Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)

1963-08-03 / 62. szám

Az H8ZMP Nográcl megyei Páríbizottnágának határozata az c^pftőipar ez évi munkájáról, különös tekintettel a tél okozta lemaradás pótlására, a második félév feladataira Válaszolnak a párt felhívására az építők A Hl. Főépítésvezetőség versenyre hívta ki a vállalat dolgozóit — Teljes vasárnapi műszak a Pécskő utcai lakásépítkezésen — A munkabrigádok egymással versengve vállalják a munkát szombati és vasárnapi napokra is A felsőbb pártszervek feladatai: kai megbízni. A KlSZ-szerve- zetek e munkában megerő­södnek és bevonhatják az építő ifjúmunkások mind szé­lesebb rétegét a KISZ tevé­kenységbe. Helyes, ha egyes objektumok építését KISZ védnökségre adnak át. Az Építőipari Vállalat KlSZ-szer- vezete segítségére a Megyei KISZ Bizottság 3—4 hónapra függetlenített KISZ vezetőt bízzon meg. Három-négy hónapon ke­resztül rendszeresíteni kell, hogy az „Építőmunkás” na­gyobb példányszámban és gyakrabban jelenjen meg, lé­nyegesen emelni kell a lap színvonalát. A „Nógrádi Nép­újságában hetente egy oldal­lal az 1963-as építkezésekről rendszeresen tájékoztatni kell a megye lakosságát. A sajtó útján is el kell érni, hogy az építőipar tervteljesítése a dol­gozók közvéleményének kö­zéppontjába kerüljön. A saj­tó a munkaverseny helyzeté­ről nyújtson rendszeres tájé­koztatást. rezni a helyes célkitűzések valóraváltásának. A felsőbb pártbizottságok rendszeresen ellenőrizzék az építőipar által készített intéz­kedési tervek (állami, párt, szakszervezeti, KISZ) végre­hajtását. Nyújtsanak segítsé­get azokban az esetekben, amikor a tervező, beruházó és kivitelező, vállalati érdek­ből kiindulva gátolja az ered­ményesebb munkát. A pártbizottságok illetékes osztályai az elkövetkezendő hónapokban különös figyelmet szenteljenek az építőipar egész tevékenységére. Az Építőipari iparba. Meg kell találni a le­hetőséget, hogy szabad szom­baton és vasárnap a normá­ban teljesített bér fejében szabadságon lévő munkásokat a rétsági honvédelmi alaku­lat katonáit foglalkoztassuk. Fokozottabban kell bevonni a munkaképes szakmunkás nyugdíjasokat, s ennek meg­felelő propagandát kell ki­fejteni. Meg kell vizsgálni az ipari tanuló iskola fokozot­tabb bekapcsolódásának le­hetőségét is. A munkaerőszerződés agitá- cióját, propagandáját szélesebb alapra kell helyezni. A munka­erő csábítást a leghatározot­tabban meg kell akadályoz­ni. Javítani kell a munkások elhelyezésén, a szociális nor­mákat szigorúan be kell tar­tani. 6. a normák rendezését ál­landóan figyelemmel kell kí­sérni, s ki kell aknázni a vál­lalat előtt álló tervfeladatok teljesítése érdekében. Az új normák fokozottabb műszaki szervezést, a munkaszervezés megjavulását követelik meg. Fordulatot kell elérni a mű­szaki középkádereknél az új normák megismertetésében, a A pártszervezetek, a kom­munisták feladatai nagyok az építőipar 1963-as tervlemara­dásának behozása érdekében. Az építőiparban dolgozó kom­munisták érjék el, hogy pél­damutatásukkal, a tömegpoli­tikai munka megjavításával lényegesen javuljon az építő­ipari munkások hozzáállása a tervteljesítéshez, s ugyanúgy, mint a bányászok télen, most azi építőipari munkások fe­gyelmezettebb, szorgosabb munkával segítsék elő, hogy az egész népgazdaság számára oly fontos építkezések határ­időre elkészüljenek. Ennek érdekében az építő­ipar kommunistáit, törzsgár­dáját részletesen tájékoztatni kell a vállalatoknál meglévő helyzetről, segítségüket kell kérni a feladatok megoldásá­ban. Az építőipari pártszerve­zetek tárgyalják meg az I. fél­éves tapasztalatokat, s azokat a feladatokat, amelyeket a terv teljesítése érdekében a II. félév során meg kell ol­dani. Reggeli, ebédidőben tartandó munkásgyűléseken az építőipar egész munkás- kollektíváját tájékoztatni kell o tényleges helyzetről, a tett és teendő intézkedésekről. A sajtóban, a propagandá­ban, a csoportos beszélgeté­sek során meggyőző érvekkel bizonyítani kell a tervteljesí­tésbe vetett hit szélesebb körű elterjedését. A tapasztalatok szerint az építőipari munkások készek a serényebb munkára, s ameny- nyiben még eredményesebben sikerül a jobb munkára való serkentés fő okaira is rámu­tatni, csak szélesedni fog azoknak a száma, akik teljes mértékben támogatják célki­tűzéseinket. Ugyanakkor el kell kerülni a céltalan és fe­lesleges hajrákat, az ok nél­küli túlóráztatást, a durvasá­gokat, az emberek nélküli mozgósítást. A tömegagitáció mindenek­előtt a munkahelyeken foly­jon, de terjedjen ki a mun­kásszállásokra is. A munkás- szállásokon beszélgetéseket kell folytatni, s a meggyőzés eszközével olyan közvéle­ményt kell kialakítani, amely elítéli a lazaságokat, a fegyel­mezetlenséget. Körültekintően meg kell hallgatni a munká­sok javaslatait a munkaszer­vezés megjavítására, az anya­gi ösztönzés finomítására, a gépi kapacitás jobb kihaszná­lására, a szállítás, anyagellá­tás folyamatosabbá tételére. Ezeket a tapasztalatokat rend­szeresen össze kell gyűjteni és sajtóban, a mindennapi agi- tációban hasznosításukról szá­mot kell adni. Fel kell lendí­technológiai utasítások és el­számolások helyes betartásá­ban. A bérezés, a norma kér­déseivel ne csak az elszámo­lási időszakban foglalkozza­nak, hanem ösztönző hatását figyelembe véve folyamato­san biztosítani kell a helyes béralapgazdálkodást. Nagy súlyt kell helyezni a premizálási rendszer, az anyagi ösztönzés továbbfej­lesztésére. A premizálás súly­pontját az adminisztratív munkakörben és a központi irodán dolgozók területéről súllyal a munkahelyeken dolgozó műszakiak javára kell eltolni. Meg kell találni a munkások hathatósabb anyagi ösztönzésének módját, ehhez a felsőbb építésügyi hatóságok segítségét is kérni kell. 7. a II. félév tervének si­keres teljesítése érdekében a vállalati vezetés, a párt, KISZ, és szakszervezet közös intézkedési tervet dolgozzon ki. Ezeket az intézkedési terveket a Városi Pártbizott­ság Végrehajtó Bizottsága hagyja jóvá. Kérni kell a fel­sőbb építőipari hatóságokat, hoey az intézkedési tervekhez kellő segítséget nyújtsanak észrevételeikkel. teni az újítási mozgalmat, az ésszerűsítéseket, a létszámmal való racionálisabb gazdálko­dás lehetőségét jobban ki kell aknázni. Különösen a bejáró munká­sok körében érzékeltetni kell, hogy a tél okozta kiesés anyagi vonatkozásait az állam túlnyomórészt magára vállal­ta és most mindenekelőtt a munkásokon, a sor, hogy a tervlemaradást behozzuk. Gra­fikonokban, közérthető, szem­léltető példákkal érzékeltetni kell mind a sajtóban, mind az agitációban, hogy a lema­radás — legyen az akár ipari, vagy mezőgazdasági, vagy más jellegű építkezésen — mit jelent a népgazdaságnak, mint hiányzó kapacitás tonná­ban, darabszámban és közvet­ve, hogyan hat ki ez vala­mennyi dolgozó életszínvona­lára. Az agitációban arra is irányulni kell, hogy a fegyel­mezetlen, demagóg, a munká­ját minőségileg rosszul végző dolgozókkal szemben elítélő közvélemény alakuljon ki. E munkába be kell vonni a párthoz közel álló pártonkí- vülieket, ezek széles rétegét is. A tömegpolitikai munka fő területét képezi a munkások mellett a műszaki vezetők fe­lelősségérzetére, áldozatválla­lására történő hivatkozás. A műszaki gárda képes arra, hogy ezévi igen nehéz felada­tokat megoldja. Tudatosítani kell, hogy az igazgatótól egészen a csoport- vezetőkig a műszakiak felelős­sége lényegesen nagyobb, mint a munkásoké, hiszen legtöbb­ször rajtuk múlik, hogy a munkások kezdeményezőkész­sége, alkotni akarása nem ta­lál meghallgatást, a kellő fel­tételek biztosítása hiányában közömbösség uralkodik el az egyes munkáskollektívák kö­rében. Különösen a műszaki kö­zépkádereknél kell fordulatot elérni ebben a vonatkozásban is. A műszaki értelmiségtől azt várjuk, hogy az elkövet­kezendő hónapokban szaktu­dásának, szervezőkészségének kibontakoztatásával előrelá­tóan és körültekintően irá­nyítsák, vezessék az építkezé­seket. Az építőipari pártbizottsá­gok és pártszervezetek emel­jék magasabb színvonalra a gazdaságszervező tevékenysé­güket. A sablonos beszámolta­tásokat kerülve, amely főleg jellemző az építőipari pártbi­zottság pártellenőrzési mód­szerére, a mozgósítás, a tájé­koztatás. a pártvezetőségek és pártcsoportbizalmiak aktivizá­lását kell előtérbe helyezni. A hozott határozatok minősé­gének emelésével, a határoza­tok jobb végrehajtásával, meg­szervezésével el kell érni, hogy a Végrehajtó Bizottsá­gok, a pártvezetőségek moz­gató tényezői legyenek a terv­lemaradás behozásának. Nem az értekezletek számá­nak öncélú növelésével, ha­nem a helyesen választott na­pirendekkel, a jól előkészített tanácskozásokkal, a hozott döntések rendszeres ellenőrzé­sével, következetes végrehaj­tásával kell vezetni. A tömeg­szervezetek nyújtsanak hatha­tós segítséget a pártszerveze­teknek. A szakszervezet szervezze tovább a III. negyedévre tett versenyfelajánlásokat. A III. negyedévre 62 brigád 650 fő­vel tett versenyfelajánlást, mintegy 46 ezer munkaóra megtakarításra. A felajánlás több mint 15 százalékos több­lettermelést eredményez a 62 brigádnál. Ha valamikor, de most kü­lönösen fontos, hogy a brigá­dok felajánlásaikat teljesítsék, illetve túlteljesítsék. El kell érni továbbá, hogy a jó példa terjedjen és újabb brigádok kövessék felajánlásaikkal az élenjárókat. Ennek érdekében meg kell szervezni a brigád­felajánlások rendszeres érté­kelését és azt tudatosítani kell az építőipar valamennyi dol­gozója között. Emellett a szak­szervezet szélesítse a vállalá­sokat a műszakiak körében is, a műszakiak kapcsolódja­nak a brigádfelajánlásokhoz azzal, hogy a vállalásokhoz a feltételeket biztosítsák. He­lyes, hogyha egy egészséges patronálási mozgalom alakul ki a műszakiak részéről a szo­cialista és munkabrigádok vállalásainak elősegítése érde­kében. A párt megyei bizottságának a minap közzétett felhívása nyomán megmozdultak az épí­tőipari vállalat dolgozói. A borúlátók, akik úgy vélték, hogy már elparentálhatják az építőket — újból felsültek. Egymás után érkeznek a je­lentések, amelyek párttaggyű­lésekről, szakszervezeti érte­kezletekről, röpgyűlésekről. adnak hírt. Valamennyi így kezdődik: VÁLLALJUK! S így végződik: VÉGREHAJT­JUK! Mélyépítők előre! A nyomdafesték még szinte meg sem száradt a szerdán közzétett felhíváson, mikor je­lentkezett a III. számú Fő- építésvezetőség, s közölte: Versenyre hívja ki az I. és II. számú főépítésvezetősé­gek dolgozóit. A mélyépítők mindenre ki­terjedő, alaposan átgondolt Rendszeresen vissza kell térni a szocialista szerződé­sekben vállalt kötelezettségek ellenőrzésére és a szocialista szerződéseket újabb megálla­podásokkal kell kiegészíteni, valamint az új építkezésekre kell szélesíteni. Ennek érdeké­ben — különösen azokon a te­rületeken, amelyeken a beru­házó vállalat munkásaival együtt dolgoznak az építőipari vállalat munkásai, közös ta­nácskozásokat kell tartani. Hasonlóan összhangba kell hozni az alvállalkozók munká­sainak felajánlásait, az építő­ipari vállalat által történő felajánlásokkal és ezek telje­sítését az alvállalkozók mun­kásaival együtt kell értékelni. Ebbe be kell vonni az alvál­lalkozók szakszervezeti szer­veit is. Az építőipar feladatainak teljesítésében jelentős szerep hárul a KISZ-re. Bár az épí­tőipari KISZ-szervezetek szer­vezettségben alacsony fokúalc, bátran kell feladatokkal ellát­ni, konkrét pártmegbizatások­A felsőbb pártszerveknek, megyei, városi pártbizottsá­goknak jelentős szerepe van abban, hogy megfelelő segít­ségnyújtással az építőiparban a tervlemaradást képesek le­szünk behozni. A pártbizott­sági tagok kísérjék figyelem­mel a megyében folyó építke­zéseket. Észrevételeikről az illetékes pártszervek osztá­lyait tájékoztassák. Az építő­iparban dolgozó, vagy annak munkájához kapcsolódó párt­bizottsági tagok felelőssége különösen nagy, mert elsősor­ban nekik kell érvényt sze­felajánlása figyelembe veszi a vállalat gazdasági helyzetét, s az első félévi béralap túllépés felszámolására kötelezi magát úgy, hogy dekádonként elszá­molást vezet be minden mun­kahelyén, augusztus 1-től. E pillanatban körülbelül a dol­gozók 10 százalékára terjed ki az egyösszegű utalványozási módszer. Ezt az arányt már augusztusban 40, s októberig fokozatosan 55 százalékra ne­velik, elősegítve ezzel is a gaz­daságosabb termelési tevé­kenységet. A munka körültekintőbb, jobb szervezésével csökkentik a veszteségidőket, precíz szál­lítási ütemtervet készítenek az anyagellátás folyamatossága érdekében, s hogy a hiányzó múnkaerőt pótolják, szabad­időben. toboroznak új mun­kásokat az építkezésekre. Különös gondot fordítanak a minőségre, hogy átadáskor az ellen kifogás ne merülhessen föl. Nagy jelentősége van azok­nak a vállalásoknak, amelye­ket egyes munkák határidejé­nek megrövidítésére tettek, anélkül, hogy a munkáslétszá­mot emelni kelljen. Eszerint két teljes hónappal barna* rább befejezik a Katalin II. akna bekötőú'-ját, egy hónappal pedig a kultúr- ház és a 13. jelű héteme­letes lakóház mögötti út tereprendezését, úgyszin­tén egy hónappal hama­rább készítik el az épü­lő kórház nyomóvezeté­keit. A mélyépítők vállalták, hogy éves termelési tervüket 100 százalékosan végrehajtják! A siker érdekében minden lehetőséget felhasználnak, csa­tasorba áll mindenki, aki csak tud. A főépítésvézetőség — a párt és a szakszervezet segít­ségével törekszik arra, hogy a munkában eddig is kitűnt birgádok harcot indítsanak a szocialista címért. Szakadatlan felvilágosítással, a dolgozók meggyőzésével is rábírják dol­gozóikat a még lelkiismerete­sebb munkára. Azt szeretnék, ha a dolgozóknak legalább 75 százaléka részt venne a va­sárnapi műszakokban — szük­ség esetén megszervezik, hogy a vidéken lakó munkásokat munkahelyükre szállítsák. A vállalás teljesítéséért a Főépítésvezetőség vezetője Ba­lázs Péter elvtárs — aki egyik kezdeményezője is a kihívás­nak — személyében is felelős­séget vállalt. Egyéni felajánlásokat tettek a különböző részlegek veze­tői, művezetők, brigádok is. Bácskai János gépfelelős pél­dául gondoskodik arról, hogy a gépkihasználás legalább 10 százalékkal jobb legyen a ta­valyinál. A jobb munkaszer­vezést szolgálja Vizler István építésvezető felajánlása, aki a többi között a munkahelyi be­osztást úgy intézi, hogy hét­főn a munkások már az új Pártbizottság segítésére ta­pasztalt elvtársakat kell ki­küldeni 3—4 hónapra. A megyei pártbizottság ve­zetői rendszeresen látogassák meg a legfontosabb építkezé­seket, hallgassák meg a mun­kások javaslatait, tanácskoz­zanak a műszaki vezetőkkel. Lényegesen meg kell javí­tani a kapcsolatot a felsőbb építésipari hatóságok és a pártbizottságok között. Az Építésügyi Minisztériumtól kérni kell, hogy felmerült problémáinkra időben adjon választ, nyújtson segítséget. A felsőbb pártbizottságok­nak biztosítani kell, hogy mindazok a Vállalatok, ame­lyek kapcsolatban vannak az építőipar tervteljesítésével — mindenekelőtt az építőanyag­ipar, az autóközlekedés, az építőiparral kooperáló üze­mek kötelezettségeiket az épí­tőipar felé maradéktalanul teljesítsék. El kell érni, hogy ezek a vállalatok ne a szűk vállalati érdekből induljanak ki, ha­nem a népgazdaság egészének érdekeit vegyék figyelembe. Az építőipar 1903-as tapasz­talatait fel kell dolgozni, hogy hasonló lemaradás sem a tél következtében, sem a hiányos vezetés, műszaki fejlesztés következményeként az elkö­vetkezendő években ne ala­kulhasson ki. Az építőipar ezévi lemara­dása jelentős, a korábbi évek­nél lényegesen nagyobb, de megvan a feltétele annak, hogy az elkövetkezendő hóna-, pókban ezt a lemaradást lé­nyegesen behozzuk, s ezzel eleget tegyünk vállalt kc+«!e- zettségeinknek. MSZMP Nógrá4 megyei Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága. munkahelyre érkezzenek, Alapi Károly technikus az egyössze­gű utalványozás feltételeit biz­tosítja, Mester László műveze­tő hosszabb időre elegendő munkaterülettel látjá'fermun­kásait', hogy a folyamatos ter­melést elősegítse. HásonlÖ fel­ajánlásokat tettek a többi munkavezetők is. Föstényi Sándor ígéretet tett, hogy a többi között az acélárugyári 3000 köbméteres víztárolót, a kórházi építkezés belső víz­ellátását augusztus 15-re befe­jezik. Cseke Győző főépítésvezető­nek — amellett, hogy meg­gyorsítja a munkát saját mun­katerületén — arra is jut ere­je, hogy segítséget nyújtson más építkezéseknek. Herceg István művezető vállalásai tel­jesítése közben nem feledke­zik meg arról sem, hogy dol­gozóinak szociális ellátottsá­gán javítson, Fábián István művezető az anyagtakarékos­ságra hívja fel a figyelmet, Rózsa István művezető pedig úgy bontja el a felvonulási épületeket, hogy azok anya­gainak nagy része újból hasz­nálható legyen, a most alakult földmun­kát végző építési csoport pedig a műszaki normák jelentős túlszárnyalására, a gépjavítás idejének csökkentésére, s a munkaidő 100 százalékos kihasználására tett a többi kö­zött vállalást. Teljes vasárnapi műszak a Pécskő utcai lakásépítkezésen Szerdán röpgyűlés volt a Pécskő utcai lakásépítkezésen. Itt mintegy 130 építő munkás dolgozik, akik nagy figyelem­mel hallgatták Harmos Lász­lónak, a vállalat szakszerve­zeti bizottsága titkárának sza­vait: az építőipar most hason­ló helyzetben van, mint té­len a bányászat. Akkor a bá­nyászok vállalták a vasárnapi munkát — az építők sem ma­radhatnak el tőlük. Őszintén szólva nem is volt szükség sok meggyőző szóra: az építkezés dolgozói egy­hangúlag vállalták, hogy vasárnap úgy állnak mun­kába. mint bármelyik munkanapon. Megfiatalodik megyénk az építőmunkások kezenyomán. Ezt az épületet a táblaüveggyárnak építették. Ebben van az új öltöző, fürdő, étkezde s néhány iroda. III. .Párt- és tömeg-szervezeti feladatok az építőipar II. féléves tervének teljesítése érdekében

Next

/
Oldalképek
Tartalom