Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)

1963-07-24 / 59. szám

I 1963. július 24. NÖGRÄ DI NÉPÚJSÁG 5 IVysiri talaj ni ii ii kitk A tavalyi tapasztalatok bi­zonyítják, hogy a mélyszán­tásba vetett kukorica jól bírta az aszályt és aránylag elfo­gadható termést adott. A jól megmunkált földeken az idén a gabona is jobb termést ígér, mint ahol a talajmunkára nem fordítottak kellő gondot. Most ,-t.nyári talajmunkákra kedve­zőbbek a lehetőségek, az adottságok, mint a korábbi években bármikor. Gépesíté­sünk a talajmüvelés terén ha­ladt legjobban előre, s így a mezőgazdaság rendelkezésére álló gépi erő sokkal nagyobb, mint 2—3 esztendeje, vagy mint tavaly is volt. Tapasztalataink szerint a nyári talajmunkák alapja a jól szervezett gyors betakarí­tás. A talajművelés szempont­jából különös figyelmet érde­mel a tarlók tökéletes meg­tisztítása. Az idén úgy kell megszervezni a kombájnok munkáját, hogy a szalmát az aratással egyidőben takarít­sák le a tábláról . és minde­nütt kazlazzák be. A szalmá­ra, amely az állatállomány alomszalma szükségletét biz­tosítja, nagy szükség van. Ahol nincs megszervezve a szalma lehúzása, hordá­sa, ott jóvátehetetlenül megkésnek a nyári talaj- munkák. A talajművelési munkák jó megszervezéséhez a gépek és eszközök elosztásához szüksé­ges a következő év vetéster­vének az összeállítása. A ve­téstervek alapján csoportosí­tani kell a munkát aszerint, hegy az őszi, vagy a tavaszi vetéseknek készítjük elő a ta­lajt. A vetésterv megjelöli azokat a területeket, amelye­ket évelő pillangósok után akarunk ősziekkel elvetni. Ezeket a területeket a máso­dik kaszálás után fel kell szántani, úgy,, , hogy a vetés előtt' lehetőleg ..tje kelljen mégsgyszeiV , ..szántani. Még mindig jelentős területen ve­tünk gabona után gabonát. Ezekre a területekre tarlónö­vényt ne vessünk. Aratás után a tarlót nyom­ban szántsuk meg és a tarló­maradványokat tökéletesen dolgozzuk be a talajba. Tár­csát, vagy diszktillert használ­ni erre a munkára nem cél­szerű. Szélsőséges, száraz idő­járás. vagy rendkívül kötött talajú területeken, ahol ebben az időszakban jó minőségű szántást végezni nem lehet, számításba jöhet a tárcsa, vagy diszktiller használata. Ugyancsak tárcsa, vagy diszk­tiller használata indokolt a gabona elővetemények tarló­jának elmunkálásához, akkor is, amikor a letakarítás és a vetés között rövid az idő és a szántások megülepedésére, valamint beérésére nincs le­hetőség. porok megrongálják. A lefo­lyó csapadék a talaj „humusz­ban gazdag” részét hordja le, Milyen típusú erőgéppel, milyen művelő eszközzel vég­zik el egy-egy gazdaságban a talajmunkát, azt a rendelke­zésre álló vonóerő szabja meg. Ott, ahol a vonóerő ma még kevés, a szántásokat elsősor­ban az őszi vetések alá vé­gezzék. A tarlóhántást pedig tárcsával vagy diszktillerrel tanácsos elvé?'—>i. A hol a vo­nóerőben nem szenvednek hiányt, ott a tarlóhántás helyett azonnal a nehéz szántógé­pekkel az ősziek vetésé­hez készítsék a talajt, és helyes, ha elvégzik a mélyszántást a tavaszi vetésű növények alá Is. Bármilyen eszközzel végezzük a talajmunkát, vele egyidejű­leg egy menetben feltétlenül nehéz gyűrűshengerrel tömö­ríteni kell a talajt. A néhány centiméteres tömörített talaj- téteg megakadályozza a talaj kiszáradását, megőrzi a ned­vesség készletét, és ezzel biz­tosítja a talaj beérését. A le nem zárt talaj épp oly káros a vízgazdálkodásra, mint a szánlatlan tarló. A feltört tarló további gondozásra szo­rul. Valahányszor nekizöldül, kultivátorral vagy tárcsásbo­ronával irtani kell a gyomo­kat, hogy azok el ne pazarol­ják a talajvíz és tápanyag­készletét. Hogy mindezekkel a mun­kákkal időben végezzünk, szükséges a kettős műszak megszervezése. Nyáron célszerű a kettős műszakot megszervezni, mert ilyenkor jobbak az éjszakai munka feltételei. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a nyári hónapokban, azonos típusú erőgépek telje­sítménye ugyanazokkal a gép­kezelőkkel, azonos idő alatt sokkal naevobb, mint októ­berben, novemberben. Nagyon fontos a gépek teljes kihasz­nálása is. Gondoskodni kell arról, hogy a nagy teljesítmé- r \ ű erőgépek most csak mély­szántást végezzenek. A jövő évi nagy termés egyik legbiztosabb alapja a hozamok növelésének, egyik legnagyobb tartaléka az idő­ben végzett jó minőségű ta- lcjmunka. A nyáron minél nagyobb területen végezzünk mélyszántást, mert az őszi be­takarítás és vetési csúcsmun­kák idején kevesebb erre a lehetőség. Ha most azonban jól szervezzük a munkát, el­érhető, hosv az esős, kedve­zőtlen időjárás és a téli fa­gyok beállta előtt szántatlan föld ne maradjon. Barlai Gábor Hol vannak a mozgóárusok? A nyári hőség elbágyasztja az embert és ha ráadásul kinn dol­gozik a határban jelentősen Ketsági Járási Tanács Mezőgaz­dasági Osztályvezetője panaszko­dott, hogy a járásban nem látni igénybe veszi a szervezetét, ener-V mozgóárusokat. Sem italokat, sem giáját. Ilyenkor jól esik az üveg sör, vagy valamilyen hűsítő ital. Es a legtöbbször bizony éppen ilyenkor a legnehezebb besze­rezni ezeket a „drága kincseket.” Ezekben a meleg napokban me- gyeszerte aratnak, folyik az egyik legfontosabb mezőgazdasági mun­ka. Az aratok, kombájnosok, aratógépesek és kézikaszások is megkívánják a hűsítő Italokat, a szalonnát, kolbászt, friss kenye­ret. Ez természetes. Árusok, moz­góboltok járják a határt, hogy mindenki kedve és óhaja sze­rint vásárolhasson. (Ügy, ahogy ezt a MÉSZÖV egyik vezetője elmondta egy korábbi nyilatko­zatában). Ez viszont nem egészen így van. Legutóbb Perec/. László a ennivalót nem tudnak vásárolni a földeken dolgozók. De még a ] boltok nyitvatartási ideje is any- ! nyira szerencsétlen, hogy éppen 1 az ebédidő idején tartanak zár­va minden községben az üzletek. Jgy aztán valóban lehetetlen bár­mit is beszerezni. Nagyon helyes a föld mű vessző vetkezetek kezdeményezése, mi­szerint kinn a munkahelyeken akarják ellátni ennivalóval és in­nivalóval. dohányáruval az ara­tókat, de az egy csöppet sem helyeselhető, hogy a kezdemé­nyezésből nem lesz valóság. Va­jon mit akarnak a rétsági járás földművesszővetkezetei? Ha vál­lalták ezt a szép feladatot ezt meg is kell oldaniuk. Szocialista brigádverseny a malmok kozott A Malomipari és Termény­forgalmi Vállalat balassagyar­mati, pásztói és szécsényi malmainak dolgozói között szocialista brigádverseny fo­lyik, amely igen nagy küz­delmet vált ki az egyes kol­lektívák dolgozóiból. A szo­cialista brigádverseny egyik legjelentősebb feltétele az energia megtakarítás. Az el­múlt hónapokban a balassa­gyarmati malom dolgozói tel­jesítették energia megtakarí­tási tervüket. A pásztóiaknál az elmúlt hónap végén Hor- nyák Kálmán főmolnár a dol­gozók segítségével a régi transzmissziós rendszert átállí­totta, illetve beszabályozta, s ezzel 2,1 kilowatt óra ener­giát takarítanak meg minden tonna termény őrlésénél. Újabb betétgyűjtési verseny kezdődött a községek között! Mint arról már korábban hírt adtunk, a megyei takaré­kossági bizottság 1963. április 11-én tartott értekezletén az elmúlt évben elért eredmé­nyek értékelésén kívül fog­lalkozott a takarékossági moz­galom továbbszélesítésével is. Ennek megvalósítása érdeké­ben 1963. évre vonatkozóan intézkedési tervet fogadott el és tett közzé. 1. A verseny 1963. július 1- től 1964. április 30-ig tart. Az értékelést a megyei takaré­kossági bizottság végzi és en­nek alapján tesz el" ' — ist a megyei tanács végrehajtó bizottságának a céljutalmak odaít'” ' "-c 1964. június 30-ig. 2. Értékelésre kerül az a község, amelyik a verseny­időszak alatt a községre le­bontott betétgyűjtési tervét a legnagyobb százalékban telje­síti. Ahol az egy betétkönyvre jutó átlagbetét eléri, vagy meghaladja az 1800 forintot. Ahol a családok legalább 90 százaléka betétkönyvvel ren­delkezik. Alapvető feltételként jön számításba, hogy a járás el­érje a takarékos járás szintet, ami azt jelenti, hogy a járás­ban élő családok legalább 95 százaléka betétkönyvvel ren­delkezik, és az egy betétkönyv­re jutó átlagbetét eléri, vagy meghaladja a 2000 forintot. Járásonként a feltételeknek legjobban megfelelt két köz­séget 15 000, illetve 10 000 fo­rint összegű jutalomban ré­szesítik. A verseny jutalmainak ősz- szegét, összesen 125 000 forin­tot a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága biztosította. üzemben van a mátranováki baromfinevelő Már megindult a munka Mátranovákon, a nagyüzemi baromfinevelőben. Az épület a hónap elején készült el, jó két hete megérkeztek Mátra- novákra a baromfiház első lakói is, tízezer csibe és 650 pulyka. Az eddigi nevelési eredmé­nyek igen jók a „húsgyár­ban”. Az állatok szépen ^a- rapodnak, s a gondozók hoz­záértését dicséri, hogy az el­hullás mindössze egy száza­lék. A tervek szerint a csibé­ket és a pulykákat augusztus végén, szeptember elején ér­tékesítik, 80—90 dekás súly­ban. ♦ **♦ «$* ♦$» ♦*« ♦♦♦ ♦*. Az aratás után azonnali mélyművelés agrotechnikailag azért előnyös, mert szárazság idején * a közvetlenül az aratás Után végzett mélyszántás rendszerint jó minőségű. A hetekig szántatlanul hagyott tarló annyira ki­szárad, hogy később már semmiféle eszközzel sem törhető fel. ezért meg kell várni a nyár­végi esőzéseket. Ez idő alatt a gyomnövények többször is magot hoznak és bőséges mag­termésükkel az elkövetkezen­dő évek gyomosodását fokoz­zák. A lejtős területeken pe­dig a kisTí—/)+ megken' -5-nvé­dett talp i felszínét a nyári zá­Jobbágyi Építőipari KTSZ felvesz azonnali belépéssel gyakorlattal rendelkező villanyszerelőt, bérezés termelés arányá­ban, valamint Ép. Ip. tech­nikust, fizetés megegyezés szerint. Az élmények még egészen frissek. Lehelletnyit sem ra­kódott rájuk a feledés szürke pora, hiszen még meséli, egy­re meséli a családnak, az is­merősöknek, a kíváncsi sze­mekkel köréje sereglő ér­deklődőknek: merre járt, mit látott a , csodálatosan szép Szovjetországban. Varga Lajosnét, a mihály- gergei termelőszövetkezet egyik legszorgalmasabb tag­ját, huszonhat társával, több­nyire Nógrád megye termelő- szövetkezeteiben dolgozó fér­fiakkal, s a szécsényi Ledecz- kinével együtt, néhány napja repítette haza a vonat, a munkával teli hétköznapok sűrűjébe. Jutalom volt számukra ez az út. A szorgalmas, jól vég­zett munka jutalma. A szö- vetekzet küldte őket. S Kiev monumentális, 4—7 emeletnyi magasságba szökő lakótömb­jei, Poltava szovhozának egy­re eredményesebb hétköznap­jai, Moszkva ősi építészeti remekei mind megannyi ked­ves, feledhetetlen emlékük marad. Érthető azonban, hogy Varga Lajosnét legjobban mégis azok az élmények fog­ták meg, amelyekben ott csí­rázik a szövetkezet, az ő jö­vő életük is. ^Oat'qáue liitalma Poltavában egy 10 eter hek­táron dolgozó gazdaságban jártak. Ősi szokás szerint, ke­nyérrel sóval kínálták őket, a vendégeket. Majd amikor a szívélyes, meleg szavak puhán elomlottak körülöttük, a gaz­daságban dolgozó emberek életébe pillantottak egy villa­násnyit. — Negyven mázsa búza, a gépek munkája nyomán tisz­ta, gyomtalan kapásnövé­nyek. .. Az asszonyoknak ott már könnyebb mint nálunk... — emlékezik. — Nálunk is sokat segít már a gép, de a kapálás az idén is az asszo­nyok dolga, — mondja. — Aztán úgy van vele az em­ber, könnyebben utasítja ma­ga mögé a gondokat, ha meg­pillantja, hogyan lesznek va­lósággá céljaink... Meséli, szívesen beszélge­tett a fejőnőkkel. A Szovjet­unióban egy-egy mezőgazda­sági nagyüzemben bátran al­kalmaznak nőket az állatte­nyésztésben is. S az eredmé­nyek azt bizonyítják, az asz­szonyok nagyszerűen megáll­ják helyüket. — Az állattenyésztő tele­pekre az asszonyok nagy rendszeretete a jellemző, s a vezetők az erkölcsi megbecsü­lést megfelelő anyagi megbe­csüléssel párosítják — mond­ta. Aztán a kievi állandó me­zőgazdasági kiállítás néhány érdekesebb képét villantja fel. Egészen röviden, távirati stílusban röpködnek ajlzáról a szavak: — Harminc literes tehenek, amelyek a déli fejésnél sem adnak kevesebb tejet tíz li­ternél. .. Jól gyarapodó, tisz­ta. egészséges sertések... Egy­szerű emberek munkájának eredménye az a gazdaság, amit ott láttunk. Sajnálkozik: milyen nagy kár, hogy nem lehetett vala­hogy megállítani az időt, mert az a pár igazán kedves nap, amit kinn töltöttek, ha­mar elszaladt. De az itthoni feladatok, a növényápolás fontos munkái is csalogatták. Az ő területén nincs helye a gyomnak. Ha nem így lenne vajon megtűrnék-e a közös élén. a vezetőségben, ahol most méginkább síkra száll a szorgalmas, dolgozó asszo­nyok igazáért. HÍREK KÉPEKBEN Nagy gondot fordítanak a rétiszéna betakarítására, kazlazására az érsekvadkerti Magyar Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben A pataki Kossuth Termelőszövetkezetben kombájnok sora segíti az aratást A szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezetben az asz- szonyok is szorgalmasan kiveszik a részüket az aratásból... .. .még be sem hordták a kereszteket Mitro Hifaály már szántja a tarlót Héhalomban már egy hete csépelnek az Uj Élet Ter­melőszövetkezet tagjai i

Next

/
Oldalképek
Tartalom