Nógrádi Népújság. 1963. október (19. évfolyam. 79-87. szám)
1963-10-23 / 85. szám
NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF„ 85. SZÁM. ÁRA: 60 FILLER 1963. OKTÓBER 23. Szaporodik a „kiművelt emberfők sokasága“ Hazánkban ma a továbbtanulás társadalmi jelenség, s nincs a társadalomnak egyetlen rétege, ahol ne tanulnának tovább egyre többen a felnőttek valamilyen fokon, alsó, közép, vagy főiskolai szinten. Igen nagy a különböző üzemi, szakmai vagy termelőszövetkezeti akadémiákon továbbtanuló felnőttek száma. Az MSZMP VIII. kongresz- szusának határozata kimondja: „Fejlődésünk megköveteli, hogy megszüntessük a szakemberképzésben meglevő lemaradást ... Oktatási intézményeinket úgy fejlesszük, hogy elegendő számban legyenek mérnökeink, szakembereink” stb. Ennek megvalósításában közoktatásunk igen jelentős szerepet töltött be az ésti levelező felnőttoktatásban eddig is, de ezután méginkább nő ennek jelentősége. Kádár elvtárs a párt VIII. kongresszusán beszámolójában elmondotta, hogy: „Ma már az iskola a továbbtanuló felnőtteknek is otthona. Dolgozó népünk tudásszomja fejeződik ki abban, hogy évröl-évre növekszik a termelőmunkát végző tanuló felnőttek száma, 1959-ben 138 000, 1961/62-es tanévben több mint 218 000 felnőtt tanult.” Ezek a számok állandóan növekednek. A falu szocialista átszervezése a parasztság művelődésének is nagy lendületet adott. A mezőgazdasági egyetemek és főiskolák nappali és levelező tagozatán 7 000, a felsőfokú mezőgazdasági technikumban 25 000, a felnőtt és ifjúsági mezőgazdasági szakmunkásképzésben pedig csaknem 90 000 ember vesz részt. Példaként említette meg Kádár elvtárs a Bács megyei Felsőszentiván községet, ahol majdnem valamennyi felnőtt lakos tanul. Ez a tanulási kedv mindinkább általános jelenség hazánkban és a szabadidő növekedésével méginkább fokozódni fog. A munkaidő csökkenése már nem a távoli jövő kérdése, hanem a ma problémája. A technika fejlődése, a munkakörülmények állandó javulása, de elsősorban a tudomány és termelés előrehaladottsága, a termelékenység fokozódása még nagyobb mértékben igényli a megoldásra váró problémát: a szabadidő jobb, eredményesebb és társadalmilag hasznosabb felhasználását. A szabadidő helyes felhasználásában egyik nagyon fontos feladat a társadalom minden rétege általános műveltségi színvonalának további emelése. A szocialista ember egész életmódjában végbement változások szükségszerűen követelik a továbbtanulást azok számára, akik valamilyen oknál fogva régebben ezt nem tehették meg. Ezzel is közelebb kerülünk a különböző osztályok, rétegek társadalmi és kulturális helyzetének kiegyenlítődéséhez. A falvakban a tanulás szempontjából különösen megnőtt a jelentősége a szabadidő jobb kihasználásának. Ma már a falusi dolgozók szabadidejét növeli a nagyüzemi mezőgazdasági termelésre való áttérés. Igaz az is, hogy falun ma még nem elsősorban a továbbtanulás, a magasabb főiskolai vagy egyetemi végzettség megszerzése a legfontosabb, egyszerűen a mezőgazdaság körében az általános iskola nyolc osztályának, a középiskolának, vagy a mezőgazdasági szakiskolának elvégzése a közvetlen feladat. Ez persze az általános műveltség emelésén túl, közvetlen igény és szükségszerűség a mezőgazdasági termelés magasabb szinten történő emelése. Itt is érvényes az a megállapítás, hogy csak a műveltebb parasztság képes a korszerű, nagyüzemi mező- gazdaság megteremtésére. Ezért egyik legfontosabb feladata a falusi állami vezetőknek, a mezőgazdasági szakvezetőknek, hogy a termelékenység fokozása mellett párhuzamosan biztosítsák a falu kulturális felemelkedését. Csak helyeselni lehet azt a gyakorlatot, melyet néhány megyében az utóbbi évben kialakítottak, a falusi dolgozók általános műveltségének és szakismereteinek tervszerű növelésére. A népművelésben dolgozó társadalmi aktívák ezekben a megyékben évről- évre alapos felméréssel tervet dolgoznak ki, hogy az általános iskolai tanulmányok befejezésére szaktanfolyamokra és a középiskolákra hány dolgozóval számoljanak. E tervek alapján látnak hozzá egy-egy területen a szervezéshez. Nagy gondot fordítanak emellett arra is, hogy a termelőszövetkezetek a szakismeretek utánpótlásának biztosítására saját erőből vagy állami támogatás útján társadalmi ösztöndíj-alapot létesítsenek és minél több arra alkalmas fiatdlt küldjenek továbbtanulni. Ma még azonban jónéhány helyen, különösen falun, nem fordítanak fontosságának megfelelően gondot a dolgozók kulturális, műveltségi színvonalának emelésére. Ha ez a kérdés szóba kerül, sok esetben kézlegyintés a válasz — ki tud ezzel foglalkozni az ezernyi gond között? — megjegyzéssel. Mindazoknak, akik ma még nem ismerték fel a kulturális nevelőmunka fontos szerepét, érdemes volna sürgősen változtatni nézeteiken, és a gyakorlatban is fokozottabb támogatást és megbecsülést kell adni azoknak, akik sajátjuknak tekintve e fontos kérdést, fáradságot nem ismerve dolgoznak azon, hogy társadalmunk minden rétege mielőbb tudásban és műveltségben felnőjjön az előttünk álló feladatokhoz. NAGY LASZIA az MSZMP KB. tudományos és kulturális osztályának munkatársa Befejeződött a kétnapos elméleti tanácskozás' Salgótarjánban — Kedden befejeződött az a kétnapos elméleti tanácskozás, amelyet a megyei párt- bizottság szervezésében hétfőn és kedden tartottak a megyei tanács nagytermében. A tanácskozáson Molnár Endre és Darvasi István az MSZMP KB. Ágit. Prop. Osztályának helyettes vezetői. Wirth Ádám a Társadalmi Szemle rovatvezetője tartottak referátumot időszerű ideológiai témákról. A tanácskozást a megyei vezetők korreferátumai és az elhangzottak feletti viták egészítették ki. A földeken nincs éjszaka (5. old.) Őrségváltás a Dowing stveet 10-ben (2. old.) Igyál kisfiam (4. old.) Gyújtogató a bíróság előtt (7. old.) A rangadó mérkőzésekről (8. old.) Befejezés előtt a kenyérgabona vetés megyénkben A napokban befejezik a kenyérgabona vetését Nógrád megye termelőszövetkezeteiben is. A salgótarjáni járásban, ahol az 5 százalékkal felemelt terv mintegy 7 600 hold, már harminc közös gazdaságban fejezték be a munkát. Október 25-ig Ka- rancskesziben, Karancsaüján, Karancsberényben és Sóshar- tyánban is elvetik a kenyér- gabonát. A rétsági járásban, ahol mintegy 7 900 holdon vetnek kenyérgabonát, 18 termelőszövetkezetben már befejeződött a munka. A gépállomások és a lőszövetkezetek erő- és munkagépeinek átcsoportosításával gyorsították meg a vetési munkát a hét elején a balassagyarmati járásban is. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek már elvetettek, erő- és munkagépekkel sietnek az elmaradott gazdaságok segítségére. Hugyagról két erőgép Balassagyarmaton segít. Nógrádmarcalból, C?i- tárból, Cserhátsurányba küldtek erő és munkagépeket. KÁPOSZTASZÜRET (Fotó Kinka) Több lehetőséget a lakosság kezdeményezéséhez A jövő évi költségvetésről nyilatkozik Hankó Dános a megyei tanács elnöke A megyei tanács végreh ajtó bizottsága október 25-én, zott kívánságokat. Például: pénteken délelőtt terjeszti rendkívüli megyei tanácsülés 1964. évi költségvetésben már elé az 1964. évi költségvetési tervjavaslatot, és a községfej- "^piLztóTjálesztési alap tervét. Hankó János, a megyei tanács VB el- rásban azokat az óvodákat, nöke ebből az alkalomból nyilatkozott lapunknak. amelyek eddig csak nyolc hónapon működtek. — Milyen szerepe van a ja meg, hogy a költségvetés tanácsi munkában a költ- foglalja össze a tanácsok jöséffvetésnek és a község- vo évre tervezett feladatait, scgvete. nck, es a község ameiyben érvényre jut a lafejlesztésnek? kosság véleménye, kezdemé, , . , . nyezése. A községfejlesztési f A tanácsok eves koltsegve- terv rendeltetése, hogy kere— Melyek a főbb jellemzői a tervnek? — A tervnek legfőbb jellemzői, hogy több, mint 42 millióval nagyobb az előző vasárnapok sem. Emberek szorgoskodtak a cserháthalápi Béke Termelőszövetkezet natárában is. Kukoricaszárat vágtak, istállótrágyát raktak vontatóra, szekerekre. Aztán szétteregették a sovány földön, hadd legyen jövőre teltebb kalásza a búzának. Az az öt százalék A köves úton túl, ahol metésének és a községfejlesz- beim «ját erőbőT- h^- vU-nyítva. Ezen betócí tervpiV'lf „ , ltll 3 kÓZSGgl tanaCSOK költ évről-évre jelentős esemény. és kivitelezf ségvetéseiben lesz a legnaA tervezés során tanácsaink, igénybevetelével — megold- gyobb emelkedes. Előzetes vég.-ehajtó bizottságaink, szak- ható olyan feladat is, ame- tervek gzerint ez a2 emeike- igazgatási szerveink felmér- iyek kisebb jelentőségüknél ♦ólr fl7nknt fplfldflt/ikst , , OSSZGgDOl kívánják íftG^Olufl amelyeket a W évben az fogva’ vagy egyeb okok mjaU ni a községek szépítését: a ötéves tervtörvény, a felsőbb nem illeszthetők be az állami közvilágítás korszerűsí teset, államhatalmi és államigazga- tervekbe. Az itt tervezett fel- Parkok, játszóterek létesítő- tási szervek rendelkezései ér- adatok azonban egy község ff*». jfrdak é* ut?ák J:f"dbfl telmeben meg keU oldani és életében komoIy jelentőségű, lépést kívánunk^tenni a fahl a megoldás lehetőségeit egyez Mimikét terv készítésénél a és város közötti különbség tetik a lakossággal. lehetőségek határain belül, megszüntetéséért. A költségvetésnek a taná- tanácsaink figyelembe vették _ A másik jellemző vonác si munkában elfoglalt külö- a jelölő gyűlések alkalmával sa a költségvetési terveze- nösen fontos szerepét az ad- a lakosság részéről elhang- tünknek, hogy a kulturális és szociális feladatoknál terveztünk jelentősebb emelkedést. Lehetővé válik, hogy 1964-ben számos mennyiségi és minőségi fejlesztésre kerülhet sor. A kulturális ágazatban mint mennyiségi fejlesztés szerepel többek között 30 általános iskolai tanulócsoport létrehozása, 100 óvodai férőhelybővítés, 16 középiskolai tanulócsoport, 5 általános iskolai napközi otthon működtetése. Az egészségügyi területen két új körzeti orvos létesítése és a bölcsödéi férőhelyeket 20-al emeljük. Jelentős összeggel többet fordítunk kórházaink gyógyszer és textil szükségleteinek kielégítésére. Mindezekben kifejezésre jut: legfőbb feladatnak a lakosság igényeinek kielégítését tartjuk. Vasárnap sem pihentek Emberek és gépek négy község határában (Munkatársunktól) 5 százalék, amelyet biztonság- emiatt nem tudjuk becsületeAz utolsó holdakon szórják képpen vetünk — hordozta sen megrakni a kocsikat — a földbe a búzát a vetőgé- körbe tekintetét a kukorica- dohogott Lehóczkiné, miközpek. Egyre kevesebb a ha- szártól, friss szántástól tar- ben a mérlegre futótt újabb tárban a kukorica és a cu-, ka földdarabon Tamás Mi- teherkocsi cukorrépát mérlekorrépa. Ebben a nagy mun- hály. A községi népfront-bi- gelték. — Nem több ez sem kában traktorosok százainak, zottság elnöke, ő szervezte 30 mázsánál, pedig a kocsik szövetkezeti tagok ezreinek meg a brigádot a népfront- 35 mázsát is elbírnak... nem jelentenek pihenést a bizottság tagjaiból, üzemi Egyébként i vasárnap 8 vamunkásokból, nyugdíjasokból gonra való cukorrépát szállí- vasárnapi munkára. tottak Magyargécről a szécsényi vasútállomásra. A répa- . , , , . , termésnek körülbelül a felét A motor bírókra kel rakták vagonokba, s indították útnak a cukorgyárba. A Szandáról Magyarnándor felé vezető úton vontató közeledett, megrakva cukorrépá- Segítenek a KiSZIStak val. Fülsiketítő zajt hallatott a motor, míg megbirkózott az Hazafelé a pilinyi Búzaemelkedővel. Vasárnap Szán- kalász Termelőszövetkezet dán a gépek egész sora dől- földjénél időztünk még. Mindgozott. Magyarnándorból, járt a műút mellett, fiatal Cserháthalápról is elindult lányok népes csapata dolgoredekebbre szökkent a domb, egy-egy lánctalpas gép, hogy zott. Tőzsér Julika kezében három vetőgép dolgozott. Bú- siettesse a. talajelőkészitést, a úiég akkor is fürgén járt a zát vetettek. Jó 30 hold mun- vetés befejezését. kés, amikor azt magyarázta: kája volt még a három trak- . , . , a „káposztabrigádot'’ a KISZtorosnak. Mondta is Szandai „A r"agyargf” Karoly szervezet tagjaiból verbuválJános, a Berceli Gépállomás Termelőszövetkezetből cu- ták. brigádvezetője: korrep^t szállították a szecse- — A múlt vasárnap szil— Ha minden jól megy, nyi v‘”sútállomásra. vát. szedtünk, most meg itt holnap befejezzük... — öt tehergépkocsit igé- dolgozunk a káposztásban... _ Hát _ ejtette le egy nyeltünk mára az AKÖV-től, A fiúk a majorban segítep illanatrá villát forgató ke- esyet a patronáló vállalat nek. Ugye lányok, délután házéit Szűcs Béla a szövetke- adott — magyarázta Lehócz- romig mi is megbirkózunk zet raktárosa — az attól függ, ki Béláné. ö jegyezte kék- két hold kánoszta termésé- hány fogaskereketek törik borítólapos füzetébe, egy-egv vei? — fordult hirtelen a láma össze... tehergépkocsi mennyi cukor- nyok felé. A szövetkezetben több mint répát hozott, s melyik sző- Nem messze tőlük — ugyan- 200 hold az őszi vetésterv, vetkezeti tag területéről szár- csak a pilinyi tsz földjén — A gabona nagyrészét már el- niazik a termés. négy traktor dolgozott. A gévetették. — Jó volt a területfejosz- pék ágyat készítettek a más— Ez már az a bizonyos tás a művelésnél, de most napi búzavetésnek. — A végrehajtás során milyen feladatok várnak a tanácsokra? — Költségvetésünk összegének emelkedése nemcsak nagyobb lehetőséget, hanem több felelősséget is ró tanácsainkra, sőt a lakosság széles tömegeire is. A költségvetés elsősorban feladatterv és csak azután pénzügyi terv. Tehát végrehajtását úgy kell kezelni, hogy a költségvetésben meghatározott célkitűzések megvalósuljanak, nem pedig úgy, hogy a rendelkezésre álló pénzösszeget csak elköltsék. Éppen ezért kivárta-* tos, hogy a tanácstagok, tömegszervezetek, megyénk valamennyi dolgozója kísérje figyelemmel és nyújtson segítséget a tervek maradéktalan, megvalósításához. /
