Nógrádi Népújság. 1963. október (19. évfolyam. 79-87. szám)
1963-10-02 / 79. szám
1963. október 2. nógrádi népújság 5 Vessünk nagyhozamú búzafajtákat! A búzatermesztés tapasztalatai a Szécsényi Tangazdaságbau így nem szabad Gazdaságunk 1949 őszén alakult, s az azóta eltelt években a búza a termesztendő növények sorrendjében mindig előkelő helyet foglalt élt. Bizonyítják ezt a tényt a búza termésátlagai, melyek időx-en- di sorrenben a következők voltak: 1950 évben 1951 évben 1952 évben 1953 évben 1954 évben 1955 évben 1956 évben 1957 évben 1958 évben 1959 évben 1960 évben 1961 évben 1962 évben 1963 évben 9,9 11.5 15.3 15.6 12, 19.7 12,6 16. 15.5 19.2 20.6 21, 23,6 17.3 mazsa mázsa mazsa mázsa mázsa mázsa mázsa mazsa mázsa mázsa mázsa mázsa mázsa mása Az elmúlt három évben kezdtünk a tangazdaságban intenzív nagy termést adó búzafajtákat is termesztem. Az első két évben a Bezosztája 1-est és a Sanpastoret. Tavaly a Bezosztálya 1-esen kívül még a francia Magdalénát termesztettük. Többéves termelési tapasztalataink bizonyítják, hogy a nógrádi éghajlati és talajviszonyokat a Bezosztája 1-es viseli el a legjobban, ez adja a legmagasabb termést. Mi a tangazdaságban az idén csak intenzív. nagy termést adó búzafajtákat, a Bezosztája 1-est és a magyar intenzív fajtát, a Fertödi 293-ast termesztjük. A míítrágya adagolása Gazdaságunkban az évek óta kialakított vetésforgó lehetővé teszi, hogy a búza előveteménye mindig korán lekerülő kapás, pillangós, esetleg silókukorica legyen. Ezek az elővetemények, a pillangósok kivételével mindig trágyázott talajba kerülnek. Az elővetemény talaját 8-12 centiméterre leszántjuk, s ezután késedelem nélkül gyűrűshengerezzük, kiszórjuk az alapműtrágyát. Az intenzív búzafajták a magasabb műtrágya adagokat nagyobb terméssel hálálják meg. Ezért mi 150 kiló szuperfoszfátot, 200 kiló pétisót és 80 kiló kálisót adunk alapműtrágyának az intenzív búzáknak. A műtrágya mennyiséget, a talaj beérése után középmélyen 25 centiméterig alászántjuk, s a területen ismét gyűrűshengert járatunk. A szántás mélysége és a vetés ideje A műveletekkel a búza alá kifogástalan magágyat biztosítunk. A búzavetés idején már csak tárcsát, vagy diszk- tillert járatunk, ezt a vetőgép követi. Vetés után ha a talaj nem eléggé ülepedett, magtakaró után mégegyszer gyűrűshengerezünk. Az intenzív búzafajták termelésére nagy hatással van az is, hogy a vetőmagot mikor tesszük a földbe. Többéves termelési tapasztalataink bizonyítják azt is, hogy a Bezosztája 1-es akkor ad jó termést, ha október 20-ig a földbe tesszük. A vetőmag mennyisége Általános tapasztalat, hogy nagy terméshozamot csak magas tőszám biztosít. A mezőgazdasági nagyüzemekben mégis itt tapasztalható a legnagyobb felületesség, s ez az esetek 90 százalékában a vetőgépek helytelen beállításából adódik. Mi a vetőmag használati értékében állapítjuk meg az egy holdra szükséges magmennyiséget, illetve a csiraszámot. Természetesen figyelembe vesszük azt is, hogy a Bezosztája 1-es, mint általában a szovjet búzafajták, rosszul bokrosodnak. Ezért egy holdra három és fél millió, egy folyóméterre 12,5 centiméter sortávolság esetén 70-75 csiraképes szemet számolunk. Ez 150-160 kiló vetőmagot jelent holdanként. A hazai Fertődi 293-as búzafajtánál három millió cs! raszámot, 12,5 centiméter sortávolság esetén 60-65 csiraképes magot vetünk. Ez holdanként 110-120 kiló vetőmagot jelent. Ezekkel a vetőmagnormákkal elvetett területeken a búza sosem tud any- nyira kiritkulni, hogy ne biztosítaná a tervezett hozamokat. Az intenzív búzát mélyebbre vetjük A vetés mélysége, mint termésfokozó tényező ma már közismert a szakemberek előtt. Az elmúlt év bőven szolgáltatott tapasztalatokat. Azokon a területeken, ahol megfelelő mélységbe kerültek a magvak, nem ritkult meg annyira a vetés, mint ott. ahol felületesen szórták ki és rosszul takarták be a vetőmagot. A nagyhozamú búzafajták meg egyébként is érzékenyebbek a fagyra, a felfagyásra mint a hazaiak. Ezért e fajtákat egy-két centiméterrel mélyebbre vetjük, mint a hazaiakat. Mi a nagyhozamú búzafajták vetőmagját 7 centiméter mélyre tesz- szük. Faragó Gusztáv a Szécsényi Tangazdaság fő- agronómusa A szétázott műtrágyáról nem a képen látható Ménkű Miklós, az Erdőkürti Gépállomás brigádvezetője tehet. De még az eső sem, ahogyan azt mondják a béri Béke Termelőszövetkezetben. Mindez inkább a szervezetlenségről beszél. A bériek jóval az esős idő bekövetkezése előtt ki- hordták a szuperfoszfátot és a péíisót a földekre. A kiszórással késlekedtek, megérkezett az eső s mintegy 100 mázsa műtrágya szétázott. Ezt most lapátolni kell. nehezebb a kiszórása, mert vizes. A Lókos-patak mentén... A LÓKOS-PATAK negyvennégy kilométer hosszban szeli át, hol kanyargósán, hol egyenes szakaszban Nógrád völgyeit, hogy a hosszú barangolásból fáradtan Dejtár község határában az Ipoly fo- lyónak adja át „nem éppen tiszta” vizét. A hepe-hupás utón döc- cenve haladunk előre. Követjük a kanyargós Lókos-pa- takot. Kovács Ferenc, a Lókos Vizrendező és Vizhasznosító Társulat elnöke néha-néha megállítja a lovakat. Lelépünk a szekérről és gyalog folytatjuk az utat egy-egy mellékág megtekintésére. Kovács Ferencet ismerik Rétságon, a társulat székhelyén, de a megyei tanácsnál is jó gazda hírében áll. Most is azt vizsgálja: hol gazosak a patakok, hol váltja egymást a nád és a sás, hol nem kaszálták még le a csalánt. Nehéz kezében, vastag uj- jai között ceruzát és noteszt szorongat. Jegyez. SZORGALMASAN GYŰJTI az adatokat. Nincs megelégedve a csatornaőrök munkájával. De más hiányosságok is a noteszbe kerülnek. Sok híd, áteresz, a tavaszi árvíz áldozata lett. Kijavításáról sürgősen gondoskodni kell. Egyes községek lakói szemétdombnak tekintik az öntözó- és vízlevezető csatornákat. Szótlanul megyünk tovább. Még egyszer megáll az elnök. Olyasmivel találkozunk, ami kedvére való: tiszta gazmentes csatorna szakaszhoz érünk. A gazda öröme ragyog arcán. — Mi a jelentősége a társulatnak? — kérdezem. — A Lókos Vízrendező és Vízhasznosító Társulat 1960. június 3-án alakult meg. Negyvenhétezer hold érdekeltségű terület tartozik hozzá, két járás tizennyolc község részvételével. Tagjai között tizennyolc termelőszövetkezet, három állami gazdaság, két erdőgazdaság és más egyéb állami szervek találhatók. — A társulat fő feladata, melyet a tagság megalakulásakor meghatározott a talaj- védelmi és a vízrendezési munkák elvégzése. Működési területünkön 84 kilométer hosszú belvízlevezető csatorna jókarbahelyezését végezzük el. Azonkívül műtárgyakat építünk és csatorna-burkolásokat végzünk. ÁrmenteA termelési szerződéskötés feltételei Néhány hét múlva megkezdődnek a szerződéskötések az 1964. évi tavaszi vetésű növényekre. A termeltető akkor köthet szerződést a termelőszövetkezettel, amikor a termelőszövetkezet termelési tervének felülvizsgálatát a járási szervek befejezték. A járási mezőgazdasági osztályok folyamatosan végzik a tervek felülvizsgálatát. A tervkészítést úgy kell irányítani, hogy a termelőszövetkezetek terveinek termelési részét a járási mezőgazdasági osztályok október 15-ig szakmailag és számszakilag előzetesen felül tudják vizsgálni. Mire köthető növénytermelési szerződés? Növénytermelési szerződés arra a növényfajtára s akkora területre köthető, amely a termelőszövetkezet előzetesen felülvizsgált termelési tervében szerepel. A járási mező- gazdasági osztály köteles a szerződések kötését figyelemmel kísérni és gondot fordítani arra. hogy azok az előzetesen felülvizsgált terveknek megfelelően történjenek. E célból a növénytermelési szerződéseket a járási (járási jogú városi, városi kerületi) mezőgazdasági osztály záradékkal köteles ellátni, ebben a járási mezőgazdasági osztály igazolja, hogy a szerződésben meghatározott terület a termelőszövetkezet termelési tervével megegyezik. A szerződések aláírása A szerződéseket mindkét szerződő félnek alá kell írnia, éspedig a termelőszövetkezet részéről az elnöknek és a közgyűlés által kijelölt, vezetőségi tagnak. A termeltető szerv a szerződést cégszerűen tartozik aláírni. A termeltető szervek olyan szerződésminták alapján köthetnek szerződéseket, amelyeket az illetékes minisztérium jóváhagyott. A szerződésminták tartalmazzák a szerződő felek jogait és kötelezettségeit, a szerződésszegés következményeit, az eljárási szabályokat. a vitás ügyek eldöntésére jogosult szerveket, ismertetik a kötbérigény érvényesítésének módját, az egyeztető bizottság feladatkörét, a termelői árakat, a termény minőségi követelményeit, az értékkülönbözetek elszámolását stb. A szerződéseket tartalmuknak megfelelően kell teljesíteni, s ennek érdekében a felek kötelesek együttműködni. Az együttműködés különféle szolgáltatásokból, szaktanácsadásból stb. áll. Ilyen például, hogy a termeltető szervnek — néhány kivételtől eltekir*- ve — vetőmagot, szaporító anyagot kell *■< - r.ia vagy termelés időszaka alatt szaktanács- csai szolgálnia. sítő védőgátakat építünk az Ipoly mentén. A vízrendezéssel kapcsolatos feladataink meghaladják a két millió fontos értéket. — Megtérül-e ez a nagy befektetés? — A VÍZGYŰJTŐ területén a talajvédelmi és vízrendezési munkák elvégzése után az elöntött és erodált területen mintegy tizennyolcezer holdon holdanként két mázsa „terméstöbblettel” lehet számolni kenyérgabonából, vagy abraktakarmányból. Ez a többlettermelés állami felvásárlási árat számítva is 7,2 millió forint bevételt jelent. így a befektetett 7,6 millió forint rövid idő alatt visszatérül. — A társulat tagjai elégedettek-e a munkákkal? — A tavaszi árvíz idején értették meg igazán a társulat munkájának jelentőségét. Gyorsabban leszaladt a víz, jóval kevesebb kárt csinált. . j — Milyen feladatok várnak a jövő évben a társulatra? — Az 1954-es év feladatairól pontos adatokkal még nem tudnék szolgálni. Terveink vannak már a jövő évre, de azok könnyen felborulhatnak, mert valami megmozdult Nógrádban... Ismeretes, hogy Nógrád megye az ország legerodáltabb területe. Évente hatalmas terméskiesés mutatkozik a nagyfokú talajerózió rombolása következtében. Céltudatos védekező munkával mintégy 120 millió forinttal lehetne csökkenteni a kárt megyénkben. Ennek a mielőbbi felszámolására mozdult meg Nógrád megye. Társulatunknál szervezzük meg azt a tervezői csoportot, melynek feladata lesz a talaj- védelemmel és vízrendezéssel kapcsolatos részlettervek kidolgozása. Szeptember második felében már a tervezői csoport szakemberei járják a határt, hogy mielőbb kész tervek álljanak rendelkezésre a kivitelezési munkák megkezdésénél. KINT A HATÁRBAN a sápadt nap aranysugaraival simogatja a csörgedező patakot, széles dombhátakat. S mi azzal a bizakodással indulunk tovább, hogy a nógrádi dombhátakon nemsokára díszleni fog a málna, eper és a fekete ribizke. Az ésszerű j vízgazdálkodás virágzóvá te- ! sz-: az erodált dombhátak ■ gazdálkodását. 1 Ruzsányi Ferenc Látogatás a Karancskeszi Gépállomáson — Kinn van az most valamelyik termelőszövetkezetben a gépeknél — tájékoztatott Novák Gyuláné, a Karancskeszi Gépállomás főkönyvelője, amikor Fodor Balázs igazgató után érdeklődtünk. Nem sikerült nyomára akadnunk Szabó Tibor mezőgazdásznak sem. S amikor a gépállomáson tudakozódtunk utána, Novákné válaszából hamarosan az is kitűnt, meddő fáradozás itt, a gépállomás körzetében keresni öt. — Pestre ment üzemanyagért... A kisterenyeiek segítettek ki három-négy napra valóval, hogy ebben a dologidőben ne álljanak a gépek, — mondta az asszony. Tíz termelőszövetkezet tartozik a megye legészakibb területén dolgozó Karancskeszi Gépállomás körzetéhez. S az etesi, karancsaljai, a karancskeszi, a zagyvarónai, meg a többi termelőszövetkezetek is mind olyanok, amelyek még nem tudták teljes egészében függetleníteni magukat, legalábbis ami a nagyobb mezőgazdasági munkákat illeti, a gépállomás erő- és munkagépeitől. Több mint 2700 hold az a terület, amelyen a gépállomás gépei vetnek. Ezenkívül talajelőkészítést végeznek, sílóznak, s kétezer holdon még mélyen is kell szántani a talajt az idén. A feladatok végrehajtását több mint 30 erőgép, számos vetőgép, eke, és egyéb munkaeszközök segítik. A munka azonban mégsem halad kielégítően. Szeptember 20-ig a tervezett 530 hold helyett mintegy 460 holdon vetették el az őszieket. Hakkel Béla, a gépállomás műszaki vezetője panaszolta: — A.z elmúlt dekádban négy DT és egy Sz—100-as gép állt műszaki hiba miatt. Az Sz—100-as hibás alkatrészéért a fél országot bejártuk, míg végre Cegléden sikerült megkapni. De nemcsak az iiyen „alkatrész gondok” késleltetik a meghibásodott gépek gyors javítását a gépállomáson. Juhász Tibor, Márton József gép állomási dolgozók és Bocsi János honvéd kombájnt szerelnek át aprómag-csépléshez. — Még mindig nincs elegendő szerelő, s nem tudjuk folyamatossá tenni a gépjavítást, — magyarázta Hakkel Béla. Bizakodva tette hozzá. A rendszeres ellenőrzés, s az olyan traktorosok, mint Tóth Sándor, Zeke József, Zsidói Béla, Juhász Tibor. Bellák Sándor, meg az ipari üzemektől érkezett munkások segíthetnek most sokat, hogy a Ka rancskeszi Gépállomás körzetében dolgozó szövetkezeteknél is időben földbe kerüljön a jövő évi kenyér. Szöveg: Vincze Istvánné Fotó: Kiinka László
