Nógrádi Népújság. 1963. november (19. évfolyam. 88-96. szám)

1963-11-23 / 94. szám

1963. november £3; nógrádi nepojsac 3 Gyalu a föld alatt A Nógrádi Szénbányászati Tröszt bányaüzemeinek gépe­sítésében igen jelentős szere­pet játszott a Nyugat-Német- országból vásárolt úgyneve­zett Löbbe-féle_ széngyalu. A medence geolófeiai viszonyai­nak megfelelően több bánya­üzemben is hasznosítható a vékony széntelepi frontfejtés­ben. Először a Gusztáv lej­tős-aknán üzemeltették e gé­pet, ahol már 180 méter hosz- bzú fejtésben is kiválóan mű­ködött. Előnye, hogy arány- tlag kevés emberre van szük- tség, s hidraulikus berendezés­sel a szállító berendezést te maga után vonja. A szénmedence első szén- gyaluját az elmúlt hetekben a mizserfai bányaüzemhez ftartozó kisteleki bányába he­gyezték át. Itt is a vékony­telepi frontfejtésbe szerelték be, ahol a bánvászok nagysze­rű teljesítményt érnek el a gép segítségével. Többször a 24 órás műszakban 650 csil­le szenet termeltek. Ezt ter­mészetesen az is elősegítette, hogy a géppel dolgozó bá­nyászok már megismerték a különböző fogásokat, megta­nulták a pvors után-szerelést, az előre haladással csaknem egy szere történő korszerű biz­tosítást. Az év utolsó hónapjában még igen nagy feladat vár a széngyaluval felszerelt frontfejtés dolgozóira. Tőlük is függ, hogy a terven felüli széntonnák százaival segítsék a tröszt éves vállalásának teljesítését, kitermeljék a 121 ezer tonna szenet. Szinte agyközpontnak lehet mondani azt a berendezést, ahonnét a széngyalú működését irányítják. Egy ember. Korányi József gombnyomáss a! vezérli a gyalu, a toló- berendezés működését. A hatalmas kés könnyedén vágja, a szenet. Domány Mi­hály csapatvezető vájár cs ak a gépet ellenőrzi. A szén szinte megállás nélkül ömlik a csillékbe. Herceg József és Kispál István vájáro k a csilletöltéseknél segédkez­nek. 850 millió forintot Tesznek fel a KST tagok A téli lejáratú Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak or­szágszerte megkezdték, s de­cember közepén fejezik be a kifizetéseket. A KST-k szám­adatai azt mutatják, hogy a dolgozóknak ezek a házi bank­jai mind népszerűbbek. Ta­valy novemberben és decem- ben 5054 KST-ben 757 000 tag vett fel 744 millió forintot az idén 850 millió forintot fizet 5230 KST-t 819 000 tagjának. A Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztár tagjai — 380 000 fővárosi, 438 ezer pedig vidé­ki — évközben 695 millió Ft-t kaptak kölcsön, amelyet idő­közben törlesztettek. A korszerűi Imniászat kulturáltabb embert kíván Evenként hétszáz „öregdiák" — Előkészítő tanfolya­mok — Két szakmát a továbbtanulást, hanem kü­lönféle nehézségeket gördíte­nének elé és ezzel elveszik a dolgozók kedvét. A legtöbb helyen azonban helyesen lát­ják és oldják meg a felada­tokat A mizserfai külszíni- fejtés üzemvezetősége és szakszervezeti bizottsága au­tóval szállítja a tanulókat a homokterenyei iskolába. Igen jó, állandó és rendszeres kap­csolatot tart a szakszervezeti bizottság az iskola igazgató­jával. pedagógusaival. Hason­ló törődést tapasztalhatunk Ménkesen, ahol 36 dolgozót küldtek a dorogházi és szu- hai általános iskola VIII. osztályába. A ’szervezésben jó munkát végzett a mátra- nováki szakszervezeti bizott­ság. Kár, hogy az útóbbi idő­ben lanyhult az érdeklődé­sük. is előírják a két szakma megszerzését. — Az általános műveltség bővítése mellett foglalkoznak- e a dolgozók világnézeti, kul­turális nevelésével? — A világnézeti nevelés ér­dekében- fokozottabb gondot fordítunk az ismeretterjesz­tésre, bányászakadémiák, mind három évfolyamain, három világnézeti, három po­litikai előadás szerepel. Gon­doskodtunk a bejáró dolgo­zók kulturális neveléséről is. Négy bányászlakta községben szerveztük meg a bányász­akadémiát, hét bányásztele­pülésen és két munkásszálló­ban szerveztünk alapszerve- zetó politikai iskolát tanulnak — Uj színfoltként jelentke­zik szakszervezetünk kultú­rális otthonaiban a szellemi vetélkedés. Négy témakörrel vezetjük be: az általános is­kola VII-VIII. osztály anya­gából, a bányászakadémiák anyagából, a szocialista bri­gádok feladatköréből és a szakszervezeti iskola anyagá­ból. — Ahhoz, hogy e fontos programunk megvalósuljon, elsőként szemléletbeli válto­zásokat kivánunk elérni a kultúrális nevelő munkában. Be akarjuk bizonyítani, hogy a termelés növelése csak ma­gasabb kultúráltséggal érhető el — fejezte be nyilatkozatát Cserháti János. CIKKÜNK DIVOMÁN: Határidő előtt A termelési feladatok si­keres megvalósítása megkí­vánja bányászaink minden ol­dalú továbbtanulásának meg­szervezését. Az aknákban és a külszínen több mint 14 ez­ren dolgoznak s közülük majdnem tízezernek nincs meg az általános iskolája. Az iskolázatlan munkások zöme negyven éven aluli, tehát — még viszonylag könnyen pó­tolni tudják mulasztásukat. Erről tájékoztatta lapunk munkatársát Cserháti János a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete Nógrád megyei trösztbizottságának oktatási felelőse. — Milyen tervek szolgálnak a bányászok oktatására? Célúi tűztük, hogy 1970-ig bányászaink döntő többsége elvégezze az általános isko­la VIII. osztályát. És pedig azért, mert jelenleg a fizikai dolgozóknak csupán egyne­gyede rendelkezik ezzel. — Az általános és szak­mai műveltség emelése érde­kében , trösztünknél a nyáron, üzemeinkben pedig az utób­bi hetekben megalakultak az oktatási bizottságok. Megál­lapítottuk, hogy a negyven éven aluliak közül 1970-ig 5356 dolgozónak kellene el­végeznie az általános iskola — Szerveznek-e előkészítő tanfolyamokat? — A tröszti oktatási bizott­sággal és a TIT-tel közösen negyedévenként az igazgató- sági körzetekben konzultáci­ós napokat szervezünk mate­matika, fizika, kémia és ma­gyarszakos tanárok vezetésé­vel, hogy a tanulóknak segít­séget nyújtsunk az anyag jobb megértéséhez. — Már most gondoskodunk Ez év október 16-án „A szálloda építkezésén” címmel riport jelent meg lapunkban. A „Karancs-szálló” építésve­zetője két nappal a munkára való felvonulás után a léte­sítmény határidőre való be­fejezésénél akadályként em­lítette a loggia mennyezeté­nek műanyagcsempézését, melyet a Salgótarjáni Lakás- karbantartó és Építő KTSZ végez. A cikk megjelenése után a munkások vállalták, hogy a megígért határidő előtt elvég­zik a rájuk bízott munkát. Jelenleg olyan készültségi fokot értek el, amely azzal biztat, hogy sikerül a mun­kát határidő előtt öt nappal befejezni. Úgy gondoljuk ezzel a szál­loda átadási ideiét a magunk részére megrövidítjük és hoz­zájárulunk annak idő előtti átadásához. Salgótarjáni Lakáskarbantartó és Építő KTSZ burkoló dolgozói Két műszakban dolgoznak Segítettek a testvér gyáregységek Naponta 100 gáztűzhely Csökken a kooperációs gond Vili. osztályát Vagyis éven­ként hétszáznak. 154 anal­fabéta jár általános ist-' kólába. A tröszt igaz­gatóság: határozata alapján segédvájár! és vájár-tanfo­lyamra csak azok vehetők fel, akiknek meg van az álta­lános iskolájuk. — Hogyan segítik a bányá­szok továbbképzését üzeme­ink vezetői ? — Az eddigi tapasztalatok nem megnyugtatóak. Akad­nak üzemeinkben olyan veze­tők is, akik nemhogy segí­tenék, kellő súllyal kezelnék a tavalyi előkészítő tanfolya­mok szervezéséről, ahol azok a dolgozók vesznek részt, akik több évi kiesés után az álta­lános iskola V11-VIII osztá­lyába. vagy technikumba akarnak járni. Tervünkben szerepel olyan megoldás is. hogy a továbbtanuló dolgo­zók egy műszakba járjanak. — Igen fontos feladat előtt állunk. A gépesítés fokozot­tabb megvalósításával objek­tív igényként merül fel az, hogy a bányászatban, mind többen, két szakmát szerez­zenek. Az aknákban dolgozó iparosok közül, sokan meg­szerezték már a vájár képe­sítést is. Ebben az évben elő­ször a vájártanuló intézetben Lapunk, néhány héttel ez­előtt hírt adott arról, hogy akadozik a gáztűzhelygyártás a Salgótarjáni Tűzhelygyár­ban. A zökkenőt — bizonyos belső szervezetlenségen kívül — elsősorban az okozta, hogy a salgótarjáni gyárral koope­ráló testvér gyáregységtől nem érkeztek meg időre az alkatrészek. A gyár párt-vég­rehajtó bizottsága levélben szállította fel a szállítással el­maradt gyáregységek kommu­nistáit és összes dolgozóját: siessenek salgótarjáni munka­társaik segítségére. Azóta nemcsak a pártszer­vezetek válasza érkezett meg, hanem valamennyi alkatrész is. Ezzel az idén előirt 3000 gáztűzhely kibocsátása elől ez az akadály elhárult. A ZIM vezérigazgatóságá­nak kérésére, a Budapesti Gázkészülékgyértó Vállalat szakemberei többször Salgó­tarjánba^ látogattak. Tanács­okat kitünően hasznosítják. Ugyanennek a vállalatnak a gázkutató laboratóriuma mű­szereket is kölcsönzött. A gyár vezetői intézkedési ter­vet dolgoztak ki a belső szer­vezés színvonalának emelésé­re is. Megszűnt a kéziszer­számok hiánya. A fürdőkály­ha hengerek gyártásának be­fejeztével jelentősen bővült a műhely területe. Ez és a mun­káslétszám felemelése is hoz­zájárult, hogy november 18-a óta két műszakban folyhat a munka. A cél az, hogy a mindkét műszakban foglal­koztatott brigádok együttes termelése minél hamarabb el­érje a napi száz darab gáz­tűzhely szerelését. Megnyugtató a jövő évi termelési program előkészület tőinek üteme is. A VII. szá­mú zománcozott kemence a határidőnél korábban, no­vember 16-tól üzemel. A VIII. számú kemence is két hét­tel határidő előtt készül el. December 15-re az alkatré­szek helyi előállításához szűk-, séges szerszárpok és ké­szülékek is rendelkezésre áll­nak. Ezzel a gyár kooperációs gondjai csökkennek, mert a jövő évi 30 ezer gáztűzhely­hez már csak a budapesti Leme^^n/bő Gyáregység és a MOFÉ'T közreműködésére lesz sz-.-.'íség, s a zománcozási munkán kívül, a műveletek zömét helyben végezhetik el. MUNKÁS HÉTKÖZNAPOK; Fáradhatatlanul — Megjelölöd az építkezés kezdetét, befejezését, beírod a műszaki ellenőr nevét, be­jelented a beruházási bank­nál .Mutatok egy nyomtat­ványt, el ne vidd, mert több nincs... Mindezeket Zombori József, a Nógrád megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat beruházási előadója mondotta Karácsonyi Bélának az Állami Kereskedelmi Fe­lügyelőség munkatársának, aki garázs építés problémá­jával fordult idősebb kollé­gájához. Ha ennek a pirospozsgás arcú, élénk észjárású, határo­zott embernek a neve szóba kerül, az elismerő szavak mellett mindig harjsúlyozzák: a legrégibb beruházási szak­ember a kereskedelemben. Majdnem kívülről ismeri a beruházási kódex előírásait. Tizenöt évvel ezelőtt, ami­kor még homlokát nem tar­kították annyira az ősz haj­szálak, mint most, kezdte ezt a munkát, mint gazdasági vezető. Azóta mintegy száz új bolt megnyitása, korszerű­sítése fűződik nevéhez. Azt mindja: Zebegényben még 1949-ben egy élelmiszer bolt volt az első munkám. De ré­sze van a volt főtéri Han­gya. — most csemege — át­alakításában. Dunakeszin, Alagon, Gödöllőn, Hatvanban, Gyöngyösön, Petőfibányán pedig új üzletek nyitásában. Van egy mindentudó kisköny­ve, amelybe időnként bele­tekint, s leellenőrzi, helyes-e amit mondott. Ez is jól bi­zonyítja: nem szeret fele­lőtlenül beszélni. A múlt évben egy millió 134 ezer forintot költött el. Ebből az összegből hét mun­káslakta terület jutott új üz­lethez. Hogy ne kelljen gya­logolni annyit sóért, papri­káért. kenyérért, húsért a la­kosság társadalmi munkával is segített. Különösen Szuha község dolgozói jeleskedtek. Az általuk elvégzett munka értéke eléri a 82 ezer forin­tot. — És az idén? . — A banknál 2 millió 482 ezer forint hitelünk van. Ed­dig 1 millió 627 ezer forintot költöttünk el. December Sí­ig terven felül 75 ezer forin­tot fordítunk boltjaink kor­szerűsítésére, modernizálásá­ra. Jövőre 2 millió 740 ezer forintot kaptunk a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­tól. Ez az összeg csak mó­dosulhat, mégpedig felfelé. Pénzt innen nem visznek el. akár csak a halottat a teme­tőből —, mondja Zombori József. Indokolt ez a következeit s- ség. Ugyanis az élelmiszer kiskereskedelmi bolthálózat 35-40 százaléka elhanyagolt falusi szatócsüzlet volt. Rend behozásuk nemcsak sok pénz be, hanem utánjárásba és fá radságba került A nehézsé­gek azonban nem rettentik vissza Zombori Józsefet, o belkereskedelem kiváló dől gozóját. Nem nézi mikor jár le a munkaidő. Kora hajnal­tól késő estig hol a megye északi, máskor meg a déli részén található, mindig ttt, ahol tenni, cselekedni, segí­teni kell. Kettős cél vezérli tevékenységét: minél több és korszerűbb bolt szolgálja a vásárlókat, ugyanakkor ne kelljen kilométereket gyalo­golni a különböző árufélesé­gekért. Ha majd az év hátralévő részében egy-egy üzlet meg­nyitja kapuit, látogatói szere­tettel gondolhatnak Zombori Józsefre, aki erősen megvi­selt egészségi állapota elle­nére is fáradhataXanúl dolgo­zik a boltok mielőbbi meg­nyitásáért. Megérdemli. Venesz Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom