Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)

1963-06-26 / 51. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PU]SQ AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF. 51. SZÁM. ÁRA 60 FILLÉR 1963. JÚNIUS 26. ARATÁS ELŐTT Összehívják a megyei tanácsot A kiadós tavaszi esők erő­teljes növekedésre serkentet­ték az őszi kalászosokat, s a homokosabb, melegebb tája­kon a nyári melegben már sárgán bólogat a kalász. Kö­zeledik az aratás Nógrád me­gye termelőszövetkezeteiben is. A számítások szerint mint­egy 65 ezer hold gabona ter­mése vár betakarításra a kö­zös gazdaságokban. A gabona betakarításán kívül azonban számos más tennivaló is van ezekben a nyári napokban a mezőgazdasági nagyüzemek­ben. Éppen ezért helyes, ha a termelőszövetkezetek már most, a nagy munkák meg­kezdése előtt tervszerűen meghatározzák az aratás és egyéb nyári munkák rendjét. Helyes már most felmérni egy-egy közös gazdaságban hány férfi és nő dolgozóra számíhatnak a nyár folyamán s hogy segítenek egy-egy na­gyobb munka idején a család­tagok. A kenyérgabona aratása csak egyik része a nyári munkáknak, de megszervezése befolyásolja a szemveszteség nélküli gyors betakarítást, a termelési költségek kedvező alakulását. Az idén megint tovább csökken a termelő- szövetkezetekben az a terület, amelyen kézi kaszásoknak kell vágni a rendet. Újabb gabonakombájnokkal gyarapo­dott a gépállomások géppark­ja, s a termelőszövetkezetek is 78 aratógépet mondhatnak magukénak. Ez azt jelenti, hogy az idén a gabona termő- területének csaknem 84 szá­zalékán aratógépek, kombáj­nok „vágják majd a rendet”. A tervszerű, szervezett mun­kához az is hozzátartozik, hogy a nyári munkák tervé­ben valamennyi közös gazda­ságban meghatározzák, hogy az őszi kalászosok gyors be­takarításához hány kombájn és aratógép kezdjen munká­hoz. S mivel az aratógépek zavartalan munkája több em­beri segítséget kíván mint a kombájn, ezért a központtól távolabb eső gabonatáblákon a kombájn a közelebbi terüle­tekben pedig kévekötő arató­gép munkája a célszerűbb, Ugyanezt a szervezési mód­szert helyes követni a tavaszi gabonafélék aratásánál is. A zabot, amelynek érése nem olyan egyenletes, mint a ta­vaszi árpáé kévekötő-arató­gép takarítsa be, a tavaszi ár­pát, pedig melynek teljes éré­sét inkább bevárhatják a gaz­daságok, kombájnnal vágják. A gépi aratás megszervezé­sénél nagyon fontos tenni­való a kombájnok és arató­gépek munkaterületének ki­jelölése. Kuszáit, erősen dőlt gabonában gépek ne arassa­nak, hiszen így jelentősen csökken a teljesítményük. A tapasztalatok azt bizonyítják az aratógépek olyan táblák­ban végeznek tökéletes mun­kát, ahol a gabona legalább 70—80 centiméter magas. A kombájnokkal szemben pe­dig az a követelmény, hogy alacsony tarlót hagyjanak maguk után. Az aratógépek részére azok a táblák a leg­alkalmasabbak, amelyeken a legnagyobb termés várható. Az esős, viharos időjárás több termelőszövetkezetben már most földre döntötte a gabo­nát. Ezekben a gazdaságokban a gépek munkája mellett fel kell készülni a kézi aratásra is. Az aratás megszervezésével egyidőben helyes kijelölni a kombájnszérűket is. Annál is inkább szükség van erre, mert az elmúlt években ez sok gondot okozott a terme­lőszövetkezeteknek gépállo­másoknak. Ennek megelőzé­se érdekében az idén a gép­állomások a termelőszövetke­zet vezetőivel egyetértésben meghatározták a kombájn­szérűk helyét, s elosztották az erő- és munkagépeket is. Közösen beszélték meg, me­lyik termelőszövetkezet mi­lyen gépet kap, s a gépnek ki lesz a felelős vezetője. Rögzítették azt is, a közös gazdaságok hogyan biztosít­ják a gépek zavartalan mun­kájához a kiszolgáló személy­zetet. Az aratógépek és kom­bájnok elosztásánál az az elv érvényesült, elegendő munka­erővel rendelkezik-e a közös gazdaság, s az adottságok al­kalmasak-e a gépi aratásra. Ez szükségessé tette, hogy néhány gépállomásról arató­gépet kombájnokat irányítsa- sanak olyan gépállomás kör­zetébe, ahol esetleg e gépek nélkül eondot okozna a ke­nyérgabona veszteségmentes, gyors betakarítása. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, a gabona érése a megyében igen eltérő, s így szükség lesz arra, hogy a gépállomások a későbbiek során átcsoporto­sítsák gépeiket. A salgótarjá­ni járásban például a dom­borzati adottságok szinte le­hetetlenné teszik a kombáj­nok munkáját. Legtöbb ter­melőszövetkezetben a mun- munkaerő is kevés, s így ara­tógépek végzik majd a mun­kát. A gabonabetakarítás fontos munkája a szalma betakarítá­sa. E munka nemcsak azért sürgető, mert akadályozza a nyári talajmunkát. A szalmá­ra szüksége van a termelőszö­vetkezetek egyre növekvő ál­latállományának. S mivel a szalma kazalbarakása minden évben gondot okoz a közös gazdaságokban, helyes lenne, ha az idén erre a munkára külön munkacsapatot szervez­nének a szövetkezetek. A csa­pat elevátorral és könnyű univerzális géppel, a kombáj­nok után haladva rakná ka­zalba a szalmát. A gabonabetakarítással pár­huzamosan kell elvégezni a termelőszövetkezetekben a má­sodnövények vetését és a nyá­ri talajmunkákat is. A mosto­ha tél miatt az idén lényege­sen kevesebb a pillangósta­karmány a tervezettnél. A hiányzó takarmány pótlására nagy lehetőséget nyújtanak a tarlóvetések. Az aratás után tehát a közös gazdaságokban elsősorban azon a területen kell elvégezni a talajmunkát, ahová másodnövény kerül. Ha a kasza az aratógép vagy a kombájn után azonnal meg­indul a tarlóhántás és a vetés, a talaj kedvező nedvességi ál­lapota lehetővé teszi a takar­mánynövény erőteljes, gyors fejlődését. A tarlóhántás a takarmány- rövények vetése természete­sen egyetlen termelőszövetke­zetben sem mehet a nyári mélyszántás rovására. Ezért helyes, ha a nagyteljesítmé­nyű erőgépek ebben az időben csak mélyszántást végeznek. Hogy melyik föld kapjon tar­lóhántást és hol járjanak mé­lyebben az ekék, azt vala­mennyi gazdaságban a termé­szeti, üzemi adottságoktól kell függővé tenni. Annyi azonban bizonyos, ahol gabona után újra gabona kerül a földbe, ahol a nyár végén istállótrá­gyáznak, ott azonnal meg kell bántani a tarlót. Egyéb terü­leteken pedig mélyszántással kell előkészíteni a talajt a so­ron következő növényeknek. A hűvösebb nógrádi dombo­kon sincs már sok idő hátra az aratásig. A gépállomások, termelőszövetkezetek munká­ját azonban csak akkor koro­názza siker, ha megteremtik a feltételeket a veszteség- mentes, gyors betakarításra. Két napos ülésszakra ül ösz- sze Nógrád megye tanácsa június 28-án és 29-én Salgó­tarjánban a megyei tanács székházának tanácstermében. A tanácsülés a következő napirendi pontokat ‘tárgyalja meg: 1. A második ötéves terv be­ruházási megvalósításának ed­digi tapasztalata. Előadó: Illés Miklós vb elnökhelyettes. 2. Javaslat a dolgozók íokozot- tabb bevonására a tanácsi mun­kába. Előadó: Kaszás Józsefné vb titkár. 3. A bírósági ülnökök megválasz­tása. Előadó: Hankó János vb. elnök. «. Jelentés a Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság 1962. évi munkájáról, az 1963. évi mun- katerv előterjesztése. Előadó: a NEB elnöke. 3. Javaslat a megyei tanács 1963. évi II. félévi munkatervére. Előadó: Hankó János vb elnök. 8—7. Javaslat különböző bizott­ságok és albizottságok szerve­zésére. Előadó: Kaszás József­né vb. titkár. Napirenden kívül beszáámoló hangzik el a lejárt határidejű tancsülési határozatok végrehaj­tásáról. Nógrádi asszon y°H Félév előtt Jelentik az ilzemek Határidő előtt teljesítették; első félévi tervüket Kemény tél, zord idő, számos természeti nehézség —ez jellemezte az 1963. év első hónapjait. Ipari üzemeink dol­gozói sokszor csak a legnagyobb nehézségek, önfeláldozó munka árán tudták teljesíteni tervüket. Legtöbb üzemünk­nél súlyos elmaradás következett be, s csak a jó idő be­álltával tudtak zavartalanul dolgozni. De akkor már úgy, hogy minden erővel az adósa ág törlesztéséért, a tervek rendszeres túlteljesítéséért indítottak harcot, hogy pótolják az év elejei elmaradást, s mindent elkövettek azért, hogy határidő előtt teljesítsék első félévi tervüket. Ezt a törek­vést számos műszaki intézieed és, a dolgozók nagyszerű mun­kaversenye is elősegítette. Több mint 68 ezer tonna szén terven felül Nehéz helyzetben voltak szénmedencénk bányászai. Nemcsak az aknák lefagyása, a szállítási gondok, de jó né­hányszor a vagonhiány is gá­tolta a rendszeres munkát. Nem egy esetben késtek az autóbuszok — több ember munkája esett ki a termelés­ből. Bányászaink azonban — éppen a párt és a kormány felhívására vasárnapjukat, pi­henő idejüket áldozták fel, hogy megadják azt a szén­mennyiséget, amit az ország, a népgazdaság kér a nógrá­diaktól. Számos műszaki intézkedés is segítette a bányászok rend­szeres munkáját. Üj szénva- gyonokat tártak fel, több tö­megtermelő és gépesített mun­kahelyet biztosítottak a bá­nyászok számára, hogy za­vartalan legyen a termelés, hogy napról napra túlteljesít­sék terveiket, másszóval: meg­teremtsék az egyenletes ter­melés műszaki feltételeit. A bányászok igen nagy hányada kapcsolódott be a munkaver­senybe, sokan éppen ebben az időszakban határozták el, hogy részt vesznek a szocia­lista brigádmozgalomban, s harcolnak e megtisztelő cím elnyeréséért. A szénmedence bányászai­nak nagyszerű harca eredmé­nyes volt. A bányaüzemek ma már egymás után jelentik, hogy határidő előtt teljesítet­ték első féléves tervüket. A mizserfai bányászok például már szombat dél óta terven felül termelnek, s csaknem 27 ezer tonna szenet adnak ter­ven felül népgazdaságunknak. A kányási bányászok 4500 tonna jó minőségű szénnel te­tézik első félévi előirányzatu­kat. De jól dolgoznak a nagy- bátonyi, zagyvái, és a kistere- nyei bányászok is. Ezzel ma­gyarázható. hogy a szénbányá­szati tröszt kedden reggel je­lenthette: felszínre küldték az első féléves terv teljesítéséhez szükséges utolsó csille szenet is. A hátralévő időszakban még több mint 68 ezer tonna szenet adnak előirányzaton felül népgazdaságunknak. 113 lakás az első félévben távirata Moszkvába1 ^Tanácskozást tartottak hét­főn Szécsényben a járás szo­cialista címért küzdő brigád­jai. A szécsényi járásban az idén 26 női és férfi brigád küzd a szocialista cím elnye­réséért. A nógrádszakáli Ha­ladás Teremi őszövetkezetbür. a növénytermesztési brigád már tavaly elnyerte a szoci­alista címet. Az idén az asz- szonyok újabb vállalást tet­tek a szocialista cím megtar­tásáért. A tanácskozáson, a szécsé­nyi II. Rákóczi Termelőszö­vetkezet szocialista címért küzdő asszonybrigádjának ve­zetője bejelentette, a brigád felvette a világ első női űrhajó­sának Valentvina Tyeresko- vának nevét. A tanácskozás résztvevői meleghangú távi­ratban üdvözölték a Moszk­vában ülésező békekongresz- szus résztvevőit és személy szerint Valentyina Tyeresko- vát. Hosszú kényszer szünetre voltak ítélve a,Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói is. Több mint két hó­nap esett ki az első félévből. A nagy hideg, a kemény tél nem tette lehetővé a rend­szeres munkát. Az első félév befejezése előtt azonban iga­zán nagyszerű munkáról ad­hatnak jelentést az építők. A VAllal.'tnál » munkaszervezés eredménye, hogy számos mun­kahelyen pótolták a fagysza­badság következtében létre­jött elmaradást, s elsősorban a lakásépítkezéseken a határ­idők betartását sürgették. Ma már az építőipar dolgozói több munkahelyen csatlakoz­tak más ipari üzemekhez, s arról tehetnek jelentést: pó­tolták az elmaradást, határ­idő előtt adják át az új laká­sokat. Az építőipar dolgozói az év elején már átadták az acél­árugyári 16 lakást. Ezen a hé­ten újabb 97 lakás építését fejezték be, melyeknek átadá­sára pénteken kerül sor. El­készült Salgótarjánban a Készülnek a kombinált szekrények Munkában a Balassagyarmati mért küzdő szerelő brigádja. Teljesítményük százalékos. Bútorgyártó Vállalat szocialista cí- állandóan 110—120 Pécskő utcai első 41 lakás, amely minden igényt kielégít majd. Villanytűzhely, villany- boyler, központi fűtés, beépí­tett konyhabútor várja a bol­dog tulajdonosokat Pénteken adják át a nagybátonyi 30, és a balassagyarmati 26 lakásos épületet is, s így az építők az év első felében 113 lakást ad­tak át határidőre megyénk dolgozóinak. Csaknem másfél millióval teljesíti túl féléves tervét a Tűzhelygyár Néhány nappal a félév be­fejezése előtt már látnivaló, hogy a ZIM salgótarjáni gyár­egysége nemcsak kiheverte a tél viszontagságait, de csak­nem minden gyártmány cso­port tervét teljesíti vagy túl­teljesíti. Kizárólag a szürke­vas öntvény termelés elő­irányzatát nem sikerült telje­síteni, azonban ezt sem a vállalat hibájából. Az öntöde rendeléshiánnyal küzd, emiaít teljesítképességét nem tudja kihasználni. Különösen jó eredményt si­került a különböző kályhák termelésében produkálni, bár­ha úgy vesszük, a tűzhely­gyártás az idén jóval nagyobb problémák elé állította a vál­lalat vezetőit. Az idén tértek át ugyanis a szabványosított tűzhelyek gyártására, s ez nem ment egyszerűen: a mun­kásoknak meg kelett szerez­niük a gyakorlatot de fő­leg a tartalékai tatrcszekből kellett gyorsan megfelelő készletet teremteni a zavar­talan tömeggyártáshoz. Mint a féléves eredményből kitűnik — ez is sikerült. A mindennapok teendőin kí­vül arra is futott a gyár ere­jéből, hogy bevezesse egy új gyártmány, a gáztűzhely elő­állítását. Jelenleg az úgyne­vezett. null-sorozat gyártásá­nak előkészületei folynak, s a harmadik negyed utolsó hó­napjában elhagyja a válla­lat területét 300 darab salgó­tarjáni gáztűzhely, év végéig 3000, jövőre pedig ennek tíz­szerese — 30 000 darab. 2 millió 300 ezer forintos elmaradás Annak ellenére, hogy a fél év végéig várható termelési eredmény az egész üzem tel­jesítményét tekintve nem ma­rad 100 százalék alatt, sú­lyos lemaradással kell számol­ni az exportfeladatok teljesí­tésében. összeg szerint mm- egy 2 millió 300 ezer forint­tal kevesebb értékű üvegárut szállítanak külföldre az üveg­gyárból, mint amennyire kö­telezték. Az exportelmaradás tényéről és okairól lapunk már többször tett említést. Saj­nos azóta nem sok javulás történt ebben az ügyben. Nagy yolt a téli lemaradás, s ezt még meg is tetézték áp­rilisban és májusban. A gyár­ban sokat hivatkoznak az ob­jektív tényezőkre, mint a do­bozhiány, mely útobbira a MÁV egyik képviselője meg­lehetősen csattanós választ adott. Úgy látszik, hogy azóta is neki kell 4SáZat adnunk: vagon van, de áru nincs. A minap is egy export vagon éjszakázott az üveggyárban, mert nem volt mivel meg­pakolni. Szidják mostanában az Ajkán készített olvasztó fazekakat: előfordul, hogv egyik-másik néhány nap alatt használhatatlanná válik. Más kérdés, hogy nem biz.tos: lói temperálják-e a fazekakat? Sok sző esik a gyárban az exportról, a párt végrehajtó bizottság is a minap szóvá tette. Vannak azonban olyan hangok is, hogy kár ak­kora hűhót csapni körülötte, a végén úgy is teljesítjük a tervet, egy két hónap eltérés nem a világ. Másról volt hí­res ez a gyár eddig: arról, hogy kötelezettségeit időre teljesítette. Erre van szükség ezután is. Fontos teendő: a burgonyabogár elleni védekezés Nógrád megyében a burgo­nya termőterülete igen jelen­tős. A megyei Növényvédő Állomás jelzése szerint a kö­zös gazdaságok burgonyatáb­láin az idén újra elszaporodott a bor- gonyavetések egyik leg­jelentősebb kártevője az amerikai burgonyabogár. A fertőzés igen rendszerte­lenül jelentkezett az egész megyében. Nem volt ritka az olyan eset, mint Hugyagon, hogy a termelőszövetkezet ha­tárában a burgonya egy ré­sze erősen fertőzött volt, a másik táblán pedig egyálta­lán nem volt burgonyabogár. A megyei Növényvédő Ál­lomás a termelőszövetkezetek jelentkező igényei alapján lá­tott munkához. Még most is 12 nagyüzemi porozó- és per­metezőgép dolgozik, szórja a DDT 20 százalékos porozó és 50 százalékos permetezőszert a termelőszövetkezetek bur­gonyatábláin. A Növényvédő Állomás gépeihez csatlako­zott a termelőszövetkezetek tulajdonát képező 25 nagy­üzemi növényvédő gép is. A Pásztói Béke Termelő­szövetkezetben a Növény­védő Állomás és a terme­lőszövetkezet gépe együtt végezte a burgonyabogár elleni védekezést. Diósjenőn a termelőszövetke­zet önállóan, saját gépével végezte el a munkát. A burgonyabogár elleni vé­dekezés már befejezés előtt áll .a mezőgazdasági nagyüze­mekben. A Növényvédő Ál­lomásról kapott tájékoztatás szerint mintegy 18—20 azoknak a terme­lőszövetkezeteknek a szá­ma, ahol még nem végez­ték el a védekezést. A növényvédő szolgálat elő­rejelzése szerint erősebb le­véltetű fertőzés fenyegeti a cukorrépa táblákat, s újra megjelenik a herések legve­szedelmesebb gyomnövénye, az aranka is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom