Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)
1963-08-10 / 64. szám
BÓOSADI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF. 64. SZÁM. ÄRA 60 FILLÉR 1963. AUGUSZTUS 10. Qeikép a katáidiaií 'C' zekben a napokban számos olyan látvány tárul a falut járók szeme elé, ami gondolatot ébreszt, ami jelképe valamely mindenkit érintő eseménynek. C séplőgépek zúgnak és a hatalmas gépek hátán széltől és naptól cserzett idősebb etetők, s fiatal kévevágó lányok rakosgatják a kévét a nyílásba, hogy minél előbb elváljon a pelyvától a mag, zsáklfh,, magtárba kerüljön az új kenyérnek való. Augusztus húszadikáig, Alkotmányunk ünnepéig a termelőszövetkezetek tagjai is szép eredményeket akarnak felmutatni. A cséplőgép már az új kenyér jelképe. e jelképnek foghatjuk fel azokat a kombájnokat is, amelyek katonás oszlopokban, a keskeny országutak teljes szélességét elfogva vonulnak a gépállomások gépszínjeibe, vagy udvarára: megtették kötelességüket. Megóvták a parasztembert a fárasztó, nehéz fizikai munkától és egyhelyben végeztek aratással, csépléssel. A kom- bájnos magtárba mentette a búzát, rozsot és most átül a traktor hátára, hogy új ágyat vessen a jövőévi kenyérnek. Csak kevesen vannak, akik még aratnak, azok is már csak zabot. A munkában levő kombájnok egyrésze a cséplés meggyorsításán fáradozik. A legmegkapóbb jelkép mégis az éjszaka sötétjén átvilágító traktorok lámpása: ez már a hozzáértés és a felelősségérzet jelképe. A nyári tarlóhántás, de főként a mélyszántás egyike a legfontosabb mezőgazdasági munkának. mert a jövő gazdagabb termését biztosítja és a gazda gondosságáról tanúskodik. 'o okosan teszik, akik késedelem nélkül végzik az aratás befejezése óta a szántás fontos munkáját. A nagyüzemi gazdálkodás feladatainak megértéséről ad számot a kévékkel teli szekerek és vontatók látványa és a szalmát lehúzó traktor is, mert ezek a műveletek a nyári szántás előmunkálatai. Nem mindegy azonban, hogy milyen magágyba kerül az őszi vetésű • • • búza magja. Nem mindegy, hogy mikor és hogyan végzünk a mezőgazdaság egyes feladataival. s *'7 zerencsére egyre több szivet gyönyörködtető, felelősségtudatról tanúskodó jelképpel találkozunk a nógrádi határban, de szeretnénk, ha még sokkal több helyütt szórnák fényüket a tarlóra és friss szántásra a szántótraktorok reflektorai. Etetők a cséplőgépen Felhívás a pásztói járás ifjúságához A megyei pártértekezlet feladatul szabta meg, hogy a mezőgazdaság fejlesztése társadalmi ügy legyen, s ebből az összes állami, társadalmi és tömegszervezet vegye ki részét, a pártértkezlet hangsúlyozta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, különösen a gyenge termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megerősítését, megszilárdítását. „Legyen az 1963 év a gyenge termelőszövetkezetek megerősödésének esztendeje” — hangzik a pártértekezlet határozata. A járás mezőgazdasági dolgozói, kommunisták és pár- tonkívüliek vállalták, hogy augusztus 20-ra befejezik a gabonacséplést. Segítsünk ebben a munkában mi fiatalok is. Kiszisták és úttörők! 1963. augusztus 11-én tartsunk rohammunka napot, amikor minden fiatal, KISZ-tag és úttörőcsapat segítsen a termelőszövetkezetnek a gabonahordásban és cséplésben. Szervezzünk minden községben ifjúsági csapatokat a hordáshoz és a csépléshez. Úgy dolgozzunk, hogy minden ifjúsági munkacsapat 100 mázsa gabonát csépeljen el. A KISZ bizottság a két legjobban dolgozó ifjúsági cséplőcsapatot, illetve a KISZ alapszervezetet egy-egy asztalitenisz felszereléssel jutalmazza. Fiatalok segítsünk! Ezt kéri tőlünk a párt, az ország. Erre kötelez az ifjú kommunista név. Munkára fel elv- társak! Teljesítsük a párt felhívását, ezt a nagyszerű pártmegbízatást. A KISZ pásztói járási végrehajtó bizottsága A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatósága előzetes jelentése az 1963. I. félévről Ipar: A szocialista ipar termelése 1963. első félévében 12,4 százalékkal volt több, mint 1962. azonos időszakában. A minisztériumi ipar 13, az állami helyi ipar 10,5 százalékAz elmaradás egyes vállalatoknál elsősorban abból adódott, hogy az év első hónapjaiban a rendkívül hideg időjárás jelentős termeléskieséseket okozott. A félév második felében a termelés növekedésének üteme meggyorsult és a vállalatok többsége behozta lemaradását. Az egy munkásra jutó termelési érték 1963. I. félévében 10,6 százalékkal több mint 1962. azonos időszakában volt. A munkások átlagos havi keresete 1936 forint, 3,6 kai többet, a szövetkezeti ipar viszont 9,4 százalékkal kevesebbet termelt mint 1962. I. félévében. Az egyes ipari vállalatok 1963. I. félévében a következő mértékben teljesítették vállalati termelési tervüket. 102,8 102.7 100,4 Javító Vállalat 100,3 80,3 101.7 97.6 99.6 Terményforgalmi V. 110,7 131,9 99.2 89,9 százalékkal magasabb mint egy évvel ezelőtt. A szocialista iparban foglalkoztatott munkások átlagos állományi létszáma 1,7 százalékkal, a részükre kifizetett bér pedig 5,2 százalékkal emelkedett. A termelés növekedése lényegesen felülmúlta a kifizetett bérek emelkedését. Az egyes fontosabb termékek termelése 1963. I. félévében a következőképpen alakult. Nógrádi Szénbányászati Tröszt Magyar Vasötvözetgyár V. Salgótarjáni Acélárugyár V. Salgótarjáni Bányagépgyártó és É. M. Pestvidéki Kőbánya V. Romhányi Cserépkályhagyár V. Zagyvapálfalvai Üveggyár V. Salgtótarjáni Üveggyár V. Nógrád megyei Malomipari és Nógrád megyei Vegyesipari V. Nógrád megyei Sütőipari V. Nógrád megyei Húsipari V. mennyiségben az 1962. I .féNógrádi barnaszén 1899 Húzott üveg 3524 Zöld öblösüveg 11525' Nyersacél 3237 Hidegen heng. sz.acél 20825 Acélhuzal 37629 Szeg 9101 Ferroszilicium 3461 Zúzott kő 519 Kályhacsempe 2292 Kenyér 10346 Péksütemény 13413 Csontos nyershús 1203 lévi termelés %-ban ezer t 105,4 ezer t. 115,2 t 124,8 t 101,9 t. 157.3 t 103,6 t. 106,8 t. 114,5 ezer tonna 92,'3 t. 99,5 t. 101.3 ezer darab 1 105,1 t 83,9 A szénbányákban tovább emelkedett a munkahelyi szénfelrakás és szállítás gépesítése, a szénelővájás elő- haladási sebessége és a korszerűen biztosított vágathossz fránya .Ezzel szemben lényegesen csökkent a géppel jó- vesztett szén részaránya. Mezőgazdaság, felvásárlás A növénytermelés ez évre várható eredményeit — elsősorban az őszi vetéseknél — befolyásolta a hideg tél, a belvíz és a késői kitavaszodás. Jelentős fagykárok keletkeztek az évelő növényekben valamint az őszi kalászosokban. Különösen nagymérvű volt a kifagyás pillangós takarmányokból. A termelő- szövetkezeteknek több mint ötezer holdat kellett kiszántani. Az őszi búza vetésterülete a fagykárok miatt körülbelül 1 400 katasztrális holddal kevesebb mint az előző évben volt. Az őszi árpa vetésterülete még fele sincs a tavalyinak. A kipusztult őszi árpákat tavaszival csak részben tudták pótolni. A kukorica vetésterülete is kevesebb az előző évinél, a burgonyáé viszont több. A tavalyi igen alacsony szálastakarmány — termésnél az idén lényegesen több várható. 1963. I. félévében tovább javult a. mezőgazdaság traktor- és munkagépellátottsága. A félév folyamán 114 darab traktort kapott a mezőgazdaság. Ebből 78 darabot a termelőszövetkezetek vásároltak. A traktorokon kívül 53 darab függesztett, traktorekét, 27 darab traktortárcsát, 8 darab traktoros sorvetőgépet, !9 darab arató-cséplőgépet, 31 darab járvasilózót, 20 darab traktoros fűkaszát és egyéb munkagépeket kapott a mezőgazdaság. Az 1963. áprilisi állatszámlálás időpontjában 42 318 szarvasmarha, 86 365 sertés és 88 084 juh volt a megyében. A szarvasmarhaállomány 4,6 százalékkal .a sertésállomány 12,4 százalékkal csökkent egy év alatt. A juhállomány 0,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A lóállomány az elmúlt évben is tovább csökkent. A csökkenés mértéke arányban van a géoesítés fejlődésével. A vágóállatok és állati eredetű termékek felvásárlása a vágómarha és a tej kivételével, több volt mint 1962. I. félévében. A vágósertésből II, 7 százalékkal, vágóborjúból 3,8 százalékkal, vágóbaromfiból 36,0 százalékkal és tojásból 0,7 százalékkal vásároltak fel többet mint 1962 azonos időszakában. A felvásárlási terveket hizottsertés- ből 12,7 százalékkal, baromfiból pedig 65,1 százalékkal teljesítették túl. Vágómarhából, tojásból és tejből kevesebbet vásároltak fel a tervezettől. Kereskedelem: A megye kereskedelmi forgalma 8,4 százalékkal volt több, mint az 1962. I. félévében. A forgalom növekedése mellett a készletek 6 százalékkal emelkedtek. Az összes forgalmon belül az élelmiszerek forgalma 11.8 százalékkal, a vegyes iparcikkek forgalma pedig 8.9 százalékkal emelkedett. Tovább csökkent ha egész kis mértékben is mindössze 0.1 százalékkal a ruházati cikkek forgalma. A vendéglátó 10.7 százalékkal forgalmazott többet, mint az előző év azonos időszakában. A megyei kiskereskedelem 1963. I. félévében 1455 darab televíziót, 1653 darab mosógépet, 1 412 darab rádiót. 385 darab porszívót, 1 286 darab kerékpárt, és 462 darab motorkerékpárt adott el. A félév folyamán a megyében 164 darab személyautót vásároltak. Beruházások, építkezések 1963. I. félévében számos új létesítményt helyeztek üzembe. Megkezdte termelését a Szécsényi Vegyesipari és Javító Vállalat faredőny gyártó üzeme. A Salgótarjáni Acélárugyárban 132 férőhelyes üzemi öltözőt, Ménke- sen pedig egy 600 férőhelyes üzemi fürdőt helyeitek üzembe. A Romhányi Cscrépkály- hagyárban elkészült a készá- rúraktár, és a csempe-válogatóhelyiség. Salgótarjánban egy 250 köbméteres, Somoskőújfalun pedig egy 100 köbméteres víztároló tartályt adtak át. Somoskőújfalun 6 500 folyóméterrel bővítették a vízvezetékhálózatot és üzembehelyezték az új négy tantermes általános iskolát. A szocialista építőipar saját építőipari termelése 1963. I. félévében 7,9 százalékkal kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az építőipar a félév végéig nem tudta teljes egészében pótol- • ni a nagy hideg okozta termelés kiesést. Az összes munkások és alkalmazottak átlagos állományi létszáma is kevesebb, mint 1962. I. félévében volt. az építőipar! munkások átlavos havi keresete 7,6 százalékkal emelkedett. A lakosság egészségügyi és kulturális ellátottsága Ä hatékonyabb balesetelhárítás és munkavédelem érdekében Sertéstenyésztő szövetkezeti asszonyok tanácskozása Igen érdekes kezdeményezés született a MEDOSZ megyei bizottságán a közelmúltban. A megye mezőgazdasági üzemeiben dolgozó gépjárművezetők részére munkavédelmi betétlapokat, rendszeresítenek — hasonlóan a vezetői jogosítvány betétlapjaihoz — amelyeket az elkövetett szabálytalanságnak megfelelően bevonnak. A betétlapok bevonásának sorrendjében alkalmazzák a szabálysértő gépjárművezetővel szemben a büntetést is. Mindezt a munkafegyelem, a munkásvédelem és a balesetelhárítás további javítása érdekében kezdeményezi a szakszervezeti megy ebi zottság, A betétlapokkal ellátott munkavédelmi kiskönyveket és az ehhez tartozó szabályzatot minden gépjárművezető megkapta, illetve megkapja. A szabályzatban megjelölték, hogy milyen szabálytalanságok esetén veszik el az egyes, kettes és a hármas betétlapot, valamint az ezt követő büntetéseket is. Ezek között a legsúlyosabb a hármas betétlap bevonásával járó büntetés, alacsonyabb munkakörbe helyezés, illetve az esetek súlyos- n'yától függően azonnali hatállyal történő elbocsátás. A szabályzat megjelöli azokat is, akik jogosultak az ellenőrzésre, illetve a betétlapok elvételére. A bevont betétlapokat a szabályzatban megjelölt idő után és feltételek teljesítésével visszaadják a gépjárművezetőknek. Az új munkavédelmi rendszer augusztus 15-én lép életbe. A megyei nőtanács egyre eredményesebben foglalkozik a termelőszövetkezetben dolgozó asszonyok szakmai képzésével. Ennek érdekében hívták össze Nógrád megyében először a sertéstenyésztő telepeken dolgozó szövetkezeti asszonyokat csütörtökön Patakra. özvegy Kovács Józsefné a vendéglátó pataki termelő- szövetkezet sertésgondozója elmondotta az asszonyoknak, hogyan sikerült náluk viszonylag rövid idő alatt eredményessé tenni a sertéstenyésztést. Különösen arra hívta fel az asszonyok figyelmét, mennyire fontos a szakszerű takarmányozás megszervezése, mert így a választott malacok nem sínylik meg azt az időszakot, amikor a szilárdabb takarmányok fogyasztására térnek át. A lelkiismeretes gondozásról, az állategészségügyi szabályok betartásáról, a sertéstenyésztésben alkalmazott anyagi ösztönzésről beszélt még, amelyek együttes hatására sikerült elérniük, hogy a sertéseknél az ellési átlag megközelíti a tízet. A tanácskozáson az asszonyok igen hasznos javaslatokat adtak a sertéstenyésztés továbbfejlesztése érdekében. A galgagutai Kurucz Gábor- né a keveréktakarmányok rendszeres etetését javasolta, mert tapasztalata szerint így jó az állatok súlygyarapodása. Mások az ellések rendszeresítését, a téli ellések mellőzését javasolták, mert a rosszul épített sertésszállásokon téli elléseknél nagyon sok malac elpusztul. A nagy- lóci sertésgondozó a náluk bevált gyorsított hizlalás módszereit ismertette. A mát- raszelei Handó Jánosné és a tari sertésgondozó arról beszéltek, hogy ahol a termelőszövetkezeti vezetőség nem becsüli eléggé az asszonyok munkáját, hiába való a sertésgondozók erőfeszítése, a sertéstenyésztés nem hozza meg a várt eredményt. Nógrád megye harminc termelőszövetkezetében mintegy hatvan asszony dolgozik a sertéstenyésztésben. A tapasztalatok azt bizonyítják, legtöbbjük lelkiismeretesen elvégzi a reá bízott munkát. Azonban ezeknek az asszonyoknak jelentős része már idős, sokuknak szakmai képzettsége is hiányos, s így ez sok esetben gátja a még eredményesebb munkának. Ezért az asszonyok legtöbbje azt javasolta, hogy szervezzenek az állattenyésztésben dolgozó termelőszövetkezeti asszonyok részére szakmai tanfolyamokat, ahol tovább gyarapíthatják meglévő ismereteiket, s újabb asszonyokkal is megkedveltessék ezt a munkát. Kár, hogy a megyei tanács mezőgazdasági osztálya — amely e kérdésben a legtöbbet tehetné — nem képviseltette magát ezen az egyébként rendkívül hasznos tanácskozáson. 1963. I. félévében 1605 gyermek született, 1,7 százalékkal kevesebb, mint a múlt év első felében. A félév folyamán 167-tel kevesebben haltak meg mint 1962. I. félévében. A házasságkötések száma Ugyanannyi volt. Tovább emelkedett megyénkben az orvosok száma. Az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma csökkent. A nyilvántartott tbc-s betegek között lényegesen kevesebb a gyermek mint korábban. A félév végén 1614 kórházi ágy állt a megbetegedett dolgozók rendelkezésére, 23-al több mint egy évvel korábban. A könyvtári kötetek száma 26,9 százalékkal emelkedett, ennek következtében bővült a könyvek választéka, ami a kölcsönzések számának 10,7 százalékos emelkedését eredményezte. Egy beiratkozott olvasó átlagosan 14 kötetet olvasott el a félév folyamánj 7,7 százalékkal többet, mint 1962. I. félévében. A filmszínházak előadásait 6,8 százalékkal többen látogatták. mint a múlt év azonos időszakában.