Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)
1963-08-07 / 63. szám
1963, augusztus 7. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Az aratás során sok bosszúságot okoztak a géphibák. Fényképezőgépünkkel egy aratógép helyszíni javítását örökítettük meg a Kisterenyei Állami Gazdaság területén. r Jónéhány ilyen „okos” gép kellene a termelőszövetkezetekbe is. Speciális szalmabálázógép könnyíti meg a szalma- gyűjtés munkáját a Szécsényi Tangazdaságban. Megkésve szedte fel az újburgonyát a pilínyi Búzakalász Termelőszövetkezet tagsága. Bertók Bertalanná a burgonyaföldön. Tűzvédelem A kalászos mezőgazdasági termények fokozottabb tűzvédelmének biztosítása érdekében az alábbiak megtartására hívjuk fel a lakosság figyelmét. Szérű, rakodó céljára csak a helyi tanács által kijelölt területet lehet igénybevenni. Szérűn az asztagokat, kazlakat a korábban elkészített kazalozási terv szerint kell elhelyezni. Asztagok mérete a 10 méter hosszúságot, 10 méter szélességet és a 8 méter magasságot nem haladhatja meg. Az asztagok (asz- tag párok) és a sorok között 20 méter távolságot kell biztosítani. A szérűn gyermekek és illetéktelen személyek nem tartózkodhatnak, erre a szérűőrök figyelmét fel kell hívni. A szérűn minden 10 asztagig egy, legalább 10 méter hosszú létrát és asztagpáronként a behordás- tól a cséplés befejezéséig egy 200 literes vízzel telt' hordót és 2 darab vödröt kell biztosítani. A terménytulajdonosok szervezzék meg a szérűk — hordás megkezdésétől a cséplés befejezéséig történő — hathatós őrzését. A szérűőröket ki kell oktatni feladatukra és az esetleges tűz esetén követendő magatara hordásnál és tásra. Többek között őket kell felelőssé tenni a kazlak, asztagok, kazalozási terv szerinti telepítéséért és a tűzvédelmi eszközök biztosításának ellenőrzéséért. A cséplést lehetőleg a szérű széltávozási oldalán kell elkezdeni. A szérű, illetőleg kazal közelében dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad. A szérű területén, illetve a kazal, asztag közelében erre a tilalomra figyelmeztető. jól látható táblát kell elhelyezni. Dohányozni csak a szérű szélétől legalább 30 méter, tüzet rakni legalább 100 méter távolságra lehet. A cséplés ideje alatt a csépeltető köteles az erőgép mellett 600 liter vizet, 2 darab vedret, egy darab csáklyát és 1 darab lapátot biztosítani. A cséplőgép meghajtására csak a tűz- rendészeti szemlén részt vett és ott megfelelőnek talált erőgépet lehet igénybe venni. Az izzófejes erőgépeket a vonatkozó szabványnak megfelelő szikrafogóval kell ellátni. A szikrafogó szükség szerinti, de legalább naponkénti tisztítását az erőgép kezelője köteles végrehajtani. Az erőgépek előmelegítése csak a szérűtől számított 15 méter távolságon túl törHasznosítsuk a búzatermesztés jó tapasztalatait Csaknem két millió forint gépszínekre, szerszámgépekre Egyre több különféle efő és munkagépet kapnak a termelőszövetkezetek. A gépek számának növekedésével eddig nem tartott lépést azonban a termelőszövetkezetek gépi épületekkel és felszerelésekkel való ellátása. Jövőre már komoly gondot okoz az egyre több gép tárolása és javítása. Éppen azért, hogy elkerüljék a termelést gátló gondokat jövőre csaknem kétmillió forintot fordítanak műhelyek, különféle szerszámgépek és csővázas gépszínek felépítésére, beszerzésére, A jövő évi tervekben a romhányi II. Rákóczi Ferenc termelőszövetkezet egy darab felszereléssel ellátott műhelyt kap. A mór meglévő tereskei termelőszövetkezeti műhelyt pedig felújítás címén ellátják a hiányzó szerszámgépekkel. A gépek tárolásának megoldása érdekében tíz darab csővázas szint, építenek a megyében. Ebből hármat kap a balassagyarmati kettőt kettőt a rétsági, szécsényi, salgótarjáni, és egyet a pásztói járás. MEGKEZDŐDÖTT AZ ÜJ VADÁSZATI ÉV. A vadgazdálkodásban — a naptári időszámítástól eltérően augusztus 1-én kezdődik az „új esztendő”. Az idei vadászati év vadterméke előreláthatólag nem marad el lényegesen az elmúlt évektől sem számban, sem minőségben. A szarvasbőgés, az évad legnagyobb vadászati eseménye, szeptemberben kezdődik. Erre az alkalomra máris nagyszámú külföldi vadászvendég jelentette be érkezését. % A Földművelésügyi Minisztérium, a Hazafias Népfront, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület az ország gabona termesztő szakembereinek részvételével búzatermesztési tanácskozást tartott Szegeden, augusztus 2-án. Búzatermesztésünk helyzete és feladatai címmel dr. Petőházi Gábor miniszterhelyettes mondott bevezetőt. Hangsúlyozta, hogy a kenyér- gabona, a búzatermesztés fejlesztése a lakosság ellátásának. mezőgazdasági termelésünknek egyik fő kérdése. Hazai viszonyaink a búzatermesztésre kiválóak és lehetőséget nyújtanak arra. hogy kenyérgabona szükségletünket hazai termésből elégítsük ki. Ennek eléréséhez szükséges, hogy a nép- gazdasági tervben megállapított kenyérgabona vetésterületén jelentősen növeljük a termésátlagokat. A , kenyérgabona termésátlagának növelésére vannak tartalékaink. A búza termésátlagok növelésének fő útja a korszerű termelési módszerek általános elterjesztése, a búzatermesztés agrotechnikájának lényeges javítása, különösen a talajelőkészítésnél és vetésnél a szokásos hazai búzafajtákon kívül a legjobban bevált bőventermő külföldi búzafajták termesztése. Hangsúlyozta továbbá, hogy minden termelőszövetkezetben májusban kellene kijelölni azokat a táblákat, ahová búzát kívánnak vetni. A táblák kijelölésénél különös gonddal kellene eljárni a nagy termelőképességű búzafajták területének megválasztásánál. Az idei eredmények is azt bizonyítják, hogy s fajták csak intenzív viszonyok között fejtik ki nagyobb termőképességüket. A búza vetését jól előkészített, az eJő- veteményektől függő műtrágyázott üllepedett vetőágyban végezzék a nagyüzemek. Az optimális növényszám biztosítása érdekében növelni kell a tisztítás és csávázás elvégzésén túl a vetőmagnormákat, úgy, hogy egy-egy holdra a hazai búzából 2,8-3 millió. a külföldi bűzéből 3,3-3,5 millió csírázott szemet vessenek. Ez azt jelenti, hogy a hazai búza esetében eddig alkalmazott holdanként vetőmag mennyiséget 115-120 kilóra, a külföldi búzánál pedig 140- 150 kilóra szükséges növelni. Á nagy búzatermések fontos feltétele az időbeni vetés. A szükség szerinti hengere- zés. fogasolás és ‘a fejtrágyázáson kívül különösen nagy gondot kell fordítani a korszerű növényvédelem, a vegyszeres gyomirtás széleskörű elterjesztésére. Szervezettebbé kell tenni a gabona betakarítását, a betakarító gépek, szállító eszközök és a kézi munkaerő jó megszervezésével tovább kell csökkenteni a betakarítási szem- veszteséget. A külföldi nagyhozamú búzatermesztésnél különös figyelmet kell fordítani a mély talajelö- készítésre, a nagyadagú műtrágyázásra, a holdankénti optimális növényszám kialakítására, a vetési idő betartására, valamint a többszöri fejtrágyázás elvégzésére. százalékán Bezosztája 1. 30 százalékán pedig San Pastora és Autonómia fajtákat vetnek. Bár végleges cséplési eredményekkel még nem rendelkeznek, mégis az eddigi mérések azt mutatják, hogy az idén is 22 mázsa körüli átlagtermést érnek el. Az utóbbi 5 évben átlagosan 20 mázsán felüli búzatermésük volt. Véleménye szerint a jó termés elérését kedvezően befolyásolta, hogy a 140- 150 kilós vetőmagnorma helyett 180 kilóval vetik a külföldi búzákat és holdanként 5 mázsa vegyes műtrágyát használnak, amelyből 3 mázsa nitrogén. A legnagyobb termést burgonya-borsó és len előveteményű táblákon érték el. ahol vetés alá a talaielő- kAszítését diksztillerrel végezték. Dr. Baiki Sándor a marton- vásári Mezőgazdasági Kutató Intézet igazgatója az alacsony- búzatermést három tényezővel magyarázta; 1 Nem megfelelő a talajművelés 2. Nem kielégítő a műtrágya használata. 3. A búzavetésekben sok a gyom. Az agrotechnikai tényezők közül fontos a megfelelő talajelőkészítés gyom és rög- mentes vetőágy. Ennek érdekében olyan eszközöket kell alkalmazni, amelyek használata a legjobb eredményt adja. Fontos termelési tényező a búzavetések műtrágyázása, különösképpen nitrogén ellátottsága. mert nagyobb ada- gú műtrágya alkalmazásával növelni tudjuk búzatermésün---------------------------------------A z l%4. évi állaínevelési és hizlalási szerződések feltételei Az élelmezésügyi miniszter utasítást adott ki az 1964. évi állatnevelési és hiz- lalási szerződések feltételeinek megállapításáról. Az utasítás első része általános rendelkezéseket tartalmaz, majd a különböző mellékletei mintaként szolgálnak a szerződések megkötéséhez. Az utasításnak 12 ilyen melléklete van. Ezek a következők: termelőszövetkezeti sertéshizlalási szerződés; kocatartási és süldőnecséplésnél ténhet. Egyébként az erőgéppel minden nap a munka befejeztével a szérű területétől 15 méterre kell kiállni. Üzemanyagot naptól védetten, a szérűtől számított 20 méter távolságra kell elhelyezni. Vontatásra alkalmas erőgépet lánccal, vagy sodronykötéllel a cséplőgéphez kell kapcsolni. A vontatás irányában az utat szabadon kell hagyni, oda anyagokat elhelyezni még ideiglenesen sem szabad. A biztonságos vontatás érdekében a cséplőgép forgózsámolyát rögzíteni kell. A kicsépelt terményt az asztagtól, kazaltól 10 méter távolságon túl kell elhelyezni és gondoskodni kell annak folyamatom elszállításáról. Az erőgép kezelője köteles állandóan az erőgép mellett tartózkodni. Az erőgép környékét 5 méteres körzetben az éghető anyagtól tisztán kell tartani. A cséplőcsapat tagjait a munka megkezdése előtt tűzrendészed oktatásban kell részesíteni, állandó munkacsapat esetén az oktatást hetenként meg kel1 ismételni. velési szerződés: süldőnevelési szerződés, bika- és tinó- hizlalási szerződés; üszőhiz- lalási szerződés; felnőtt szarvasmarha-hizlalási szerződés; termelőszövetkezeti bor- júnevelési szerződés; termelőszövetkezeti bika-tinó, üsző és felnőtt szarvasmarha-hizlalás. valamint borjúnevelési szerződés; kis súlyú növen- dékmarha-nevelési szerződés; egyéni állattartó selejt- tehénnek felvásárlásra és tenyésztésre alkalmas üsző beállítására kötött szerződés; egyéni állattartóval tenyésztésre alkalmas üsző adós-vételére kötött szerződés. Az élelmezésügyi minisz-t tér utasítása a Tanácsok Közlönyének 1963. július 23-án megjelent 46. számában található, de valószínű, hogy megjelenik majd az a Mezőgazdasági Értesítőben is. Szorgalmas munka Zabaron A zabari Március 1. Termelőszövetkezet tagsága nagy lendülettel látott munkához az idén is. Idejében végeztek a tavasziak vetésével, a növényápolást pedig elsőként fejezték be a járásban. Az aratást már »elfelejtették« s már elcsépelték a 70 holdról learatott árpát is. Vasárnap is dolgoztak, s míg az eső meg nem érkezett csaknem 80 mázsa gabonát sikerült elcsépelni Már hozzáláttak a búza és a rozs csépléséhez is. Egyéb, más munkákról sem feledkeztek meg a zabariak. Az állatállomány jobb takarmányozása érdekében mintegy 8-10 holdon vetettek csalamá- dét szakaszosan, az őszi takarmánykeverés után. Saját erőből pedig építettek egy ötven férőhelyes szerfás szabadtartásos növendékmarha szállást. Az idén 70 000 forintót fordítottak építkezésre. Készült egy kovácsműhely és egy gépszín is — ugyancsak saját erőből. A bevezető után Varjas István a székesfehérvári Szabad-Élet . Termelőszövetkezet elnöke mondta el búzatermesztési tapasztalataikat. A termelőszövetkezet 700 hold búzavetés területének túlnyomó részén külföldi, intenzív búzákat vetettek, amelyekről 1961- ben csaknem 24 mázsa, 1962- ben. a rendkívül aszályos évben pedig 20 mázsa termést takarítottak be. Ezeknek az eredményeknek láttán a termelőszövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy 1962 év őszén a búza vetésterület 70 két. Az elszaDorodott gyomok ellen a legiobb védekezést, az utóbbi 2-3 évben elmaradt nyári talajművelésben látja. Mindezeket figyelembevéve további feladatunk tehát, hogy nagyobb gondot fordítsunk a helyes termésbetakarítási módszerekre, mert enél- kül a legjobb fajtákkal sem érjük el a termések országos szintű növelését. Barlai Gábor ELŐLEGET, TAKARMÁNYT, MAGAS VÉTELÁRAT biztosít a most induló: 1964. évi SÜLDÖNEVELÉSI és az 1964. évi KOCATARTÁSI ÉS SÜLDÖNEVELÉSI AKCIÓ! A meglevő malacok legkedvezőbb értékesítési lehetőségét az 1964. évi SÜLDÖNEVELÉSI AKCIÓ biztosítja. Az akció keretében szerződés köthető 8—14 kg. súlyú 6—12 hetes korú malacokra, melyeket 2—5 hónap tartás után 30—60 kg közötti súlyban kell leszállítani. Minden lekötött malac után: 200.— Ft előleg 80 kg takarmány kerül kiutalásra. ÁTVÉTELI ÁR: fajtajellegtöl függően 17.50—18 Ft,kg. Kiváló értékesítési lehetőséget biztosít, minden állattartó számára az 1964. ÉVI KOCATARTÁSI ÉS’SÜLDÖNEVELÉSI AKCIÓ is. Ebben az akcióban szerződés köthető minden meglevő vemhes kocára. A szerződés alapján — a koca várható ellésétől számított 4—6 hónapon belül — legalább 3 db 30—60 kg közötti súlyú süldőt kell átadni. Szerződéskötéskor kocadarabonként 600,— Ft elő- f leg kerül kiutalásra. ELLÉS UTÁN. AZ ÁTADÁSRA VÁLLALT MINDFN SÜLDŐRE, kg. TAKARMÁNYT utalványoz a vállalat Az átvételre kerülő süldőkért, fajtajellegtől függően 17.50—18,— Ft kg kerül kifizetésre. Részletes felvilágosítást az Állatforgalmi Vállalat Járási Kirendeltségei adnak. PEST—NÓGRÁD MEGYEI ÁLLATFORGAI.MI V. • Budapest, V. Szécsényi rkp. 6.
