Nógrádi Népújság. 1963. október (19. évfolyam. 79-87. szám)
1963-10-19 / 84. szám
Több kezdeményezést Szükség van rá, mint a szomjas földnek az esőre, vagy a növénynek az éltető napfényre. Máskép el sem képzelhető azoknak az impozáns terveknek a megvalósítása, amelyek magukba foglalják a megye lakóinak elképzeléseit, vágyait, a boldogabb holnapról. Csakhogy a terv még nem valóság. Azzá a hétköznapi tettek sokasága teszi: számos kezdeményezés, ezernyi ötletes megoldás, az idejét múlt fejlődésgátló nézetek lomtárba való helyezése, a bátor útkeresés, szenvedélyesség a munkában. Ez történt többek között a zagyvái bányaüzemnél. A maradiságot képviselő nézetekkel szemben, az átszervezés után az új műszaki gárda bebizonyította, hogy a másodlagos művelésű bányáknál is kifizetődik a gépesítés. Bizonyságul álljon a következő: az acéltámos biztosítás bevezetésével megteremtődtek a feltételek a gyorsabb ütemű munkához. A különböző szénfejtő gépek allcalmazásával a frontfejtésen a teljesítmény 45—50 mázsáról 70—80 mázsára emelkedett. Ma már a páncélkaparó a kitermelt szén SO százalékát szállítja el. Bevezették a kétoldali fejtést. Ennek következében 30 százalékkal kevesebb elővájást kell kihajtani, mint két hónappal ezelőtt. A híresztelésekkel ellentétben a bányászok megkedvelték az új gépeket, amelyek nemcsak gyorsítják a munka tempóját, de jelentősen meg is könnyítik a nehéz fizikai munkát. Mondanom sem kell, voltak, akik előre megjósolták: nem lesz ebből semmi, mások így vélekedtek: fantázia az egész. Voltak olyanok, akik előre ittak a medve bőrére. Amint a példák bizonyítják, korai volt. Az újért bátran síkraszálló emberekkel általában „több baj van", mint azokkal, akik elvégzik feladatukat, de többet nem tesznek. Az előbbiek vállalják az új bevezetésével járó nehézségekéi, uenr sajnálják a fáradságot, sokszor éjszakákon át törik a fejüket a még jobb megoldásokon. Következetesen síkra szállnak igazságukért, nem rettennek meg az egyre sokasodó feladatoktól. Sőt, a tengernyi gond közpette bontakozik ki teljes nagyságában alkotókészségük, csillantják meg nagyszerű ké-, pességeiket. Üzemeinkben, gyárainkban és a bányákban sok ilyen ember van. Műszakiak és fizikai dolgozók, vezető beosztásúak, középkáderek és brigádveze-1 tők. Azonban többre volna szükség. Olyanokra, mint Szabó Imre építész-technikus, Huszár Imre lakatos Mizser- fáról, Tuza József, a székvölgyi bányaüzem szocialista brigádvezetője, Fazekas Miklós, a zagyvái bányaüzem gépészeti csoportvezetője. Igaz, sokszor nem könnyű a dolguk. Előfordul, hogy azok huzzák-halasztják a közösség érdekét szolgáló tervek megvalósítását, akiknek éppen segíteni kellene. Máskor meg a nemtörődömség szegi szárnyát egy-egy életre való kezdeményezésnek. Ilyen sorsra jutott az építőiparban a szocialista szerződéskötési mozgalomban vállaltak végrehajtása. E nagyjelentőségű, életképes, sok jóval biztató kezdeményezésről az országos lapok is elismeréssel szóltak. Mivel a munkát gyorsító, termelést olcsóbbító, életünket szebbé alakító tettekből sohasem elég, pártbizottságaink és a pártalapszerveze- tek, akárcsak a jó kertész, úgy ápolják az itt jelentkező kis hajtásokat, amelyek ha nehezen, de végülis szárba szökkennek. Mi, pedig szívesen adjuk toliunkat ehhez a munkához. Ez vezérelt bennünket e cikk megírásakor. V. K. nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ŐSZI NAPFÉNYBEN AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVE. 84. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1963. OKTÓBER 19. Elkészítették a megye húszéves távlati fejlesztési tervét Előtérben az állattenyésztés — Működésbe lép hét vízmű — Megoldódik a lakásgond (Foto: Kinka László) Kéi napos elméleti tanácskozás lesz Salgótarjánban Az elmúlt hónapokban 120 szakember tanulmányt készített Nógrád megye húszéves fejlesztéséről. A tanulmány meghatározza, hogy 1980-ig milyen feladatokat kell megoldani Nógrád megyében. Mik azok a célkitűzések, amelyeket a húszéves távlati fejlesztési terv a mezőgazdaságban meghatároz? Tanulmányozták a megye természeti, közgadasági helyzetét, termelési hagyományait, s ezekből kiindulva legcélszerűbbnek az állattenyésztést javasolják. Ezen belül azonban a szarvasmarha, juh, és a baromfitenyésztést helyezték előtérbe. Ez az elgondolás lényeges változásokat követel a növénytermesztés eddig kialakult szerkezetében. Legfőbb követelmény: az állatállomány takarmányszükségletének kielégítése. A megfelelő takarmányszükséglet termelése lehetővé teszi az állattenyésztés lényeges számbeli és minőségi fejlesztését. A tervek szerint vágómarha- és sertésből 300-300 vagonnal, tejből 50 millió literrel, tojásból 60 millió darabbal többet adnak a fogyasztóknak, mint adtak 1960- ban. Nem régen értékelték a tanácstagok fogadóórákon végzett munkáját, amelyek közül kiemelkedik a községi tanácstagok tevékenysége, akik fogadóóra keretében családlátogatásokat végeztek. Az egész megyére kiterjedően 7 137 családot látogattak meg. A látogatás során 916 közérdekű bejelentést és 819 egyéni panaszt jegyeztek fel. A családlátogatások egyre népszerűbbek lesznek. Számtalan községben a választó- polgárokkal való beszélgetést, a társadalmi munkára való. mozgósításra használták fel. Jobbágyiban, Dorogházán, Mátramindszenten, Szuhán, Rétságon, Felsőpetényben. a községfejlesztési feladatokat azokkal a társadalmi erőkkel tudták megoldani, amelyeket a tanácstagok családlátogatásuk során mozgósítottak. így szervezték meg Diósjenőn a vízügyi társulatot, de elősegítették, hogy a községben elsőnek végeztek az őszi vetéssel. Cered községben mozgósították a családtagokat az őszi betakarítási munkára. A közérdekű munka növelte a tanácstagok iránti bizalmat. Nagyon sok választópolgár egyéni kérelemmel is fordult a tanácstagokhoz. Ezek között a birtokvitáktól, a szociális segélyig minden megtalálható. A legtöbb tanácstag igyekszik ezeket a kérelmeket a legrövidebb időn belül elintézni. így oldódott meg Szi- laspogorryban a hosszú idő óta húzódó házhelyvita, Fü- löp István és Fülöp Béla között. A tanácstagok közbenjárására oldották meg Mohóra községben több rászoruló ember segélyezését. JobbágyiA takarmánytermesztés javára csökkenteni kell a gabona vetésterületét. Ez azonban nem jelenti, hogy ezzel párhuzamosan csökken a gabonatermelés mennyisége. Ellenkezőleg, a gabonatermelés mennyiségének növekednie kell. Ezt a lakosság magasabb szintű ellátása szükségessé is teszi. Többek között búzából 1980-ra ezer, tavaszi árpából 800 vagonnál kell többet termelni, mint termeltünk 1960-ban. A takarmányféleségek termésátlagát is emelik. Például kukoricából 2 ezer vagonnal terveznek többet termelni, mint termeltek az utóbbi években. Az állattenyésztés mellett másik fő üzemág a gyümölcs- termelés. 1980-ig a gyümölcsösök területe 14 000 kataszt- rális holdra emelkedik. Érdekes képet mutat a lakosság kommunális ellátottságának növekedése is. Mint ismeretes, a megye égjük legnagyobb gondja az ivóvíz ellátás. 1980-ra ezt a gondot elsősorban a regionális vízművek ü zembehely ezéséve 1 tervezik megoldani. Az utak, hidak építését is fontos feladatként határozza; ban Varga György tévesen kivetett nyugdíjjárulékát rendezték, ugyancsak ebben a községben Szenti János megrongált lakásának rendbetételét is elvégezték. így gyarapodik a tanácstagok hasznos tevékenysége, amelynek nyomán egyre erősödik a tanács és a tömegek közti kapcsolat. meg a húszéves távlati fejlesztési terv. 1980-ig átépítik a belterületi földutakat és valamennyit portalanítják. Ezt elsősorban közegészség- ügyi és a közlekedés rendkívül rohamos fejlődése szempontjából határozták eL A jelenlegi faszerkezetű hidak helyébe vasbeton hidakat építenek. Befejezik a Buda- pest-Salgótarján közötti 21-es műút építését is. Az út a tervek szerint Zagyvapálfal- vától ai vasútvonal nyugati oldalán érkezne Salgótarjánba. Szerepel a távlati tervben az acélgyári és zagyvarakodói iparvágány sorom- pós kereszteződésének aluljáróval való megoldása. A Baglyasaljára vezető utat a Kővár felé folytatnák, egészen Salgótarjánig, s ezzel kialakítanak egy körforgalmat. A távlati fejlesztési terv segítségével tegyünk pillantást a sokakat érintő lakáshelyzet alakulására. 1980-ig teljes egészében megoldják a lakásgondokat. Ez azonban nem csak annyit jelent, hogy minden családnak lesz külön lakása, hanem azt is, hogy ezek a lakások modemek, a kor követelményének megfelelőek lesznek. Az újonnan épített lakások többsége már kettő, vagy ennél több szobás lesz. Végül pedig számot adunk az egészségügyi helyzet várható alakulásáról. Az orvosi körzetek számát 1980-ra 120- ra emelik. Ennek akkor látjuk jelentőségét, ha összevetjük az 1960. évi 73 működő orvosi körzettel. Ezzel párhuzamosan kétszeresére emelik a szakorvosi órák számát is. A kórházi ágyak számát pedig 2600-ra tervezik, amely 1960-ban 1060 volt. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága október 21—22-én két napos elméleti tanácskozást rendez a megyei tanács dísztermében, mindkét nap reggel 9-től délután 17 óráig. Hétfőn a tanácskozás Molnár Endrének, az MSZMP Központi Bizottsága póttagjának a KB. Ágit. Prop. Osztálya helyettes vezetőjének referátumával kezdődik, mely „A gazdasági építő munka elvi kérdései a szocializmus teljes felépítése időszakában” címen hangzik el. A korreferátumot „ A műszaki fejlődés és megyénk ipara” címmel Borsodi Béla, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának munkatársa tartja meg. A második referátumot, melyet V/irth Adám, a Társadalmi Szemle rovatvezetője „A szocialista nemzeti egység kialakítása és az osztályban?’ címén ad elő, két korreferátum követi. „A munkásosztály vezető szerepe erősítésével kapcsolatos feladataink megyésükben” címmel Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára tartja az első előadást, majd Matúz József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára „A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása és az egységes paraszti osztály kialakítása” . címen szól a referátumhoz. Kedden az előzőnap anyagának vitájával kezdődik az elméleti tanácskozás, majd Darvasi István, az MSZMP Központi Bizottsága Ágit. Prop. Osztályának helyettes vezetője előadásában „A szocialista és a kapitalista világrendszer békés egymás mellett élése és a szocializmus világméretű győzelmének távlatai” címen hangzik el a harmadik referátum. A korreferátumot „A háborúk és a kommunista mozgalom” címen Jedlicska Gvula, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának első titkára tartja. Ma este Salgótarjánban szerepel a Vasas Központi Együttes Népiegyüttese Nagy érdeklődésre számító művészeti esemény helye lesz ma, szombaton este 8 órától a Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Házának színházterme. Ez alkalommal az afrikai-algériai útjáról, nagysikerű turnéjáról nemrég hazatért, a Munka Vöröszászló Érdemrenddel kitüntetett- Vasas Központi Művészegyüttes Népiegyüttese vendégszerepel a művelődési házban. A változatos műsorban népdalfeldolgozásokat szólaltat meg az együttes és élményt nyújtó tánckornroriciókat mutat be. Ötszázezer kilométer — hal eset nélkül Amikor a balassagyarmati fűtő- háznál kerestem, könnyű volt megtalálni Kovács János mozdonyvezetőt. Mint mindég, mcst is a mozdonya körül szorgoskodott. Olajos kezét kóccal tö- rülgette, s mindjárt magyarázott is. — Vácra viszem a személyvonatot, néhány perc múlva „kiállók”, s az utolsó ellenőrzést végeztem a gépen. Nem tetszett a csukló- csapszeg, azt húztam utána — s mutat a gép felé. — Von egy jó szokásom. Csak szolgálatkész mozdonnyal indulok ki a fűtőházból. Tudja a mozdonyt útközben már igen nehéz lenne javítani — toldja meg az előbbi mondani valóját. így igaz mind, ahogyan ez a vékony csontosarcú, kissé kopaszodó mozdony- vezető mondja. Munkatársai, felettesei a legjobbak között tartják nyilván. Munkában, magatartásban példamutató. Bizonyítja ezt a sok kitüntetés, amire Kovács János talán a legbüszkébb, i.cgútóbb, a vasutas napon a „Kiváló Vasutas” jelvény boldog tulajdonosa lett megtenni Ba- beszélgetésből meg tudom azt is, hogy Kovács János 15 éve utazik mozdonyon, s mindig egyen, a 375.615-ös sorozatún. Ezen a gépen 15 év alatt 500 ezer kilómétert tett meg, balesetmentesen. Azt már a fűtőház főnökétől hallottam, hogy Kovács János maga is fiatalember még, a negyvenet sem töltötte be, de már hat olyan mozdonyvezető dolgozik a fűtöháznál, akit Kovács tanított meg a mozdonyvezetői szakma fogásaira, a hivatásszereteire. Fél millió kilóméter. De sokszor kellett megtenni a Balassagyarmat, Vác, Aszód, Hatvan, Romhány, Ipoly- tarnóc között az útszakaszt. Kemény télben, forró nyárban. És mindig ment. Várták őt az utasok, várta az a nagymennyiségű áru, amit az Ipoly völgyéből kellett tovább szállítani. A mozdonya mindig szolgálatképes. Mosástól mosásig utazik vele. A kisebb javításokat maga végzi el. — Bizony a 15 év sok mindent takar. — mondja. Emlékszem rá, tehervona- tot vittünk. Két állomás között elsza- Icadt a túlhevítő elem. Tovább menni nem lehet. Azért bedöcögtünk a körvetkező állomásig, s ott elvégeztük a javítást. Előfordult, hogy rúgótörést szenvedett a gép. Aláépítettünk, s mentünk tovább. A szolgálatot elláttuk. Most is sok a munkánk. Kemény volt a tél, s itt van a rengeteg mezőgazda- sági áru. De elszállítjuk. Csak Dejtár- ról több, mint 40 vagon burgonyát kell továbbítanunk... Ahogyan megismertem Kovács Jánost, nyugodtan állíthatom, nem lesz semmi baj. Hiszen nem egyszer 24 órai szolgálat után alig pihen 6 órát, s már indul is az újabb menettel. — Kettőt szeretek igazán az életben. Az egyik a család, — mert ugyebár három lányom van — emeli fel a hangját —, a másik pedig a mozdony. Ezt választottam élethivatását, ennek is élek... Nincs több idő a beszélgetésre. Kc- vics János az órájára pillant, $ csak annyit mond: — Mennem kell. 17 óra 20-kor Vácra indulok. Várnak az utasok... A gépet még egyszer körüljárja, majd egy hosszú fütty, az után gázfelhőbe burkolódzik a mozdony, elhagyja a fűtőházat. Kovács János mozdonya ma is szolgálatképes. S. L. Közérdekű bejelentéseket, egyéni panaszokat intéztek el a tanácstagok
