feladatokról tárgyaltak. Ezt követően a felvásárlás, a téli gyümölcs- és zöldségtárolás jelenlegi helyzetét értékelték. Az ülés után a képviselők a ZIM salgótarjáni gyáregységébe látogattak, ahol Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT főtitkára, salgótarjáni képviselő választói előtt gyűlést tartott. A gyár zsúfolásig megtelt művelődési otthonában többek között ott, volt Czottner Sándor elvtárs, a Nógrád megyei képviselő- csoport elnöke, Alics János elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Jedlicska Gyula elvtárs, az MSZMP városi bizottságának titkára és az SZMT képviselője. A meleghangú találkozót ‘Beszédének első részében Molnár István elvtárs, a gyár megemlékezett a Szovjet párt végrehajtó bizottsága Szakszervezeteik XIII. kong- titkára nyitotta meg. resszusáról. , Ezután Brutyó János elv- Brutyó elvtárs ezután az társ szólt választóihoz. országgyűlés egy hónapja lezajlott ülésszakáról szólót* Utalt arra, hogy hazánk az utóbbi észtén- , dőben nagy nemzetközi sikereket vívott ki. Ezt jelzi V Thant az ENSZ főtitkárának magyarországi látogatása és több parlamenti küldöttség látogatása hazánkban. — Az országgyűlés időszakának középpontjában — hangsúlyozta a képviselő —, az országépítés problémájának megoldása állott. — Az országgyűlésen Fock elvtárs beszámolója, de a felszólaló képviselők is hangoztatták: a kemény tél következtében a bizonyos lemaradás próbára tette dolgozóin kát, akik azonban ÜSívégi napok Cierhátenrányban Traktorosok uralják a határt —- nem jó az üresjárat Már a tavaszra gondolnak Mozgalmas, igazi őszi kép fogad a Cserhátsurányi Szabadság Termelőszövetkezet központjában. Terményt szállító fogatok váltják egymást. A bejárat mellett indulni készülő teherkocsi, megrakva üzemanyagos kannákkal. A szövetkezetben tmég alig végeztek a cukorrépa szállításával, máris újabb munka végére tettek pontot; befejezték a kukorica törését. Nem csoda hát, ha novemberben a 25 pár fogatból 20, a cukorrépa, kukorica szállítással foglalkozott és nappal pótkocsit akasztottak az egyik Utos után is. Most, hogy egy kicsit fellélegeztek, nemcsak a mélyszántásra és a szervestrágyázás meggyorsítására van lehetőség, hanem arra is alkalom nyílt, hogy többet törődjenek az emberekkel. Koczur Sámuel a termelőszövetkezet fiatal, energikus mezőgazdásza a napokban kéthetes útra indult, a Szovjetunióba. Jutalmul kapta ezt az utazást a szövetkezettől, munkájáért. Ahogy Katulin István, a termelőszövetkezet elnöke mondja, a mezőgazdász távozása nem jelent fennakadást. A cukorrépától, burgonyától, kukoricától megszabadított, friss szántástól feketélő határban, alig akad már munkájuk az embereknek. Ott most már a DT, a két Utos, a Zetor az úr. Az idén először függetlenítette magát a termelőszövetkezet a gépállomástól. Most az őszön több mint 600 holdat kellett mélyszántaniuk. Három gép dolgozik most is, hogy december 1-ig végezzenek. Azt mondják, előbbre járnának, ha két gépük nem tartana hosszabb ideje kényszerpihenőt. Az U 28-as még két napig dolgozott a vetés befejezése után. Aztán leállt. Az egyik fogaskerék romlott el és alkatrészért ifjú Lukács Pál, a szerelő megjárta már a fővárost is. Hiába. Most itt Salgótarjánban, a Tűzhelygyárban Ígérték, hogy megcsinálják. Ez a gond természetesen nem csökkenti a dolgozó traktorok teljesítményét a szövetkezetben. Még az U 28-astól is megkövetelik az öt holdat. Az Utosok ennél többet szántanak, mert két műszakban dolgoznak. A lánctalpas teljesítménye 12 hold naponta. Igaz, reggel 6-kor kezdi a munkát és éjfélnél előbb soha nem hagyja abba. Üzem- anyaghiány sem akadályozza haladásukat, mert ha Balassagyarmaton, Rétságon nem kapnak, a gépkocsi tovább megy Szécsénybe üzemanyagért. Valahonnan még mindig kerítettek annyit, hogy elég volt a dolgozó gépeknek. Csak hát a sok üresjárat, nem olcsó mulatság a közösségnek! De még ilyen áron is hasznosítják Cserliátsurányban a kellemes, munkára alkalmas őszvégi napokat. Könnyebb lesz tavasszal az indulás és gazdagabb a jövő évi termés, ha most november hónapban elvetik a gondját valamennyi munkának. V. G. becsülettel hclytállottah e nehéz körülmények között. Bebizonyosodott az is, hogy minden nehézség ellenére gazdasági terveink helyesek, megalapozottak, reálisak voltak, dolgozóink pedig a megvalósítás során sok ötlettel, újítással gazdagították. A képviselő utalt arra, hogy az ipar két ágában, különösen nagy akadályokkal kellett megküzdeni. A közlekedés, illetve szállítás, valamint az építőipar a rendkívüli időjárás következményei között nem mindenben birkózott meg feladataival. De azt máris elmondhatjuk, hogy a dolgozók lelkesedése és jobb szervezés eredményeként az előző évinél kevesebb létszámmal is jobb eredményeket értünk el. A mezőgazdasági termelés problémáiról szólva Brutyó elvtárs megjegyezte: — Sajátos módon — két aszályos esztendő után — most az egyes terményekben jelentkező nagyobb termés gondot okozott, a felvásárlást, raktározást, elosztást és a szállítást intéző szerveknek. Az a tény, azonban, hogy kenyér- gabonából behozatalra szorulunk. figyelmeztetés volt számunkra. Figyelmeztetés, hogy a mezőgazdasági munka szervezését, irányítását az eddiginél jóval magasabb színvonalra kell emelni. Ez a felismerés nem maradt csak szavakban, hanem hosszú évek után szinte először került november 1-re, a kenyérgabona az egész országban a földbe. — Az országgyűlés munkája minden vonatkozásban realista volt. Sem lehetetlen követelések, sem megvalósíthatatlan ígéretek nem hang- zották e). Ez biztosíték arra, hogy az ország gazdasági fejlődése, az életszínvonal emelése érdekében folytatott tevékenységünk, szilárd alapokon nyugszik. Brutyó elytárs befejezésül elismerő szavakkal méltatta a tűzhelygyár dolgozóinak munkáját, akik maradéktalanul teljesítették tervüket.
