Nógrádi Népújság. 1963. november (19. évfolyam. 88-96. szám)
1963-11-09 / 90. szám
6 NÖGRÄDT NSPÜJSAG 1963. novembar 9. CSALÁDI A különböző foglalkozások bőrbetegségeiről Beszélgetés dr. Lukács Ida főorvossal Megkértük dr. Lukács Idát kozási ártalmak közé sorol- rekedniök kell arra, hogy a Salgótarjáni Bőr- és Nemi- hatjuk. Elterjedésüket segítik korszerű technikai eszközók- meteg Gondozó Intézet meg- a meleg, nedves munkahelyek, kel biztosítsák a munkahe- bizott főorvosát, hogy tájé- a fokozott izzadás, szennye- lyek szellőzését, tisztántartá- koztasson a munkából szár- ződés, a munka utáni tisztái- sát. A szervezett védelem mazó bőrbetegségekről, azok kodás módjai (például: siet- mellett a dolgozók egyéni vé- elkerülhetőségéről és gyógyi- ve törülköznek, a hajlatokat, dekezése is igen fontos. Ezért fásukról. a lábujjak közét nem törü- helyes megismerni a védekelik szárazra, így nedvesen zés lehetőségeit, foglalkozási maradt és izzadó hajlatok Ha a dolgozók és az üze- kedvező feltételeket teremte- mek vezetőségei támogatják _____ nek a gombák szaporodásé- az orvos ilyen irányú törekt atja, az' emberek munkája hoz-) A közösen használt ru- véseit, akkor a foglalkozási közben keletkező bőr, vagy hadarabok: bakancs, gumi- bőrbetegségek leküzdésében belső szervi megbetegedések, esi znia. stb, mind terjesztik nagy lépést tehetünk előre. Ilyen például a kátránnyal a fertőzést. Az üzemi fürdők ______________________________ d olgozókon a napfény okozta elhanyagolt állapota, kulonö- ártalom stb. sen a fabo1 készült labrácsok , nem kellő tisztántartása szin- it: te melegágya a gombás bőrbetegségeknek. Kiss Jenő: — Melyek bőrártalmak? — Ezek, mint nevük is muÓvodában Óvodában, nagy szobában kicsi asztal, kicsi szék. Óvodában fiúk, lányok ők is mind-mind kicsikék. Evek jőnek, nagyra nőnek fiúk, lányok, kicsikék, de sosem nő már nagyobbra kicsi asztal, kicsi szék. tok szerint a dolgozók bőrbetegségeinek 40 százaléka foglalkozási eredetű. rr Oszi-téli viíamínforrások Gyümölcssaláta. — Megelőzhetők ezek a betegségek? meghámozott aknát és kör— Mi okozza a különböző — Nagy részük megelőzhe- tét káposztareszelőn leresze- készítjük el, tálaláskor egy foglalkozási bőrbetegségeket? tő. Az üzemek vezetőinek tö- lünk, lecukrozzuk és egy cit- kávéskanálnyi konyakot vagy Két-két rom levét facsarjuk rá. Két- három órával fogyasztás előtt — A foglakozási bőrbetegségek okozói lehetnek a különböző vegyianyagok. Ha ezek nagy töménységben kerülnek a bőrre, bőrgyúlladást idézhetnek elő. A vegyi anyagok okozta foglalkozási betegségek másik rész« az emberek egyéni érzékenységétől, hajlamától függ. Míg a nagy töménységben bőrre kerülő anyagok, kivétel nélkül, minden embernél bőrgyulladást okoznak, foglalkozási ekcémát, u "van azon a munkahelyen dolgozók közül csak néhány an, az arra hajlamos, emberek kapnak. A leggyakrabban foglalkozási ekcémát okozó anyagok: terpentin, króm. nikkel, benzol, formalin, higany, cement, stb. A vegyi anyagokon kívül még: fizikai behatások. így dörzsölés, nyomás, sugárzás is okozhat foglalkozási bőrártalmakat. — Melyek a leggyakrabban észlelt foglalkozási bőrártaJ, mák? — Az ekcémának csak egy- harmada keletkezik a munka miatt. Ellenben a helytelen tisztálkodás, főleg a kéznek terpentinnel, Trisóval, VIM- mel történő ledörzsölése is előidézheti. Ezek az anyagok a bőrt kiszárítják, védő zsírrétegét leoldják, apró sérüléseket, karcolásokat okoznak és ezáltal a bőrbe hatoló vegyianyagok. betegséget idézhetnek elő. A másik ok az, hogy a dolgozók az előirt védőkesztyűt, vagy védőkenőcsöt csak ritkán, vagy egyáltalán nem is használják. — A gennykeltő baktériumok által okozott bőrbetegségek egyrésze is foglalkozási eredetű, mert a munka közben szerzett sérüléseken jutnak be a kórokozók a szervezetbe. Ahol nincs fürdő, ahol a dolgozók ritkán váltják munkaruháikat, ahol poros, olajos munkahelyen dolgoznak, ott gyakoribb a gennykeltő baktériumok által okozott bőrbetegségek száma. Leküzdésükben és megelőzésükben nagy szerep jut az üzemek korszerű, higiéniás berendezéseinek. — A bőr gombás fertőzéseinek egyrészét is a foglalKezdődik a báli szezon Fiatal lány csinos, divatos estélyirnhája bort keverünk hozzá. Zöld salátakeverék. Fejes salátát hosszúkás metéltre vágunk, lereszelünk egy kisebb fej vöröshagymát, elkeverjük egy kávéskanál mustárral, egy citrom levővel, kevés törött borssal, 1 evőkanál finom étolajat. 1—2 óráig állni hagyjuk, közben többzsör fel- rázzúk, hogy jól elkeveredjék. Kelkáposztasaláta. A belső világos leveleket legyaluljuk, fogyasztáshoz sózzuk, 15—20 percig állni hagyjuk, majd hozzákeverünk apróra vágott, kisütött füstölt szalonnát és 1 evőkanál finom étolajjal meglocsoljuk. A tálat, amelyben a salátát készítjük, előzőleg kenjük ki egy gerezd fog- hagymávaL Töltött citrom. A citrom alját egyenesre vágjuk, hogy megálljon. Belsejét kivágjuk, húsát összekervjük reszelt sárgarépával, cukorral, sóval egy nyers tojássárgáyal elkevert egy evőkanál tejfellel és megtöltjük vele a citromot. Saláta helyett tálaljuk hús mellé. Reteksaláta sárgarépával. A meghámozott retket vékony szeletekre vágjuk, összekeverjük reszelt sárgarépával és finomra vágott hagymával. Citromlével, finom étolajjal, sóval, cukorral fűszerezzük. Káposztasaláta. Lecsurgatott savanyú káposztát meghintünk kevés piros paprikával, törött borssal, meglocsoljuk egy evőkanál finom étolajjal és jól összekeverve tálaljuk. Vízszintes: 9. Római 52-es. 10. Oázis m.-hangzói. 12. Menni angolul. 17. Ve párja. 18..................egészséget! 20. Visszaró! 21. Nagyon régi. 23. Piros németül. 24. Alkoholfajta. 26. Bőségesen szór. 27. Vissza: jókedv. 29. Fadarab. 32. Tiltó szó. 33. Orosz helyeslés. 35. Egyitomi napisten volt. 37. Rangjelző szó. 39. Vihart arat, ki ezt vet. 42. Megszólítás. 43. Vajon igavonó állat? 45. Európai folyó. 46. Menyasszony. 47. Férfinév. 49. H. 50. Ige Is van Ilyen. 51. Autók közelében érezhető. 55. Német személyes névmás. 56. Lemond m.- hangzói. 58. Klasszikus és. 60. Budapesti pályaudvar. 63. Latin kettősbetű. 64 ................... csaba. 66. M int vízsz. 37. sz. 67. Hibáz.. 69. Mint vizsz. 46. sz. 70. Nem árad. 72. Fél nyereg. 73. A vízsz. 17. sz. párja. 74. Férfinév. 75. Visszaró. 76. Román m.-hangzói. 73. Mutatószó. 79. Kár — keverve. 80. Hun király volt. 81. Arról a helyről. Függőleges: 2. Allatlakás. 3. Igyekszik. 4. Francia levegő. 5. Vajon vlsszaró-e? 6. Élőlény-szerv. 7. Tojás németül. II. Német filozófus volt. 13. Hegycsúcs. IS. Gyermekváros. 16. muri. 17. Hangszerkellélc. 19. A legjobb osztályzat. 22. Női név. 24. Előd m.- hangzói. 25. Lakó m.-hangzói. 28. Dolog latinul. 30. Francia művészet. 31. Férfi becenév. 34. Európai nép. 36. Ipari tanuló régen, 38. Fakorona. 40. Fordított mutatószó. 41. Elad m.-hangzói. 42. Idős. 44. Ilyen a falevél. 46. Előfordul. 48. Női név. 52. ZEE. 53. Saláta m.-hangzói. 57. Régi harcos. 59. Alkot. 62. Árusító. 63. Nénike. 65. Német helyeslés. 68. Francia ált. alany. 70. Vajon alá- ja? 71. Biliárd-kellék. 77. Tiltó szó. 79. Róna m.-hangzói. Az oő, Illetve az öő betűk között nem teszünk különbséget! Mai rejtvényünkben 7 város nevét rejtettük el a világ minden tájáról (a meghatározatlan sorokban). Beküldendő a hét város neve, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény november 13-ig. Az ÜNNEPI FEJTÖRŐ, valami« e heti rejtvényünk helyes megfej* téseit, s a jutalmazottak nevelt lapunk 16-1 számában közöljük. KOZMETEKCSPNK TANÁCSOLJA: Mit tegyünk a zsíros, mitesszeres bőrrel? Hogy milyen a szép arc, azt tulajdonképpen nehéz megállapítani, hisz’ mást értenek alatta áz eszkimók, mást a franciák, más tetszik falun, más városon. Mindenkinek más a szépségideálja. Szépnek általában akkor mondQii kűntjoek ZÄGONI ERNŐ: A magyar kommunisták a munkásegységért 1939—1942. — MICHELI: A GAP hetedik osztaga (Kossuth) — MÁRKUS LÁSZLÓ: A szociáldemokrata történetfelfogás fejlődéséhez. (Akadémiai) MÉHÉSZ A kalapács és a véső Egyszer xrolt, hol nem volt, volt egy kis városka, a városkában egy iskola és abban az iskolában a gyermekek nemcsak írni, olvasni, meg számolni tanultak, hanem a munka szeretetére is nevelték őket. Az iskola műhelyében fúrtak-faragtak ko- pácsoltak, és a kezük alól díszes dobozok, játékok kerültek ki. Ebben a műhelyben lakott a kalapács és a véső. Egyszer, egy késő délután a kalapács és a véső beszélgetett egymással. — Tudod, véső koma, én a Tóth Ferikével szeretek dolgozni, mert ő ügyes, meg aztán érzem én. mennyire szeret fűrészelni, szegeket kalapácsolni — mondta a kalapács. A véső így válaszolt: — Nekem meg Horváth Laci a jó barátom, kalapács pajtás. Emlékszel, a múltkor milyen szép madárfészket vésett ki velem egy fa- törzs-darabból? A kalapács vasfejével bólintott. — Emlékszem. Valóban nagyon szép fészket csinált másnap mesélte is, hogy hazavitte, kiakasztotta a kertbe , és beköltözött egy sárga kis stiglinc. Így beszélgettek egymással és a legtöbb gyerekről sok jót, szépet mondtak, egyedül csak Lusta Gyurkáról nem. Rá mindketten haragudtak. — Nem szeret dolgozni! — pattog a Italapács. — A múltkor majdnem kicsorbította az élem, mert egy szeget akart kettévágni — kesergett a véső, és egyre- másra sorolták Lusta Gyurka turpisságait. — Megállj csak Gyurka — mondta végül a kalapács — legközelebb a kezedbe veszel, jó nagyot ütök az vjjadral — Én pedig megszúrom — fogadko- zott a véső. — Ha másképp nem megy, majd mi megtanítjuk ezt a Lustát. Néhány nap múlva vidám zaj töltötte be a műhelyt. Tóth Ferke, Horváth Laci és a többiek jókdevüen fúrtak faragtak, csak Lusta Gyurka álldogált unatkozva az egyik asztal előtt. Kezében a beszélő kalapácsot tartogatta előtte meg ott feküdt a véső. Később, mert a többiek már görbe szemmel nézték. immel-ámmal hozzálátott. hogy összeszegel két deszkalapot. De ahogy ütött, a kalapács nem a szegre, hanem a Gyurka újjára sózott egy nagyot. _ Jaj, jaj! — kiabált Gyurka, s a szájába kapta az ujját. Dühösen de b- ta félre a kalapácsot és a vésőt vette kézbe. De alighogy hozzányúlt, megint el- jajdította magát, mert a véső sem volt rest: jól megszúrta a kezét. Lusta Gyurka félredobta a vésőt, és amikor társai kinevették, mert olyan ügyetlen, azt felelte. — Rossz ez a kalapács, meg a. véső, hogy is lehetne velük dolgozni? Amikor• ezt hallották a többiek, elkérték tőle a két szerszámot, és azok az ő kezükben — csodák csodája — gyönyörűen dolgoztak. .. S. E. juk az arcot, ha az arccsontok vonalára feszes Izmok borulnak, a bőr rugalmas és hibátlan. Kevés ember van, akinek a bőre hibátlan, csak az egészséges táplálkozás, egészséges életmódi amely kizárja a mértéktelen dohányzást, éjj élezést, bőséges, túl- fűszeres táplálkozást stb. teszi meg a bőrre Is jótékony hatását. A túlfüszeres, vagy helytelenül megválasztott táplálék, a rossz emésztés sok ember bőrén pattanás formájában jelentkezik. Ez a csúnya szépséghiba leggyakrabban a serdülőkorban tapasztalható, (a faggyúmírigyek fokozottabb működése folytán), de sok felnőtt embert Is elkeserít. A pattanás előhírnöke a sok kis fekete pont, a mitesszer, ami különösen az áll, orr és homlok környékét lepi el. A mitesszer úgy keletkezik, hogy a bőven termelt faggyú nem tud maradék nélkül kijutni a mirigyek . kivezető csövén át a bőrfelületre, elzárja annak nyílását, a beszáradó zsír, a levegő hatására avasodik, sötétedne, és ez a legjobb táptalaja a gennykeltő baktériumoknak, amelyek gyulladást okoznak és ezáltal pattanást idéznek elő. A mitesszert mesterségesen kell eltávolítani a bőrből, még pedig gyakori gőzöléssel. (Forró víz fölé hajolunk kb. 5-8 percig, előzetesen fejünket vastag kendövei letakarjuk.) Ezután tiszta vattával kinyomkodjuk a fekete pontok.:.; vigyázva, nehogy az erős nyomástól kék, zöld foltok keletkezzenek a bőrünkön. Ez után a művelet után töröljük át bőrünk . vagy hígított Pitralonnal, vagy hígított kámfor szesszel. A pattanásos arc otthoni kezelése nern ajánlatos, mert az arcon jóvátehetetlen hibákat okozhatunk, például az arc heges lesz és örökre pórusos marad. Forduljanak szakorvoshoz azok a szülők, akiknek ilyen gyermekeik vannak, és ne legvintsenek, hogy úgyis elmúlik a növekedéssel. Á pattanás otthoni nyomkodása által a genny mélyebb területre hatol a bőrbe és még sokkal több keletkezik. Prajda Gyuláné