Nógrádi Népújság. 1963. október (19. évfolyam. 79-87. szám)

1963-10-09 / 81. szám

1963. október 9. NÓGRÁDI NEPÜJSAG 3 Hogyan szervezzük meg az őszi munkát? Prémium, a jó minőségű vetésért Az Ersekvadkert határában gazdálkodó Magyar—Csehszlo­vák Barátság Termelőszövet­kezet Nógrád megye legna­gyobb közös gazdasága. Csak búzából ezer holdat vetünk az idén, s több mint 600 hold ebből az intenzív, nagyhoza­mú búza. Szeptember 30-ig 50 hold őszi keveréket, 300 hold roszot vetettünk el, s így ok­tóber 20-ig befejezzük a búza vetést is. A talajelőkészítés folyama­tosságát két DT, és' négy ki­sebb erőgép biztosítja. Négy univerzális traktorral vetünk, melyek nyújtott műszakban dolgoznak és naponta 80 hol­don teszik fölbe a magot. A vetési munkálatoknál 10 fo­gatós gépünk is dolgozik, amelyek napi teljesítménye 30 hold. Fogatos vetőgépekkel végeztük a rozs és az őszi ke­verékek vetéséi is, mivel a fövényeket a homokosabb, dombosabb határrészekbe tet­tük. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a vetésnél min­dig ugyanazok az emberek dolgozzanak, s az időbeni ve­tés mellett a vetés minősége ellen se legyen kifogás. Ezért a termelőszövetkezet vezető­sége úgy határozott, a kelés után felülvizsgáljuk a táblá­kat, s ha hibátlan munkát vé­geztek a tagok, holdanként egy forint prémiumban része­sítjük őkét. Az intenzív búzát, éppen a nagy hozama miatt, gondo­sabb taiajelőkészítésben ré­szesítjük, s több műtrágyát is kapnak, mint a magyar faj­ták. A mútrágyaszórast nagy­teljesítményű, kapcsolt mű- trágyaszóró-géppel. végezzük amelynek napi teljesítménye 70 hold. Több mint 900 hold az a te­rület a közös gazdaságban, amelyről dohányt, cukorrépát, burgonyát és kukoricát ta­karítunk le. A dohány beta­karítását már befejeztük. A cukorrépa betakarítását há­rom brigád végzi. A munkát a burgonyabetakarítással együtt e hónap közepéig befe­jezzük. Októberben végzünk a 400 hold kukorica törésével is. A folyamatos, tervszerű munka érdekében még a munkálatok megkezdése előtt kampánytervet készítettünk, s ennek megfelelően hala­dunk. Elsősorban azokat a te­rületeket tesszük szabaddá, amelyekre vetünk most az ősszel. így biztosítani tudjuk a talajelőkészítő és a vetőgé­pek folyamatos munkáját, az időbeni vetést. Hídvégi András főagronómus Érsekvadkert A családtagok is segítenek Kenyérgabonából 460 hol­dat, őszi árpából és takar­mánykeverékből 50—50 hol­dat vetünk az idén a tereskei Kossuth Termelőszövetkezet­ben. A korábban kialakított vetésforgók szerint, pillangó­sok, hüvelyesek és egyéb ko­rán betakarított növények után 420 holdat vetettünk s ezeken a területeken még szeptemberben befejeztük a munkát. A további 140 holdnyi terü­leten kukorica, illetve burgo­nya után vetjük a búzát. A 30 holdnyi burgonyát a napbk- ban takarítottuk be. A kuko­rica betakarítását pedig úgy szerveztük meg, hogy a szö­vetkezeti tagok, a családtagok bevonásával egy-egy terület­szakaszról egyszerre takarít­ják le a termést. Október 15-ig befejezzük a búzavetést. A munkákhoz nyolc gép áll rendelkezésünk­re. Két műszakban dolgozik egy DT és három nehéz uni­verzális traktor. A kapásnö­vények betakarításában, s a vetéssel párhuzamosan végez­zük a szövetkezetekben az őszi mélyszántást is. Kristyóry János agronómus, Tereske Kettős műszakkal... A szilaspogonyi Uj Élet Termelőszövetkezetben mint­egy 400 holdon kell elvetni az őszieket, s a terület na­gyobbik részén búzát vetünk. Munkánkat igyekszünk úgy szervezni, hogy a tiszaföld- vári Lenin Termelőszövetke­zet versenyfeltételeinek eleget téve, október 20-ra befejez­zük a búzavetést. Szövetkezetünkben három erőgép, egy lánctalpas és két Zetor dolgozik a talajelőké­szítésen és a vetésen. Két gépünk a kapások betakarí­tásánál segédkezik, 27 pár fo­gat trágyát hord, a határból, visszatérőben pedig a szövet­kezeti tagok háztáji területé­ről hozzák a termést. A terület jelentős részét sikerült már szabaddá ten­nünk, amelyen akadály nél­kül dolgozhatnak a talajelő­készítő gépek. A munka meggyorsítása érdekében a lánctalpas gé­pünk kettős műszakban dol­gozik. így október 20-ig a fennmaradt területen is el­vetjük a tisztított, csávázott búzát. Varga Gábor, tsz elnök Képes híradás a földekről Továbbra is a salgótarjáni járás az élen — Második a rétsági járás A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet felhívása nagy visszhangra talált megyénk terfnelőszövetkezeteiben is. Eddig 128 közös gazdaságunk csatlakozott a versenyhez, vál­lalták, hogy október 25-ig, — a tervezettnél 5 százalékkal nagyobb — területen elvetik a búzát. Az elmúlt héten több, mint 5 ezer holdon végeztek vetőszántást a gépállomások és termelőszövetkezetek, mintegy 11 200 hol­don vetettek búzát, rozsot, őszi árpát s ta­karmánykeverékeket. Lényegesen kevesebbet szántottak a gépek, mint ahogy ez az intéz­kedési tervben szerepelt. Nem kielégítő a vetés üteme sem. Az in­tézkedési terv szerint szeptember végéig a megyében el kellett volna vetni 6300 hold rozsot, 5900 hold őszi árpát és 3331 hold ta­karmánykeveréket. Ehelyett október 4-ig 5788 hold rozs, 5278 hold őszi árpa és 2257 hold takarmánykeverék került a földbe. A legnagyobb lemaradás a balassagyarmati já­rásban van, még a pásztói és a salgótarjáni járás termelőszövetkezetei őszi árpából töb­bet vetettek a tervezettnél. Búzából az el­múlt héten több mint 8100 holdat vetettek. Az intézkedési tervet figyelembe véve, vala­mennyi járás jelentősen többet vetett, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A gondot az okozza, hogy néhány termelőszövetkezetnél Taron, Mátraszőllősön, Szurdokpüspökiben, Bujákon, Pásztón a munka minősége ellen van kifogás. A vetési munkáknál a járások sorrendje a következőképpen alakult: első a salgótarjáni járás, majd a rétsági, pásztói és a szécsényi járások után a balassagyarmati járás termelőszövetkezetei zárják a sort. Az elkövetkezendő napokban igen fosrtns, hogy a termelőszövetkezetek meggyorsítsák a kukoricabetakarítást és a szárvágást, mert a kintlevő kukoricaszár miatt lassabban ha­lad a talajelőkészítés és a vetés. „Nem boszorkányság" A ZSAMBÉKI MEZŐGAZ­DASÁGI SZAKISKOLÁN, ahol az ország minden részé­ből egybegyűlt tsz-elnökök egyéves tanfolyamon növelik szakmai képzettségüket, ott tanul Lipták József, a ka- rancslapujtői Üj Barázda Termelőszövetkezet elnöke is. A tanuló tsz-elnökök köré­ben sok szó esik a búzavetés­ről, figyelemmel kísérik az otthoni erőfeszítéseket, vitat­ják a tavalyi terméseredmé­nyeket s Lipták elvtárs nem kis örömmel vette tudomásul, hogy a lapujtői 12,8 mázsás holdankénti búzaátlag kivívta az elnök-társak elismerését. A tanulásban résztvevők szö­vetkezeteiben kevés helyen dicsekedhetnek hasonló jó eredménnyel. Sokan feltették a kérdést: — Hogyan értétek el ezt az eredményt? És Lipták József magyará­zatát a következőkkel vezet­te be. — Nem boszorkányság... S most, hogy felkerestük a karancslapujtői szövetkezet mezőgazdászát, Fazekas Már­ton elvtái^at, ő is ebbe a két szóba foglalta össze eredmé­nyük lényegét. — Nem boszorkányság... AZONBAN AHOGY JOB­BAN ELMÉLYÜLTÜNK a lapujtői módszer keresésében, egyre inkább mégvilágosodott, hogy az „egyszerű” szakmai műveletek elvégzése nagy hozzáértést és főleg tervszerű, következetes munkát követel. — A végleges statisztika sze­rint a búzából elért átlagunk megközelíti a holdankénti ti­zenhárom mázsát — mondotta Fazekas elvtárs. — Kétszáz­harminc holdon vetettünk búzát, mégpedig 150 holdon magyar búzafajtákat, 80 hol­don meg a szovjet Bezosztája 1-et. Huszonkét holdat elvitt az árvíz és a fagy, ide ta­vasszal kertészeti növényeket ültettünk, s itt adtuk ki a háztáji földek egy részét- is. A kertészet holdanként tíz­ezer forilit bevételt, mintegy hatezer forint tiszta jövedel­met biztosított. — A búzavetésnél milyen eljárást alkalmaztak? — Jól tudjuk, hogy a búza­termés alakulása nyolcvan százalékban már ősszel, a ve­tés idején dől el. Lényege: a jó elővetemény és talajmun­ka, a megfelelő vetési mély­ség, ' vetőmagnorma és az okszerű műtrágyakihaszná­lás. .. KARANCSLAPUJTÖN A BÜZÁT elsősorban pillangó­sok helyén, a jól trágyázott kapásterületeken és kis szá­zalékban (20%) kalászosok után vetik. A kalászos (tava­szi árpa) után vetett búzánál több műtrágyát adagolnak: 2 mázsa szuperfoszfátot és 2—3 mázsa pétisót. A jól előkészí­tett magágyba kerül azután a vetőmag, amelyet jól előké­szítenek a vetéshez. De még előbb: megválasztják a ve­tésre kerülő búzafajtát. La- pujtőn tervszerű következe­tességgel növelik a nagyho­zamú búzafajták vetésterüle­tét. Az idén már 150 holdon vetnek Bezosztóját és csak hetven holdon magyar fajtát. Saját vetőmagot alkamaz- tak tavaly is és az idén is a magukéból vetnek. - Előzőleg azonban alaposan megtisztít­ják a vetőmagot. Kisüzemi, egyszerű módon végzik a tisz­títást: kézi rostán „szelelik” át a magot. A csávázási is házilag oldják meg: a raktár- helyiség egy elkülönített ré­szén öntözőkannákból locsol­ják le a vetőmagbúzát. A lé­nyegesnek azt tartják, hogy ezek a munkamenetek vélet­lenül se maradjanak el. Ezt követően ellenőrzik, megálla­pítják a tisztasági és a csá­vázási százalékot, sőt, a vető­mag fajsúlyát is, mert ettől is függővé teszik, hogy mi­lyen vetőmagmennyiséget vet­nek egy holdra. Tavaly az előzetes mérések alapján a magyar búzafajtából 120—130, a szovjet búzából 160—170 ki­lót vetettek holdanként. Ma­gyar búzából 12, a szovjetből 15 centis sortávolságra vetnek s az előbbiekből 540—600, az utóbbiból 600—700 szem jut egy négyzetméterre. — Ezt a vetőmagmennyisé­get nem sokalta á tagság? A mezőgazdász mosolyog. — Már a vetésnél is csóvál­ták a fejüket. De a legtöbb kritikát akkor kapta a veze­tőség, amikor bpkrosodni kezdett a búza. Azt mond­ták: „olyan sűrű a búza, hogy JOBBRA: A hosszú le fog rohadni”. De a termés­átlag bennünket igazolt. A magyar búza 11, a szovjet 15 mázsát adott holdanként. Jáfi ygn FENT: Németh István, a bu­ják! Zöldmező Termelőszövet­kezetben búzavetéshez készíti elő a talajt. Itt a munka mi- Vf nösége — amely bizony most az ősszel nem volt minden esetben kifogástalan Bujákon — különösen fontos, mert csak a rögmentes, jól előké­szített magágy biztosítja a szükséges növényállományt, a jövő évi jő búzatermést. TERMÉSZETESEN A JÖ EREDMÉNYEKHEZ az is hoz­zájárult, hogy a vetési mély­séget jól határozták meg; a magyar búzát 5—6, a szovjet búzát 6—7 centi mélyre vetet­ték. ősszel holdanként 1,5 mázsa szuperfoszfátot és egy mázsa pétisót szórtak a ta­lajra. Télutóban, kitavaszodá­sig egy mázsa pétisót szórtak ki holdanként fejtrágyának. Ahol here és lucerna felülve- tégt nem kapott a búza, ott el nem hagyták a vegyszeres gyomirtást. — A bevált módszert alkal­mazzuk most is — magyaráz­ta Fazekas Márton. — A be­takarítás ugyan nagy gond, de a búza az idén ősszel is nagyobb részben kapások és here után kerül a földbe. Ok­tóber 25-ig mi is elvetünk, de a minőség rovására nem sürgetjük a vetést. — A SZOVJET BŰZÁVAL várunk október közepéig, mert az a tapasztalatunk, hogy ná- i lünk a későbben vetett in- 1 tenzív búza ad nagyobb tér- mést. Az, hogy sorrendben a , magyar búzát vetjük előbb : az azért, is fontos, mert az í intenzív búzának így tudjuk biztosítani az intenzív felté­teleket. A karancslapújtői Uj Ba­rázda Tsz a tiszaföldváriak felhívásához is csatlakozott. Vezetők és tsz-tagok remény­kednek, hogy nemcsak a ha­táridőt sikerül betartaniuk, hanem a minőségi előíráso­kat is és ezzel sikerülni fog a tiszaföldváriak szép, tizen­hatmázsás termésátlagát is me-közebteniok, esetleg elér­niük ... Mert körültekintő, jó munkával ez sem „boszor­kányság.” Lakos György huza­vona után most már csépelik a lucernamagot a nagyoroszi Egyetértés Termelőszövetke­zetben. Korábban a munkát az gátolta, hogy nem tudtak biztosítani munkaképes fér­fiakat a cséplőgéphez. BALRA: A borsosberényi Haladás Termelőszövetkezet­ben az őszi szántás-vetéssel párhuzamosan halad a kije­lölt területek szervestrágyázá­sa. Képünk idős Kertész Fe­rencet, ifjú Móric Józsefet és Máté Mihályt mutatja be munka közben. LENT: Ebből a burgonyából elégítik ki a szövetkezeti ta­gokat — természetesen a mun­kaegységnek megfelelően — a tereskei Kossuth Termelőszö­vetkezetben. A Boskó-brigád tagjai átválogatják a burgo­nyát, mielőtt az a tsz-tagok pincéjébe kerülne. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom