Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)

1963-07-31 / 61. szám

nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AT MSZMP NÖGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIX. ÉVF. 61. SZÁM. I ARA 60 FILLER 1963. JÚLIUS 31. A nyári szántásról A minap egy idősebb tsz- tartani arról, hogy a tarló­taggal beszélgettem s a ked- hántás és a szántás elvégzése vés. bőbeszédű bácsi kicsit, hogyan a legszakszerűbb, a fölényesen közölte velem: legelőnyösebb. Ennek legtöbb- „Megsértettem az elnökün- szőr a munkák torlódásán ki­ket.” Kíváncsian firtattam, vül az is okozója, hogy a szö- milyen összetűzés következhe- vetkezetek vezetői nem készül­teit be a kedélyes és békés tek fel kellően a soron köret­természetű embernek látszó kező munkákra s amikor nya- tsz-tag és a tsz-elnök között, kukra ég már a munka, ak- A magyarázat meglepő volt. kor kezdenek, kapkodni. „Bementem hozzá, hogy _ az Érthető tehát, hogy ahol fel- aratással már napokkal előbb készületlenül találta a szövet- végeztünk, hát hogyan lehet kezetek vezetőit a hirtelen az, hogy a tarló még mindig érkezett nyár, ott nagy a kap- fényes és nem fekete. Miért kodás s inkább foglalkoznak nem szántanak a gépek? Erre olyan munkákkal, amelyek- ő azt felelte, hogy ehhez én nek eredményessége már az nem értek. Mert amíg a ke- idén megmutatkozik, mint a reszteket le nem hordták a nyári szántással, amely csak tarlóról, addig nincs szántás, jövőre érezteti hatását a jö- Ez nekem nagyon nem tét- védelemben. Márpedig jelen szett s megmondtam neki: és jövő szétválaszthatatlan. keresztek ide, csomók oda, ha Ez a mezőgazdasági munka nem indulnak meg azonnal rendje régtől fogva, hogy a az ekék, diszktillerek és tár- termést még le sem takarítot­ták, én közgyűlés elé viszem tűk a földről, máris a jövő az ügyet. Erre ő megsértő- esztendő gazdagabb termésé- dött.” nek ágyát vetjük meg. A gé­Ebben a kis történetben az pest tett nagyüzemi gazdálko- a megnyerő, hogy abban a dás pedig, amint azt a példá- szövetkezetben, amelynek a ban szereplő tsz-tagok, de raj­szóban levő idős tsz-tag is tűk kiírni nagyon sokan jól gazdája, nemcsak a közgyű- tudják, még sokkal előrébb lésnek van meg a megillető hozta az előkészítés idejét. tekintélye, nemcsak a tsz-ta- Ma már a nagyüzemi gaz­gok véleménye, vagyis a tsz- dálkodás agrotechnikájának demokrácia érvényesül jelen- egyik alaptétele, hogy az tőségéhez mérten, hanem a aratás utáni azonnali mély­tagság is kezd új módon, művelés előnyös, mert a ta- nagyüzemi méretekben gon- pasztalatok szerint az ilyen dolkozni. Hiszen egy évtizede, korán végzett szántások mi­amikor még lóval és tehénnel nősége mindig jobb. mint a is szántogattak a nógrádi fal- későbbre hagyott szántásoké, vak egyéni parcelláin, az én hiszen a hetekig szántatlanul újdonsült tsz-tag ismerősöm- hagyott tarló annyira kiszá- r.ek is aligha jutott volna az rád, hogy később már nincs eszébe, hogy eke elé fogja a az az eszköz, amely feltörhet- jószágot a legnagyobb nyári né. hőségben. S lám, most Az .g iíö2ásmert dolog, hogy ez az idős nógrádi ember egy- ahol arra lehetőségük van, szeriben a nagyüzemi modsze- nagy0n jói teszik, ha nemcsak rek apostola lett, nyilván az ösziek:, hanem a tavaszi sokezer más tarsavai együtt. növények alá is elvégzik a Hogy miért annyira szív- mélyszántást. Bár errevonat- ugye anyan szántás? Erre is kozóan még heiyenként mu- megvalaszolt: „Nem vagyok némi bizonytalanság en egy önzetlen ember, mert s akadnak fsz-tagok, akik ag- a sajat zsebevek senki sem gódnak amiatt, hogy vajon ellensege. Megtanultam en kifizetődik-e „az a sok mély- azt, hogy a nyári szántástól, különösen a mélyszántástól nagyobb lesz a termés, na­gyobb a jövedelem.’’ Befejezte az aratást a s szántás”. Különösen ott kérdés ez, ahol kevés még a szövet­kezetben a gép és a mély­szántást a gépállomások trak Ugyanazon a napon, ami- toraj £s ek£j végzik. Legutóbb kor az idős tsz-tag kifejtette előttem véleményét, a becskei az egyik községben, amint ép­pen távozni készültem a szö­hatarban a Berceli Gepallo- vetkezet portájáról, mellém más egy fiatal traktorosával, szegődött egy aggódó tekinte- Blasko Pallal találkoztam. A ^ félszegnek tűnő parasztem- lanctalpas traktor mögött a és nagyon óvatosan, nagy, negyvasu lengyel eke szjnte kerülgetve a kérdést, alatt görnyedt es szer *lte le- azt firtatta> hogy „nem tol-e fele a tompara kopott vasa- velük a tsz-vezetőség”, ami- kat. „Fel napot szántottam kor annyira erőlteti a mély- veluk’ - mondia -, „maris szántást. Mert _ mintelmond- vasakat kell cserélni. Olyan ta ö attól tart> hogy ez a szaraz es kémény ez a borsa- közös vagyon herdálása. Fél- fold, hogy eszi a vasat. De revonultunk leültünk; szá­szaidon! kell, mert a szövet- molgattunk s úgy találtuk, kezeinek szántót és sürgetik h ha csak ötven kilóval a munkát”. Mindkét példa elevenen k^nti akkor már nem volt igazolja, hogy a tsz-tagok hiábavaló a mélyszántás. Már­jobb termést érnek el holdan­szakmai fejlettsege es ontu- pedjg a nyári mélyszántás az data egyre gyarapszik, a ko- eddtgj gyakorlati tapasztala- zösségek novekvo felelősség- tok szerjnt ennél jóval job- erzettel kísérik figyelemmel a kan megnöveli a terméshoza- kózos földön folyo gazdalko- nlot dást, S minthogy napjainkban .... a mezőgazdaság egyik legfon- ,. tehat a nyári szan­tosabb, legidőszerűbb feladata fások sürgetése es helyes a a nvári szántás, hát ezt sür- munkák meggyorsítása Ez pétik. S ennek feltételeként mar nemcsak egyes tsz-tagok, gyorsítják meg a kombájn ez valamennyiünk ugye. Ép- után a szalmalehúzást, a ké- P«1 ezert fordulunk a tóz-ek- zikaszák és az aratógépek bez es gépállomásokhoz, hogy után pedig a behordást, csép- minJel tobb helyen> aho1 csa* mod van erre, szervezzenek Természetesen elkendőznénk ketlös. műszakot. Kérjük a a valóságot, ha a példaként tanács es a járási ta­említett felelősségérzetet, hoz- nacsok szakembereit, hogy záértést általánosítanánk s azt szakszerű felvilágosításul, s am es a rétsági járás Még mindig lassan halad a talajmunka A múlt héten szombaton a salgótarjáni és a rétsági járás bejelentette, hogy a zab kivé­telével — amely mindkét já­rásban alig 150—150 hold — befejezték az aratást. Vasárnap estig a megye tér m elősző v etkezetei ben valamivel több, mint 90 százalékos az aratás ered­ménye. A pásztói és a balassagyarma­ti járásbein hátra van még két-kétezer, a szécsényi járás­ban pedig 1800 hold gabona aratása. Ha ezen a héten az esős idő nem hátráltatja a munkákat, számítások szerint augusztus 1-re, illetve 2-re az egész megyében befejezik az aratást a termelőszövetkeze­tek. Egyre jobban haladnak a cséplési munkák is. Eddig csaknem 15 ezer holdról csé­pelték el a gabonát, a kom­bájnok, illetve a cséplőgépek. A cséplés gyorsabb üteme még csak ezen a héten kezdő­dik el. Az aratási munkák befeje­zését nem mindenütt követi a tarlóhántás, illetve a nyári mélyszántás. A megye terme­lőszövetkezeteiben vasárnap estig csaknem 3 300 holdon vé­geztek tarlóhántást, 4 200 holdon pedig mélyszán­tást. Jelentősebb előrehaladásról csak akkor beszélhetünk, ha tovább szaporítják a kettős műszakok számát, illetve mi­nél több, az aratást befejező gépet átalakítanak a talaj­munkákra. A Nógrád megyei Pártbizottság felhívása az építőipar dolgozóihoz Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Az ipari termelés területén a tél okoz­ta kiesést szinte valamennyi üzemben pó­tolták. Bányászok, vasasok, építőanyag­ipari munkások teljesíttették, vagy túltel­jesítették első félévi tervüket. Az építőiparban az első félév során nem sikerült a kiesést pótolni, sőt az első negyed­évi adósság a második negyedévben még to- ■vább növekedett. Az építőiparban az éves terv lemaradást így a második félév során kell teljesíteni, s ezért a következő hónapok munkáján nagyon sok múlik. Az építőipar tevékenysége ezévben lénye­gesen nagyobb jelentőségű, mert a lemara­dás egyben azt is jelenti, hogy elhúzódnak az ipari és mezőgazdasági épületek átadásai, meglassul a lakásépítkezés, nem fejlődik kellően az egészségügyi, kulturális, kommu­nális jellegű építkezés. Mindez közvetve ki­hat az egész népgazdaság fejlődésére, végső fokon az életszínvonal további emeléséhez szükséges eszközök megteremtésére. Az építőipar munkásaira, műszaki dol­gozóira ezért 1963. második felében nagy felelőség hárul, nagyon nagy munka_ vár, hogy a lemaradást behozzák, teljesítsük ez évi tervkötelezettségeinket. A Megyei Bizottság bízik az építőipar munkásaiban, vezetőiben, kéri, hogy kövesse­nek el mindent a lemaradás megszüntetése érdekében. Mindenekelőtt az építőipar irányítóihoz, műszaki vezetőihez fordulunk, mert egyéb feltételek biztosítása mellett, hozzáállásukon múlik elsősorban a terv teljesítése. A mun­kaszervezés, az állás és veszteségidők csök­kentése, a gépek jobb kihasználása, az anyag- ellátás, anyagszállítás zavartalan biztosítá­sa területén sok a teendő. Ha ezeket a feltételeket a műszaki vezetők job­ban biztosítják, nagyfokú támogatást kap­nak a munkások túlnyomó többsége részé­ről a munkafegyelem megszilárdításában, a munkaverseny kibontakozásával időre és ha­táridő előtt készülnek el épületeink. Nagyon sok múlik az építésvezetőkön, művezetőkön, munkahelyi középkádereken, hogy a jobb és szorgosabb munkához a feltéte­leket kellően teremtsék meg. Ezért arra kérjük az építőipar műszaki vezetőit, irányítóit, hogy többéves tapaszta­lataik teljes hasznosításával legjobb szaktu­dásuk és szervezőképességük latbavetésével a fejlettebb építésszervezés bevezetésével, átgondolt műszaki intézkedésekkel, a minő­ségi munka, a technológiai sorrend követel­ményeinek betartásával vezessék és irányít­sák az építkezéseket. Munkájukban támasz­kodjanak a szocialista brigádokra, hallgassák meg és hasznosítsák a munkások helyes ja­vaslatait, magyarázzák meg a dolgozóknak az építőipar előtt álló feladatokat. Meggyőződé­sünk, hogy minden becsületes munkás egyet­ért célkt dzései nkkel, ha tudja, hogy mit miért kell feltétlenül megépíteni. Az építőiparban dolgozó kommunisták példamutatásukkal érjék el, hogy az építő­ipar dolgozói a fél okozta kényszerpihenő miatti kiesést serényebb munkával pótolják. Az építőipar kommunistái. KISZ fiatal­jai, szakszervezeti aktivistái legyenek szer­vezői e nagy feladat teljesítésének, folytas­sanak meggyőző felvilágosító munkát a mun­kahelyeken, szállásokon a terv maradékta­lan teljesítése érdekében. Az építőipari munkások forradalmi tra­díciója, a szocializmus építésében való helyt­állása azt a meggyőződést támassza alá, hogy mint a korábbi években, úgy most is becsületes munkával, odaadással, a fegye­lem megszilárdításával teljesíteni tudjuk fe­ladatainkat. Lakásépítési tervünket az el­múlt években mindig túlteljesítettük. Az Acélárugyár hideghengerműi rekonstrukció­nál példás és jó minőségű munkával az épí­tők nagy tekintélyre tettek szert. Mindenki elismerte a múltévi szállodaépítés gyorsasá­gát, szervezettségét. Bízunk abba. hogyha a munkafeltételek biztosítottak lesznek az ácsokon, kőműveseken, vasbetonszerelőkön, a szakipari munkásokon nem fog múlni a ter­vek teljesítése. Már most is igen sok brigád tett fel­ajánlást a második félévi feladataik sikeres, időelőtti teljesítésére. Meggyőződésünk, hogy ezek a vállalások teljesülnek, s az élenjá­rókhoz újabb és újabb brigádok fognak csat­lakozni. A kormány a tél okozta kiesés kihatá­sát nagyrészt magára vállalta. Egy sor intéz­kedésével kedvező feltételeket teremtett a ter­vek teljesítéséhez. Most már rajtunk a sor. hogy a meglevő létszámhiány ellenére mara­déktalanul teljesítsük kötelezettségeinket. A megyei pártbizottság egyben felkér va­lamennyi munkást, akik az építőipar tevé­kenységében közreműködnek — az építő- anyagínar dolgozóit, a szállítókat, az alvál­lalkozók munkásait — hogy jobb munká­jukkal segítsék elő az építőipar tervének tel­jesítését. Kérj a tervezőket. beruházókat, hogy szorosabb együttműködésükkel, kötele­zettségeik maradéktalan teljesítésével ked­vező feltételeket teremtsenek az építőipar számára. Mcsvénk munkásosztálya mindenkor becsülettel eleget tett a szocializmus építé­sében ráháruló feladatoknak. Meggyőződé­sünk. hogv ezúttal Is így lesz és év végén jelenthetiiik pártunknak, dolgozó népünknek hogy építésünket a zord tél ugyan vissza­vetette. tie a magyar munkássztály áldoza­tos munkája eredményeként terveink telje­sítésében nem gátolhatta meg. Az építőinar valamennyi dolgozójának a nagyszerű feladatok teljesítésében a me- *gvei pártbizottság .jó munkát, erőt, s egész­séget kivan, MSZMP Nógrád Mattéi Pártbizottság» Salgótarján. 1963. július 29. Zöld utat az építkezésnek Ülésezett a megyei pártbizottság Mi teszi különösen fontos­sá, izgalmassá az MSZMP megyei bizottságának hétfői kibővített ülését? Napirend­jére a megye építőipari mun­kájának helyzetét ,a tél és egyéb tényezők okozta elma­radás pótlását tűzte. Aligha van ma a megyében gondol­kozó ember — falun vagy városban —, akit közvetve vagy közvetlenül ne érínte­Készülődés a télre Vasárnapi műszakon a ('serháti Erdőgazdaságban Az országban nagy gondot fordítanak a téli felkészülés­re, nehogy hiány legyen tü­zelőanyagban. Ebből a nagy munkából példásan kiveszik részüket a Cserháti Állami Erdőgazdaság dolgozói is. A hétköznapi szállítási nehézsé­gek, gépkocsihiány miatt va­sárnap is dolgoznak, hegy tel­jesíthessék a tüzifáellátási kö­telezettségüket. Két hónapja minden vasárnap tűzifával megrakott vagonok hagyják el a vasúti rakodókat. Míg júniusban összesen csak 1 268 tonna tűzifát továbbítottak vasárnaponként, július 7 -én 1 009, 15-én 1137, 21-én pe­dig 753 tonna tűzifát szállí­tottak, illetve egy részét vago­nokba rakták. Az elmúlt vasárnap is — ez már a hetedik munkával töl­tött hétvége — minden erdé­szetből szállította a tűzifát a 2. számú valamint az 1. sz. Autóközlekedési Vállalat csaknem 70 gépkocsija és az erdőgazdaság 2 Szuper Zetor- ja. Az erdőgazdaság legna­gyobb rakodóján, a baglyasi vasúti rakodón már reggel fél kilencre négy vagont meg­raktak tűzifával a dolgozóké Egymásután érkeznek a gép­kocsik az inászói, a salgótar­jáni és a zagyvapálfalvi er­dészet ■ rakodóiról. Lauren- csik Pista bácsi ,a rakodó ve­zetője alig győzi az irányí­tást. Fél tíz körül kiderül, hogy nem lesz elég 10 va­állítanánk. hogy minden a maga rendjén halad, minde­nütt szántanak a gépek, hántják a tarlót, vagy mélyen megforgatják a talajt. Sajnos, még ott sem mindenütt fordí­tanak minden erőfeszítést a szántások, talajmunkák vég­zésére, ahol egyébként elmé­ha kell, gépátcsoportosítással, vagy váltótraktorosok biztosí­tásával segítsék a nyári szán­tások mielőbbi elvégzését. De elsősorban termelőszövetkeze­teink tagjaihoz fordulunk, hogy legalább úgy viseljék szívükön a nyári mélyszántás ügyét, mint a cikkünk bevé­telben’ nagyon tisztán látják ütőjében szereplő idős pa­a nyá ' szántás előnyeit és ki- rasztember. merítő kiselőadást képesek. Lakos György Nagy munkában a Cserháti Erúűgandaság adminisztratív és műszaki dolgozói, akik társadalmi munkában vállalták a vasárnapi műszakot. gon. Gyors intézkedés Sal­gótarján külső állomáson. Félóra sem telik el, már meg­érkezik újabb öt vagon. Egész vonatot állítanak össze a ra­kodó munkásai. Éppen indu­lunk, mikor újabb gépkocsik érkeznek, — a 2. sz. AKÖV külön brigádja. A személy- gépkocsik vezetői, szerelők vasárnaponként a tűzifa fu­varozásban segítenek. Sajnos a vállalat még így sem tud elegendő gépkocsit biztosíta­ni. A gyarmati TÜZÉP-telep olyan forgalmas, hogy külön közlekedési rendőr kellene. Gyorsan, egymásután érkez­nek a megterhelt gépkocsik. Itt Tóth Józsi bácsi kerület­vezető erdész irányítja a „forgalmat”. Torda János, a telep mázsamestere alig győ­zi mérni a szállítmányokat. Tizenegy óráig 45 kicsirako­mány érkezett a telepre. Ha­talmas hegyekben áll a tűzi­fa az udvaron. A harmciilik negyedévben 730 tonna tűzi­fát kell szállítani ide az er­dőgazdaságnak. Ha beszámít­juk ezt a vasárnapi szállítási is, már kevés az adósság. ) Ezen a vasárnapon rekordot döntöttek meg a Cserháti Er­dőgazdaságnál. Csaknem 1 5 00 tonna tűzifát szállítottak el az erdei rakodókról. Nagysze­rűen dolgoztak az erdőgaz­daságiak, a gépkocsivezetők. S míg az erdőgazdaság a ter­vét nem teljesíti, maradékta­lanul, vállalják a vasárnapi műszakokat, P. A. ne a Nógrádban folyó hatal­mas arányú éoí*ő tevékenység s ne érdeklődne — még ak­kor is. ha nem dolgozója valamelyik építőipari válla­latnak — e munka problé­mái iránt. Hogv a párt me­gyei végrehajtó bizottsága szükségesnek találta a megyei bizottság elé tárni az építő­ipari tevékenység helyzetét, ennek több oka van. A vég­rehajtó bizottság nevében be­számoló Jedlicska Gyula elv­társ ,az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának titkára hangoztatta: A tél okozta ká­rokat az ipar nagyrészt pó­tolta. Az építőipar viszont — országosan is. de megyénkben különösen — elmaradt ter­vének teljesítésétől. Kormá­nyunk a tél okozta kiesés mielőbbi pótlására, egy sor intézkedéssel megteremtette a. feltételeket. Sajnos, az épí­tőiparban, az első félévben tett intézekdések nem hozták meg a várt eredményekéi. Ez követeli, hogy az építő­ipar második féléves felada­tait, még annak elején a megyei pártbizottság alaposan megtárgyalja, s határozatá­val mozgósítsa az építőipari munkásokat, műszaki és gaz­dasági vezetőket. Ugyanennek a kérdésnek egy másik vonatkozására hív­ta föl a figyelmet már a vita során Havas Péter elvtárs, a megyei bizottság oszályve- zetője: — Az építőipar idei feladatainak végrehajtását — kis túlzással — valamennyi elkövetkező feladatunk kö­vetkező láncszemének tekint­hetjük. Nemcsak az' építő­ipari vállalatot sújtja, ha nem teljesíti tervét nemcsak a népgazdaság károsodik ezzel. Bármerre nézünk — akár a megyei kultúrházat, akár a sajtószékházat, akár a kór­házat, az üzemi építkezéseket, vesszük — a puszta és ko­rántsem teljes fölsorolás is érzékelteti, mennyi minden függ az építők munkájától. Végül Jakab Sándor elvtárs (folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom