Nógrádi Népújság. 1963. október (19. évfolyam. 79-87. szám)
1963-10-30 / 87. szám
1963. október 30. WÖGRAD! NfiPÜJSAG 5 A szövetkezetek „élő lelkiismerete" Termelőszövetkezeteink fontos feladata, a szocialista termelési ’'iszonyok megteremtése. Ennek egyik alapvető feltététele a törvényes és aiapszabályszerű működés. A jogszabályok bármennyire helyesek, velük igazi célunkat csak úgy érhetjük el, ha ezeket a jogszabályokat következetesen alkalmazzuk és rendelkezéseinket megtartjuk. Hogy ennek a követelménynek termelőszövetkezeteink eleget tesznek-e, vagy sem, igen sok múlik az ellenőrző bizottságok helyes és célravezető működésén. Tevékenységük jelentős segítséget nyújthat ahhoz, hogy következetesen tová>b erősödjön a termelőszövetkezeti mozgalom éltető eleme: a szövetkezeti demokrácia; hogy megfelelő közösségi szellem alakuljon ki; szilárduljon a munkafegyelem; rend legyen a munkaegységek Nyilvántartásában és elszámolásában stb. Mindebből következik, hogy az ellenőrző bizottságnak — mint a termelőszövetkezet társadalmi ellenőrző szervének — megfelelő működése a termelőszövetkezet fegyelmezett gazdálkodásához és minden vonatkozásában való megerősödéséhez vezet. Kétségtelen tehát, hogy az ellenőrző bizottság a termelőszövetkezet egyik legfontosabb szerve. Általa a tagság gyakorol felügyeletet, mind a vezetés, mind a saját munkája felett .Hatásköre kiterjed tehát a termelőszövetkezet egész működésének — ellenőrzésére, beleértve a vezetés bírálatát is. Mindez igen sokrétű feladatot ró az ellenőrző bizottságra. Évente kétszer általános vizsgálatot, egyes munkaterületeken pedig negyedévenként ellenőrzést kell tartania. Ellenőriznie kell a nyilvántartások és könyvek vezetését, a hitelek rendeltetésszerű felhasználását, a munkaegységek nyilvántartását és kifizetését, a. gazdálkodás menetét, az évvégi elszámolásokat, stb. Éppen a feladatok sokrétűsége miatt felmerül a kérdés, hogy az ellenőrző bizottságok eleget tesznek-e feladatuknak? A kérdésre jónéhány termelőszövetkezetnél végzett tájékozódásunk alapján azt kell mondanunk, hogy az ellenőrző bizottságok jelenlegi működése nem megfelelő. Nem tervszerű a tevékenységük, a szükséges vizsgálataikat, ellenőrzéseiket vagy nem, vagy csak részben és gyakran felületesen folytatják le. Sok helyen csak a ' mindennapi munkamenetet kisérik figyelemmel, ellenőrzésük nem hatol be a vezetés, a gazdálkodás mélyebb területeire. Őszintén meg kell mondanunk, hogy a megszilárdítás eszközeinek alkalmazásánál, ez a fontos szerv meglehetősen háttérbe szorult. Megválasztásuk minden termelőszövetkezetben megtörtént ugyan, de általában nem követte ezt a megfelelő támogatás, segítségnyújtás. Az ellenőrző bizottsági tagoknak pedig igen sok nehézséggel kell megbír- kózniok ahhoz, hogy jól és eredményesen működhessenek. Azt hiszem általánosságban mondhatjuk ezekről az emberekről, hogy becsületes, a közös munkában élenjáró, a termelőszövetkezetük vagyonát féltő és megbecsülő tagok, — és ez érthető és természetes —, nem ismerhetik valamennyien a könyvelés, anyagkezelés, stb. szabályait. Nincs tehát megfelelő szaktudásuk és« gyakorlatuk az ellenőrzésben. Nem egy helyen akadálya az alapos ellenőrzésnek, a vezetőség és az ellenőrző bizottság rossz kapcsolata. Más helyeken azért passzív az ellenőrző bizottság, mert az ellenőrző bizottsági tagok az ellenőrzést kellemetlen. népszerűtlen munkának tekintik. Gátló körülmények tehát akadnak bőven. önmagától következik a kérdés, hogy ilyen körülmények között alkalmasak-e az ellenőrző bizottságok arra, hogy fontos feladatukat sikeresen és eredményesen végrehajtsák? A válasz: határozott igen. Ennek érdekében viszont az eddigi passzivitás felszámolására, az irányító szervek és a termelőszövetkezetek megfelelő összefogására van szükség. A téli hónapokat ki kell használni arra, hogy az ellenőrző bizottsági tagok, részletesen megismerkedhessenek a munkájukkal kapcsolatos jogszabályokkal, ellenőrzési területeikkel, az ellenőrzés gyakorlati végrehajtásával. A járási mezőgazdasági osztályok, a községi tanácsok, a termelőszövetkezetek részterületeit ellenőrző szervek, (Nemzeti Bank, Beruházási Bank stb.) a népi ellenőrzési bizottságok, a patronáló üzemek, szakembereik révén nyújtsanak folyamatos, hathatós segítséget, az ellenőrző bizottságoknak az ellenőrzéshez Ugyanakkor az ellenőrző bizottságok éljenek a jogszabály adta lehetőséggel és az eddigi gyakorlattól eltérően — kérjenek az említett szervektől vizsgálataik lefolytatásához megfelelő szakembereket. A közgyűlések vizsgálják felül az ellenőrző bizottságok működését, és azokat a tagokat, akik tisztségüket nem megfelelően , látják el, mentsék fel megbízatásuk alól. Mindenütt megfelelő kapcsolatot kell kialakítani az ellenőrző bizottság tagjai, a vezetők és a tagság között. A javasolt tennivalókon kívül még igen sok lehetőség kínálkozik, az ellenőrző bizottságok működésének megjavítására. Egy bizonyos: a feladat sürgős és sikeres megvalósítása a termelőszövetkezetek jó gazdasági működésének, az eredményesség fokozásának lesz az eszköze, ami végül is a tagság nagyobb jövedelméhez vezet. dr. Tóth István a salgótarjáni városi és járási ügyészség vezetője Jól fizet a cukorrépa a magyargéci Marx Károly Terme lö.zovcikezctben. 130—180 mázsás holdanként! átlagterméssel számolnak. Képünkön: a szécsényi vasútállomást!': ■a Magyargécről érkezett cukorrépát továbbítja vagonba a szállítószalag k „November 30-ig befejezzük a mélyszántást is" Nyilatkozik a megyei gépállomások igazgazgatóságának vezetője Földben van már 44 ezer holdon a kenyérgabona, s a talajelőkészitő és a vetőgépeket a termelőszövetkezetek földjén felváltották a szántótraktorok. Valamennyi gépállomás körzetében teljes lendülettel megkezdődött a mélyszántás. Munkatársunk felkereste Szomszéd Józsefet, a Nógrád megyei Gépállomások Igazgatóságának vezetőjét, tájékoztassa lapunk olvasóit: v — Milyen feladatok állnak most az ősszel a gépállomások előtt? Az egyik legfontosabb feladatunknak, hogy október 25- ig befejezzük a kenyérgabona vetést, eleget tettünk — kezdte nyilatkozatát Szomszéd elvára. — Októberben 160-170 gépállomási traktor dolgozott a termelőszövetkezetben a kenyérgabona vetés talaj előkészítésén. Traktorosaink, a gépállomások vezetői minden elismerést megérdemelnek, azokért az erőfeszítésekért, amelyeket különösen október utolsó heteiben tettek a megyei párt- illetve a tanács végrehajtó bizottságainak közös határozata valóraváltásá- ért. — Azzal, hogy határidőre elvetünk, megteremtettük a lehetőségét annak, hogy november 30-ig befej ezzük a mélyszántást is. A megye mélyszántási terve 68 384 hold. Ebből mintegy 25—26 ezer holdat mgr felszántottak a gépek. Az időjárás kedvez, s ha sikerül megtartani az október végi napok lendületét, időben befejezzük a mélyszántást is. — Milyen szervezési és egyéb intézkedéseket tesznek a mélyszántási terv teljesítéséért? — Sokkal szervezettebben kell dolgoznunk, mint a vetés idején. Októberben nagyszerűen bevált a gépállomások körzetében a gépek csoportos üzemeltetése. Ezt a tapasztalatot, most is hasznosítjuk. Gyorsabban halad így a munka, s elmosódik a tudásbeli különbség is, ami a traktorosok között van. Megszervezzük a kettős műszakot is. Számításaink szerint 110- 120 traktor dolgozik két műszakban. Több nem. mert nincs megfelelő képzettségű traktorosunk. Ez most, az ősszel is, gondot okozott. Ahogy növekszik a közös gazdaságban a gépek száma, úgy lesz egyre kevesebb nálunk a jól képzett traktoros. A termelőszövetkezetekben, közel otthonukhoz vállalnak munkát. Több mint 300 embert képeztünk ki traktorosnak a télen, s most a vetésnél mégsem volt elegendő. A tervezett 150 kettős műszakot sem tudtuk emiatt megszervezni. A telet újra a traktoros képzésre kell felhasználnunk.-— Az anyagi érdekeltség hogyan segíti a munkák gyors és minőségileg is jó elvégzését. — Az anyagi érdekeltség ésszerű felhasználása ugyancsak sokat segít a tervek teljesítésében. Körülbelül 200- 220 ezer forintunk van, amit az őszi munkákban élenjáró traktorosok, gépállomási vezetők jutalmazására fordíthatunk. Ezt az összeget úgy osztottuk me”, hogy a vetésnél egy-egy munkafolyamat meggyorsítására céljutalmakat tűztünk ki. — Most a mélyszántás meggyorsításánál ugyancsak élünk ezzel a lehetőséggel. Annál inkább is, mert őszi tervünkben 116 ezer normál- holdnyi munka szerepel, s ennek nagyrésze 96 ezer normálhold, talajmunka. A traktorosok jutalmazásán kívül a gépállomások vezetőit is érdekeltté tesszük a mélyszántás határidős teljesítésében. Fizetése 60 százalékát kapja jutalomként, az a gépállomási vezető, aki úgy szervezi irányítja a munkát, hogy időben befejezik a körzetben a mélyszántást is —, mondotta befejezésül Szomszéd József. Mint ahogyan azt a megyei tanács felvásárlási osztályán tájékoztatásul elmondották, a tojásfelvásárlás a rossz időjárás miatt, a szokásosnál később kezdődött, mégis a tanácsi szervek és a földművesszövetkezetek erőfeszítései jó eredményt hoztak. Az idén már hatszázezer darabbal több tojás került a közellátásban Nógrád megyéből, mint tavaly ilyenkor, bár baromfi állományunk lényegében nem növekedett. A tojásfelvásárlásban a legeredményesebbek a salgótarjáni 111 és a balassagyarmati járás 100,3 százalékos évi tervteljesítéssel. A szécsényi jáBovül az fmsz kölcsönzőszolgálata (Tudósítónktól) Bővítik a nádujfalui földművesszövetkezeti vendéglőt. A munkához sok segítséget kapott a földművesszövetkezet a MESZÖV-től és a SZÖVOSZ- tól. Július 24-én kezdtek munkához, s ma már csak a festés van hátra. Két hét sem kell hozzá, s a falu lakossága szépen terített asztalok mellett, kényelmesen szórakozhat, A tervek szerint nemcsak a vendéglátóegység, a szolgáltatás is bővül a következő évben. A tavalyi egy helyett, két permetezőbrigádot állítanak be a háztáji és szórványkertek gyümölcseinek védelmére. A sertéspörzsölő — és edény kölcsönzésen kívül „vándorfűrész” könnyíti meg a faluban a tűzifa felfüré- szelését. rás viszont csak 67,8 százalékra teljesítette tervét. Lényegesen alacsonyabb ez Nógrád megye 90,3 százalékos teljesítésénél. Jó rendelkezésnek bizonyult, hogy a második félévre leszerződött tojások után 5 dekával több takarmányt kap az eladó, mint az első féléviért, s így minden bizonnyal a téli időszakban sem nélkülözik majd a háztartások a friss tojást. A baromfifelvásárlás zöme az őszi és téli hónapokban várható, de felvásárló szerveink már szeptember 30-ig Cl százalékra teljesítették tervüket. 446 mázsával több baromfit vásároltak fel. mint tavaly hasonló időszak alatt. Vincze Istvánná Less elegendő vágott baromfi Tovább kell növelni a háztáji árutermelést Tnlrlronnmcintos a toiáselíátás Miről írnak a mezőgazdasági szaklapok? Valamennyi mezőgazdasági folyóirat foglalkozik a nagy- jelentőségű új rendelettel: a 3004/6-sal. A Magyar Mező- gazdaságban Királyi Ernő földművelésügyi miniszter- helyettes kommentálja a rendeletét, részletesen foglalkozik a talaj termelékenységének növelésével, amely többi között Nógrád megyét is közelről érinti. Mint olvashatjuk ; „ ... 1964-től kezdve a népgazdasági tervben kiemelt körzetekben végzett talajjavítás, talajvédelem, vízrendezés, rét- és legelőjavítás. a szőlő- és gyülömlcstele- pítés érdekében történő teleprendezés összes költségeire az állam vissza nem térítendő támogatást nyújt.” A Kertészet és Szőlészet a rendelet ismertetésével kapcsolatosan kiemeli, hogy „a szőlőéi gyümölcsültetvények korszerűsítésére a jövőben a termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hitelt is kaphatnak. A határozat a beruházási kedvezményeket kiterjeszti, újabb építményekre is, például gyümölcstárolókra. hideglevegős szénaszárítókra, készenléti lakásokra stb.”. A Baromfitenyésztés „Segíti a kormány a termelőszövetkezetek nagyüzemi baromfitenyésztésének fejlesztését” című cikkében ismerteti a hatodik 3004-est. „A termelőszövetkezeteknek ryújtott állami támogatás” — írja a lap — „a kedvezménynyel 1964-ben mintegy .120 millió forint lesz, mert csaknem 500 ezer tpjóház férőhely és több százezer egyéb baromfi férőhely megépítését tervezik”. A szaklapok figyelemmel | kísérik a különféle őszi idény- j munkákat is és számos szak- | cikk, tanulmány utal a téli feladatokra. A Magyar Mezőgazdaságban dr. Kádár Tibor írt cikket az átteleltetés állatgészségügyi tennivalóiról. Dr. ehér Károly a takarmánvo- -És rejtett tartalékaira hívja fel a figyelmet cikkében. Nagyon érdekes Farkas Pálné tudósítása több termelőszöatkezetből, ahol jól hasznosították a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére nyújtott állami kedvezményeket. Sok értékes tájékoztatás található a folyóirat mellékletében, a Termelőszövetkezetek Tanácsadójában is. A Kertészet és szőlészet nemcsak a termelőszövetkezeteknek, hanem a háztáji gazdaságoknak is több hasznos szakmai tanácsot nyújt és nagyobb teret szentel a házikertekben előadódó időszerű tennivalóknak, így: a szamóca takarása, növényeink áttelel- tetése, az áttelelő saláta és a szőlő eltartása kérdésében ad szaktanácsokat. Ismerteti továbbá a szőlő- és gyümölcstermesztéssel kapcsolatos legújabb rendeleteket is. A Mezőgazdasági Technika legutóbbi számát szokás szerint sok fénykép és műszaki rajz színesíti. A folyóirat ezúttal is sok új géppel és takarékossági módszerrel ismerteti meg olvasóinkat. A „Garanciális szolgálat” című cikk felhívja a figyelmet arra, hegy az egyes megyékben mely gépállomások kötelesek gondoskodni az import útján behozott gépek műszaki kiszolgálásáról. Eszerint Nógrád megyében augusztus 1-től á Német Demokratikus Köztársaságból behozott mezőgazdasági gépek műszaki kiszolgálását az FM Gépállomási és Gépesítési Főigazgatóság kijelölése alapján az Érsekvadkerti Gépállomás kezdte meg. Nagyon népszerű és tovább folytatódik a „Hol a hiba?” című fej törőpályázat is, ahol a szövegben elrejtett hibákra és a megoldásra kell a megfejtőknek felhívniuk a figyelmet. Nagy terjedelmet foglal el a népi demokráciák gépesítésének változatos ismertetése és a Gépek a világban című képes összefoglaló. ARCKÉPEK: DCöfííÍ az emAejMiez Az elmúlt hetekben kemény vita volt Serfőző Pál, a ludányhalászi Alkotmány Termelőszövetkezet gépcsoport vezetője és Süléi László fiatal traktoros között. A vita abból kerekedett, hogy a tsz vezetősége elhatározta, vasárnap vetni kell. Mivel ebben a munkában legfőbb feladat a gépekre vár, Serfőző Pál mozgósította a traktoristákat. Maga is felült Süléi traktorára és vetettek. Délre körülbelül, a felével végeztek is, S akkor Serfőző azt ajánlotta Süléinek, menjenek ebédelni. Süléi azt mondta: nem megy most ebédelni, kettőig dolgozik, akkor abbahagyja, mert txtsdr- nap van. A csoporvezető magyarázta neki, hogy helytelen amit tesz, de mindhiába. Vé- gülis elfogyott a türelme. — Hát akkor menj, ünnepelj, de többé ide ne gyere dolgozni. Azt mondják, Serf űzőt nagyon bosszantotta az eset, mert szerette a traktorost, de nem tehetett mást, ha engedi megroppant a fegyelmet, mindent kezdhet elölről. A ludányhalászi Alkotmány Tsz egyik leggyengébb pontja volt — korábban — a gépcsoport. Annyi már a gépük, hogy nem szorulnak a gépállomásra. De mit ér a gép, ha széthúzok, fegyelmezetlenek az emberek. A tsz vezetősége Serfőzőt bízta meg, hogy tegyen rendet. Tud az emberekkel beszélni, szeretik is, hallgatnak rá. Össze is ko- vácsolódtak. Az Ipoly völgyében talán elsőnek, végeztek a vetési munkával. Persze mindezt könnyű így leírni. A gyakorlatban nem volt ilyen egyszerű. Nehéz volt megértetni a traktorosokkal munkájuk jelentőségét. Rendet kellett tenni az alkatrész beszerzésénél, hogy ha valami baj történik, ne álljanak a gépek napokig. Ami Az előzetes szerződéskötések az éves terv mintegy • f40 &'/&-• zalékos teljesítését ígérik. A félvásárlási terVek teljesítése tehát tojásból és baromfiból egyaránt biztosított. Kereskedelmi szerveink azonban, számolva az erősen megnövekedett megyei szükséglettel. úgy látják a tojásellátás az idén sem lesz zökkenőmentes. Vágott baromfiból viszont lesz elegendő. A baromfi és toiásellátás csak akkor lesz megnyugtató, ha a háztáii gazdaságokat az eddiginél jobban bevontuk az árutermelésbe. A termelőszövetkezetektől másfél milliót, a háztájiból oedig 2 millió sOO ezer tojást kaoott közellátásunk már az idén is. Viszont baromfit a háztáji gazdaságokból csak 170 mázsát tudtak felvásárolni. a szükséglet kielégítéséhez eleleendő baromfihúst = közös gazdaságok szállítják. (K. E.) a legnehezebb volt, közel kerülni a traktoristákhoz. Kihez szép, kihez kemény szóval. De még mindezektől is fontosabb volt, a példamutatás. A múltkoriban az egyik Zetor, Szécsénybe szállított és az állomáson eltört a tengelye. Se előre, se hátra nem mozdult. Azt mondják, Ser- főző tüneményes gyorsasággal ott termett.. Nem korholta a gép vezetőjét, hanem intézkedett. A Zetort vontatóra rakták bevitték a javítóba. Még elkészült, együtt aggódott a traktoristával. Gyakran tört a burgonyaszedögép is. Lassan haladtak. Villával kezében. felült a vezető mögé és félre-félre lökte a gépben kárt tevő gazt. Apró dolgok ezek, de slég ahhoz, hogy egy embert megszeressenek és kövessék. Nem is rosszallotta senki, amikor Süléit megleckéztette. Fegyelem, egyetértés nélkül, sosem lett volna a gépcsoport a tsz lelke. Azóta már Süléi megbánta, amit tett. Üjra dolgozik. Serfőző Pál pedig, oktatja, neveli őket, hogy munkájuk nyomán egyre gaz‘ dagodjék a közösség. Bobál Gyula
