Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)

1963-08-07 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! nógrádi Népújság AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF. 63. SZÁM. ARA 60 FILLÉR 1963. AUGUSZTUS 1. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Építők a párthatározat végrehajtásáért Szegedi levél a Szentivánéji álomról EMLÉKEZÉS GÁRDONYI GÉZÁRA Hasznosítsuk a búzatermesztés jó tapasztalatait Újahb átdossatot követeit «s ittas vezetés Kádár János: Haladjunk tovább az eddigi úton Beszámoló a kül- és belpolitikai helyzetről, a magyar párt- és kormány­küldöttség szovjetunióbeli útjáról és az időszerű feladatokról Hétfő délután a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány magyar- szovjet barátsági nagygyűlést rendezett a Kisstadionban, amelyen Kádár János elvtárs mondott beszédet az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, a magyar párt- és kormány­küldöttség szovjetunióbeli útjáról. Pártunk, népünk becsülete megnövekedett Elvtársak! Kellemes do­log mostanában a magyar kommunisták és a szocia­lizmust építő magyar nép követeként a szocialista világban megfordulni. Pártunk, népünk becsülete megnövekedett: A szocialista országok népei előtt azért nö­vekedett meg, mert az a se­gítség. amelyet népünk forra­dalmi harcához a testvéri né­pek nyújtottak, nem volt hiá­bavaló. Azt az anyagi és nem­egyszer véráldozatot, amelyet a népünkké] .való szolidaritás, az igaz, testvéri együttérzés jegyében, ügyünkért hoztak, arra érdemes népért hozták. Bár testvéri országokban jár­tunk. találkoztunk tőkés or­szágok képviselőivel is. El­mondhatom, hogy a Magyar Népköztársaság becsülete a velünk egyet nem értők szemében is megnövekedett, még az el­lenség is megtanulta tisz­telni a Magyar Népköz- társaságot. A testvéri népek azért tiszte­lik, becsülik és szeretik né­pünket és azért tanulták meg még ellenségeink is tisztelni népköztársaságunkat, mert pártunkat, népünket, most határozott, következetes, vilá­gos politika vezeti. (Nagy taps.) Azért, mert látják, hogy pártunk irányításával népünk hatalmas munkát végzett, megvívta azokat a politikai harcokat, amelyek elé a tör­ténelem állította, mert teljes mértékben helyreállítottuk a Magyar Népköztársaság tör­vényes. szocialista rendjét: mert népünk következetesen, eltökélten és eredményesen halad a szocializmus építésé­nek útján. Tisztelet és megbecsülés tapasztalható a Magyar Népköztársaság iránt, mert leraktuk a szocialista társadalom alapjait. mert mindenki tudja, hogy kitéré­sek nélkül haladunk a szo­cialista társadalom teljes fel­építésének útján. (Nagy taps.) Megmondom őszintén, ha­zaérkezni sem rossz. Hosszú út végén, hazai földön rendkí­vül örül az ember olyasminek is, amit máskor észre sem vesz. Először is, itt még a gyerekek is értenek magya­rul (derültség) és az már óriá­si előny számunkra, hogy saját honfitársainkhoz szólha­tunk, méghozzá tolmács nél­kül (derültség). Ilyenkor még inkább meg. erősödik az emberben az az érzés, hogy ha világo­san, értelmesen, magyar nyelven megbeszéljük közös ügyeinket, akkor népünk nagyszerűen egyetértésre juthat min­den kérdésben és erőit még jobban tömöríve, fel­tartóztathatatlanul és mind nagyobb lendület­tel tudunk előre menni történelmi útunkon. Teljes az egyetértés köztünk Kádár János elsősorban a párt- és a kormányküldöttsé­günk szovjetunióbeli látogatá­sáról, arról a fogadtatásról emlékezett meg, amelyben a testvéri szovjet nép részesítet­te a magyar küldöttséget. És — ami számunkra nem kis örömet jelentett — láttunk egy hatalmas kommunista sereget, a Szovjetunió Kommunista Pártját, amely sziklaszi­lárd egységben tömörül lenini központi bizottsá­ga köré, amelyet a mi drága barátunk, Hruscsov elvtárs vezet. (Nagy taps.) Láttuk azt a Lenin alapítot­ta pártot, amely az egész szovjet néppel megbonthatat­lan, sziklaszilárd egységbe forrva, feltartóztathatatlanul halad előre a kijelölt, világos lenini úton. (Taps.) Hozzáte­szem: számunkra, a magyar munkásosztály, a magyar nép képviselői számára rendkívül jóleső érzés volt, hogy ez a lenini úton járó, hatalmas párt, ez a lenini úton járó hatalmas szovjet nép pártunk és népünk hűséges barátja, szilárd szövetségese, test­vére, aki jó időben, rossz időben velünk volt. ve­lünk van és velünk lesz a jövőben is. (Nagy taps.) Kedves elvtársak! Azokon a tárgyalásokon, amelyeket párt- és kormányküldöttsé­günk a szovjet elvtársakkal folytatott, ismét megállapít­ható volt, hogy az összes megtárgyalt kérdésekben, a szocialista építés, a kommu­nista építés kérdéseiben, or­szágaink, pártjaink, népeink kapcsolatainak kérdéseiben, a nemzetközi kommunista moz­galom és a külpolitika kér­déseiben teljes az egyetértés közöttünk. (Taps.) Szovjet elvtársaink tájékoz­tattak bennünket további ter­veikről. A mérhetetlen ará­nyok, a hatalmas számok és tervek, amelyekről beszéltek, azt bizonyították számunkra, hogy a Szovjetunió fejlődése viharos gyorsaságú. Tárgyaltunk sok konkrét kérdésről. Megbeszéltük a két ország kaDcsolatainak vala­mennyi kérdését, pártjaink, kormányaink közös tenniva­lóit, beszéltünk a magyar— szovjet gazdasági és kulturá­lis együttműködésről, a két ország népeinek közvetlen Icapcsolatairól. Ami nagyon fontos: megegyeztünk, hogy összes eddigi kapcsolatainkat to- 1 vább mélyítjük, kiszéle­sítjük és magasabb szín­vonalra emeljük. (Taps.) Úgy döntöttünk, hogy az illetékesek megvizsgálják, ho­gyan lehetne az áruforgalmat bővíteni, s még sok területen hosszú távra szőlő, gyümöl­csöző eguüttműködési megál­lapodást kötni. A megbízott elvtársak már hozzáfogtak a munkához és azzal bíztatnak bennünket, hogy a feladatot jól megoldják. Tárgyalásaink, megállapo­dásaink nagyszerű eredmé­nyekkel zárultak. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ezek az új tárgyalások és megállapodások nagy len­dületet adnak a szocializ­mus építésének hazánk­ban. (Taps.) Azt kell mondanunk, hogy túl a részkérdéseken — ame­lyeknek természetesen külön- külön megvan a maguk fon­tossága, gazdasági, kulturális és egyéb vonatkozásban — a küldöttség munkájának leg­főbb eredménye: tovább erő­södött fegyverünk, pajzsunk, legfőbb nemzetközi táma­szunk, a magyar—szovjet ba­rátság — jelentette ki Kádár elvtárs. Barátságunknak történelmi gyökerei vannak — mon­dotta ezután. Üzbegisztán­ban és Szibériában, ahol ko­rábban hasonló színtű és összetételű magyar párt- és kormányküldöttség nem járt. Mindenütt találkoztunk olyan emberekkel, akik valamikor — még a Tanácsköztársa­ság idején — egy frontban harcoltak velünk, majd har­coltak felszabadulásunkért a második világháború idősza­kában, vagy 1956-ban köz­vetlen és személyes segítsé­get nyújtottak nekünk* De Üzbegisztánban és Szibáriá- ban azt is jóleső érzéssel láttuk, hogy az ott élő szovjet emberek — emlék­művek és egyéb megemléke­zések formájában — mind a mai napig meleg szeretettel őrzik azoknak a magyar vete­ránoknak az emlékét, akik a szovjet hatalom kivívásának időszakában Lenin szavára hallgatva — csatlakoztak az első vörösgárdábhoz, a Vörös Hadsereg első osz­tagaihoz, a vörös partizánok­hoz, s ott internacionalista módon becsülettel eleget tet­tek kötelezettségüknek — a szovjet hatalom oldalán léptek fel és ezzel a ml népünk szabadságáért és szo­cialista jövőjéért is harcoltak. (Taps.) Jó, hogy barátságunknak történelmi gyökere és múlt­ja van, de nem kevésbé jó és fontos, hogy reális és szi­lárd alapja van a jelenben és a jövőben is. Néhány szót szeretnék szólni a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Kínai Kommunis­ta Párt vezetői közötti vitá­ról, amely az egész nem­zetközi kommunista mozga­Internacionalista egyet­értésünk, céljaink közös­sége az, ami összefűzi ma a Szovjetunió Kom­munista Pártját és a Magyar Szocialista Mun­káspártot, államainkat és népeinket. Azt is meg kell mondanom, hogy barátságunk szovjet testvérpártunkkal, a szovjet kormánnyal és a szovjet nép­pel olyan barátság, amely jó mindkét ország népének, jó a szocialista világ népeinek. Jó a nemzetközi kommunista mozgalomnak és minden jó­zan és normális embernek a világon, aki a béke mellett van. A szovjet—magyar barát­ságról tehát valóban el­mondhatjuk, hogy része, éltetője, kovásza annak a szélesebb, hatalmas front­ra kiterjedő, internacio­nalista összefogásnak, amely a szocialista orszá­gok, a nemzetközi kom- munitsa mozgalom, a füg­getlenségért harcoló né­pek, a békéért harcolók egységét hivatott erősíte­ni. Utalt ezután Kádár János arra, hogy küldöttségünk szovjetunióbeli látogatása je­lentős, fontos nemzetközi ese­mények sorozatának idősza­kára esett, összeült a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csa, éppen Moszkvában tár­gyaltak a részleges atomcsend- megállapodásról, s a látogatás idején hozták nyilvánosságra a Szovjetunió Kommunista Pártjának nyílt levelét a Szov­jetunió kommunistáihoz, az egész szovjet néphez: ezekben az időszerű kérdésekben ter­mészetesen állást is foglal­tunk, abban a meggyőződés­ben, hogy ismerjük Központi Bizottságunk és kormányunk vonalát, programját, népünk álláspontját. hangulatát és véleményét, tehát bizhatunk abban, hogy ál­lásfoglalásunkat jóvá­hagyják. (Taps.) így ál­lást foglaltunk a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának július 14-i nyílt levelével kapcsolatban is. s közöl­tük, hogy mi. magyar kommunisták a Szovjet­unió Kommunista Párt­jával és a nyílt levélben foglaltakkal teljes egészé­ben egyetértünk. (Taps.) Mi egyetértünk, teljesen szo­lidárisak vagyunk a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­val, s zz nem valamiféle ud­variasság a Szovjetunió Kommunista Pártja iránt, ha­nem ezzel saját álláspontun­kat. pártunk álláspontját, a nemzetközi kommunista moz­galom . — meggyőződésünk szerint — egyedül igaz és helyes álláspontját, népünk érdekeit képviseljük és fe­jezzük ki. lom és a kínai vezető elv­társak vitája. Mi a kínai vezető elv­társak álláspoiftját eluta­sítjuk. Elutasítjuk mindenekelőtt elvi meggyőződésből, mert megíté­lésünk szerint a kínai veze­tő elvtársaknak a legutóbbi időszakban nyilvánosságra ho­zott állásfoglalása nem mar­xista—leninista, hanem dog­matikus és szektás. Elítéljük és elutasítjuk gyakorlati okok­ból, mert Leninnel együtt azt valljuk, hogy a szocialista forradalom­nak soha nincs szüksége forradalmi frázisokra, mindig többet ér egyet­len hétköznapi, gyakorlati tett, amely előbbre viszi a szocialista forradalom ügyét, mint száz forra­dalmi frázis. (Taps.) — Elítéljük a kínai veze­tők frakciós módszereit, azt, hogy mindenütt, ahol erre alkalmuk nyílik, megkísérlik a bomlasztást az egyes test­vérpártokon belül. Mélyen Központi Bizottságunk he­lyesen járt el, amikor a le­hetőségek határáig nem foly­tatott nyílt vitát. Minden hasonló esetben így fogunk eljárni, mert kötelességünk­nek tartjuk az egység védel- mezését, ebből indulunk ki. Nem módszerünk, hogy egy vitás kérdésből azonnal nyil­vános vitát, presztízskérdést csináljunk, mert vélemé­nyünk szerint így nehezebb elítéljük ezt, mert az efféle eljárás nem tartozik a kom­munista pártok vitamódsze­rei közé és nem vezethet jóra. A vita a kínai elvtársak­kal nem tegnap kezdődött, de korábban nem a nyilvános­ság előtt folyt, őszintén meg kell mondani azt is, hogy nekünk, az egység híveinek, bizonyos tekintetben meg volt kötve a kezünk. Az utolsó lehetőségig tü­relemmel voltunk, mert nem akartuk mélyíteni a vitát, azt akartuk, hogy a vezetők közötti nézet- eltérés ne terjedjen ki a tömegekre. Mi volt az eredmény? Az, hogy a kínai elvtársak eljárá­sunkat rosszul értelmezték, ők mindenféle úton-módon terjesztették véleményüket, állásfoglalásukat. a kérdések elvtársias tisztá­zása és rendezése. Aki tehát türelmetlenke­dett, mert sokáig nem kapott tájékoztatást, bo­csásson meg nekünk és kérem, utólag értsék meg eljárásunk indítékait. Most más a helyzet. Ha a kínai elvtársak vitázni akarnak, nyugodtan vitatko­zunk velük, mert meggyőző­(Folytatás a 2. oldalon) Elítéljük a kínai vezetők frakciós módszereit A lehetőség határáig nem folytattunk nyílt vitát

Next

/
Oldalképek
Tartalom