Nógrádi Népújság. 1963. október (19. évfolyam. 79-87. szám)

1963-10-23 / 85. szám

*963 október 23. NÓGRAÖI NßPÜJSAG 5 Közös érdek A íoltleken nincs éjszaka Határszemlén a Karancskeszi Gépállomás körzetében Amióta őshazájából, Chilié és Peru hegyvidé­keiről elindult, megjelent Európában, hazánkban, mint egyik legfontosabb emberi táplálékot tartjuk számon. Csak itt a me­gyében több mint 300 va­gon a lakosság, téli bur­gonyaszükséglete. S em­lékezzünk csak vissza, egy-két esztendeje mi­lyen komoly gondot oko­zott a háziasszonyoknak, kereskedelmi szerveink­nek, hogy nem volt be­lőle elegendő. Az idén mintegy 14 és félezer holdon termeltek burgonyát Nógrád megyé­ben. Az anyagi érdekelt­ség széleskörű alkalmazá­sa azt jelentette a gya­korlatban, hogy a szövet­kezetek földjén nem ma­radt kapálatlan burgonya­tő. Kedvezett az idő is, termett burgonya bőven. Most az ősszel nem megy ritkaságszámba a holdan­ként 100 mázsát termő burgonyatábla. Egyszóval: sok van belőle, sokkai több, mint amennyi ebből szükségletünk. Segíteni tu­dunk más megyék burgo­nyaellátásában is. A legtöbb termelőszövet­kezetben asszonyok tar­ka csapata most szedi, válogatja zsákokba a termést, s várják, hogy elszállítsa a MÉK, vagy valamelyik földművesszü- vetkezet. S ki gondolná, míg korábban a gyenge termés, most meg, hogy bőségesen fizet a föld, ez okoz gondot. Francia József, a Kis- hartyán-sóshartyáni ter­melőszövetkezet elnöke pa­naszolta a napokban: „Ré­gen elfelejtettük volna már, hogy burgonyát is termeltünk, ha időben megkapjuk azokat a zsá­kokat, amelyekben útnak indítottuk., yo(na ó szá}7( iitmájj.vt.'i,, „Szurdok p.űspö , kiben meg így . njűl^jío-. zott a termelőszövetkezet elnöke: „Tétlenségre kár­hoztatja a MÉK asszonya­inkat ebben a dologidő­ben. A tábla szélén kézi­munkáztak, míg megér­keztek a zsákok, ame­lyekben a burgonyát vá­logatták.” Ha ehhez meg azt is hozzászámítjuk, hogy gyakran kevés a burgonyát szállító gépko­csi, vasúti vagon, máris világos a kép, miért van az, hogy a burgonyabeta­karítás gyakorlatilag be­fejeződött a megyében, az értékesítési szerződésben lekötött burgonyának vi­szont mindössze felét vá­sárolták fel az értékesí­tő vállalatok. Pedig az idén igazán meg­van a lehetőségünk ar­ra, hogy burgonyából tel­jesítsük felvásárlási ter­vünket. Csak égy kicsit lelkiismeretesebben kell végezni a dolgukat a fel­vásárlóknak, s néhány helyen a szövetkezeti ve­zetőknek, tagoknak is. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Többek kö­zött azt, hogy a 125 ezer burgonyászsákot, amely forgalomban van, mindig odaküldjék, ahol arra szükség van. Még vélet­lenül sem abba a szö­vetkezetbe, ahol napokig a fészerben hever, mert nem tudnak vele mit kez­deni az átvételnél. Így az átvételnél, a szál­lításnál rendbe mennének a dolgok. Mert a szövetkezetnek is van mit tenniök. Nem­csak arra gondolunk most, hogy az olyan kö­zös gazdaságokból, mint a cserháísurányi Szabadság Tsz. amely 11 vagon bur­gonya értékesítésére kö­tött szerződést, haladék­talanul meginduljon a szállítás. Sok felesleges vitának vehetnénk elejét azzal is, ha a szorgos asszonykezek gondosabban válogatnák zsákokba a burgonyatermést. úgy. hogy abban a MÉK átve­vő ne találjon kivetnivalót. A szövetkezeteknek, a felvásárló vállalatoknak egyaránt érdeke ez. Vincze Istvánná — Berény okozza a leg­nagyobb gondot. Még 150 holdjuk vetetlen. Két DT dol­gozik. de lehet, hogy az egyik áll. Hanyag a traktoros, La- pújtőn a tsz traktora Zsodány- ban, a kisegítő traktor meg a patak-parton boronái. Ré­sziben három gépnek kell dol­gozni. Kettő szánt, egyik a talajt készíti elő. Etesen há­rom gép dolgozik, Sóshar- tyánban négy ... Igv tájékoztatta Fodor Ba­lázs, a Karancskeszi Gépál­lomás igazgatója a napokban egyik este, Szabó Istvánt, a salgótarjáni járási pártbizott­ság titkárát, mielőtt terep­járó kocsiba ültek, hogy a „kettős műszak” éjszakai munkáját ellenőrizzék a gép­állomás körzetében. Ezt megelőzően, a múltko­riban a járási titkár egy éj­szaka váratlanul felkereste a Karancskeszi Gépállomás má­sodik műszakban dolgozó traktoristáit. Kiment hozzá­juk a földekre és nem min­dent talált rendben. A gép­állomás jelentésétől eltérően néhány traktoros nem volt a helyén, vagy ha kint is volt, nem dolgozott. Elromlott a gépe. Egyszóval: döcögött az éjjeli műszak. Ezért is izgal­mas ez az új, közös ellenőr­zés. Az elnök kényelmetlenül érzi magát Este tizenegy óra után ér­ték el Karancsberényt. A fa­lu előtt megálltak és hallga­tóztak. Valahol messze zúgott egy traktor. Fodor feszülten figyelt, még a lélegzetét is visszatartotta. A hegyen las­san két fényes pont bukkant fel: a traktor lámpái. Irány a falu! Csak onnan lehet mégközelíteni a traktort. A falviban egyetlen ház vilá­gított még, a tsz-elnölcé. Meg­álltak előtte. A tsz-elnök, Tó­rák Sándor betessékelte őket, de most nem sok idő volt a beszélgetésre. A járási titkár számoltkal bizonyította jaz el­nöknek. hogy lemaradtak. To­Az elmúlt évek rossz ká­poszta termése következtében, tavaly pedig' a korai fagyok miatt nem tudtuk a hosszú télre biztosítani a lakosság vitamindús nyerskáposzta szükségletét. Az idei jó ká­posztatermés egy részét A MEGYÉBEN KELL FELHASZNÁLNI, annál is inkább, mert orszá­gosan igen jók a terméskilá­tások. A fagy beálltáig a nyerskáposztát a lakosság nem tudja felhasználni, viszont, a téli és koratavaszi hónapok­ban igen nagy szükség lesz a káposztára. A tsz-ek egy- része nem kötött szerződést fejeskáposzta termelésre, más területeken pedig terméstöbb­letek várhatók, ez az értéke­sítést megnehezíti. A megyé­ben termelt káposzta mennyi­séggel viszont hosszú időn keresztül biztosítani lehetne a lakosság szükségletét. Ehhez azonban szükséges, hogy a téli fagyok beállta előtt a káposzta egyrészét a MÉK, második részét pedig a termelőszövetkezetek tárol­ják. A fejeskáposzta tárolására A KÖVETKEZŐ MÓDSZERT javasoljuk. A beérett, kissé lazább fe­jű káposztát gyökeresen, a vadlevelet rajtahagyva húz­zuk ki a földből. Az így ki­tépett káposztát tárolás cél­jára alkalmas, laza talajon, lehetőleg magasabb fekvésű helyen ültetéses módszerrel tároljuk. Az ültetést 25—30 centimé­rák kényelmetlenül érezte ma­gát. — Szabó elvtárs, gépet ad­jatok! A titkárnak mondta, de Fo­dornak címezte. A titkár Fo­dor felé fordult. r — Holnap három gépelj kap­tok. Elég? — Dehogy elég. Lánctalpas kell, mert a gumikerekű visz- szacsúszik a hegyről. Vetőgép, műtrágyaszóró . .. Fodor azonban visszavágott. Minek adjon gépet, amikor azok úgy sem tudnak dolgoz­ni. A kukoricaszár még a földeken van! A titkár vetett véget a vi­tának. — Gyerünk ki a földekre! A szorgalmas... Dűllőutakkal küzdött a te­repjáró. Kis idő múlva egy völgybe ereszkedtek. Már jól lehetett hallani a traktor zúgását, amely egy helyben állt. Az igazgató ki­ugrott a kocsiból, s a szán­táson keresztül sietett a gép­hez. Az arcán aggodalom. Szőllős Adolf, a gépállomás egyik legjobb traktorosa dol­gozott ezen a gépen. — Nagyszerű fiú ez a Szől­lős. Már a harmadik műszak van mögötte. Váltótársa, Bauer István Kecskemétre ment, ahelyett is dolgozik. Egyébként szombaton lesz az esküvője — magyarázta Tó­rák. Szőllős nem szállt le a traktorról, fáradt volt az' ar­ca. Azért is állt, hogy egy kicsit pihenjen. — Ilyen fáradtan hová le­szel az esküvő napján? — fordította tréfára a szót a tsz- elnök Felmelegedtek. Az éjszaká­ban messze hallatszott neve­tésük. Szőllős fehér fogsora kivillant porlepte arcából. — Reggelre jtf már tőlem vethetnek is., ...és a hanyag traktoros A másik gépnek a Karancs lábánál kellene dolgoznia. A teres mélyszántással fellazí­tott talajban fejjel lefelé, gyö­kérrel felfelé, egymástól 15— 20 centiméteres távolságra vé­gezzük. A barázdában elhelyezett káposztát 2—3 ekefogatással takarjuk, s ahol az eke rosz- szul takar, ott kézikapával vé­gezzük el a káposzta befedé­sét. A hőmérséklet mínusz 1—3 fok alá süllyedése után a káposzta földből kiálló gyö­kereit törekkel vagy kombájn- szalmával takarjuk. A taka­ráshoz kukoricaszárat is fel lehet használni. Az így tárolt nyers-káposz­tát enyhébb téli napokon vagy koratavasszal kell ki­szedni és étkezésre felhasz­nálni. A kemény, túlérett fejes­káposzta tárolásra nem alkal­mas, mert a tárolás követ­keztében a káposzta-fejek bi­zonyos nedvességet vesznek fel, aminek következtében a fejek szétrepednek és érték­telenné válnak. A MÉK a fenti módszer szerinti tárolás esetén „táro­lási díj” címén MÁZSÁNKÉNT $5 FORINTOT fizet, aminek 50 százalékát a betároláskor, a második 50 százalékát a kitároláskor té­ríti meg. A „bértárolással” 10 vagonos tétel esetében 35 000 forint bevételt biztosítunk a termelőszövetkezetnek, s eh­hez az őszi munkák végez­tével a tsz-ek munkaerőt is tudnak biztosítani. Horváth József MÉK áruforgalmi főosztályvezető gép vezetője: Pintye Miklós. Az Acélgyárból jött „kisegíte­ni”. Már a hegy oldalán kapasz­kodtak, de sehol nem hallot­ták a gép zúgását. Fodornak elborult az arca. — Már megint... — mo­rogta bosszúsan. Vissza is fordultak, s el­mentek Pintye lakására, de a kopogtatásra csak az asszony dugta ki kócos fejét. Pintyét otthon sem találták. Az idő már éjfélre járt. — Hol lehet ez a. .. — szür-\ te a szót mérgesen Fodor. Elindultak újból Pintyét és a traktorát keresni. Alig ér­tek ki a faluból, amikor fel­fedezték Pintye Miklóst az úton ballagva. — Mi történt? — Igazgató elvtárs, rossz a gépem. y — Magának mindig rossz!.. . Akkor Fodor még csal: annyit tudott, hogy Pinty: nagyon hanyag ember, ham a- ráun a munkára. Ezen az éj­szakán azonban tönkretette e motort és csaknem 30 ezer forintos kárt okozott. Szervezési hiba Kesziben Valamelyik éber kakas már hajnalt jelzett, amikor átha­ladtak Karancskeszin. Egy UTOS haladt át a falun. Megállították. — Igazgató elvtárs, nem megy. Nedves a talaj, kifor­dul a kerék. — Dehát az UYOS-t miért küldik nedves talajba?! FeLköltörték Matulik János agronómust, aki ijedten ug­rott ki az ágyból és mente- getődzött. Náluk is sok munka van még. Kétszáznegyven hold váj vetésre, 110 szántásra. Erősen hajtanak. A Bányala­poson valóban dolgoztak a gépek. Szőllős Barna szán­tott, Barta Zoltán vetésre ké­szítette a talajt.­Fodor szemrehányást tett Matuliknak. , — Ha egy kicsit többet for­dítanátok a szervezésre, az UTOS mehetett volna talaj­előkészítésre, a DT pedig szántani... Mikor végeztek a vetéssel? — Jaj, nagyon nehéz. így még életemben nem voltam elmaradva. .. Ahol reggelre végeznek Etesen már sűrűn hüllőt az eső, de a traktorokat mun­kában találták, birkóztak az agyagos földdel. Az éjszaka megtelt a traktorok zúgásá­val. Tóth Sándor. Bélák Zpl- tán igyekeztek, hogy reggel­re végezzenek a szántással. Már szürkült, mire Sóshar- tyánba érkeztek. A traktoro­sok nyugodtak voltak, mégi 100 holdjuk volt hátra. Négy] gép egész éjjel megállás nél­kül szántott. Megnézték Ju­hász Béla szántását. Nagysze­rű munkát végzett. ; A szomszédos földön egsí más nyomában Sándor S. Jájr nos és Szorcsik József szání- tott. Reggelre az ő traktoruk után is vethetnek. Amikor Salgótarjánba visszaérkeztek, az első hívójelet fújták a gyárak. Bobál Gyula Októberben betakarítják a kukoricát is Tolmácson A tolmácsi Szabadság Ter­melőszövetkezetben is nagy ütemben folyik az őszi mun-: ka. A szövetkezet vezetői, I tagjai vállalták, hogy októ- : bér 31-ig befejezik a burgo- : nya és a cukorrépa betaka­rítását. Letörik a kukoricát, letakarítják a szárat, a ter­vezett területen november 10- ig elvégzik a szervestrágyá- : zást, s végeznek az őszi mély- 1 szántással is. A termelőszövetkezet veze­tősége, az anyagi érdekeltség helyes alkalmazásával igyek­szik szaporább munkára ser­kenteni a szövetkezeti tago­kat. 4 fejeskáposzta téli tárolása „Utazik a cukorrépa“ Több, mint száz termelőszövetkezetből 3400 hold cu­korrépa termését szállítják szeptember végétől novem­ber közepéig a Selypi Cukorgyárba, ahol naponta 220—230 vagon répából készítenek cukrot. Pető László, a termelési osztály adminisztratív vezetője elmondotta: Nógrádból mintegy 1400 vagon cukorrépa érkezett eddig Selypre. Na­ponta 95—100 vagonnal szállítanak a termelőszövetkeze­tek, de a cukorrépa prizmázásának megkezdésével lehető­ség van a jó termést ígérő, nógrádi cukorrépa szállításá­nak meggyorsítására. A vállalat átvevőhelyein vasárnap is dolgoznak. A szállítást gyorsították azzal is, hogy a gyár négy Nógrád megyei átvevőhelyen gépesítette a cukorré­pa vagonokba rakodását. Cukorrépa szállítmány érkezett a gyárba. Hatalmas vizsu gár tisztítja a répát. A diffúziós-telepen vonják ki a répából a cukrot. Ez a ré­gebbi, szakaszos diffúziós eljárás. Az új, automatikus rendszer gyorsabb, tökéletesebb. Az egé­szet egyetlen ember, Bozsoki Sándor technikus irányítja. A tengeren túli országokba is eljut a selypi cukorgyár ter­méke. Fürgekezű asszonyok készítik az útra a cukrot. (Szöveg: Vincze Istvánné) (Foto: Kinka László)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom