Nógrádi Népújság. 1963. szeptember (19. évfolyam. 71-78. szám)
1963-09-21 / 76. szám
jük meg, s így meg kell gyorsítani a talajmunkát, hogy október 20-ig elvethessük a búzát. A talajelőkészítési munkák időbeni elvégzéséhez elengedhetetlen a kettős műszak jó megszervezése. Vannak üzemek, amelyek szeptemberben nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a kettős műszaknak, pedig ilyenkor sokkal jobbak az éjszakai munka lehetőségei és a kettős műszak ilyenkor a leghatékonyabb. A talajelőkészítést illetően nem felesleges hangsúlyozni a gyom és rögmentes, beére- dett vetőágy fontosságát. Az elvetett gabona negyedrésze ki sem kel a beéretlen, rögös talajban. A gabona-kártevők pusztítása is nagyobb az ilyen talajban. Az elvetett mag egy része pedig olyan gyengén indul fejlődésnek, hogy a későbbiek során nem bírja a téli fagyokat, s kipusztul. Az elvetett magnak tehát mintegy 50 százaléka nem hoz termést. Ahol gabona után ismét gabonát vetnek és a tarló elmunkálása tárcsával, vagy disztillerrel történt, a szántás nem maradhat el. A kenyérgabona esetében alapvető tennivaló az optimális vetési idő betartása. A vetés ideje nagymértékben befolyásolja a termésátlagok alakulását, mert a megfelelő időben vetett búza ősszel jobban megerősödik, így a téli' fagyokat is jobban bírja. Megfigyeléseink szerint az október 20-ig elvetett búza holdanként! termésátlaga 1.2 mázsával volt több, mint amit tíz nappal később, november 1 után vetettek. Köztudomású és a megyénkben a ságujfalui Uj Élet és a nógrádmarcali Aranykalász Termelőszövetkezetnél elért terméseredmények is azt bizonyítják, hogy a sikeres búzatermesztés egyik legfontosabb előfeltétele az októberi Vetés. Az októberi vetés előnyét teljes mértékben nem lehet pótolni semmiféle ag- tótechnikai fogással. A fajfa szerinti vetési sorrendről Is eltérő vélemények vannak. Égy esek október elején először a szovjet, utána a ma- pyar fajtákat javasolják elvetni. Ezzel szemben sok kiváló gazdaság gyakorlata szefajtáknál 10 kilogramm többletvetőmag felhasználása körülbelül l mázsa, a külföldi fajtáknál körülbelül 1,6 mázsa terméstöbbletet eredményez. A holdanként! felhasznált vetőmag mennyiség nagy termésfokozó hatását több termelőszövetkezetben még nem értékelték megfelelően. Ezt bizonyítja, hogy a múlt évben a termelőszövetkezetek a hazai búza vetésterületének felén 110 kilogrammnál kevesebb vetőmagot vetettek. ,OL.» ___ l'..„ iii. J VL . . .- . Ä ÄftrftV* * k ezménye, hogy a talaj még a vetés úján is ülepedik. A már gyökeres csiranövények nem tudnak lépést tartani az ülepedéssel, s így a bokroso- dási csomópont gyakran a talaj felszíne fölé kerül. A gyorsan készített vetőágynál ezért óvakodni kell a sekély vetéstől, mert a talaj ülepedés következtében meztelenné vált vetést jobban megsanyargatja a tél. Barlai Gábor A rendélet Nógrád 1 megyében jelentős erdőterületeket érint. 1963 október elsejétől folyamatosan 1964 október 1ig huszonegyezer hold volt közbirtokosság] erdőt adnak át az erdőgazdaságok a termelőszövetkezetek használatába megyénkben. Tizenhatezer hold erdőt a Cserháti Erdőgazdaság, ötezer holdnyi erdőterületet peA MAGYAR MEZÖGAZ- DASAG legutóbbi számában több cikk foglalkozik vetéssel, betakarítással. Somogyvá- ri Vilmos az állami gazdaságok tapasztalatai alapján az őszi búza legkedvezőbb vetésidejének és vetésmélységének, a terméseredményekre gyakorolt hatásáról ir. A vetési munkák szervezéséről szól a „Teljes felkészülés vetés előtt a kiskörei Vörös Hajnal TérM ár a köves útról láttuk a hegy tetején vesztegelő traktorokat, pedig az idő éppen csak beszaladt a délutánba. S ezekben a csupa verőfény, őszi napokban délután kezdeni a munkát épp oly vétek, mint abbahagyni a puhán omló barázdaszeletek forgatását. Pedig a traktorok nem dolgoznak. Közelebbről is inkább a traktoros, Stoff Aladár dobogását hallja az ember, akit már második napja kárhoztat, jóformán teljes tétlenségre a rosszul kijavított gép. — Két napja adták ki a műhelyből, s itt az eredmény — méltatlankodik. A lánchoz hajol, amely most kiterítve fekszik a domboldal gyérülő gyepszőnyegén. A javításnál csak az egyiket cserélték. Most az új lánc magafelé rántja az egész gépet. Ha így folytatnánk a munkát, eiőbb- utób'b a kuplung égne le, a folytonos fékezés miatt. Akkor pedig egy darabig befellegzett a munkának, meg a keresetnek. Ez ellen pedig Stoff Aladár tiltakozik a legerélyesebben : — Úgyis olyan gyenge volt ez a hónap — mondja. — Két hétig Javították a gépqt, a másik két hét pedig arra kellett, hogy bejáródjék. De mostmár lehetne keresni, s igazán elképzelhetetlen az a traktoros, aki ellensége lenne saját magának. Stoff Aladár az öccsével együtt hét teljes napig segített a szerelőknek, hogy mielőbb munkába állhasson a gép. Azt mondja, ezt minden ellenszolgáltatás nélkül tették. — Három napig egyébként is köteles minden traktoros TRAKTOROSOK KÖZÖTT segíteni, — veti közbe Veres rázatja magát a traktoron, Zoltán, a Szécsényi Gépállo- mint beszél. Most is Stoff más főagronómusa. A Stoff-testvérek négy nappal toldották meg ezt. Mert az idő jó, a föld is jobban Aladár előzi meg: — Vetőszántásból 18—21 centiméter mélyen 10 holdat meg lehet csinálni egy nap. sze húsz olyan traktorosunk van, akik a törzsgárdához tartoznak. Valamit segített ugyan a helyzeten, hogy az idén rendezték a traktorosok bérét. Ez azonban nem hozott végleges megoldást. A gépállomáson belül kell jobban engedelmeskedik az ekének, Dé ilyen körülmények kö- megszervezni a munkát, s ~ hogy erre szükség van, a hibás gépek egész sora bizonyította a nyáron is. — Két forintot adunk mi is holdanként a traktorosoknak. hogy a munka minősége is kifogástalan legyen — mondja Takács József, a brigádvezető. Jó dolog ez, de mit ér, ha a traktorosok munkája majd-— Ha jó" a° váltótárs, akkor éPPent akad mff.. meld ’ m az öcsém vált, nem tudtak időben letörni a hóm, in kerekben SePek elott a kukoricát?! S ® J ” ennek a veszélye fenn áll, mint tavaly ilyenkor. A tavalyihoz képest fele munkával kereshet meg 3—3,5 ezer forintot az a traktoros, akit nem zavar a géphiba, s területe is van elég, hogy dolgozhasson. Mert ha ez nincs, akkor felére, harmadára csökkenhet egy-egy gép napi teljesítménye. S ha munka nincs, vékony a kereset is. S ez ellen egyformán tiltakoznak a traktorosok, s a nagylóci Munkás-Paraszt Szövetség Termelőszövetkezet brigádvezetője, Takács József is. Mert a gond, a baj így is gyakori látogatói. hiszen a szövetkezet nem tartozik az erős gazdaságok sorába. A brigádvezetőnek most is az aggodalom von arcára felhőt. — Még semmit nem vetettünk, pedig 450 hold az őszi vetéstervünk — mondja. S nem titkolja azt sem, között — int fejével a beteg gép felé — jó ha elmegy az öt hold. — Mennyi időt töltenek a gépen? — faggatom tovább őket —j Tíz órát, akkor vált a tarsam... A gépek éjszaka is dolgoznak, — mondja kurtán Nagy János. — S tudnak így két műszakban keresni? lehet. Engem az öcsém vált, s tudom, van a traktor — válaszol újra Stoff Aladár. — De nem is ez a hiba itt... — teszi aztán még hozzá. — A szövetkezet kukorica után is vetni akar, de mikor lesz az még betakarítva. Nem igen bírjuk itt mi befejezni a mélyszántást... — Tavaly is azt csináltuk — panaszolja Nagy János — ami nem is a mi dolgunk lett volna... — s meséli, fél rántsem elégedett a gépállo- x1-_-káka1. töltöttek azzal másiak munkájával, egy-ket hogy' összeraktók. a kukoricaszárat, különben nem mehetett volna a gép. traktor teljesítményével — Mennyit tudnak teljesíteni egy nap? — szegezem a kérdést a traktorosnak, s Stoff Aladárnak és Nagy Jánosnak, a másik lánctalpas gazdájának. Nagy János tavaly kormánykitüntetést kapott munkájáért. 24 esztendős, s dolgozik a gépállomáson. Ahogy nézem, szívesebben hiszen a , szervezési hibák egész sorát követték el a szövetkezetben a nyáron is. Különben mivel lehetne magyarázni azt, hogy az út túlsó oldalán, a domb, amerre Kecskédpuszta házai is látszanak már, még mindig zúg a cséplőgép, amely a nagylóci termelőszövetkezet gabonáját csépli. Azt mondják a traktorosok, Stoff Aladár és Nagy János is, ezekre a gondokra valahogyan közösen: a szövetkezetnek és a gépállomásnak együttesen kellene megoldást találnia. S ez így igaz... A munka, az időben végzett gozó traktorosok kellenek őszi vétés épp úgy érdeke a TTzemképes. jó gépek, ^ lelkiismeretesen dolmost őszidőben. Azt mondja Veres Zoltán Mindössze a gépállomás főagronómusa: kilenc éve — Nem olyan könnyű ezt biztosítani. Hetvenegy erőgépet számlálunk, s mindöszgépállomás főagronómusá- nak. a szövetkezet brigádvezetőjének, mint a traktorosoknak, akik a búzának készítik ágyát az őszi határban. Vincze Istvánné melőszövetkezetbcn” című írás. Dr. Berkó János a gabona vetőmagok jó csiraképességének és tisztításának fontosságáról irt cikkei. Ezenkívül olvashatunk a cukorrépa és melléktermékeinek, valamint a takarmánycirok betakarításáról, arról hogyan lehet növelni a takarmányalapot kukoricaszárral és leveles cukorrépafejjel. Segítséget nyújt a lap az öntözésesen gazdálkodó termelőszövetkezeteknek az öntözési módok helyes megválasztásához. Figyelemreméltó cikket írt Dr. Vincze1 László a sertéstartás jövedelmezőségéről. A „Brigádvezetők tapasztalatcseréje” rovatban Varga János, a szécsényi II. Rákóczi Tsz . brigádvezetője megírja, hogy miért érdemes ve- tőburgcnyát termelni. A BAROMFITENYÉSZTÉS című baromfi- és nyúlte- nyésztési szaklap nyolcadik száma cikket közöl a nagyüzemi baromfitenyésztés világszerte történő térhódításáról. A jóminöségü vágóbaromfi számára szükséges szi- lázs készítéséről. Érdeklődésre tart sZámot a baromfi or- sóférgessége elleni védekezésről, valamint az őszi csirkenevelés fontosságát hangsúlyozó irás. A háztályi tenyésztők megtudhatják a lapból, hogy milyen vitaminokat és antibiotikumokat használnak a jobb eredmények érdekében. Igen hasznos tapasztalatokat közöl a lap Fehér Plymouth fajta háztáji neveléséről. Gazdag a lap házinyúl tenyésztéssel foglalkozó része A KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET szeptember, 17. számában megjelent „A jövedelmező zöldségtermesztés feltételei hazánkban” című irás sok segítséget nyújt a kertészeti termeléssel foglalkozó gazdaságoknak. Érdemes elolvasni a gyümölcstermelő szövetkezetekben a „Tapasztalatok a gyümölcsösök köztestermeléséről” szóló írást. Cikket közöl még a lap a zöldségfélék újszerű tárolásáról, faiskoláink gépesítéséről, a szüretre való felkészülésről.
