Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)

1963-07-27 / 60. szám

—:—s————------­NÓGRÁDI NÉPÜJSAC 1963. július 27. Miért iiütalok ci házéssságrcs? Illetékesek véleménye a korán kötött házasságról Valamikor vénlánynak szá­mították azt a nagylányt, akinek 18 éves korára nem kötötték be a fejét. Mielőbb férjhezadni, mondhatnám .el­adni a nagylányt, ez ösztö­kélte a lányos mamáKat. rnek. Az anya még nem volt elég fejlett Általában sok a koraszülött, az. utóbbi időben és a leg­több fiatalon férjhezment anyától született. Én igazán nem tehetek semmit, ha je­Sokszor a fiatalt meg sem lentkezik nálam két fiatal, papírt lobogtatva és arra hi­vatkozik, három hónapja is­merik már egymást, megvan a papjír is, adjam össze őket. Az A véleményem, sokszor a szülők felelőtlensége is erő­szakolja a házasságot. Akad egy-kettő, aki szépen él, de a többségnél nem sikerül a korán kötött házasság. S ag­godalmam az utódokért úgy érzem, nem alaptalan. (Na­gyon kellene egy törvény, amely szabályozná a házas­ságkötések időpontját. kérdezték, nélküle döntöttek, az ő érdekében, • — mondot­ták,' s egyetlen szempont jött csak számításba, növelni „a vagyont. Örökségként maradt még ránk e káros szemlélet- , bői, vannak ma is még lá­nyos mamák, akik lányuk jö­vőjét úgy vélik megalapozni, ha mielőbb férjhez adják. Pedig a korai házasság ká­ros a testi és szellemi fejlő­désre egyaránt, s nem utol­sósorban az utódok életegész­ségét is veszélyezteti. Akad­hat elvétve ■ olyan eset. ami­kor; a férjhezmenés 18 éven adui is előnyére válik a lány­nak. De a párválasztás bo­nyolult dolog és ebben a korban egyáltalán nem ^iz- tos, hogy egy életre. szólóan tud. dönteni a kiskorú. Meg­képeztük az ügyben legiiie- tékesebbíket; a 'gyámügyest, aki a házassági engedélyt ki­adja, az anyakönyvvezetőt, aki a fiatalokat a közös úton el­indítja, s a válóperes bírót, aki nem egy esetben pontot tesz 'egy meggondolatlan há­zasság végére, hogyan véleke­dik a kiskorúak házasságáról? GANTNER JAXOSNÉ gyámügyi előadó:. — Nagyon egészségtelen­nek tartom a tizennyolc éven aluliak házasságát. Szinte szenvedés a számomra, hogy megvan kötve a kezem, álta­lában ki kell, hogy adjam az • engedélyt, vagy ha elutasí­tom, a felsőbb szerv legtöbb­ször úgyis engedélyezi,- Pedig tudom, gondolkodásmódjuk még felelőtlen, anyagi jólé­tük megalapozatlan <js ?$ak titka esetben vezet ez tar­tósan boldog házassághoz. Tudomásom van róla, . hogy készül egy törvény, mely majd szabályozza az enge­dély kiadását. Tudomásom szerint az új gyámügyi uta­sítás szerint 16 éven alul csak minisztériumi engedél­lyel köthető meg a házasság. 1962. decemberében egy 17 éves nagybátonyi lány házas­ságát engedélyeztem. 1963? márciusában már különvál- tan éltek és májusban válás­ra került sor. Szomorúbb mindennél, hogy útban van a gyerek is. De van olyan 22 eves asszony, itt a tarjáni já­rásban akinek már öt gyer­meke van1 ötévi házasságából, s férje most hagyta el. Olyan „élményeim” is vannak, hogy három hónapog 1 belül ugyan­az a lányos mama j a máso­dik vőlegel ' • akarta hoz­záadni a lányát, miután az elsőt mi elutasítottuk. Meg­gondolatlanok a gyermekek és felelőtlenek a szülők is égyi-egy . il.ynn esetben. A múlt évben 117 kérelemből PR. PArP EDIT. válóperes bíró: Mint válóperes bíró, ma­gam is sokat- foglalkoztam x' fiatalkorúak házasságkötésé­nek problémájával. A tör­vény szerint a 18. életévét be nem töltött személyt tartjuk fiatalkorúnak. ’ A valóságban azonban fizikum, gondolko­dásmód, életfelfogás szem­pontjából ide számítanám a 20 éven aluliakat is. Volt olyan bontóperem, ahol a fe­leség 15, a: férj 19 éves volt a házasság megkötésekor és a válóper alkalmával még nem töltötte be 18. évét az asszony. M g gyerekek a . zasfelek, de már egy elrontott házasság van mögöttük. Nem volt meg bennük a felelősség- tudat és önfegyelem. mely alapja egy házasságnak és bár szerették egymást, elrontották egv időre az életükte. s tönk­retették házasságukat. — Vagy a másik eset: 16 éves lány és 20 éves fiú köt házasságot. Két éven belül két gyermek születik. A há­zasságot a férj házastársi hű­ségét sértő magatartása miatt felbontjuk,' a két gyerek az anyánál marad, aki még nem alkalmas gyermekek ne^lé- séfe. Most kellene élnie, ta­nulnia, és szórakoznia és a gyermekek gondozása miatt erre már "nem igen van lehe­tősége. Gyakori a házasság- kötés fiatal korban és sajnos majdnem olyan gyakori a válás is. Hogy lehetne ezt megaka­dályozni? ' Véleményem sze­rint a gyámhatóságnak csak legritkábban és a legindokol­tabb esetben szabadna enge­délyt adnia a' fiatalkorúak házasságához. De ilyen eset­ben is • bizonyos határidőt kellene szabni a bejelentéstől a házasság megkötéséig, il­letve a kérelem megadásáig. A törvény — nagyon helye­sen — határidőt Jszab a há­zasság felbontásánál, ■ az1 első tárgyalás után csak 50 nap elmúltával szabad folytatni az eljárást.'Nem lehetne így megszigorítani és határidő­höz kötni a házasságokat, legalábbis a fiatalkorúak ece­tében? Valamennyien fog­junk Össze és neveljük rá ' a fiatalokat, hogy a házasság- kötéssel nyugodtan várjanak, nagykorúságuk eléréséig. Ta­nuljanak. szórakozzanak, mű­velődjenek és élvezzék fia­talságukat. Készüljenek fel anyagilag és lelkileg is, hogy megfontoltan, felelősségtelje­sen válasszák majd ki élet­társukat, hogy valóban élet­re szóló kölcsönös szere tétén és megbecsülésen alapuló házasságot köthessenek. • Ujlaky Mária (Kinka László felvétele) Agyához varázsolták a nagyvilágot De dolgozni szeretne ö is. Ha erezhetné. ,hogy akármi­lyen kevéssel is, dé hozzájá­rul a megélhetéshez! Fordí­tói munkát kér, vagy vala­Síjreglehetősen későn, más- fél éves korában kezd járni. A féltő anyai szem azonnal észreveszi, hogy más­ként . megy mint a többi ko­rabeli gyermek. Valahogy túl , mi másolást, esetleg segíthet bizonytalan, düllöngélö a já- • ne gyengébb tanulókat. S rtij- rása. Sokszor esik. és leg- zolja a betűivel másik nagy többször hanyatvágódva. És kérését, nagyon szeretne egy nem csökkennek a napok mű- televíziót. Ezzel ágyához va­lósával. inkább szaporodnak', rázsolódpa a nagyvilág, /Szo- ezek cf balesetek. Nem job- morú élete erezhetné ,hogy ban fejlődik, hanem napról- tagja ő is ennek a társada- napra rosszabb lábainak ál- ;omrjaíc lapota Elviszik az orvoshoz. Az eredmény nem biztató, de utalja máris kórházba az nr- vos.'Két het&ite ui^zi az anya magatehetetlen fiát a bomba- záporos Budapestre. S egy­szer az orvos szeméből ki­olvassa a'szomorú valóságot: nincsen segítség, lassan pusz­tulnak sorvadnak izmai. szert a háború után új- ■Ls-ra és újra megpróbál­koznak. Juhász Lacikával szemben tehetetlen az orvosiu­töb' seg: ál. 4áé bar Mé nyszer monr* hatok r rerr i.yel válom lll-et engedélyeztünk. A leg- domány. Megjár egy pár kór öbb amit tehetek, egy kicsit j házat, s aztán 1954 óta itt ül _ hívni a ' bürokráci- ; bent, a fehérfalú házban, ül a különböző papírok kiL cíűJc naphosszat, hiszen jár­ni húzni, halasztani az . ni nem tud! és gondolkodik. hogy legyen jdejflfc lob -'Egyetlen vigasza, öröme :az megfontolni a . dolgot, olvasás művelődés. A íégjob- csak aflnyit ! bak közé kerül a József At- bizalommal és ' tila clvdéőmozgalomban. ' S készülő ágyának bilincsei sem teszik , rabbá, sät elkeseredetté sem. ■Életkedvvel veszi - kezébe a szótárt, hogy nyelveket t a- nuljori. Először oroszt, aztán németet. Levelezőpartner cí­meket kér, s ezzel újabb Szenvedély szépíti életét,'a<jy szovjet fiú és kislány küldi már a, válaszleveleket. ■ A nagyvilágról azonban nem­csak hällani, olvasni is sze­retne. ivrein múlik egy hónap, ’ s népes küldöttség ko­pogtat az ajtón. Retten hoz­zák a hatalmas ládát, benne a televíziót, a KISZ bizottság ajándékát. Fodor Pali, a GELKA tarjáni szerelője fel­teszi az antennát is. Juhász Laci szivében forró öröm­hullám szaporázza a dobba­násokat. A kamerák segítsé­gével beutazhatja az országot és a nagyvilágot ö is. ta* a másik kérés, a sok- ^ kai rwoyobb még telje­sítetlen. Segítsünk ebben var lamennyien emberek. Hivata­lok, művelődési szervek mi­lyen m,unkát tudnának adni ennek a huszonhétévé s 1iu- nak? V. M. A Nagyember E k vidéki városkában úgynevezett továbbképző tan­folyam utolsó estje zajlik ép­pen. A színi és táncbemuta­tóknak már vége, éppen a ki­mit tud van soron. Hogy a ki mit tud-ra oktatni kell hiva­tásos népművelőket, az egy kicsit fura, mert köztudomá­sú, hogy a ki mit tud országa vagyunk és még egy három­hónapos csecsemő is meg tud válaszolni olyan kérdésre, te­szem azt huszonkét X, mínusz Y a nyolcadikon, szorozva Z- vel, per hat XY.per két Z, szorozva X plusz Y. szorozva JOBBÁGY KÁROLY: gyámügyi utasítást. P.\r \7$ SANDORVf anvaköny vvezető: — Nemcsak a fiatalokat adom ossz", a szülé&ndő és meghalt gyermekeket is én anyakönyvezem. így nem egyszer figyelemmel, tudom kisérm egv-egy .fiatal pér családi eseményét. Sajnos szomorú tapasztalataim nak. Ügy vettem knrp: —' tehát 18 van- észre. a éven aluli — házasságkötésnek az utó­dokra sincs . jó hatása. — Éup ma anyakönyvez­tem cév ma születeti apró­ságot. v' '■■■ ■ házasság gyü­mölcse a 2 kilogrammos gyér- * 1D Vzrii ~sem mer ötletében Damjkor a ; KISZ Köz- pertj BiSQttságáfyóz címezi le­velét. A sorokban benne ég eddig elfotytoít minden ke­serűsége. Ör a helyhez kötött beteg ,soserp tnnheti át faluja, Szurdokpüspöki küszöbét. Szülei szegények hiszen édes- nvvja nem mozdul lm ‘ mel- lölle. így csak apja dolgozik "á és testvéreire. HÓ ÉS NAP Magvető Kiadó 1963. 202 oldal Jobbágy Károly, megyénk kötetét, is, amellyel hat évi szülötte,; József Attila díjas szünet után 1962-ben jelentke- költőnk, ahhoz a nemzedék- zett ,."Hó és Nap” címmel. A hez tartozik, amelyen alapo- kötet sikerére jellemző, s ez- san kipróbálta szigorát a XX. zel nem sok mai költőnk di- szazad második negyedének csekedhet. hogy ebben az minden vihara és változása, esztendőben második kiadást fíokonszenves költészete eddi- ért meg. Már a kötet címe g; termésének (első verse js kifejezi aZ ellentétek örök 1939-ben jelent meg, önálló összekapcsolódását, a forrósá- köt cl tel 1955-ben Feltámadás, got, amely oly sokszor átjár- 1956-ban Hajnali viadal cím- ja a költőt és azt a jeges kö­méi jelentkezett) a nép ügye zönyt, f amely néha körül ve- íránti hűség, az emberi hala- szi,\,a fényt, ami rám hull s das önzetlen szolgálata, az a sötétséget, aminek időnkint élet szépségei felé való mo- „eki. kell vágni.” ho kitárulkozás minden rossz- Hovatartozását ebben a kö- “ÜÄugÄ tétben legszebben la „Hajnali .részegség egy józan korban” című . versében mutatja meg, tészet értelmét veszti — mond­ja, — ha csak az író szivét melégíti, ha míg azt hiszi, „hogy lángot adott”, mások azt jéghidegnek érzik. „Min-j tíenbői új kell a kor emberé­nek. .. a versből is!”, de a modernség ' nem eredményez^ heti azt, hogy a nép az értet­lenség keserűségével vádol­hassa a költőt: „belőlem rob­bant a világra, de nem nekem beszélt.” i amikor az ébredő Pest iegy- szerű, munkába induló em­beri láttán így ír: „S most jöttem rá a férfikorba érve, hogy lassan, lassan bizony negyven éve, ezen a földön, hol éltem s szerettek, hol annyit vívtam s annyiszor botoltam, Ars poeticájánitk ezek az ilyen hajnali álmos ismérvei jellemzik legújabb embereknek \ a vendége voltam.” A mohó valóságszomj, a szeretet és szépségek keresé­se, a dolgozókkal való test­vériesülés vezetik tollát ha a Salgótarjáni Üveggyárról, vagy utazásai során a mongol pusztaságok végtelenségéről, a pekingi buddhista templomok furcsa csodáiról. Bécs, Linz történelmi emlékeiről, len­gyelországi, krakkói láto­másairól, Prága szépségeiről, vagy akár saját életének sok­féle öröméről, búsító szomo­rúságairól dalol. Az emberi sorsok fáradha­tatlan kutatója. „Többet aka­rok tudni én (rólatok, mint mit magatok) őszintén elmon­dani tudtok” — mondja • A kritika megállapította, hogy Jobbágy Károly legújabb kötetében a megvalósítás sokszor alul marad a költői szándékkal szemben. Ha ez néhány verse esetében igaz is, az olvasó gyönyörűséggel la­pozhatja a kötő'ízléses kiállí­tású kötetét és várakozással tekinthet pályája további ívére, amely felfelé mutat. Csukly László X plusz Y. per Z mínusz Y, az egész a negyediken, mínusz Z, per Y, i mínusz X. aztán feldobják fehér, leesik sárga — mi az? De tény, hogy a játékvezető az oktatói céllal sürög-íorog a sorbaültetett népművelők körül. Szóval félkörben ülve vagy egy tucat népművelő, és most nagy embereket kell megne­vezniük úgy, hogy a sorban következőnek meg kell ismé­telni egymás után, tévesztés nélkül azokat a neveket is, amelyeket előtte mondtak. Aki a legtovább bírja, az az első. A játékvezető, az indí­tás előtt még egyszer a lel­kűkre köti: — De igazán nagy emberek legyenek! Aztán kezdődik a játék. Pe­tőfi,! Arany, Liszt, Radnótk József. Valakinek később Ady is az eszébe jut. De ha­marosan a nagy emberek kö­zé jut Ruttkai, Gábor, Honti, meg később Sándor, Tichi, Albert. Göföcs az egész fut- ball-xálogatott, végül Resze­gj II. És elérkezett a döntő pillanat: a játékosok kif9gy- nak a nagy emberekből. De nem! Néhány másodperces fe­szült várakozás után az egyik játékos a zsűriben he­lyet foglaló osztályvezetőre pillant. Megvan! — csap a homlokára. — Burbulya elv­társi A játékvezetőnek a szeme sem rebben. Miért is rebbent volna most, ha Részegi II-nél meg sem nyikkant. A versenyt természetesen az nyerte, akinek az osztályve­zető neve az utolsó pillanat­ban eszébe jutott A díjkiosz­tás után vetélytársai odamen­tek gratulálni a győzteshez A jókívánságokból előkandi­kált jóadag irigység: „A fene egye meg, miért nem nekem jutott előbb az eszembe!” És vajon nem jogos-e az irigység? Képzeljék csak mi­csoda jövő vár erre az em­berre. aki a főnökét Arany. Petőfi. Göröcs, Tichy és Re­szegi II. nevével együtt em­legette a Nagyemberek között. Cs. G, /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom