Nógrádi Népújság. 1963. október (19. évfolyam. 79-87. szám)

1963-10-19 / 84. szám

1963 október 19. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 5 ŐSZ! ŐRJÁRAT A FÖLDEKEN Balázs Gyula zelorrezeti és Egyed Ervin kovára a Ka- rancskeszi Gépállomás javító műhelyében a fűkasza vá­górészének szerelését végzik Egy hete végeztek a vetéssel Elérkezett hozzánk is a hír, hogy Nagybátonyban az el­múlt hét vegén szorgalmas munkával teljes egészében befejezték az őszi vetést. Je­lenleg az őszi mélyszántáson dolgoznak, amelyet már 80 százalékban elvégeztek. Pon­tos, előre kiszámított, terv­szerű a munkájuk. A beérkezett hír ellenőrzé­sére telefonon felhívtuk a községi tanácsot. — Halló, itt a községi ta­nács, Urban István VB-titkár. Igen, a vetéssel végeztünk. Már egy gégét a sóshortyóni tsz-hez irányítottunk, vele embereket, hogy segítsenek nekik... — Véleménye szerint mi­lyen a munka, minősége? — Ilyen jó vetómagágyat még egyetlen évben sem ké­szítettünk. Már a nyáron ki- hordtuk a szervestrágyái, és szarvasba, a föld szélére gyűj­töttük. Azt most mind szét­terítettük. Felhasználtuk a rendelkezésünkre álló műtrá­gyát is. A traktorosok kiváló munkát végeztek, de azért minden esetben ellenőriztük, és csak akkor engedtük a magot a földbe szórni. Biza­kodva nézünk a jövő évi ter­més elé. — Nem volt semmi zökke­nő? — Felkészültünk, hogy el­háríthassuk. A párt, és a ta­nács, a hazafias népfront, a tömegszervezetek tagjaiból operativ bizottságot alakítot­tunk. Rendszeres megbeszélé-j se két tartottunk és ha kellető operatíven intézkedtünk. Ja kapcsolatban vagyunk o gépi állomással is. Ha előfordult géptörés, magunk mentünk alkatrészekért, hogy a leg­kisebbre csökkentsük a gep- állást. — Milyen a kapcsolatuk a tsz-tagokknl? — Jó. Minden esetben ki­kérjük a véleményüket, ök javasolták, hogy ne várjunk a kukoricaföldek betakarítá­sára, vessünk kalászos után kalászost. Vállalták, hogy megfelelően előkészítik a ta­lajt. Vállalásukat teljesítet­ték. .. — Milyen tanulságokat szűrtek le? — Gazdag tapasztalataink vannak. Ilyen például, hogy csak előre megfontolt, terv- szerűséggel, az egész falu összefogásával lehet eredmé­nyesen dolgozni... Bobál Gyula Idényvégi hajrá az elmaradt körzetben A legutóbbi jelentések még tekintélyes elmaradást írtak a balassagyarmati járás ter­melőszövetkezeteinek rovásá­ra. Ahogy fogynak az októ­beri napok, úgy szaporodik azonban a szántás, a búza­vetés a gyarmati járás közös gazdaságaiban is. Most külö­nösen a Berceli Gépállomás körzetében kell igyekezni a burgonya- és a kukorica be­takarítással, valamint a szár­vágással. A sárguló kukori­caszár ne állja útját, egyet­len szántó traktornak sem! Becskén. az Űj Élet Ter­melőszövetkezet kukoricaföld­jén Hevér László, a termelő- szövetkezet elnöke, a tagok­kal együtt rakják pótkocsira a levágott kukoricaszárat. Nem messze tőlük, Utos for­gatja a földet a búzának. Nedvesen fénylő barázdasze­letek fordulnak a felszínre, amelyekkel ugyancsak csín­ján kell bánni, a szántótrak­tort követő gépnek, ha Becs­kén nem az a cél, hogy vet­ni minden áron! Márpedig nem ez, mert He­ver László, az elnök ezt mondja: — Mi erről a földről arat­ni akarunk... Csaknem 150 holdnyi gabo­nát kell még elvetni a ter­melőszövetkezetben. A két gép, amely most a talajelő­készítésen, meg a vetésen dolgozik, már az éjszaka se­gítséget kap. Három traktor kezdi meg a szántást. Köny­A nagyoroszi Egyetértés Tsz horpácsi üzemegysége árpát szállít takarmánycserére a terményforgalmi vállalat raktá­rába. Azon a napon, amikor a kép készült, 90 mázsa ter­ményt szállítottak el. Képünkön: Csókás János vontatóve­zetőt, Vitéz István tsz-raktáro st és Tóth Gábor terményfor­galmi raktárost láthatjuk mérlegelés közben nyűszerrel végeznek október 25-ig, ha a traktorosoknak nem parancsol álljt a kuko­ricaszár! — Silókombájnnal szórjuk szét... — fogadkozik Hevér László, az elnök. Az utolsó tíz nap teljesít­ménye alapján külön jutal­mazzák a traktorosokat, a vetőgépelméi dolgozó tagokat Háromszáz, illetve kétszáz forint jutalomban részesül az a traktoros, vagy szövetkezeti tag, aki elveti az egy napra esedékes területen a búzát A 2200 hold szántóból, mely a berceli Vörös Csillag Termelőszövet kezet tulajdonát képezi, egy jókora rész egé­szen ide nyúlik a becskeiek szomszédságába. A dülőúton, amely a kukorica meg a nap­raforgó földekhez fut. Bízik János, a berceli agronómus közeledik. Nem nagy bizal­mat sejtet a hangja, aho­gyan beszámol a szövetkezet munkájáról: — Jó háromszáz holdon kell még elvetni a búzát, de kevés az ember, a szállító- eszköz, hogy a burgonya és a cukorrépa földön helyet csináljanak a traktoroknak... Fülöp Zoltán, a gépállo­más íóagronómusa gépeket ígér, hogy gyorsabban halad­hassanak. Benkó János, a já­rási tanács mezőgazdasági osztályától a szállításhoz se­gítséget. A szövetkezeti iro­dán papírt mutatnak: mű­szaknormánként 10 forint prémiumot kap az a trakto­ros, aki naponta, nyújtott műszakban másfél műszak­normát teljesít. A vasárnapi munkát külön díjazzák. Milyen kár, hogy ezt az intézkedést nem előbb hozták a szövetkezetben! Akkor, ami­kor mindössze 4.5 normál- hold volt egy-egy traktor na­pi teljesítménye. Akkor talán október 25-ig befejezik a bú­zavetést!. .. Vincze Istvánná Mátraszőllősön elaludtak? Vajon mit csináltak a mát- raszőliósi II. Rákóczi Terme­lőszövetkezetben szeptember közepétől október közepéig? Ez a kérdés furcsának tűnik, azonban mindjárt értelmet nyer, ha az időszerű munkák­ról kezdünk beszélni. A termelőszövetkezetben el­maradtak a vetéssel. A mát- rasszöllösiek búza vetésterve — beleértve az öt százalékos „rátartást” Is — 432 hold. A mai napig azonban csak 180 holdat vetettek el és 100 hold még nincs felszántva, s a fel­szántott 150 holdból egy négy­zetméternyi sincsen vetéshez előkészítve. Az elnök különféle érvek­kel magyarázza az elmaradás okát. — Nem tudtunk gyorsab­ban haladni, mert szeptember Gorába kerül a kukoricáiéról és a buják! Zöldmező Tsz- ben. Holdanként 24 mázsa cs övcskukorica termett. Képün­kön Kollár Pál tsz-tag goréba rakja az új kukoricát. első felében kevés gépet kap­tunk, később meg az eső miatt nem lehetett a talajra menni. Ráadásul különlegesen rosszak a talajadottságaink ... Ezeket az érveket nehéz el­fogadni, bár részben igazak. Az objektív akadályokról tudnak a járásnál és a gépál­lomásnál is. Éppen azért kap­tak több gépet, ha kicsit is. hogy gyorsabb legyen az elő­rehaladás ebben a termelő- szövetkezetben. Mátraszőllő- sön inkább az a baj, hogy a termelőszövetkezet vezetősége nem fordít elegendő gondot a gépek irányítására, a munka összehangolt szervezésére. Nem használják ki a lehető­ségeket, hiszen mindössze há­rom gép dolgozik kettős, egy pedig nyújtott műszakban, a szövetkezetben lévő tíz erő­gép közül. Nagy a kapkodás Mátraszőllősön! Ezt bizonyít­ja az is, hogy a Nagyföld-dű- lóben hetek óta csak az utób­bi három napban láttak hoz­zá a kukoricaszár letakarítá- sához, holott jól tudták, hogy erre a területre búzát akar­nak vetni. A gépek nem dolgoznak megfelelően, mert „nem biz­tosítanak területet a gépek­nek”. — Sajnos, a fogatosok fe- gyelmezettlensége is gátolja a munkákat. Legutóbb is négy kocsis kapott fegyelmit. A fo- gatos brigádvezető helyére is mást kellett állítani, mert nem tudott rendet tartani... — panaszkodik az elnök. Ezek csak részei azonban annak az oknak, amely elő­idézte Mátraszőllősön a jelen­legi helyzetet Viszont most az a legfontosabb, hogy leg­alább október 25-re befejez­zék a vetést. A múlt héten számítást ké­szítettek, hogyan lehetne ezt megvalósítani. Eszerint na­ponta 2S holdat kellene elvet­ni. de ha már csak 25 sikerül, nem készülnek el. S ehhez el­engedhetetlenül fontos, hogy a gépek egy órát se álljanak. Tehát körültekintően szervez­zék a munkát és az esetleges hibák azonnali javítását. Fontos az is, hogy minden tag fegyelmezetten végrehajt­sa a vezetőség utasításait. A siker lehetőségei Mátraszőllő­sön is megvannak, az embe­reken múlik, hogyan használ­ják ki ezeket! Pádár András NEHÉZ ŐSZI SZÁNTÁS AZ ERÓS TSZ elnöke, nevezzük Erős Já­nosnak a Gyenge Tsz-t patronálta. Sűrűn persze nem jelent meg a Gyenge Tsz-ben, de amikor betoppantott mindig fűszeresen, ízesen mondta el a magáét. A járásnál nem­rég figyelmeztették őt, hogy a Gyenge Tsz előreláthatóan megint lemarad az idei őszi vetéssel, s ezért jó lenne, ha Erős jobban kezébe venné a dolgokat, magabiztosan mo­solygott és másnap felkereste a gyengéket. Összehívatta az embereket és nagyon szép beszédet mondott. Méltatta a búzatermelés világszínvonalát, a korszerű agrotechnika követelményeit és még sok minden mást. Az emberek megtapsolták és Erős megnyugodva hazament. Pár nap múltán értesítette öt a járás, hogy a Gyenge Tsz-ben nyoma sincs a vetésnek. Erős megcsóválta fejét, felkereste a gyen­gék elnökét, s megkérte öt, hogy kerítsen elő egy olyan embert, aki szépen tud írni. Megérkezett az ember, s hozott magával egy meszesvödröt. Megkapta a parancsot, hogy minden ház, kerítés oldalára pingálja oda az alábbi szöveget: „Aki máma jól elvet — Holnapra kacagva nevet”. A kinrim estére ott díszelgett minden ház falán, de a vetés még ettől sem indult meg. Erős erre falugyűlést hívott össze. Drámai szavakkal méltatta a nemzetközi helyzet problémáit, majd arról is szólt, hogy vetni kéne. Pompás hasonlatokkal ecsetelte, hogy a jólét miként függ össze a vetéssel. A hall­gatóság könnyezett. Sőt! Meg is éljenezték Erőst, de mégsem vetettek. Csigaként vánszo­rogtak a terménybeszállító szekerek, vonta­tók, sehogyan sem akart meggyorsulni a be­takarítás. PERSZE Erős nem esett kétségbe. Kita­lálta, hogy egy kultúrműsor keretében kell a figyelmet a vetés fontosságára irányítani. A műsor jeles művészek részvételével le­zajlott, de minden megmaradt a régiben Ekkor igénybe vette a megyei sport remii*’' egyik repülőgépét, amelyről röplap ,hn' /zá­ratott a falura. A gyengék figyelmesen ol­vasták a vetésről írottakat, de az ügyet mégi ez sem segítette. Más kísérletbe fogott. Hangosbe szélön járta körbe a határt, s a modern technika segít­ségével dörögte el mondókáját. Ezzel pár­huzamosan az iskolában megszervezte, hogy a gyerekek otthon beszéltek a szüleikkel és segítségüket kérték egy vetésről szóló dolgo­zat megírásához. Valamennyi hasznos, okos tanácsot kapott, mert minden dolgozat jeles lett. Ez időtájban a falu egyetlen kocsmájában nagy fröccsöt már csak úgy adtak, ha az il­lető felmutatta a munkaegységkönyvét, iga­zolva ezzel is, hogy mennyi munkaegységet szerzett a vetésnél. De sajnos sem a hangos­beszélő autó, sem a dolgozat nem segített, a kocsmai rendelet után pedig minden gyen­ge átjárt a szomszéd faluba inni, ahol egyébként kitűnően haladtak a vetéssel. MINDEZEKET persze Erős jelentésben ir­ta meg a járásnak, keményen vádolva % gyengék vetéssel szemben tanúsított ma­kacsságát. A járásban csak a fejüket csóvál­ták: Ejnye! Hát ezekre a gyengékre semmi sem hat? A helyzeten aztán a véletlen segített. Erős­nek el kellett utaznia egy értekezletre, ahol a patronálás eredményeit beszélték meg. Maga helyett erre az időre a párttitkárt bízta meg a patronálással, aki szépen át bal­lagott a gyengékhez, egy délelőtt körülné­zett, s még aznap este falugyűlést hívott össze. Nem mondott ékes szavakat, nagyha­tású beszédet, csak ennyit: — Emberek! A tsz vezetősége úgy határo­zott, hogy a kukorica, a cukorrépa és a burgonya betakarítása után minden pré­miumot, amit megígért, azonnal kioszt. Bár nem éljenezték öt meg, de másnap meggyorsult a betakarítás és egy hét múlva teljes ■erőből megkezdődött a vetés is. Griff Sándor Csécsei arcok Szekeres Pál, a csécsei Ma­dách Imre TSZ traktorosa, nyújtott műszakban dolgozik. Elmondása szerint azon igyek­szik, hogy október 25-ig be­fejeződjön a vetés. Szeretne elsőnek végezni a környék traktorosai közül Ifj. Angyal Istvánnéra szá­míthat a tsz vezetősége. Ed­dig a magtárban dolgozott, de most férfi munkát vál­lalt, mert kevés a férfi... Nem tagja a tsz-nek, csu­pán idős édesanyja munka­egység könyvére -dolgo­zik”. Ennek ellenére minde­nütt ott van, ahol segítő munkáskézre van szükség... Juhász János, a csécsei tsz növénytermesztő br'gádvezető- je és egyben az ellenőrző bi­zottság elnöke. A brigádve­zetői posztot most az őszön vette át. Feladata van bőven, s a jelek szerint sikerrel megoldja azokat. Az új vetés nagy része már zöldcll... Négyszáz normálhold egy hónap alatt Mihalik Mihállyal a cserhát- szentiváni Kossuth Termelő- szövetkezetben találkoztam. Nem tudta mire vélni, miért keresem, s csak akkor állt meg, mikor a gép elé álltam, hoyg nem engedem tovább, míg nem tudok beszélni vele. Ez a traktoros és a váltó­társa, Maczkó István valami­vel több mint egy hónap alatt csaknem száz műszaknormát teljesítettek DT gépükkel. Ez több mint 400 normálholdnak felel meg. Olyan szép teljesít­mény, amiről nem lehet hall­gatni. Mihalik azonban legyintett, s még azt is mondta, hogy ezért kár volt megállni. Iga­zán nem nagy dolog, amit csi­nálnak. Dolgoznak és kész. Hogy jól dolgoznak? Miért feltűnő ez? Ez csak természe­tes. Szerinte mindenki annyit teljesíthet, amennyit az ereje, hozzáértése és a szorgalma enged. Barátságosan kezet fogtunk, gázt adott a motornak és to­vább dübörgött. P. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom