Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)

1963-06-05 / 45. szám

XM^" NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF. 45. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1963. JŰNIUS 5. SERÉNY MUNKA SZERTE A HATÁRBAN Kaszálják a rétet, töltögetik a burgonyát Patakon Teremtett lelket sem látni Mohorán. A férfiak és az asz- szonyok kaszára-kapára kap­tak és megszállták a határt. Sokan a dohányt kapálják. Van 15 hold. A legtöbben azonban a cukorrépát egyelik. Szeretnék minél előbb befe­jezni, hogy hozzá láthassa­nak nv'; munkához. Szépen bokrosodik a burgonya is a mohoraf Mikszáth Kálmán Termelőszövetkezetben. A szövetkezetiek 40 holdon vetettek burgonyát, s elhatá­rozták, hogy kézzel nem nyúl­nak hozzá — még kapával sem. A burgonya munkáit géppel végzik. Majdnem befejezték már a lucerna kaszálását is. Több mint 50 holdon már gyűjtenek, 20 holdon pedig rendsod­róznak. A mohoraiak renden szárítják az első kaszálás termését, mert kifúratlanul rendelték meg az állványokat s már nem volt idejük elkészíteni azokat. Majd a második ka­szálást szántják állványon. Szerencsénk van, Galgagu- tán megtaláljuk a szövetke­zet agronómusát, Kerekes Ti­bort. Elmondja, hogy most folyik a cukorrépa egyelése, kapálják már a 145 holdnyi kukoricát is. Több lókapa és .»cp. kapa* i., .segít:' íz asszo­nyok munkáját. Az asszonyok legnagyobb része nagyon szorgalmasan jár dolgozni a közösbe. azonban néhányan nem törődnek a kapálással. A legutóbbi közgyűlésen hatá­rozatot hoztak a fegyelmi rendszabályok alkalmazására is. Ez azt jelenti, hogy aki hanyagságból nem ka­pálja meg a földjét — amit egyébként elvál­lalt — megkapáltatják másokkal és az illető tagtól levonják a munkaegységet. Amint kiérünk a községből, látjuk, hogy rendsodrózzák a lekaszált lucernát. A meleg­ben hamar szárad a lekaszált növény, s rövidesen lehet gyűjteni és hordani. A cserháthalápi határ a jó idő hatására is v csak lassan éled. A Béke Termelőszö­vetkezet földjein jégeső pusz­tított. Tönkre tette az őszi kalászosokat, a cukorrépa egy részét, a borsót, a hagymát. A balápiakat azonban nem törte meg a csapás, szorgalmasan dolgoznak. Kiegyelték a cukorrépát, ka­pálják a kukoricát és folyik a kaszálás. Nógrádmarcal határában asszonyokkal találkozunk. Ka­pa a vállukon, vidámon ne­vetgélnek, beszélgetnek. A cukorrépából jönnek. Végez­tek az egyeléssel, s most mennek a paprikát megkapál­ni. Varga Margit meg Róza Mária dicsekszik, hogy a legtöbben már meg­kapálták a közös parcellákat, meg a háztájit is. Elbúcsú­zunk a lányoktól, asszonyok­tól, s alig egy fél óra múlva már Patakon keressük a ter­melőszövetkezet elnökét. Tóth Alajos, a pataki Kos­suth Termelőszövetkezet el­nöke jó hírrel fogad. — Majdnem befejeztünk minden tavaszi munkát. Elsorolja, hogy megkapáltak 70 hold kukoricát, egyelték 35 holdon a cukorrépát. A 125 holdon lévő burgonyát is megkapálták már, sőt 25 holdnyit már fel is töltöget­tek ebből. Lehetne még so- rolgatni a holdakat, számokat, s mindegyikhez hozzátehet­nénk: megkapálva, elvégezve. A patakiét' leVas-éMé’- már a lucernát is. Ötven holdon ter­meltek az idén lucernát, amelynek a felét állványokon szárítják meg. Hozzákezdtek a rétek kaszálásához is. Ez a termelőszövetkezet teliesen gépesített. Persze nemcsak ez a titka az ered­ményes munkának. A szövet­kezetben igen erős a munka- fegyelem. Napról-napra kevéssel pirkadás után már sokan kinn dolgoz­nak. Az asszonyok munkacsapa­tokban. Patakon egy-egy csa­pat vállalta el a kapásterüle­tet, s ezen belül közösen mű­velik a földet. Esteledik már, mikor elin­dulunk Rétság felé. Az út jobb és baloldalán még tar- kállik a határ, a színes ru­hákban hajladozó asszonyok­tól. A patakiak most dolgoz­zák a háztájit. A közösben már elvégezték a munkákat. Ezzel sem késnek el. Félév előtt jelentik üzemeink Minden dolgozó összefogásával a téli elmaradás pótlásáért Ezekben a napokban külö- rfjsen nagy érdeklődéssel for­dul megyénk dolgozó népe az ipari üzemek felé: közeleg a félév vége. Kiderül, hogy a tél okozta elmaradást hogyan pó­tolták az üzemek műszaki és fizikai dolgozói. Csaknem egy hetes előnnyel dolgoznak szénmedencénk bányászai A jó idő beálltával csak fckozódott bányászaink mun­kalendülete. Ezt elősegítette a sok kisebb termelő egység összevonása is, a gépek jobb csoportosítása, a helyes üzem- és munkaszervezés. Az össze­vonás után Mizserfán például a szállítási nehézségek szűn­tek meg, Zagyván újabb tö­megtermelő munkahelyeket, frontfejtéseket üzemeltetnek, Hányáson állandóan optimá­lisan telepítik a munkahelye­ket, a külszíni fejtés dolgozói pedig — éppen a jó idő bizto­sította lehetőségeket használ­ják ki a jobb termelésre. A lehetőségek tehát jók szénmedencénk'oen, s ezzel él­nek is fizikai és műszaki dol­gozók egyaránt. Ezt bizonyít­ja főképpen a május havi termelés, amikor szénbányá­szaink 23 282 tonna szénnel tetézték meg havi mennyiségi előirányzatukat. Ez azt is je­lenti, hogy a nógrádi bányászok a félév eddig eltelt szaka­szában 65 532 tonna sze­net adtak terven felül népgazdaságunknak, s csaknem egy hetes előny­nyel dolgoznak a féléves terv teljesítéséért. Ismeretes, hogy népgazdasá­gunk április 1-től december 31-ig még 61 300 tonna szenet kér a nógrádi bányászoktól. Ebből a mennyiségből kedd reggelig már csaknem 22 ezer tonnát a felszínre is küldtek a szénmedence dolgozói. Súlyos export elmaradás a Salgótarjáni Üveggyárban Nyugatra irányuló export | első negyedévben a Salgótar- kdtelezettségeit 710 ezer fo-1 jáni Üveggyár. Az elmara- rintos adóssággal zárta az dást elsősorban a rendkívüli 1 ------­Hats zor kevesebbe kertit a burgonya növényápolása Tapasztalatcsere Cereden Igen érdekes és hasznos ta- tapasztalacserét rendezett a salgótarjáni járási tanács a naDokban a ceredi Buzaka- lász Termelőszövetkezetben, összehívták a járás termelő- szövetkezeteinek elnökeit, ag- ronómusait. sőt még a köz­ségi tanácselnököket is. A ta oasztalat csere célja az volt 1»oev ffiééismeMéssék1 a rÍAúv-v üzemi burgonvatermesztés módszerét a jelenlévőkkel, s gyakorlatban is lássák a ven­dégek a növényzetet. A cerediek már évek óta az ismertetett módszerrel ter­melik a burgonvát s min­Céljutalmat adnak a családiház típustervekért A dolgozók egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a családiház típus tervek iránt. Az illetékes szervek úgy ha­tároztak, hogy a típus terve­ket szélesebb körben alkal­mazzák. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága legutóbb javas­latot tett a városi és járási tanácsoknak, hogy 1964-ben az első fokú építésügyi ható­ság jutalmazásra fordítható összegeit a típustervek minél nagyobb mérvű alkalmazása érdekében céljutalomként használják fel. A megyei tanács illetékes építési és közlekedési osztá­lya kidolgozza a családi ház típus tervek alkalmazásáért az első fokú építési hatóság­nak kitűzött céljutalmak el­nyerésének feltételeit és azt ismertetni fogják mind a ki­vitelező vállalatokkal, mind a dolgozók széles rétegeivel. /megválasztották Cered. Zabar. Szilaspogony béke küldöttéi Az egész megyében folynak a békegyűlések, amelyen meg­tárgyalják a béke védelmével kapcsolatos feladatokat és megválasztják a június 15-én sorra kerülő országos béke­kongresszus küldötteit. Az ed­digi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy ilyen gondossággal még nem választottak béke­küldötteket. Sok feladattal látják el, megvizsgálják, ed­dig milyen tevékenységet fej­tettek ki és kikérik a lakos­ság véleményét. Az elmúlt héten ilyen bé­kegyűlés volt Szilaspogony községben is. Azt mondták, nagyon nehéz ebben az idő­pontban gyűlést tartani a fa­luban. Van ebben valami igazság, hiszen az emberek késő estig a határban dolgoz­nak, mikor hazatérnek, fárad­tak, nem szívesen mennek gyűlésre. Szilaspogonyban is így nézett ki a dolog. Nyolc érára tűzték a békegyűlés idő­pontját, de néhány perccel nyolc előtt, csak itt-ott volt ember látható még a faluban is. A hivatalos szervek veze­tői: a párttitkár, a népfront elnök, a tanácselnök, az MSZBT vezetője várakoztak a művelődési ház előtt. Ök, akik ismerték a falut, bizto­sak voltak a dolgukban. S va­lóban nyolc órára megindul­tak az emberek a művelődési ház felé. Volt, aki rendbe szedte magát, de volt olyan is, aki egyenesen a munkából tért be a művelődési házba, hogy részt vegyen a békegyű­lésen, hallassa szavát. Külsőségeiben nagyon egy­szerűen rendezték meg a bé­kegyűlést. Mégis volt benne valami ünnepélyes. Egyszerű emberek vettek részt ezen a gyűlésen. Szabó Sándor, a köz­ségi párttitkár, aki a gyűlést megnyitotta, hangsúlyozta azt is: az egyszerű emberek köte­lessége megvédeni a békét. Azokra gondolt, akik ott ül­tek a sorokban. Sőtér Kálmán­ra, a tsz munkására, Varga Balázs Lajosnéra, a tsz nö­vénytermesztő brigádjának vezetőjére, Gál Istvánnéra. a tsz dolgozó asszonyra, Fülöp Györgyre, a fmsz dolgozójára, Varga Gézára, a bányászra és a többiekre. Az előadó, De- hény Zoltán bányamérnök is ezeknek az embereknek cí­mezte mondanivalóját, amikor a teljes leszerelésről, a béke­mozgalom világot átfogó je­lentőségéről beszélt. Arról a felelősségről, amely a szilas- pogonyi dolgozókra is hárul a békét folytató harcukban. A szilaspogonyiak is meg­választották küldöttüket, Var­ga Gábort, a termelőszövetke­zet elnökét, aki Cered, Zabar és Szilaspogony községek kép­viselőjeként utazik Budapest­re június 15-én. Azzal küldték őt útjára, hogy a konresszu- scn mondja el, Cered, Zabar és Szilaspogony községek dol­gozói szilárdan helytállnak a békéért folytatott harcban, amelyet munkájuk elvégzésé­ben fejeznek ki. Késő este ért véget a bé­kegyűlés. A résztvevők még három kisfilmet is megtekin­tettek, amelyek életünkről, a béke jelentőségéről szólot­ták. Azután még baráti be­szélgetést folytattak minden­napjaikról. den évben 90-100 mázsát ter­melnek holdanként. Ezt a termesztési módszert a Búzavirág elnöke Tóth Pál kísérletezte ki. s azóta — 6-7 éve — igen •ó eredményekkel alkal­mazzák. tsí : \-k tft'egtekmtettek a ceredi t k 80 holdnyi burgo­nyáiét. amely három táblán terül el. Tóth Pál elnök, el­mondta. a 60 tagú kíváncsi­an figyelő társaságnak, hogy kalászosok után vetik a bur­gonyát. és nagy gondot for­dítanak a talaielőkészítésre. Amint a kalászos növény lekerül a tábláról. 30-50 kilogramm nétisót szórnak ki holdanként. tarlóhántást végeznek, maid gvomtalanítanak. Az őszi mélyszántás ideién 2-2 má­zsa foszfort és kálisót. vala­mint 50 kilogram nitrogént szántanak a talajba 22-25 centiméter mélyen. Tavasszal kultivátorral és nehéz fogassal készítik elő a talajt, maid kapával ültetik el a burgonyát. lev biztosít­ják — kielégítő teljesítmé­nyű ültetőgép híján, — hogy 14-17 centiméter mélyre ke­rüljön a burgonya. Vetőbur- gonva esetében 70x30. étke­zési burgonya esetében ?0x40 centiméter távolságra ültet­ték. A burgonya elültetése után ,m<tgfc4ia$oliéfo a-táb­lát. maid amikor a gyomnö­vények kétlevélben jelentkez­nek. keresztirányú fogasolást végeznek. A fogasolást még néhányszor csinálják addig, amíg a burgonya 5 centimé­teres nem lesz. A töltögetést lókapával háromszor végzik. A látogatók meggyőződtek arról, hoev a burgonyatáblákon rend­kívül jól fellett a kultúr­növény, teljesen gyom- metes. Több kérdés elhangzott, maid azt is kiszámították, hogy egy hold burgonya növénv- áDolása réei. kézi módszer-el 17. az úi módszerrel Deciig csak 28 munkaegységbe ke­rül. A tapasztalatcsere részt­vevői nagy megelégedéssel vették tudomásul az úi mód­szer előnveit és többen el­mondták. hogy iővőre ők is alkalmazzák. Tovább épül műanyagiparunk egyik fontos üzeme, a Be- rentei Vegyiművek. kemény tél mostoha viszo­nyaival lehet magyarázni. Az­óta azonban jócskán eltelt az idő, de az export termelés mégsem alakul valami ked­vezően. Igaz ugyan, hogy az adósság áprilisban 248 ezerre csökkent, május­ban azonban újabb öt és félszázezres elmaradás je­lentkezett. Nem valami rózsás a helyzet a szocialista országokba irá­nyuló exportszállítás' J;kal sem. Itt az első negyedévi el­maradás 348 ezer forint volt. A tervosztály statisztikai ada­taiból kitűnik, hogy ez ápri- l:sban csaknem 900 ezerrel emelkedett, és májusban is van körülbelül 800 ezer fo­rint értékű üvegáru, amely egyelőre nem hagyta el agyár területét. A kedvezőtlen export mér­legnek a gvár termelési osz­tályán többféle magyarázatát adják. Részben kifogásollak, hogy az ágú csomagolásához szükséges dobozokat a buda­pesti dobozkészítő ktsz nagy késéssel szállítja, a MÁV is meglehetősen rapszodikusan böcsát a gyár rendelkezésé­re export-vagonokat. így tör­ténhet meg, hogy — a termelési osztály szerint — a statiszti­kában feltüntetett elmaradás egv része fiktív, hiszen az áru elkészült, csupán a gyártól független okok miatt nem tud­ják rendeltetési helyére irá­nyítani. Az is rontia a sta­tisztikát. hogv már elkészí­tett. sőt . leszámlázott áruk még mindig a gyár területén vannak, mert az export vál­lalat nem adott engedélyt a szállításra. Mindent egybevet­ve azonban az export szállí­tások ilyen nagy mérvű el­maradása. az adósság emel­kedése hónapról hónapra nem megnyugtató. Akkor sem. ha ilyen vagv olyan magyaráza­tát találjuk. A dobozellátás évek óta. tartó rendellenességeit az illetékeseknek már ideje volna megszüntetni, a MÁV, míg ebben a ke­mény tél akadályozta, hi­vatkozhatott a vagon- hiányra. de örökké ez sem tarthat, s a gyár valamint az exportválla­latok kapcsolatain, együtt­működésén is úgy látszik van mit javítani. Ha a most tapasztalt elma­radás sokáig húzódik nemcsak súlyos devizakárok érhetik az országot, de a termelési fel­adataiknak nagy akarással és lelkesedéssel eleget tevő munkások, de a gvár vala­mennyi dolgozója érezni fogja a hatását. , A tűzhely gyári öntöde jobb m unkaszervezéséért A Salgótarjáni Tűzhelygyár kulcsfontosságú üzeme az ön­töde. Az elmúlt évek során sokat lavult itt a munka, de még mindig vannak olvan hiá­nyosságai. amelvek következ­tében nem nyújthatja azt, ami­re képes. A gyár párt-végre’naj- tébizottságának kezdeménye­zésére a napokban egy brigád vizsgálta meg a fogyatékossá­gok okait. A vizsgálat -a töb­bi között megállapította, hogy a kupolókemencék jó öntvény kihozatala nem megfelelő; gyakran feszökik a folyékony fém kéntartalma, ami seleit- károkat okoz. ingadozó a sza­lagok folvékonv fémmel való ellátása is. Az 1963. év első negyedében a comvevoron kö­rülbelül egv százalékkal volt magasabb a seleit a tavalyi év azonos időszakához kénest. A vizsgálat alapos elemzését adta a technológiai folyama­tok. műveletek során előfor­duló legkisebb fogyatékossá­goknak, rendellenességeknek, javaslatot téve a hiba kija­vítására. A vizsgálat anyagát megvitatta a gyár párt-végre­hajtóbizottsága, majd az öntö­de alapszervezeteinek taggyű­lése elé került. A vita mindkét fórumon eredményesnek bizo­nyult. s az illetékes műszaki vezetők máris tevékenyked­nek olvan intézkedések meg­hozatalán. amelvek segítségé­vel az öntöde munkájában újabb javulás várható.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom