Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)

1963-06-12 / 47. szám

* 4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. június 15. Milyen legyen a falusi nyár? Megkezdődött az érettségi Kényszerű szükség-e az „uborkaszezon'’ a falusi kul­turális, niűvélódési munká­ban? Esztendőről esztendőre fel­színre veti a kérdést a köze­ledő nyár. Évről évre mind határozottabban mondjuk ki rá a feleletet: nem, nem szük­séges ma már a művelődési otthonok nyári álma. a meg­újuló tapasztalat mégis az. hogy népművelőink, kultúr- munkásaink a nyár közeled- ‘ tével befejezettnek tekintik feladatukat, s az év ezzel tu­lajdonképpen évadra zsugoro­dik. Ha tehát az uborkaszezon nem kényszerű szükség, mi az oka. hogy a valóság követ­kezetesen és rendszeres is­métlődéssel rácáfol az állítás­ra? Szívesen emlegetjük azt, hogy a mezőgazdálkodás szo­cialista irányú fejlődésével, a gépesítéssel könnyebbé lett a paraszti munka, egyre inkább lelszabadulóban az emberi erő, bővebben jut idő nyáron is művelődésre, hasznos, üdí­tő szórakozásra. Így igaz-e az érv? S ha igen, mi az oka akkor, hogy a falu­st kultúrmunka többnyire mindenütt szezonjellegű? S mik a i-áltozás lehetőségei? Ezekről a problémákról be­szélgettünk most, a nyár kü­szöbén Kiss Imrével, a Nóg- rád megyei Népművelési Ta­nácsadó vezetőjével. GAZDA NÉLKÜL? — Való igaz, hogy a terme­lőszövetkezeti gazdálkodásban a mind fejlettebb és egyre általánosabbá váló gépesítés­sel az emberi erő igen jelen­tős része szabadult fel már eddig — kezdte vélekedését I Kiss elvtárs. — A munkacsök- . kenésre apellálni azonban sze­rintem kicsit korai lenne, még egy eszményi termelőszövet­kezetben is. Az a tapasztala­tom, hogy a falu nyári mun- kája ma is látástól látásig megy. a helyzet egyelőre any- nyit változott, hogy a tsz-ek most már kevésbe szorulnak az üzemek segítségére. Hogy azonban a munka utáni rend­szeres szellemi foglalkozásra, szórakozásra is idő jusson, rr.ég jónéhány évnek kell el­telnie. Az is igaz viszont, hogy nyári szünidőre rengeteg diák, egyéb fiatal tér haza a falvak­ba. Ezek szórakozási lehetősé­get keresnek otthon s az is­kolai szünetben a gyermekek­kel való foglalkozás kérdése szintén nagyobb súllyal vető­dik fel. — Milyen problémája van akkor a nyári rendszeres kul- túrmunkának? — n. falusi művelődési ott­honok vezetői nagyobbára pe­dagógusok, akik ebben az idő­szakban részben üdülni, rész­ben továbbképző tanfolya­mokra mennek. — Ez gyakorlatilag azt je­lenti, hogy a munka gazdát­lanul marad? — Lényegében igen. — Hol kereshetjük akkor a megoldás módját? — A legfontosabb feladat talán a KISZ-szervezetekre várna, de valóban eredmé­nyes munka csak valamennyi társadalmi szerv összefogásá­val, támogatásával képzelhető el. VIDÁM MŰSOROKAT! — Ezek után felvetődik a fontos kérdés: jiogyan tervez­Epítészet a tojáshéj mintájára Modern építkezéseken, újság­árus pavilonokon, nálunk sem szokatlanok a hullámvonalú te­tők. Sokan elsiklanak felette és csak üres modernkedésnek ve­szik. Aki azonban megfigyeli eze­ket a tetőszerkezeteket észreve- hét, hogy hasonlítanak egy hosz- szábban ketté vágott tojásra. Ez az új forma azért nyert tért nálunk, mert — mint azt már előzetesen kiszámították — sok­kal kevesebb építőanyag kell hoz­zá. Rájöttek arra is, hogy a szél erejének egyensúlyozására a hul­lámos vonalú tetők igerí alkalma­sak. Akkoriban azonban még hi­ányzott az az építő anyag, ami­ből ezt elő lehetett volna állítani. Ma már a beton felhasználásával mevalósíthatják a héj szerkezetet. Ez később ismét elavult lett és a mostani szerkezetet már mű­anyaggal bevont dróthálóból ké­szítik és egyre nagyobb tért hó­dít. ze meg a falu kellemes, hasz­nos és tartalmas nyári prog- i amját? — Feltétlenül szem előtt kell tartani, hogy az emberek mű­velődési, szórakozási vágya nyáron sem szűnik meg, csu­pán az évszak adottságainak megfelelően változik. Nyáron is szívesen megnéznek például egy-egy színházi estet, de ilyenkor inkább a kabaré jel­legű. vidám műsorokat kedve­lik. Szívesen töltik idejüket a szabadban, ezért programunk­nak is igazodnia kell a kíván­sághoz. Az úgynevezett ubor­kaszezon tehát semmiképpen nem indokolt, csak éppen a munka módszerein kell vál­toztatni. A nyári népművelé­si program összeállításakor legyen fő szempont: ki a sza­badba. Ám a nyári tervet nem lehet a télitől függetlenül fel­fogni, még akkor sem. ha azt külön készítjük el. A nyári terv az éves program szerves, csak formájában oldottabb része. A nyár az elevenebb, mozgalmasabb, könnyedebb formák időszaka. ilyenkor még az ismeretterjesztés is játékosságot kíván. Mikre gondolhatunk ilyenkor? Töb­bek között kirándulásokra, is­meretterjesztő sétákra, vetítés­sel egybekacsolt élménybeszá­molókra, szabadtéri táncos rendezvényekre. Ezen a nyá­ron például igen jó hasznát vehetik a programokban an­nak a három csillagvizsgáló felszerelésnek, amelyet a Sal- gótarjáni Üveggyárból, a So­moskőújfalui és a varsányi művelődési otthonból vándo- roltatunk a megyében a járá­sok igényé szerint. Segítsé­gükkel szabadtéri filmvetíté­sekkel egybekapcsolt csillagá­szati esteket lehet rendezni, mert előadókról gondoskodjk a TIT, filmek pedig a Nép­művelési Tanácsadónál állnak rendelkezésre. — Milyen hasznos tanácso­kat kaphatunk a felnőttek nyári szórakoztatására? — A felnőttek is a szabad­ban tartózkodnak ilyenkor legszívesebben. Éppen ezért a művelődési otthonok kör­nyékét kell hasznosítani. Kel­lemes park, tánctér létesítése egy kis társadalmi összefogás­sal megvalósítható. Ide kihe­lyezhetjük a klubok asztalait, székeit, társasjátékait, védett helyen még könyvsátrakat is felállíthatunk, ahol könnyű vidám olvasmányokat kaphat­nak a vendégek. Rendezhe­tünk filmvetítéseket s ha a televíziót a művelődési ott­hon ablakéba helyezzük, né­pes szabadtéri közönséget biz­tosíthatunk rendszeresen a műsoroknak. Több megyében megvalósították már, hogy az arra alkalmas cukrászdában könyvespolcot állítottak fel és ott könyvek, folyóiratok hely­beli kölcsönzését rendszeresí­tették. Ez az ötlet minden kü­lönösebb nehézség nélkül ná­lunk is könnyen megoldható. KI A SZABADBA! — De térjünk vissza a sza­badba: a nyári időszakban megnő a könnyűszerrel elké­szíthető szabadtéri színpadok szerepe is az ízlésformáló szó­rakoztatásban. A művelődési otthon művészeti csoportjai itt is bemutathatják a télen tanultakat, különösen a tánc­csoportoknak. kórusoknak nyílik kedvező tere a szerep­lésre. de rendezhetünk szel­lemi vetélkedőket is az év­szaknak megfelelően, ezzel a téli ismeretterjesztő előadáso­kat pótoljuk. Lehetőség van a nyári színpadon tánccal egybekötött ügyességi bemu­tatókra, sportbemutatókra, él­ménybeszámolókra, vidám tar­ka estekre, sőt, megfelelő for­mában aktuális politikai, kul­turális. tudományos kérdések élöújságszerű ismertetésére is. — Ha a földművesszövetke­zet segítségét kérjük, tartha­tunk műsoros divatbemutató­kat, — szóval a lehetőségek­nek igen tág tere van. Az azonban nagyon fontos, hogy a szabadtéri programot is jó- e!őre, lehetőleg egész nyári idényre készítsük el, számol­va az időjárás szeszélyeivel, mert a munka csak így vál­tat tervszerűvé. Ugyancsak ragy jelentősége van a nyári munkában a társaskirándulá­sok okos szervezésének. A ki­rándulások, séták programjá­ban szerepelhet például vá- íak, nevezetes épületek meg­tekintése, képtárak, múzeu­mok látogatása. Rendkívül ér­dekes és élményt hagyó lehet például egy jól megszervezett autóbusz körút a megyében a nógrádi várak megtekintésé­re. A nyári programokban nem szabad megfeledkezni az erre az időre eső ünnepekről sem. A falu szocialista tartalmú eseményévé tehetjük a búcsú napját is, ha minden helyi erő öszevonásával, tudatos tervszerű munkával, úttörő fiatalok, tánccsoportok, ének és zenekarok felvonultatásá­val oldjuk meg. a feladatot. Tartalmas eseménye kell hogy j legyen a falunak a Vasutas Nap, továbbá Alkotmányunk Ünnepe, augusztus 20 is egy- egy jólsikerült szabadtéri mű­sorral. Hogy a nyári prog­ramot minél mozgalmasabbá teltessük. helyes, ha a felada­tokat szétosztjuk a különféle társadalmi szervek között. így alkalmanként más-más gon­doskodik a munkaterv sze- rinti előadások, műsorok meg­rendezéséről. mert a sokrétű lehetőségeket a művelődési otthon igazgatója egymaga képtelen teljességében kiak­názni. Ha így fogunk hozzá a tervek készítéséhez és meg­valósításához értékes és kel­lemes szórakozásokban bővel­kedő nyarat biztosíthatunk falvaink életének. A pedagógus sohasem hall­gatózik, csodálatosképpen mégis meghall mindent, ami embernevelő munkájával kap­csolatos. Érdemes, — sőt szük­séges — felfigyelni azokra a „véleményekre”, amelyek a soron levő érettségi vizsgála­tok diákjai között keringenek. A probléma nem jelentékte­len. Gyors ütemben jött el a „nagy nap” s ennek ered­ménye sok tekintetben befo­lyásolja a most még csupán 18 éves ifjú emberek jövendő éle­tét. Ápertén meg kell monda­ni, nem mindegy az, miképp sikerül az „erőpróba”. Az egyik efajta nézetet azok hangoztatják, akik kije­lentik: „Én nem akarok to­vább tanulni. Nem pályázom sem technikumba, sem egye­temre, nekem megfelel az elégséges bizonyítvány is. Ipa­ri pályára megyek, ott nem nagy a követelmény.” Mások viszont azt mondogatják tár­saiknak: „Már nem erdemes tanulni. Javítani úgy sem le­het, a tanári kar konferen­ciáin előre eldöntötték, ki mi­lyen minősítést kap, kinek milyen lesz a rendűsége. Mi- v el beszámítják az előző évek átlagát — a bizonyítvány vol­taképpen kész." Az ilyen és efajta nézetek képviselői súlyosan tévednek. Ráadásul nem ártalmatlan, amit mondanak, mert esetleg megzavarják vele társaik gon­dolkodását. Mi hát a teljes igazság? Nos, bármilyen pá­lyára készül is a diák, jó érettségi bizonyítvánnyal min­denütt szívesen fogadják. A jó érettségi bizonyítvány önmagában kategorizál és mi­nősít és számottevő könnyíté­seket jelenthet. Ami pedig a követelményeket illeti, ezeket a rohamos fejlődés üteme szabja meg. Valójában nem­hogy alacsonyak lennének az iparban, hanem éppen ellen­kezőleg: növekvő a jellegük. A jó szakmunkás manapság egyre inkább technikussá fej­lődik. s a technikus mérnök­ké. Az új gépcsodák, az auto­matizálás, a technikai ered­mények ugrásszerű fejlődése idején az előképzettség szín­vonala igen fontos tényező. Végzetesen lebecsüli a mo­dern munkásosztály jelenét és jövőjét az, aki olyasfélét hisz, hogy ennek soraiban simán lehet boldogulni elégtelen, vagy silány előképzettséggel. Nyugodt lélekkel állíthatjuk: a jó szakmunkás jelző már ma is magas szakmai és tár­sadalmi kvalifikációt jelent. És még valamit: az esetek ez­rei bizonyítják, hogy az a diák, aki • ..ma nem akar to­vább tanulnikésőbb — óriási nehézségek árán — mégis nekivág. Könnyebb lesz an­nak az útja, akinek értékes érettségi bizonyítvány van a tai.sólyában. És az „előre meghatározott” éieüségi minősítés. Ilyen nincs. A mi iskola­rendszerünk nem tűri az elö- re meghatározott rendúsége- ket, s ezért felelőtlenség „elór re kitöltött” érettségi bizo­nyítványokról beszélni. Per­sze, az éveken át kiemelkedő eredménnyel dolgozó diákok végbizonyítványa nem kétsé­ges. Ezek számára könnyíté­sek is lehetségesek. De kivé­tel nélkül minden egyes diák számára fennáll az a lehető­ség, nogy az érettségin egy* vagy akár két fokkal javíthat. Az érettségin elhatárolják a korábbi eredményeket a vizs­gán nyújtott teljesítmények­től. Sokévi átlagtapaszíalat bi­zonyítja, hogy az érettségi vizsgálatok eredményei rend­szerint jobbak az osztályvizs- gai eredményeknél. Minden esetben ez a helyzet, amikor az érettségiző íiailalok a ren­delkezésükre álló időt maxi­mális szorgalommal és elmé­lyedéssel használják feL Nos. az összefoglalók el­maradása lényegében nem csökkenti, hanem fokozza a diák felelősségét. Ez az intéz­kedés apellálás a diák felelős­ségérzetére, arra, hogy önma­ga tegye meg mindazt — lel- 1- iismeretesen és szorgalmasan —, amire azelőtt az összefog­lalók sarkalták. Repetitio est mater studiorum, — „Az is­métlés a tudás anyja” — vál­tozatlanul kötelező szabály az érettségiző diák számára, sőt — törvény. Vannak diákok, akik rend­szeresen konzultálnak ta­nárjaikkal. Mások tanuló­köröket alakítanak, segí­tenek egymáson. A diákszo­lidaritás felemelő példái isme­retesek: a joobak korrepetál­ják a gyengébbeket. Az érettségiző diák szülői azzal segíthetik gyermekük felkészülését, hogy a kellő nyugalmat biztosítják neki. Meg kell teremteni a felké­szülés jó családi légkörét. — ha eladdig nem volt meg. Fél­re kell tonni a perpatvarokat, ebben az időszakban keve­sebb házimunkával és egyéb megbízatással kell terhelni a diákot. Annál több legyen vi­szont a szeretetteljes érdeklő­dés és az okos buzdítás. A legnagyobb szülői segítség változatlanul a kapcsolat fenn­tartása az iskolával. A szülő keresse fel a szaktanárokat. Kérje ki a tanácsukat, tájé­koztassa őket gyermeke szor­galmáról és nehézségeiről. Ez a segítség, amelyet a tanár kap. többszörös segítség for­májában jut vissza a diákhoz. Az eredményes érettségi a diák, a tanár és a szülő kö­zös munkája. Erre kell gon­dolni, eszerint kell cseleked­ni és akkor kevés lesz a csa­lódás. Dr. D. P. Barna Tibor SALGÓTARJÁNT LÁTKÉP (Pataki József rajza) Havonta 1500 kiránduló Nap mint nap talál­kozhatunk Salgótarján utcáin „különjárat " jel­zésű utóbuszokkal, ame­lyek más megyék utaz­ni vágyó fiataljait, dol­gozásit hozzák el Nógrád megye természeti szép­ségeinek megismerésére. Soha még ilyen nagy forgalma nem volt a megyének és ebben nem kis szerepe o an a me­gyei idegenforgalmi hi­vatalnak. A szálloda üzembeál­lításáig az idegenforga­lom növekedése egyik legfontosabb feltételét, a varosba, megyébe ér­kezők elszállásolását ‘.ellett sürgősen megol­dani. Igen gyakran ve­szik igénybe az ereszi- vényi turistaházon kí­vül a „fizető vendég­szolgálat” magánházak­nál levő szobáit. Ápri­lis végéig 1400 éjszakát töltöttek el a vendégek a fizetővendég szolgálat biztosította szálláshelye­ken. Emellett csak má­jusban több mint 1100 vendég töltött el 2400 éj­szakát az eresztvényi turistaházban s több csoport igényét helyszű­ke miatt nem lehet ki­elégíteni. A városba érkező kü­lön buszok kirándulást tesznek a környék íde- genforgalmilag érdekes nevezetességeihez, fel­keresik Balassagyarma­tot, Bujákot, Diósjenöt is, de az idegenforgalom nagy része Salgótarján­ban bonyolódik le. Rendkívül változatos, sok helyről jövő csopor­tok érkeznek a városba. Mostanában a városban a szegedi és több buda­pesti természetbaráti egyesület, illetve szövet­ség is. De voltak siófo­ki gimnazisták, ceglédi, szegedi KISZ-esek. nagy- kanizsai, szekszárdi, debreceni, nyíregyházi, dombóvári, miskolci, dunaújvárosi csoportok. Munkatársunk a szek­szárdi gimnazisták programján vett részt. A fiatalok az esti órák­ban érkeztek az ereszt­vényi turista szállásra fárasztó, több sz.áz kilo­méteres utazás után. A friss erdei illatú levegő és a kellemes környezet megtette hatását. A han­gulatos társalgóban, a pergő zene ütemére még twistelni is kedvük támadt. Másnap délelőtt az üveggyárba látogat­tak el. Útközben vidám felkiáltásokkal fejezték ki tetszésüket szépülő városunk új létesítmé­nyeinél. Tóth Katalinnak különösen az tetszett, hogy Salgótarjánban sok az üde zöld folt, a vá­ros közepén két pihenő park örvendezteti meg a dolgozókat. Szekszár- dor. mindössze egyetlen park van. Az üveggyár­ban a fiúk és lányok külön idegenvezetővel járták végig a különbö­ző kemencéket. A lele­ményes Szűcs Aranka az üvegfúvást is kipró­bálta és boldogan tette el emlékbe a saját ma­ga készítette üveggo­lyót. Rajna Anna Mária is ott kíváncsiskodott minden érdekesebb mun­kafolyamatnál. A fiata­loknak különösen a csi­szoló- és festőtermek tetszettek. Érdeklődés­sel hallgatták Müller idegenvezetőnek, a gyár régi munkásának fejte­getéseit a salgótarjáni üvegipar fejlődéséről és arról is, hogy a világ minden táján találkoz­hatni a gyár termékei­vel. A gyárlátogatás egyéb­ként majd minden cso­port programjában ben­ne szerepel. Az idén a gyárlátogatások új rend­jét vezették be az acél­gyár és az üveggyár ve­zetőivel kötött megálla­podás alapján. A gyár- látogatásokat az idegen- forgalmi hivatal bonyo­lítja le és gondoskodik arról, hogy a gyárakba érkező csoportok megfe­lelő műszaki ismeretek­kel rendelkező idegen- vezető kalauzolásával ismerjék meg az üze­meket. Nagy az „ide­genforgalom” a gyárak­ban, van olyan nap, hogy 8 csoportot is ka­lauzolnak, mégis alig lehet kielégíteni a sok kíváncsi érdeklődését. De érdeklődnek a cso­portok Salgótarján és Balassagyarmat múzeu­mai iránt is. A szekszár­di csoport a korszerű Salgó étteremben ebé­delt meg és tagjai elis­meréssel szólották a fi­gyelmes kiszolgálásról. „Még több hűsítő ital és változatosabb. olcsóbb sütemények forgalomba hozatalával lehetne több örömet szerezni a diák- kirándulóknak” — mon­dották. Több százra tehető a vasárnaponkénti alkal­mi kirándulók száma, akik Salgótarjánból és környékéről keresik fel a népszerű Salgó vár tövében. A vár kör­nyékén több személy­gépkocsi is leparkiroz egy-egy vasárnapon. Nemsokára kempingtá­borokat létesítenek a környéken az egy-két napra érkező turisták kényelme biztosítására. Emellett tervbevették autóparkírozó hely ki­alakítását is. Vonzó erő­vel bír a Somoskői vár, amelyet az ideérkező csoportok sűrűn felke­resnek. Nagy segítséget adnak ehhez a cseh­szlovák és magyar ha­tárőrségek, itt az Ide­genforgalmi Hivatal idegenvezetője kalauzol­ja a látogatókat és is­merteti a vár és kör­nyék történelmi múlt­ját. Igen szép és csodá­latos a messze földön híres bazaltömlés, mely­nek sok nézője van. Az Idegenforgalmi Hi- \atal programjában sze­repel a nagyforgalmú turista szálló és étterem további korszerűsítése is. Sőt, rövidesen sor kerül mintegy negyven férőhellyel történő bő­vítésre, tervbevették a konyha korszerűsítését, megnagyobbítását is a rohamosan növekvő igé­nyek kielégítése érdeké­ben. Berendeznek két háromágyas szobát is a családos kirándulók, il­letve csopor (kísérők szá­mára. Sor kerül a tu­rista szálló kömyéké- t ek szépítésére is. A parkosítással még von­zóbbá varázsolják a kör­nyéket, virágok ülteté­sével teszik szebbé a szabadban pihenők ott tartózkodását. Az autó­busz megállótól bekötő út létesítésére is sor ke­rül. Tovább tökéletesí­tik a vízellátást is. Mindezen költségek fe­dezésére mintegy 800 000 forintot fordítanak az idén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom