Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)
1963-07-06 / 54. szám
Egyre több épölet emelkedik a majorságban. (Városi Gyula felvételei) Arainak az ipari dolgozók A hűvösebb éghajlatú salgótarjáni járásban viszonylag később érik kasza alá a gabona, mint Nógrád megye délibb fekvésű területein. A termelőszövetkezetek azonban itt is időben megtették a szükséges előkészületeket a gabona gyors betakarítására. Kisterenyén a Vörös Október Termelőszövetkezetben csaknem 400 hold gabona vár aratásra. A gépek jó kétszáz holdról takarítják le a gabonát. A termelőszöVetkezeti tagok is vállaltak területet, s mintegy 120 holdról az ipari üzemek dolgozói ,a bánya, a fűtőház, a téglagyár dolgozói vágják le a termést.-----' / it eni. Amennyiben a learatott földterületen az aratástól számított három napon Belül talajmüvelést nem kívánnak végezni, úgy a kereszteket védőszántással kell körülhatárolni. Gépi áfatás esetén a/ arató- cséplögép és az aratógépet vonhán. közelében 20 méter, szérűk közelében 30 méter távolságban ne dohányozzunk! Gabonával rakott járműveken való dohányzást szintén kerülni kell. Gabonatáblák, asztsgok. szérűk közelében gyermekeket felügyelet nélkül ne engedjünk játszaniI A tehéntej és a tejszín új felvásárlási ára forint, a' gümőkórmentességi felár pedig 8 forint kilónként. Az egyéni termelők és termelőszövetkezeti t agok az átadott tej után egész évben jogosultak literenként 20 deka korpát vásárolni. A termelő- szövetkezetek továbbra is egész éven át, az értékesítési szerződés keretében átadott tej után, literenként 25 deka. a megállapított mértékben átadott tejszín után pedig — a tejszínt tejre átszámítva — tejliterenként 15 deka korpát vásárolhatnak hatósági áron. A rendelet július 1-én lépett hatályba. ....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................imimtitiimmiiinfiiiitiiftHiiitmitni A rendelet értelmében a tehéntej felvásárlási árát — 3,6 százalék zsírtartalmú tejre vonatkoztatva — literenként 2,40 forintról 2,60 forintra emelték fel. ezenkívül a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok literenként 40 fillér nagyüzemi felárat is kapnak. Valamennyi termelő és gürhőkórmentes tehenészetekből származó tej után literenként 30 fillér gümőkórmentességi felárban részesül. A tejszín felvásárlási ára zsírkilogramm/>nként 57 forint, az eddigi 54 forintos kilónkénti árral szemben. A tejszín nagyüzemi felára 11,20 A cím nem egészen pontos, mivel a jövő műtrágyája — a cseppfolyós nitrogén, az am- monia-kát és a vizes ammónia — ugyanazokkal a kémiai és agronómia! tulajdonságokkal rendelkezik, mint a jólismert pétisó, kálisó, vagy a többi más poralakban, illetve szemcsében felhasznált műtrágya. A különbség mindössze annyi, hogy a jövő műtrágyája úgynevezett vizes műtrágya, tehát cseppfolyós halmazállapotú. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy a cseppfolyós műtrágyák felhasználása nagyobb termést eredményez a „hagyományos” műtrágyákkal szemben, sőt, több gép szükséges és e gépek, illetve a tároló és a szállító palackok kezelése nagyobb szakértelmet igényel. Magyarán: a cseppfolyós műtrágyák talajbajuttatása ma még drágának nevezhető, bár erre vonatkozóan — a kísérletek hiánya miatt — nem készültek pontos számítások. Egy azonban bizonyos: az A jövő műtrágyája Egyesült Államokban néhány bátor vállalkozó pénzét adta erre a bizonytalan valamire ... Ne féltsük őket. nem fizettek rá. A műtrágya gyáraktól körülbelül 30—40 százalékkal olcsóbban kapták a palackokba zárt cseppfolyós műtrágyákat, mint azok, akik zsákokban szállították le, poralakban a műtrágyákat. Ez a 30—40 százalékos, meglepően magas árengedmény a gyárak számára egyáltalán nem jelentett veszteséget és éppen itt jelentkezik az a nagy előny, amiért a jövő műtrágyájáról beszélünk. Ismeretes, hogy a műtrágya-gyártás hosszas, bonyolult vegyi folyamatot igényel. Azt már korábban tudták, ha a gyártásból csak egyetlen folyamatot sikerülne kiiktatni, óriási ösz- szegeket takaríthatnának meg. Az utóbbit végül is siker koronázta, mivel mellőzték a nitrát gyártás folyamatát, ami pedig a gyártási idő 50 százalékos csökkenését eredményezte. A nitrátosítás elmaradt. de a növény fejlődéséhez szükséges kémiai elemek mégis megtalálhatók az új, a cseppfolyós műtrágyákban. A nitrátosítás hiánya miatt csak folyékony halmaz- állapotú műtrágyát kaphatunk. A cseppfolyós műtrágyák három változata ismeretes. Ilyen például a cseppfolyós nitrogén, amely ammónia és gáz keverékéből áll. Igen magas nyomáson cseppfolyósítják a nitrogént, amely 86 százalékos nitrogéntöménységű. Tudjuk, hogy a nitrogén csak nagy nyomás jelenlétében válik folyékonnyá. Itt ' egyben ennek a hátránya is jelentkezik, hiszen a cseppfolyós nitrogén- műtrágya szállításához 30 atmoszféra nyomásnak is ellenálló palackok szükségesek. Az ammónia-kát cseppfolyós műtrágya viszont kis nyomással készül. Nitrogénből és sók keverékéből áll. Hátránya, hogy a talajba juttató gépeken korrózió lép fel, a sók szinte hetek alatt „megeszik” a gépeket. A vizes ammónia — másnéven szalmiákszesz — a leggyakoribb folyékony műtrágya, mert nem igényel magasnyomású palackot, a korrózió sem kíséri. A Szovjetunióban és Lengyelországban az utóbbit már széles körben alkalmazzák. Hátránya a nagy vízszükséglet, valamint „a nyomás jelenlétének hiánya miatt” a gépek könnyen eltö- mődnek. A cseppfolyós műtrágyák agronómiailag kevés követelményt támasztanak. Legfontosabb, hogy a műtrágyákat 8—12 centiméter mélységig juttassuk a talajba megfelelő talajnedvességen. Ehhez olyan gépeket kell alkalmazni, amelyek mint a kultivátor művelő eszközei, mélyen benyúlnak a talajba. A kapakat itt is megtalálhatjuk, de mögöttük vékony csövek helyezkednek el, ezekből tör elő a cseppfolyós műtrágya. A talajba jutott műtrágya gyorsan felszívódik, tehát a párolgás veszélye nem áll fenn. Az eddig folytatott kísérletek egyébként bebizonyították, hogy a növény éppen úgy felveszi a cseppfolyós műtrágyák ammónia ionját, mint a poralakú műtrágyák nitrát ionját. Mikorra számíthatunk a műtrágyák magyarországi felhasználására? Erre vonatkozóan ma még nem lehet találgatásokba bocsátkozni. Néhány hét múlva az emődi és az ongai állami gazdaságban hozzákezdenek az ezzel kapcsolatos kísérletekhez. A tárolás, a szállítás és a talajba juttató gépekkel ismertetik meg a szakembereket. Ugyanis éppen a felsorolt gépek hiánya akadályozza a cseppfolyós műtrágyák elterjedését világszerte. Csontos János tits. ■ye* — Mennyi a veszteség Jani? — Ó, csak két forint! Igen ám, de a szövetkezet veszteségét nem számoljátok! ELSZÁMOLÁSI NEHÉZSÉGEK NEM KELL HOZZÁ LÁTNOKI KÉPESSÉG Nagy lesz a szemveszteséged JanC Miből gondolod? Mert mindjárt kiesik mind a két
