Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)
1963-07-27 / 60. szám
6 nógrádiNEfOJSÁS m3, július 27. t I Jí&iMJeáfrüé... A bélistás aratógép A járási tanács és a gépállomás vezetői annak idején ■úgy döntöttek, hogy a salgótarjáni és a zagyvarónai közös gazdaságok egyesülésével létrejött termelőszövetkezetben is az aratógépek segítik majd a nyár legnehezebb munkáját, az aratást. A gépek annak rendje-módja szerint meg is érkeztek a Karancske- szi Gépállomásról, de a dombokra futó, szőkén ringó gabonatáblák nem igen nyerhették meg tetszésüket, mert „megmakacsolták" magukat s az egyik, — már nyolc napja voltak kinn akkor — nem is aratott többet öt és fél holdnál. De a másik gépnél sem a teljesítményt nézték. Alig néhány holdat aratott le, amikor az eretileg tervezett idő lejárt. A gépet mégis elvitték más területre. S amikor a szövetkezetiek • szót emeltek ez ellen, így torkolták le őkét: örüljenek, hogy eddig is segítettek. Ami igaz, az igaz, az örömre most már minden okuk megvan a szövetkezetieknek, hiszen a patronáló Zagyvái Bányaüzem vontatás-üzemrész dolgozóinak segítségével a szövetkezeti tagok megbirkóztak az aratással. Egyetlen kérdés maradt így tisztázatlan Ponyi-pusztán. Mikor arat majd a gépállomási gép? Mert ezzel a munkával, amit most a szövetkezetben végzett, sem gabonát, sem sikert nem aratott. V. I.-nc Cv//// utazás, élményei Július 13-án Balassagyarmatról Salgótarjánba utaztam a feleségemmel és hathónapos kisgyermekemmel a GH 41— 39-es délután 4,50 órakor induló autóbusszal. A kocsi üresen érkezett a megállóhoz, tehát feltételezhető, hogy a végállomásról indult visszafelé. Ennek ellenére a kocsi padlózata tele volt szeméttel, (papír, napra- ícrgóhéj, a lépcsőn • kenőolaj, stb.). A kocsi pontosan indult és jól haladt. Az egyik megállónál mellém került egy körülbelül 70 éves nénike, amiért is közelebb kellétt ülnöm a kocsi oldalához és ekkor nagy meglepetés ért, megégettem a bal bokámat. Ugyanis az autóbusz a 30 fokos melegben is fűtve volt. Szóltam a kalauzrőnek. ő a ----vezetővel b eszélte meg a problémát. Aztán odajött és szólt, hogy a fűtőtest nincs bekapcsolva. Megállapítottam, hogy a kalauznőmnek igaza van. A fűtőtestet a gépkocsivezető csak- Lgyan nem kapcsolta be, hanem a téli közlekedés óta ki sem kapcsolták. Ez az utazás megfelelt egy jó kiadós izzasztó kúrának, ami esetleges influenza ellen igen jót tesz. Végezetül felvetődik a kérdés: miért nem vonják ki a fcrgalomból az ilyen kocsit? Ha szükség van rá, miért nem javítják meg, szabad-e olyan kocsit forgalomban tartani, amelynek az ajtaja neVn zár, es miért van szükség 30 fokos melegben az autóbusz fűtésére? Ügy gondolom, hogy ilyen és ehhez hasonló esetek kevésbé öregbítik a magyar autóbusz közlekedés hírnevét. Különösen akkoiy amikor az utóbbi években igen gyors ütemben fejlőm'- n '-Elekedé*. és annak kulturáltsága. Csongrádi Mihály Balassagyarmat Sürgőtly oda és vissza Olvasom nemrég a Nógrádi Népújságban a salgótarjáni posta fejlesztési programját, levélszekrény a bérházakon stb. — de valahogy nem bírok zavartalanul örülni a távlatnak Ez az újítás azt hiszem, kétoldulúan. a posta és a közönség szempontjából akkor üdvös és okos, ha az így felszabaduló energia egy részét más területen hasznosítani leket. Például a táviratszolgálatban. Reggel 7 óra 10 perc van. Telefonon szeretnék táviratot mondani a nullkettőnek. — Visszahívjuk a számot, — közük. És várok. Háromnegyed 8-kor már türelmetlenkedem. Gyászeset történt, szeretném, ha a távoli részvét időben érkezne. Sürgetem a felvételt. — Kérem, visszahívjuk a számot — S valamivel 8 előtt csakugyan jeleni- a kisasszony. Uramisten!. .. Mikor lesz ebből kézbesítés 200 kilométerrel mesz- szebb, ha csak a felvétel több, mint háromnegyed óráig tart. Szerda délután vendégünk érkezett a háromnegyed kettős személlyel. — Megkaptátok a táviratom? — A táviratod? — csodálkozunk, mert nem. — Nahát!... Fél 10-kor adtam fel, Hatvanban, hogy jövök. Hát a vendég az itt van, látjuk, de a táviratnak híre sincs. Egészen 4 óráig. Akkor kézbesítik. Ä címzés hiányos, pedig a vendég pontos volt. Úttörők útja 31. Hatvanban talán kinyomozható. Ezek után töprenghet az ember: ugyan, mire jó egy ilyen, nyolc forint nehányfil- léres, nevét hazudtoló sürgöny? (barna) kezik Így is, úgy is.. Ságújfalun az aratás közben elromlott az egyik aratógép. A gabonát továbbító ponyva használhatatlanná vált. Ponyvát kellett szerezni sürgősen. Balassagyarmaton nem kaptak. Győri János, a szövetkezet elnöke Szolnokról rendelte meg. Kérte, hogy sürgősen küldjék el, mert az aratógép nem dolgozhat addig. Eltelt egy-két nap, de a ponyva nem érkezett meg. Az elnök felhívta a szolnoki AGROKER-t telefonon, mikor közölték vele, hogy a ponyvát elküldték. Újabb két nap telt el, a ponyva még akkor sem érkezett meg. Végre egy hét elteltével megkapta a termelőszövetkezet az aratóponyvát. Ugyancsak a ságujfalusi Uj Élet Termelőszövetkezetben történi — majdnem egyidőben az előbbi esettel — hogy egy másik aratógépen elromlott a kötözöfej. Sürgősen újat kellett beszerezni. Most meg a budapestiek segítségét kérték a szövetkezetiek, mert máshol nem biztatták őket. A szövetkezet elnöke telefonált az AGROKER budapesti raktárába, s — ismerve a késedelmeskedéseket — reménykedett, hogy ez az alkatrész is megérkezik egy hét múlva. Másnap délelőtt mikor megérkezett a budapesti autóbusz, bevittek az irodába egy csomagot. Kíváncsian kibontották, s meglepődtek mikor meglátták az előző nap megrendelt aratógép-kötözőfejet. Ebből az a tanulság, hogy lelkiismeretesen és gyorsan is lehet intézkedni, de lehetséges nemtörődöm módra is. Megzabolázzák a rakoncátlan Ipolyi Huszonötezer hold kerül ismét művelés alá — Megkezdődtek az előmunkálatok — Az ipar, a mezőgazdaság és az idegenforgaiom nagyszerű távlatai Százötvenegy kilométer hosszan alkotja az országhatárt a két baráti ország: a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között egy rakoncátlan kis folyó, az Ipoly. Különösen a tavaszi hónapokban kiszámíthatatlan, amikor Börzsöny, a Cserhát es a délszlovákiai Selmec hegyhátairól lezúdoló jég és hóié meg tölti a folyó tekergős és rendezetlen medrét. Most tavaszon is lakóházakat döntött maga alá, szántóföldeken pusztított és többezer hold rét és legelő milliókat érő termését áztatta, lúgozta ki a máskor oly szelíden folydo- gáló Ipoly. Egy interpelláció... Északon a délszlcvákjai falvak szövetkezeti gazdasagának csaknem 15000, délen pedig a Nógrdd megyei termelőszövetkezeti falvaknak is több- mint tízezer holdnyi területét fenyegeti, illetve fosztja meg a jó terméstől évente, s ezért rendezése már hosszú évek óta sürgetett és megoldásra váró probléma a két országban. Egyoldalúan ugyanis egyik fél sem kezdhet munkához, mert azzal akarva-nemakarva a másik kárára cselekednék. így az országhatárt alkotó folyó megzabolázására a két ország határmenti hatóságainak együttes erőfeszítésével, kölcsönös segítökézségével kerül sor. 1960 őszétől ,— amikor Jakab Sándor a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, a megye . országgyűlési képviselője a parlament őszi interpellációjában sürgette az Ipoly rendezését, az ülés egyik szünetében Antonin Novotnyi elvtárs a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Magyarországon tartózkodó elnöke is tájékoztatást kért erről a problémáról a nógrádi képviselőktől. Azóta nagyjelentőségű és fontos intézkedések történtek az Ipoly rendezése ügyében. Hatalmas mesterséges tó létesül Csehszlcvák-mpgyar közös bizottság alakult a feladatok egyeztetésére. Magyar és csehszlovák részről egyaránt elkészültek az Ipolyrendezé- si tervek is. A 151 kilométer hosszan közös országhatárt alkotó folyónak és völgyének az általános rendezési tervét magyar szakemberek, a 60-70 millió köbméter víz tárolására alkalmas és idegenforgalmi szempontból szinte páratlan esztétikai hatást jelentő mesterséges tavat csehszlovák szakemberek tervezték. A tározó völgyzárógátját Mulyad község határára és a Tisovnyik-patak torkolata között építik meg. Ezáltal mintegy • 18 négyzetkilométer felületű és a táj jellegét teljesen megváltoztató, gyönyörű mesterséges tó létesül a két ország között. Ez a munka azonban csak a távlati tervekben szerepel, valóraváltására előreláthatóan harmadik ötéves tervünk idején kerül sor. A folyó rendezése azonban nem várathat ilyen sokáig magára, ezért a legérdekel- tebb két. szomszédos határ- terület: Nógrád megye és a középszlovákiai besztercei kerületi tanács és nemzeti bizottsági szervei úgynevezett operatív-tervek alapján, de már a távlati terveket is figyelembe véve hamarosan hozzálátnak az Ipoly szabályozásához. Tarozó épül Miháiygergénél A Salgótarjáni vízellátásának megoldására épülő regionális vízmű beruházási hiteleként, már az idén 16 millió forint áll rendelkezésünkre. A mulyadi tározótól függetlenül, mintegy 3 millió köbméter víz tartalékolására tározót építünk Miháiygergénél. Ez a tározó 1965-ben már napi 3000 köbméter vizet ad a városnak. „A tározót egyrészt az Ipoly magas vízállásának idején úgynevezett felszíni vízkiemelés formájában, másrészt a folyqmenti kavics teraszra telepített kutakból töltjük fel” — mondja Nagy Gyula, a nógrád megyei tanács vízügyi szakértője. Nem sokkal később az Ipoly ..hitke községet ölelő’’ festői . kanyarulatnál járunk és a hosszú tégla épületek építésére figyelünk fel. — Ezek az Ipolv-rendezés és a mihálygergei tározó, feltöltésére épülő parti vizkivé- teli vízmű eléő munkálatai. A felvonulási épületek: munkásszállók, irodák és raktárak épülnek itt — tájékoztatnak a községbelíek. S amikor az Ipoly rendezésére, szabályozására terelődik a szó, a beavatottak és a legilletékesebbek hozzáértésével magyaráznak: — Az. Ipoly szabályozása közel fél évszázada húzódó feladat. Ez idő alatt a meder feltöltődése következtében sok helyütt magasabb lett a meder és a vízszint, mint a folyó két oldalán lévő terület. Ebből adódott, hogy az ezer holdakat kitevő terület vizenyőssé, lápossá lett és csak a magyar oldalon mintegy másfél millió forint értékű szénával rövidülnek nyipnplPssből QTERMEKQSZöT Fiú nylon úszó több színben 1—3 nagyságban 20,------- 24,— Ft-íg m eg az ipolyvölgyi közös gazdaságok. Hegyven milliós beruházás két év alatt A helybeliek véleménye után egy gyors telefoninterjú Szalmási Ede főmérnökkel a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőjével. — Főmérnök elvtárs leg- frisebb értesülései szerint hol tart most a közel három éve interpellációban sürgetett Ipoly-rendezés ügye? — Első lépcsőként az Ipoly ártéri területének rendezésére kerül sor, a Hont és Balassagyarmat közötti körülbelül 20 kilométeres szakaszon, Most készül a részletes beruházási program. Mindenekelőtt védögátat, töltést, emelünk, többhelyüt a felesleges éles kanyart is átszeljük. Több beeresztő zsilipet és a bevédett területen úgynevezett lecsapoló árkokat is építünk. Természetesen ez a munka a baráti Csehszlovák Szocialista Köztársaság hatóságaival egyeztetett és közösen megállapított folyószakaszon és meghatározott ütemben kezdődik meg. Magyar és csehszlovák részről egyaránt párhuzamosan, a legtökéletesebben ösz- szehangolva kezdődik meg 1964-ben az Ipolyszabályzzás — mondotta Szalmási főmérnök. Jakab Sándor elvtárs a Nógrád megyei pártbizottság első titkára az Országos Tervhivataltól napokban érkezett leiratot mutatja. Ebben húsz milliós beruházási összeg folyósításáról értesíti az OT a megyei pártbizottságot.. Ebből az összegből hat milliót 1964- ben, 14 milliót pedig 1965- ben költenek a szabályozási munkára. — Persze ennek az összegnek a kétszeresét kell számolnunk mert lényegében ugyanolyan összegei az ipolyvölgyi termelőszövetkezetek és a falvak társadalmi hozzájárulásával egészül ki az állami támogatás. A vízgazdálkodási társulatok szerevezése máris megkezdődött — egészíti ki eddigi ismereteinket Nagy Gyula elvtárs. Az öntözés új lehetőségei A továbbiakban még tájékoztat, hogy az elmlút napokban Besztercén jártak Hankó János elvtárssal, a Nógrád megyei tanács Végrehajtó Bizotságának elnökével és Alics János elvtárssal, az MSZMP Nógrád megyei pártbizottságának titkárával hogy az illetékes szlovák hatóságokkal a szorosabb együttműködés kiépítéséről és a folyó szennyezettségének megszüntetéséről tárgyaljanak. Ezek alapján július 23-án a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsági ülésén szerepelt a megye általános vízügyi helyzete, az Ipoly rendezésének, szabályozásának aktuális kérdése. Az ülésen már joggal számoltak be az első eredményekről is. Az Ipoly vízhasznosítása ügyében egy évvel előbb hozott tanácsi határozatok alapján a szécsényi II. Rákóczi Ferenc termelőszövetkezet már az idén 200 holdon tért át az öntözéses gazdálkodásra. Jövő évben Htt- gyagon 150, Örhalomba 400, Ludányhalásziban is 400 holdon alkalmazzák majd az öntözést. Később az országhatár mindkét oldalán az ipar, a mezőgazdaság a kultúra együttes fejlődésének, felvirágzásának alapja lesz a ma még rakoncátlan és a gazdálkodás biztonságát fenyegető Ipoly folyó. N. F. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ VII. 27. : I. Halhatatlan lengyel zeneszerző (utolsó kockába két betű kerül). 13. A Szovjetunió egyik városába való. 14. Kerti munkát végzett. 15. Menni angolul. 17. Idős. 18. Dohányzóeszköz. 19. Kicsinyítő képző. 20. Közteher. 21. Női név. 22. összevissza kap! 23. Helyhatározó rag. 24. Labdarúgó. 27. A kasza „teszi”. 28. Európai nép. 29. Magyarul beszélő NDK film (folyt, vízsz. 66.). 30. Klasszikus költőnk egyik neve. 31. Bolond - németül. 34. Vajon arra a helyre. 35. Szenvedés. 36. Létezik. 37. Előfordul. 42. Az egri vár védője volt. 45. Halom. 46. Fizetség. 47. Szárnyas állat. 48. Népfaj. 51. Kerítés. 52. Szélesre nyit. 53. Fogoly. 55 ..............TO ( katonai szervezet). 57. Nagyüzemi mezőgazdaság. 58. Keresztül. 59. Ebbe az irányba. 60. Idegen női név. 62. Állathang. 63. Keleti ..szent” könyv. 64. Nem hasonló. 66. A vízsz. 29. sz. folytatása. FÜGGŐLEGES: 2. Fedd. 3. Energia. 4. Vissza: megközelíted. 5. Kezdettől fogva. 6. Szovjet kikötőváros. 7. Vízi állat. 8. Ló lesz belőle. 9. Felkiáltó szó. 10. Időhatározó szó. 11. Pata m.-hangzói. 12. Névelővel: fontos mezőgazdasági munka. 14Ta. Júllu* 22-én volt újjászületésének 19. évfordulója. 16. Európai határfolyó. 19. Folyadéktároló. 22. Labdarúgó igéje. 25. Keserű m. hangzói. 26. Klasszikus én. 27. Ért *r latinul. 32. Lom ikerszava. S3. Pásztó melletti község. 38. Az arany fokmérője. 39. öhajfc. 40. Vissza: fürdő németül. 41. Spion. 42- Fél darmol. 43. A túlsó oldalon. 44. Azóta. 49. Nem ellenség. 50. Közelébe. 53. Azonos belük. 54. Férfinév. 55. Nincs ideje. 56. Névelővel: erdei állat. 59. Elodáz m.-hangzói. 61. Ateista része. 63. Kipszilon. 65. Fél tíz! Az oő, illetve az 66 betűk között nem teszünk különbséget. BEKÜLDENDŐ: vízsz. 1., 29. (folyt, vízsz. 66.), függ. 12. és 14'»., valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési határidő: « július 31. MÜLT HETI FEJTÖRŐNK HELYES MEGFEJTÉSE: A Szovjetmagyar barátság szilárd, internacionalista elveken alapszik. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Torjuk Tibor Bárna. Juhász Lajos Varsány, dr. Deák Ferenc Salgótarján. A könyveket postán küldjük el. JL
