Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)

1963-08-31 / 70. szám

2 W0GRÄDI NßPÜJSÄG 1963. augusztus 31. Száz éves a vöröskereszt mozgalom A Nemzetközi Vöröskereszt centenáris ünnepsé­gei szeptember elsején kezdődnek meg Genf ben. Eb­ben az esztendőben az egész világon megünneplik a vöröskeresztes mozgalom megszületésének 100. év­fordulóját. A humánusan gondolkozó embereket már évszázadok óta foglalkoztatták a háború okozta Ször­nyű pusztítások és választ kerestek arra a kérdésre, hogyan lehetne enyhíteni a szenvedéseket. A Vörös- kereszt megteremtésének gondolata is háborúban szü­letett. 1859-ben a szárd-francia és osztrák haderők között lezajlott solferinói ütközet volt a közvetlen előzmény. Henri Dunant svájci üzletember, 1859 június 84-én, a csata napján éppen a francia császárhoz sie­tett, hogy újabb koncessziót kapjon Algírba. Solferi- non hajtatott keresztül, ahol a csata tombolt. Látta az embereket, akiket az ütközetből hoznak vissza, némelyiket csak a lábánál fogva húznak, mások vízért könyörögnek, de senki nem ad nekik egy kortyot sem. Áthajtatott Castiglionéba, összeszedte az embereket és úgy, ahogy tudta, ellátta a sebesül­teket. Amikor hazament, megírta a „Solferiói emlék” c. könyvet. Ez a könyv 1862 októberében jelent meg, Dunant minden befolyásos embernek megküld­te. Minthogy a gondolatot egy svájci állampolgár vetette fel, és az első konferenciát is a svájci kor­mány szervezte meg, a svájci zászló felcserélt szí­neit, fehér alapon vörös keresztet, fogadták el jel­zésüknek. Amikor a Nemzetközi Vöröskereszt megalapítói összeültek a genfi városházán, nem is gondolták még, hogy milyen hatalmas és világszerte tisztelt szerve­zetet alapítanak meg. Csak a két világháborúban az emberi humanitás nevében több mint 100 millió em­bert részesített valamilyen formában segítségben. A második világháborúban már több mint 10 millió kartonon tartották nyílván a hadifoglyokat és ahol lehetett, segítettek. Tekintsük át a Magyar Vöröskereszt megalaku­lásának néhány mozzanatát is. Nálunk ezt az úttörő munkát Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos lánya végezte el. Az 1848—49-es szabadságharc alatt szer­vezte a sebesültek ápolását, tekintet nélkül arra, hogy osztrák vagy magyar katoúáról volt szó. Azóta a Magyar Vöröskeresztnek 700 ezer tagja van, nem­zetközi kapcsolata széles, az utóbbi négy évben 18 ország Vöröskereszt Társaságainak küldöttsége járt nálunk. Mi a feladata a vöröskeresztnek? Elmondhatjuk, hogy egyre sokrétűbb. A háború áldozatainak védel- me, a hadifoglyok helyzete, betegség megelőzés, egészségügyi, kultúra terjesztés, véradó mozgalom, ami mutatja a szervezetnek a béke időben is sokré­tű feladatát. Béke időt említettünk, de a béke ma mar a legnagyobb cél, ezt mutatja az 1961-es athéni nemzetközi értekezlet is. amely kimondta: a Vörös­kereszt a béke tényezőjét «•a. A humanitás e nagy szervezetének jelszava min­dig megmarad, mely jelszó a következő: PER HXJMA- h ITATEM AD PACEM! Emberiséggel a békéért! Dr. Veress Sándor A négerkérdés az USA-ban Pontosan egy évszázada, hogy az amerikai történelem kimagasló alakja, Abraham Lincoln, az Amerikai Egye­sült Államok elnöke az ame­rikai polgárháború — Észak- Dél harca — harmadik évé­ben felszabadította az USA- ban élő néger rabszolgákat Lényegileg a négerkérdés megoldása körül támadt, vi­ták miatt tört ki a polgárhá­ború, mely során az Egyesült Államok két különálló állam- szövetségre szakadt szét. Az iparilag jelentősen fejlett, az elvben szabad munkaerő biz­tosításának viszonylag haladó eszméit képviselő északi — Unionista — államokkal a né­ger rabszolgamunkára alapí­tott döntően mezőgazdasági jellegű, konzervatív déli — Konföderáció — államainaK szövetsége állt szembe. A pol­gárháború az Uniónak jelen­tős anyagi és ember (370 000 halott) áldozata után, a 11 ál­lamot (Alabama, Arkansas, Bél-Carolina, Észak-Carolina, Florida. Georgia, Louisiana, Mississippi, Tennessee, Texas, Virginia) egyesítő déli konfö­deráció vereségével végződött. A néger rabszolgák jogilag felszabadultak, de a négerek helyzete különösen az USA déli — a volt konföderációs államok — területén a szövet­ségi (központi) kormány több­szöri, időnként katonai erővel történő beavatkozása ellenére napjainkig sem változott so­kat. A színesbőrűek gazdasá­gi helyzetét jól jellemzi, hogy átlagjövedelmük az amerikai fehérek jövedelmének csupán fele; a munkanélküliség is sokkal erősebben sújtja a né­gereket. A nyilvántartásba vett néger munkások kerek 13 százaléka tartozik a mun­kanélküliek közé, míg a fe­héreknél ez az arányszám d százalék. Különösen magas — 30 százalék — a néger fiata­lok munkanélküli-aránya. A négerek helyzete nem csupán gazdaságilag rosszabb az amerikai fehéreknél. A min­dennapi élet számos terüle­tén is megnyilvánul a faji diszkrimináció. Az USA Legfelsőbb Bíró­ságának 1954. évi határozata ellenére az eltelt közel 10 év alatt csupán egészen minimá­lis mértékű változás tapasz­talható a közös oktatás meg­valósítása terén. Az összesí­tett adatok szerint a déli ál­lamokban az 1962,63. tanév­ben a tanköteles néger gye­rekek csupán 0,07 százaléka járt a fehér tanulókkal kö­zös tantermekbe. Alabama, Georgia, Mississippi és Dél- Carolina államok gyakorlati­lag szabotálják a közös okta­tás megteremtésére irányuló törekvéseket. 1962-ben Mississippiben a szavazásra jogosult néger nép 6, Alabamában 9, Virginiában 10, Florida, Dél-Carolina, óceán parti ipari centrumok külvárosaiban. A csupán papíron meglé­vő polgári jogok tényleges gyakorlásának érdekében megindított küzdelem során ez évben az USA 180 városá­ban tüntettek a négerek. A tüntetések földrajzi megosz­lását figyelembe véve, a déli államok néger lakosai (kere­ken 100 városban) járnak az élen. Miután az USA vala­mennyi tagállamában vala­milyen formában megnyilvá­nul a faji megkülönböztetés, új jelenségként az északi ál­lamokban is megindították a Államok legsúlyosabb belpo­litikai problémája, melynek azonban az újonnan függet­lenné vált afrikai államokra való tekintettel jelentős kül­politikai kihatása is van. • A legutóbb lezajlott wash­ingtoni nagy néger tüntetés vezetői, miután a felvonulók megérkeztek a Lincoln em­lékműhöz, azt hangsúlyozták a jelen lévő sajtótudósítók­nak, hogy ez a nagyszabású, méltóságteljes, békés tüntetés, ráirányítja majd az ország közvéleményének figyelmét a Tennessee államokban IX szá­zalék volt csupán a szavazó­listákra felvéve, annak elle­nére, hogy ezen államokban az összlakossághoz viszonyí­tott arányuk — mint térké­pünk is mutatja — összeha­sonlíthatatlanul magasabb. Valamennyi déli államban a nyilvános parkok, éttermek, uszodák, szállodák, közleke­dési eszközök használatának korlátozásában is megnyilvá­nul a faji megkülönböztetés. Nem véletlen, hogy az el­múlt évtizedben e? állam >s 'területéről mintegy 1,5 millió négér kényszerült kivándo­rolni és letepedni az északi államok, illetve a Csendes­négerek a polgári jogokért vívott küzdelmüket és ennek keretében mintegy 60 város­ban tüntettek. Viszonylag nyugodt, jelenleg tüntetések­től mentes az Oregon—Üj- Mexikó, — Iowa államok be­zárta háromszög területe, ahoj az egyébként is alacsony lélekszámú államokban a né­gerek százalékos aránya 0,1— 5 százaléka között mozog. Mint térképünkön is látható, az amerikai négerek — szá­muk 18 millió fő, azaz az USA összlakosságának keret­kén 10 százaléka — zömmel az Egyesült Államok keleti területein élnek. A néger-kérdés az Egyesült négerek jogos /küzdelmére, s arra készteti majd az ameri­kai törvényhozást, hogy mi­nél gyorsabban megszavaztas­sa majd a törvényt. A hírügynökségek megem­lítik, hogy a tüntetés gyüle­kező helyén megjelent Rock­well, az amerikai fasiszták vezére, és gyér kísérete. El­lentüntetést akart szervezni, de miután a jelenlévők el­tanácsolták, jónak látta, ha sürgősen eltűnik testőreivel együtt. A tüntetés vezetői ’szilárdan bíznak abban, hogy erőszakmentes küzdelmükkel — melynek ez a felvonulás egyik impozáns megnyilvánu­lása volt, — kivívják követe­léseik teljesítését. fwödöllőpe látogatott a csehszlovák mezőgazdasági küldöttség Alig rendeződtek azonban a látottak után támadt gondo­latok, útjuk máris űj állomás felé közeledett. Szerdán, a reggeli órákban gördültek vé­gig a gépkocsik a küldöttség tagjaival a gödöllői Agrártu­dományi Egyetem csodálato­san szépp színekben pomnázó parkjának vörös-salak útjain. A vendégeket dr. Magyari András egyetemi tanár, rek­tor. s az egyetem tanárai fo­gadták. A napfényes, világos tanácsteremben kíváncsian ér­deklődő tekintetek kereszttü­zében tartotta meg tájékozta­tó előadását az egyetemen folyó tudományos és kísérleti munkáról dr Magyari András. Később a növénytermesztési tanszékre kalauzolták a ven­dégeket. A nyári kánikulában i.s hűvös csendet egv kettőre élénk beszélgetés váltotta fel a teremben. Hogy melyek vol­tak a ..legizgalmasabb” kérdé­sek? Csak néhánvut a sok küzöl: dr Jan Revay, a zólyo­mi iárás 14 ezer hektáron gazdálkodó viglasi állami bir­tokának igazgatója az új ku- koricafai+ákról. a kukorica nővén wé^elméről kérdezett. Jan Chodur, a küldöttség ve­A csehszlovák mezőgazdasági szakemberek küldöttsége a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Képünkön Molnár Sándorral, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezető­jével éppen rövid megbeszél ést tartanak. kérdések özönére, ha a ven­dékek egyike nem szólt vol­na: — Nem volna mód mind­ezeket megnézni a gyakor­latban? A javaslat egyhangú elis­merésre talált, s dr Magyari András, Pogácsás György az egyetem gödöllői tangazdasá­gának igazgatója készségesen kísérte a vendégeket az állat- tenyésztő telepre, ahol dr Ma­lő állatok sorát. Érthető azonban, ha a leg­nagyobb érdeklődésre azok a dolgok tartottak számot, ame­lyet, a küldöttség tagjai,— hiszen valamennyien mező- gazdasági szakemberek, — ott­hon hasznosítani tudnak majd. Hát ilyen is akadt bőven. A nagygombosi tan­gazdaságba vezető úton, két­szer- háromszor is megállt a Kedden Nógrádmarcal, Ma- gyaraándor, szerdán Gödöllő, az Agrártudományi Egyetem szerepelt a Nógrád megyében tartózkodó középsplovákiai-ke rület mezőgazdasági küldött­ségének programjában. Ahogy a látogatást követő beszélge­tésekből kiderült: a nógrád- marcalí termelőszövetkezetben a dohánytermesztés, Magyar- nandorban, az állami gazda­ságban az ország legészakibb fekvésű, nagyüzemi gyümöl­csöse keltette fel érdeklődésü­ket. zetője az egyetemen folyó szakemberképzésről érdeklő­dött. Mások az öntözés tech­nikájáról szerettek volna hal­lani, tenyészidejének melyik szakaszában kíván a legtöbb vizet a kukorica? Venyigéi Dénes egyetemi tanár, docens ki tudja meddig válaszolhatott volna még a gyári András vezetésével az utóbbi években igen érdekes szarvasmarha keresztezési kí­sérleteket végeztek a Szovjet­unióból származó kosztromai fajtával. A vendégek nagy érdeklődéssel szemlélték az „eredményt”: a naponta 30 liternél is több tejet adó Ba­nánt, a szép fromájú, jól teje­kocsisor. hogy a vendégek egészen közelről „ismerkedje­nek” a növénytermesztők munkájával, a nyári szárazság ellenére is jó termést adó, ha­ragoszöld színű öntözött ku­koricával, az erős, dús levél- zetű cukorrépával. Mindjárt egyesség is született: néhány növényfajta magját kérték a vendégek további kísérletekre. Cserébe otthonról hozott, fe­hér vászontarisznyákba búj­tatott magvakat hagytak Gö­döllőn. Nagy elismeréssel nyilat­koztak a borjúnevelőről. A nyolcvan állat nevelésére al­kalmas egyszerű, könnyen tisztítható, egészséges épületet az egyetem állattenyészétési tanszékének tanárai tervezték. Gustav Balkovic, a beszterce­bányai járási pártbizottság mezőgazdasági titkára nem is mulasztotta el megkérdezni: — A tervrajzokat nem le­hetne megkapni? Az ilyen épületek jó szol­gálatot tennének nálunk Nóg- rádban is... Egészen besötétedett már, amikor befejeztük a körutat a gazdaságban. A ízléses, tiszta éktezdében aztán al­kalmam volt egy kicsit hosz- szabb beszélgetésre is leülrti Jan Revayval. akinek érdek­lődése egy pillanatra sem lankadt a nap folyamán, s láttam igen sok jegyzetet is készített. Hogyan tudja az itt látottakat otthon, saját gazda­ságukban hasznosítani majd, erről beszélgettünk. . — Nagyon örülök, hogy al­kalmam volt szétnézni itt Gö­döllőn, ahol igen magas a tudományos kutató munka, magas hozamokat érnek el... Persze nálunk erre nincs lehetőség,— magyarázza. — De ha meggondolom, hogy állat- tenyésztő gazdaság vagyunk, s a kukoricával olcsón lehet növelni a tejtermelést, feltét­lenül nagyobb gondot kell fordítanunk nekünk is ter­mesztésére. s ami nekem itt nagyon teszett: az öntözésére. Később a szakemberképzés került „terítékre”. Így beszélt: — A mi gazdaságunkban 181 olyan ember dolgozik aki iskolát végzett. Harminc mér­nök közülük, ugyanannyi kö­zépiskolát végzett, a többiek szakmunkások... Több szak­ember kellene, különösen mérnökök hiányát érzi a mi mezőgazasdágunk is... Azt mondta, nagyon tetszett neki az a módszer, ahogy a fiatalok képzése folyik az egyetemen. Elméletben, s a gyakorlati munkában egya­ránt felkészülten foglalják el helyüket kinn az életben ezek a fiatalok. Péntek az utolsó nao volt, amit a középszlovákiai ke­rület mezőgazdasági küldött­sége Nógrádban tölött. A dél­előtti órákban, szemerkélő esőben indultak Szilaspogony- ba. Ezt a látogatást az tette érdekessé, hogy a szilaspo­gonyi Búzakalász Termelő- szövetkezet hasonló talaj és domborzati adottságok között gazdálkodik, mint általában a középszlovákiai kerület kö­zös gazdaságai. így a küldött­ség tagjai a szövetkezeti gaz­daság, a központi major meg­tekintése után összehasonlit- hatták, hogyan gazdálkodnak, milyen növényeket termelnek, milyen állatfajtákat tenyész­tenek a hegyvidéki szövetke­zetek Nógrádban és a közép­szlovákiai kerületben. Délután Salgótarjánban a megyei pártbizottságon be­szélték meg a csaknem egy­hetes körút tapasztalatait. A küldöttség valamennyi tagja nagy elismeréssel szólt a gö­döllői Agrártudományi Egye­temen tett látogatásról, s azokról a termelési és te­nyésztési eredményekről, ame­lyeket az idén Nógrád megye közös gazdaságai elértek. Amint mondották, a látogatás azért volt hasznos, mert ki­cserélhették tapasztalataikat a mo«ve mezőgazdasági szak­embereivel. szövetkezeti veze­tőivel. s a szövetkezeti tagok­kal. Amel’ett. hogy nébánv igen értékes tapasztalattal gazdagodtak, hasznos taná­csokat is adhattak a megye szarvasmarba tenvésztésére. a rétek, legelők öntözésére vo­natkozóan. A küldöttség tagjai pénte­ken az esti órákban vettek búcsút Salgótarjántól, s visz- szautazísk Besztercebányára; VINCZE ISTVÁNVÉ VÁSÁROLJON! Könnyű, divatos, NIGURA patent napszemüveget tükrös üveggel, modern formákban. 94.— Ft 106.— Ft 162,— Ft Kapható: az OFOTÉRT boltokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom