Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)
1963-06-22 / 50. szám
1963. június 22. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Világszenzáció Néhány technikai probléma a oz újságban no íl eeepííIcnctcI kapcsolatban „c?// Simlis!” Riport az Űrrepülőtérről tornára, aztán figyelmesen tanulmányozta a fedélzeti naplót. Később láttuk zenét hallgatni, filmet nézni, aztán Gagarinnal együtt űr-ennivalót csomagolt — Bikov- szkij számára. Láttuk, amikor a felbocsátás előtt két nappal a fodrásznál rendbe hozatta a frizuráját. Az űrrepülőtéren mindenki megszerette a kékruhás leányt. Váljához elfogultság nélkül megy oda az ember. Szemei találkoznak a leány mosolygó, kék szemével. Arca egyszerű, nyílt — az ilyennek az ember már az első találkozáskor mindent elmond. Váljá- nak nagyon vidám természete van. Szeret tréfálkozni és maga is szívesen hallgatja mások élcelődését. A start előtti napokban igen sokat dolgozott. Megismerkedett az űrhajó dokumentumaival, ismételten áttanulmányozta a repülés programját. Minden nap sokat tornászott, gyakran kiment a kilövőhelyre. A start színhelyén könyvet olvasott Stefan Zweigtől. Megkérdeztem: kik a kedvenc írói? Lev Tolsztoj, "Makarenko, Solohov. Azt mondta róluk: „Valósághűen írnak.” Legkedvesebb dala: „Szeretlek, élet.” Ez a dal valóban illik a jelleméhez, hiszen nagyon szereti az életet. Volt szövőnő, ejtőernyős, komszomol- vezető, tanult. A sok munkát önként vállalta és mindegyikben megállta a helyét. Az űrbe vezető úton, — amelynek során sok jelölt elbukott, — nem vallott szégyent a férfiak mellett. Emellett igazi nő. Kedves parfümje a „Vörös Moszkva”. Kedvenc virágai a margaréta és a fehér gladiolusz. Felhőtlen, derűs reggel. Közlik velünk, hogy Válja 8 órakor felébredt, utána tornászott, most magára ölti az ürruhát. Most pedig már nem csupán egy leányt látunk, hanem egy női űrhajóst. Meleg, sötétkék öltözékben van. Mellén jelvény: Kék mezőben napsugarak és egy galamb selyemmel hímzett körvonalai. Az ábra alatt nagy betűkkel SZSZSZR. Váljára felteszik a sisakot. Ruhájára ráerősítik a rádióadókészüléket. A starthelyen eközben a technikusok és a tudósok utoljára ellenőrzik az űrhajót és a hordozó rakétát. Pontosan az előírt időben a rakétától negyven lépésre megáll egy kék autóbusz. Minden szem az ajtajára tapad. — Most száll k* Tapsolnak a talpazatnál sürgölődő emberek és tapsolnak a kilövőállvány felső szintjén dolgozót is. — Tyereskova űrhajós repülésre kész! Búcsúcsókok... Akik Váljához odalépnek, apái, sőt nagyapái 'ehetnének. De most a vele egy- korúak: Gagarin, Tyitov, Nyikolájev csókjai következnek. Felmegy a lépcsőkön a lifthez. Még egy barátságos inte-. getés. A szél elviszi búcsúszavait. Aztán kattan a lift ajtaja. Váljával együtt, megy fel a felvonóval a rakéta csúcsához az egyik konstruktőr is. Segít a leánynak helyet foglalni a fülkében és ellátja az utolsó tanácsokkal. Utána távozik. Válja hangját most már csak rádión lehet hallani. Gagarin megkérdezi tőle: — „Sirály!”, milyen a közérzete? Megkezdjük a készülék ellenőrzését. Kapcsolja be a glóbuszt... — „Itt Sirály!” „Itt Sirály” Bekapcsolom a készüléket... Egy másik hangszóróból ez hallatszik: „Kilövőhelyet elhagyni.” A starthely mögötti megfigyelőpontra vonulnak vissza. Ismét halljuk Válja hangját: — i,Itt Sirály!” Minden rendben van. A készülékek kifogástalanok. Nyomás, nedvesség, hőmérséklet — minden kifogástalan. A főkonstruktőr hangja: — Irigyelünk, Válja. Nálunk harmincöt fokos hőség van. Gagarin ezt közli az űrhajóval: „Sirály! Sirály! A rakétán krétával ezek a feliratok jelentek meg: szerencsés utat Válja!” „Válja, mindnyájan csókolunk. A rakétások. Derék leány vagy, Sirály!” Bejelentik a 15 perces készenléti állapotot ... — Itt Sirály! Bezártam a sisak nézőkéjét, felvettem a kesztyűt. Eltelik 15 perc. Szememet le nem véve az óráról, betelefonálok az irányító- központba: — Vajon ezekben a percekben merre lehet Valeri j? Félpercnyi számítások után: — Valerij jelenleg az Egyenlítőtől India felé tart... * Most a felbocsátás szempontjából nemcsak a percek, nemcsak a másodpercek; hanem még a másodpercek tört részei is fontosak. — Start! Először villanást látunk, azután óriási por- és füstfelhő támad, mintha egy évezredek óta nyugvó vulkán lövellne az ég felé sötét gomo- lyagokat. Növekvő dübörgés reszketteti a levegőt. Láng tör fel, amely először világító gömbhöz hasonlít, azután szemet vakító csíkokra szakad. Már látni is, hogy a rakéta a levegőbe emelkedett.- Elindult!... Elindult! Ezek a szavak törtek ki mindenkiből, aki e nem mindennapi látvány tanúja lehetett. A viharos taps egybeolvadt a dübörgéssel. A rakéta hosszú lángnyelveket rajzol az égre. Még néhány másod- percnyi lángolás, amely azután szikrákká szelídül, végül a rakéta eltűnik a kék égben. A taps még egyre tart. Az ember szeretne ujjongani.- Itt „Sirály”. Itt „Sirály”! Minden rendben. Érzem a túlterhelést. Közérzetem kiváló. Látom a horizontot! Világoskék és sötétkék csíknak látszik. Ez a Föld. Ez a Föld.- Gratulálok! Gratulálok, gratulálok, Váljácska! — kiáltja a főkonstruktőr.- Itt „Sirály”. Itt „Sirály”. Minden rendben van, a röp- pálya kitűnő.- Itt „Sirály”. Itt „Sirály”!... — Ez egy volt szövőnő hangja. Ez egy szovjet leány hangja! V. Peszkov Farkas Ferenc csapatvezető vájár Szorospatakon. Éppen a főid alatt volt. amikor a Vosztok 5 űrhajót Föld körüli pályára küldték. Az egyik csillés az üres csille falára írta krétával: „újabb szovjet ember a világűrben”. Az érdeklődés bent a bányában is fokozódott. Alig várták, hogy felszállja- nak a föld mélyéből, többet tudjanak meg az űrhajóról. így tett Farkas Ferenc is. Az első tevékenysége az volt, hogy kezébe vegye az újságot. „Ez aztán nagyszerű. Én nemrég még a föld alatt voltam. Bikovszkij pedig már jóval a föld felett van” — mondja nevetve. Valentyina Tyereskova sikeres felszállását és repülését a Voszok 6 űrhajóval, soksok tanácskozás, tervezői értekezlet előzte meg. A nő Űrrepülése nem okozott ugyan alapvető műszaki nehézségeket, de minden esetre számos tényező alaposabb vizsgálatát és több új berendezés megtervezését tette szükségessé. Az űrrepülő ruhája Alaposan módosítani kellett viszont az úrrepülőnő ruháját, ezt a túlnyomásos pilótaöltözéket, amelyet — a férfiak részére — ragyogó narancssárga színű műanyagszövetből készítenek. Valószínű, hogy a kifinomultabb „űrdí- vat” kialakulásáig, hasonló anyagból készülnek a női űrrepülőruhák is. Az űrrepülőruha a magassági repülők pilótaruhájából alakult ki. Feladata a test összes lágy részeinek szoros . megfogása és a test körül az egészséges életműködéshez szükséges mikrokörnyezet nyomás és összetétel szerinti fenntartása. S ha netán az űrhajó (vagy repülőgép) kabinjának légmentes zárása megsérülne, akkor az űrrepülőruha biztosítja a létfontosságú életkörülményeket. Minthogy a szoros, fűzőszerű felfekvés a ruha hatásosságának egyik feltétele, érthető, hogy a férfiak részére készült űrrepülőruha nők számára talán néhány percig elviselhető lenne, de huzamosabb ideig már kibírhatatlan. A női test sajátos alkatának megfelelően kellett tehát módosítani a ruha szabását, ami természetesen megfelelő műszaki jelleg-módosításokkal is együtt jár. A végtagok eltérő 3 Hruscsov, Brezsnyev és Mikojan telefonon beszél az alak sajátosságaira kellett itt űrben keringő űrhajósokkal Bikovszkijjal és Tyereskovátekintettel lenni, s csak így val lehetett kialakítani az első női „űrkosztümöt”. A segédberendezések módosítása De ugyanígy módosítani kellett az űrhajónak és az űrruhának azokat a sajátos segédberendezéseit, amelyek az űrhajós huzamosabb tartózkodásával, élettevékenységével kapcsolatosak. Mindenekelőtt az úgynevezett aszení- zációs berendezésről van szó amelynek az emberi anyagcsere hulladékainak eltávolítása a feladata. Ezek a hulladékok a testből túlnyomással távoznak, tehát minden esetben (súlytalan állapotban is) automatikusan kilépnek. További eltávolításuk során azonban ügyelni kell arra, hogy bűzanyagukkal ne rontsák le a kabin levegőjét (ne folyjanak ki), s hogy az űrrepülés után az orvosi ellenőrzés számára hozzáférhetők legyenek. Ezért kellett a nő anatómiájának megfelelően változtatni ezen a berendezésen is, amelynek bevezető, felfogó részei a pilótaruhába vannak beépítve és az ülésbe épített vezetékhez csatlakoznak. A felfogó részeket úgy kellett átalakítani, hogy a női testhez simuljanak szorosan, s így a hulladékok sima, zavartalan elvezetését tegyék lehetővé. A jelek szerint ez is sikerült. Az űrrepülőnő pszichikai állapota nyilván eltér a férfiétől. Lehetséges tehát, hogy emiatt az orvosi-élettani ellenőrzés menetében is újabb méréseket, észleléseket kellett beiktatni. A Vosztok igen „tágas”, nagy befogadó képességű adatgyűjtő és átviteli rendszerében erre köny- nyen nyílt mód. Csupán a megfelelő mérő és érzékelő fejek . beépítésére volt szükség (ezek egy része amúgy is az űrrepülőnő ruhájába került), valamint a hozzájuk tartozó adatátviteli telemetrikus csatornák biztosítására. Az itt közölt ténjrek talán érzékeltetik azt a sokrétű tevékenységet, ami az el6Ő űrrepülőnő felbocsátását megelőzte és amelynek feladata az orvos-élettani és munka-lélektani szempontból egyaránt páratlan kisérlet technikai előfeltételeinek maradéktalan biztosítása. Nagy Ernő ŰR-BESZÉLGETÉS A sztyeppe még ki sem hült az első rakéta keltette perzselő hőségtől. Még el sem ült az első start izgalma. Akkor ott álltam Váljával a kilövőhely megfigyelő pontján. A leány egyszerű, virágmintás kék ruhában volt. Merőn figyelte Bikovszkij rakétáját, amely villámokat okádott. Koradélután a hírközlési központban találkoztam vele. A televízió nagy képernyője előtt ült. Az ernyőn annak az arca volt látható, akit csak az imént búcsúztattak űrútja előtt. Válja maga elé tette a mikrofont:- „Héja!” .........Héj a!”. Megismered a hangomat? Fogadd forró üdvözletemet! Az arc a képernyőn elmqsolyodoít:- Várlak. A nyárfák alatt meghúzódó kis ház ablakán megcsillant a lemenő nap vörös visszfénye. Eddig a start előtti éjszakát mindig itt töltötték a férfi űrhajósok. Reggel innét indultak el, hogy magukra öltsék az űrruhát. Most egy leány a házikó gazdája. Megjelenik a főkonstruktőr és int:- Fiúk, menjetek aludni. Válját most nem szabad háborgatni ... Mi, startra váró újságírók egyazon szállodában laktunk az űrhajósokkal. Együtt röplabdáz- tunk, együtt horgásztunk. Láttuk, amint Válja kijött reggeli Nagy érték felett őrködik Pás Ferenc, a pásztói Béke Termelőszövetkezet mezőőre. Az egész határt hízták rá a szövetkezet tagjai. Amióta Feri bácsi a mezőőr, bizony alig-alig akad eset, hogy avatatlan kezek nyúlnának a közös vagyonhoz. És hogy Feri bácsi jól lássa el feladatát az azzal is jár, hogy bizony nagyon kevés időt tölt el a faluban, legtöbbet kint a határban tartózkodik. A páros űrrepülés hírét a termelőszövetkezet tagjai vitték ki hozá. Hallgatott bizony egy darabig. Sok gondolat fordult meg a fejében. Aztán egyszeresük elhatározta magát. Most úgyis dolgoznak a földeken — gondolta, nem vihetnek el semmit az idegenek, s útnak eredt. Meg sem állt a faluig. Kezébe vette az újságot — még a cigaretta is kialudt a szájában, olyan érdeklődéssel olvasta. — Ez igen, ez már valami — hajtogatta magában. Hogy még ez a nőszemély is fel mert repülni?! Nahát... és megvakarta fejét, azzal is növelve jelentőségét megállapításának. Néhány szót is váltottunk Feri bácsival. Beszéltünk mi mindenről, legfontosabb azonban az űrrepülés volt. — No, csak aztán földet is érjenek szerencsésen! — mondta a beszélgetés végén. Hát visszajöttek Feri bácsi. Egészségesen... Dr. Harrer Magdolna gyermekgyógyász a pásztói kórházban. Sok a munkája. Néha alig tud néhány percet pihenésre szentelni. Az ő dolga az apró emberpalánták gyógyítása, hogy életerős emberekké váljanak ebben a társadalmi rendszerben. A világraszóló szenzáció őt is kizökkentette megszokott életéből. „Igazán nagyszerű dolog. Hogy mi nők mire vagyunk képesek! — emeli fel hangját, amikor az újság híradását olvasta otthonában. A kisterenyei vasútállomáson teljesít szolgálatot Molnár István forgalmista. Nehéz a 24 órás szolgálat, hiszen sok-sok vonat halad át az állomáson. Két vonat között azonban szakítani lehetett arra időt, hogy a nagyszerű eseményről szóló újságcikket még az irodában elolvassa a forgalmista. „Ha nálunk a vasútnál fontos a precíz munka, a pontosság, akkor ott az űrben igazán az. Látják, oda szívesen elmennék forgalmistának” — mondja nevetve társainak
