Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)
1963-06-08 / 46. szám
NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XIX ÉVE. 46. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR _______________1963. JÜNIUS 8. A Z MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kapálnak, kaszálják a lucernát a termeloszövetkezetcklien Kazáron befejezték a kukorica első kapálását A kazán Zöldmező Termelőszövetkezetben ezekben a napokban mintegy 120 asz- szony dolgozik a növényi pofásban. Az 50 holdas burgonyavetésnek több mint a felét megtöltögették már és befejezték a közös gazdaságban a kukorica kapálását is. Az asszonyoknak egy másik csoportja a cukorrépa táblában munkálkodik. A napokban kiadós eső áztatta a kazán határt és a kapásnövények gyors fejlődésnek indultak. Növekedésüket méginkább serkenti az időben végzett növényápolás. A Zöldmező Termelőszövetkezetben 135 hold az a terület, amelyen kapásnövényeket termelnek. A szövetkezet vezetősége a tél végén úgy határozott, hogy családokra bontják a kapásnövények területét és alkalmazzák az anyagi érdekeltséget is. Ezek a tavaszi napok azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti vezetők számítása bevált, minden szövetkezeti tag igyekszik a gondjaira bízott területet megmunkálni. AZ ÉPÍTŐK... Egy hete múlt, hogy a gyermekiélek, az új generáció szellemi arculatának, jellemének formálóit, építőit. a pedagógusokat köszöntötte az ország. Ma azok felé fordulunk, akiknek keze nyomán iskolák, egyetemek falai emelkednek a magasba, gyárak, intézmények, sokemeletes és családi lakóházak népesülnek üres térségeken. Különös hangulata van ennek a mainak — az Építők Napjának. Hiszen aligha akad az országban gondolkodni, érezni tudó ember, akinek ne lenne mit szólnia személy szerint is ez alkalommal az építőipar dolgozóihoz. Ezrek és ezrek például már új lakásukban mondhatják együtt Majakovszkijjal: „Bizony finom dolog ez a szocialista ... hatalom.” Van, aki az új, szel- lős, tágas műhelycsa' nokban már csupán emlékezetében őrzi a régi, sötét, poroslevegőjű hodályt, s ha a gépe felzúg, még az is tán az új üzem építőit dicséri ilyenkor. És van-e melengetőbb látvány, mikor egy új iskola hatalmas ablakain bekukkant a nap, jóreggelt kívánva az irkák, könyvek fölé hajló nebulóknak. Nos, aztán ... hát igen, vannak, akik szinte ott állnak az építő háta mögött, unszolva őt: „Építs/ Gyorsan, gyorsabban! És mit lehet itt tenni? Már csak ilyen ez az ünnep: a dicsérő szó közé türelmetlen is vafcyül. Tudják ezt az építők is, sőt, nemcsak tudják, de harcolnak is érte sok-sok évtizede, hogy építhessenek. Minél többet, jobbat, szebbet építhessenek. Valamikor, kisiskolás koromban, — emlékszem —, ilyen mondatokat írtunk a táblára: a kép szép, a kutya ugat, a vadász lő, a kőműves épít. Ez íródott a táblára, hol makacsul fölfelé, hol lefelé igyekvő ákombákomokkal. Hanem a szomszédunk, a Torma Miska bácsi, mesz- szi környéken hírneves kőműves bizony nem épített, hanem a munkaközvetítőben állt sorban munkáért, meg a munkásotthonba járt mérgelődni az urakra, hol meg tüntetni az utcára osztályos társaival. Nos, igen, a kapitalista világban az urak nem hiába tartottak — a vasasokon kívül — tőlük, az építőmunkásoktól a leginkább. A hatvanesztendős építőmunkás szakszervezet nagyszerű harcokra és a munkásmozgalom történetének Pantheonjába bevonult sok harcosára emlékezik. Harcokra és a harcok élén járó munkásokra, akik vérüket és életüket adták a jövőért, a mi jelenünkért. Azért, hogy a kőműves kanál ne rozsdásodjon, hogy az építőmunkás építhessen, hogy a harcok túlélőinek és nekünk, utódaiknak Dunaújvárosunk, Berenténk legyen, hogy felmagasodhassanak a Borsodi Vegyiművek, a Dunai Cementmű kéményei. De ugyan miért mennénk olyan messzire? Hiszen az Acélárugyár új hengerműve, a Romhányi Cserép- kályhagyár hatalmas csarnoka, a salgótarjáni szálloda, a megyei kórház épületeinek vasbetonszerkezete, a városban felépült, s létesülő új lakótelepek — sorolhatnám ki tudja meddig — vajon itt lennének-e nélkülük, a harcos elődök nélkül. Amióta ez az ország megszabadult az uraktól, lám nem nagyon volt ideje pihenni a kőműves kanálnak. Különösen ezidén. Miért? A napokban tanácskozás volt a megyei építőmunkások legjobbjainak. Itt mondta valaki: Nógrád megyében 1963 — az építők éve lesz. Nem, nem üres szójáték volt ez, a közelgő Építők Napjára gondolva. Sokkal többről van szó. Mert ha az eltelt majd két évtized az új Magyarország építésének esztendeje volt, az utóbbi néhány évet nyugodtan mondhatjuk Nógrád, s különösen Salgótarján újjáépítése korszakának. Ráadásul olyan telünk volt, amilyen csak ritkán látogat el hozzánk. Hideg volt azokban a hetekben is — tétlenségre kényszerítve az építőmunkásokat —, amikor más években már vígan folyt a munka. Meg is van a következménye: 1963-as évben 360 millió forint értékű épitőmunkát kell elvégezni az egész megyében. Ebből a 360 millióból több, mint 200 hárul az állami építőiparra. Már pedig ez utóbbi elmaradása főleg a tél, de egyéb körülmények miatt is, pénzben kifejezve 16 millió forint. Ha pedig az elmaradás elmaradás marad, ez azt jelentené, hogy — az egyszerűbb érzékelhet ős eg kedvéért — nem épül meg négy-öt lakóház, vagy mondjuk a megyei művelődési ház úgy marad, ahogyan most van. Ki az, aki ebbe belenyugodna? Az építömunkások a legkevésbé! Hírt adtunk arról, hogy nemrég kettős és nyújtott műszakot vezettek be egy sor munkahelyen, csakhogy utólérjék önmagukat. Sőt, néhány nappal ezelőts hallottuk, hogy a vállalat törzsgárdája — akár a bányászok a téli szénszükség idején — vasárnapi műszakra mozgósítja a dolgozókat. Itt is, ott is elhangzik: „Most a műszaki vezetőkön a sor!” Hiszen nemcsak a meglévő munkaszervezési keretek jobb alkalmazására kell törekedniök, arra, hogy alaposan megszervezzék a második és a vasárnapi műszakot is, hogy lézengeni - senkinek se kelljen hasznos elfoglaltság híján. De egyik legsürgetőbb tennivaló a gépi berendezések jobb kihasználása, sőt, a lehetőség szerint újabb és újabb gépek üzemeltetése. Ma, — sajnos —, bár az építőipari vállalatok — akár az állami, akár a tanácsi vállalatról lett légyen is szó — munkaerőhiánnyal küszködnek, a rendelkezésre álló munkagépek kihasználása mégis az országos színvonalnak jóval alatta van. Az építőipar dolgozóinak munkája egyike a legnemesebb emberi tevékenységeknek. Az ember alkotásra, építésre született, s ezt valósítják ők meg napról napra, a szó legszorosabb értelmében. Munkájuktól szebbek lesznek a városok, községek, falvak, szebbé lesz az egész emberi élet. Ezért a házak építői az emberi boldogság fundamentumát is rakják. Köszöntsük tehát hálával e napon az építőket. S ők meg fogják érteni, ha ebbe a hálába türelmetlenség is vegyül, mert az emberekben a boldogság iránti vágy igen erős, elérkezni hozzá nincs elég korán sosem. Csizmadia Géza Képek az Acélárugyárból Ma mar teljes kapacitással dolgozik az íj hideghengermű. Szalai Verát jó) ismerik a gyárban. A fiatal lány nemcsak a munkában, a tanulásban is példát matat az ifi dolgozóknak. Most a gimnázium IL osztályát végzi. A képen a húzók »vek készítéséhez asiszólöttfket könzörfil. «a..» iiWT'ii—rvrernsanm .»via Gépek, szövetkezeti tag-ok munkálkodnak a szénabetakaritásnál Etesen, a Haladás Termelő- szövetkezetben a kapások mellett 20 holdon kertészeti növényeket is termelnek és a termelőszövetkezet asszonytagjai most a hagymát és a petrezselymet tisztítják a gyomoktól. A szövetkezetben nincs külön kertészeti brigád. A Haladás Tsz szakemberei a növények fejlettségét a gyomosodás mértékéhez képest állapítják meg a munkálatok fontossági sorrendjét és így osztják el naponként a rendelkezésükre álló munkaerőt. A • növényápoláson kívül megkezdték a közös gazdaságban a lucerna betakarítását is. A takarmánynövény gyors, veszteségnélküli betakarítása sokat jelent majd a szövetkezetnek az állatállomány téli takarmányellátásánál. A munkálatokra mozgósították a gépeken kívül a termelőszövetkezeti tagokat is. A gépállomás gépe vágja a lucernát, saját gépük pedig rendekbe--------- —tbé g yűjti. A szövetkezeti tagok állványokra hordják, hiszen az állványos szárítással jelentős mértékben növekszik a betakarított takarmány fehérje tartalma. A karancssági Alkotmány Termelőszövetkezetben 87 hold lucerna termését már betakarították. Most az egyéb takarmánynövények, a szarvas- kerep, baltacím betakarítása folyik. A háztáji állatállomány takarmányozását olymódon segítik Karancsságon, hogy a betakarításban résztvevő tagoknak adják a betakarított pillangós takarmányok 7 százalékát, a réti szénánál pedig 10 százalékát. A növénytermesztők a kukoricát kapálják. A 70 holdas kukoricatábla kapálása befejezéshez közeledik. A burgonyánál már elvégezték az első kapálást, s a burgonya termő- területének több mint a felén elvégezték a töltögetést is.-------------S zociális cjifülfműködés N. P. Firjubin, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese és Szipka József, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagykövete csütörtökön Moszkvában kicserélte a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió között a szociális ellátás területén való együttműködésről Eudapesten 1962. december 20-án aláírt egyezmény ratifikációs okmányait. Az egyezmény értelmében azok a szovjet állampolgárok, akik Magyarországon és azok a magyar állampolgárok, akik A e§erltáti%eiiti¥áiii gépjavítók becsületbeli ügye a Szovjetunióban laknak, a munkajog, a szociális ellátás és a társadalombiztosítás tekintetében egyenlő helyzetbe kerülnek a lakhelyükül szolA Pásztó Gépállomás cser- hátszentiváni brigádja hét község határában tevékenvke- dik. A gépállomás körzetében ennek a brigádnak jutott a legnehezebb terület. A brigádhoz tartozó termelőszövetkezetek sem a legerősebbek, ami még jobban növeli a felelősségüket. A heavek között később kezdhették a tavaszi munkákat a növényápolást, az aratógépek, cséplők javítását is. A napokban lezajlott a brigádszálláson eav megbeszélés ahol azonban kiderült, hogv nemcsak a természeti tényezők játszanak közre az aratáshoz. csépiéihez szükséges gének kijavításának elmaradásánál. hanem bizonvos szervezetlenség is. A aémállo- més igazgatója megszemlélte a brigádközDontban folvó javítómunkát. s elmondta az embereknek. hogv sóikkal szervezettebben kell folvtat- niok a javításokat, hogv elkészüljenek határidőre. Ne történjen meg olvan eset mint legutóbb, hogy elment eev vontató Pásztora, a gén- állomás közDontiába deszkáért. s nem vitt haza semmit. Ebben az esetben hibásak a központban is. Kifogásolt az igazgató néhány már elkészült részjavítást is. Az ecsegiekkel példálódzóit a cserhátszent- ivániaknak, mert Ecsegen példásan folyik a gének javítása. Nyomatékosan felhívta a figyelmet a lelkiismeretes, gondos munkára, s tavalyi esetre hivatkozott mikor bai volt néhány génnel. Nincs annak semmi értelme, hoev ösz- szecsaDiák a géneket, s akkor esnek szét. amikor a legnagyobb szükség van ráiuk. Az anyagi veszteségen túl erkölcsi hatása is van az ilyesminek. A .szerelők érveltek, vitatkoztak. különféle kifogásokat keresltek, hogv ..megmagyarázzák” a helyzetet. Szerelem- hegvi János, a brigádszerelő méltatlankodott a legjobban, mondván a bírálat a javító- munkások becsületébe váe és az egyébként jogos bírálatra véleménye szerint csak alapos, kielégítő munkával válaszolhatnak méltóképpen. Ami igaz. az igaz. A brigád részére szükséges 5-5 arató és cséplőgép javításával csak abban az esetben készülnek el iúnius 20-ra. ha a hátralévő időben lobban szervezik a munkát.. Hiszen nemcsak ezt a tíz gépet kell megjavítani. hanem egyéb tartozékokat is — nem szólva a munkában lévő gének hibáinak orvoslásáról. Ecsegen terven felül is vállaltak a szerelők. traktoristák kombájn és cséplőgépjavítást. A cserhát- szentivániaktól azonban csak azt várják, hogy azokat a gépeket javítsák ki becsülettel. amelyekre a brigádon belül szükség les2; Az emberek hallgattak eav darabig, aztán összenéztek. A brigádszerelő tolmácsolta a közös, egy akaratú gondolatot: a iavitócsoport vállalja, hogv minden kijelölt gép javításával végeznek június 20Takarmánybetakarítási bemutató Szirákon Takarmánybetakarltási bemutatót rendezett csütörtökön délelőtt a Sziráki Állami Gazdaság. A bemutatón részt vettek a környező községek termelőszövetkezeti elnökei és agronómusai. A termelőszövetkezeti vezetőkkel Tarczv László, a gazdaság főagronómusa ismertette a komplex gépesítés módszerével történő betakarítást, a hideglevegős szénaszárító működését, valamint az állványos szárítási módszert. A takarmánvbeta- karítás munkafolyamatait nagy érdeklődéssel szemlélték a jelenlevők; ifi a génszemlékig. Az emberek becsületbeli ügve ez. Hogyan állják szavukat? Rövidesen eldől a földeken. gáló ország állampolgáraival. Az egyezmény július 1-én lép életbe. Tájékoztató a felnőtt dolgozók általános iskolai tanulásáról Az általános iskolai felnőttoktatás célja, hogy mindazoknak, akik tanköteles koruk alatt nem szereztek az általános iskola nyolcadik osztályának megfelelő végzettséget, lehetővé tegye, hogy munkájuk, mindennapos elfoglaltságuk mellett tanulmányaikat befejezzék. Államunk nagy áldozatokat vállal azért, hogy minden dolgozó elsajátíthassa a korszerű általános műveltség alapjait. Salgótarjánban a felnőttek oktatását a dolgozók általános iskolája végzi. Székhelye a Sztahanov úti állami általános iskola. Az 1963—64. tanévre a jelentkezés jelentkezési lappal történik. Jelentkezési lapokat az iskola vezetőségétől vagy az üzemi, hivatali szakoktatási felelőstől, a szakszervezeti oktatási, illetve kultúrfelelőstől lehet igényelni. Az általános iskolába jelentkezhet minden olyan dolgozó, akinek a tankötelezettsége a jelentkezés napjáig megszűnt. Jelentkezhetnek a háztartásban dolgozó felnőttek, illetve a háztartásban segédkező fiatalok is. A jelentkezés 1963. május 15-től június 30-ig, továbbá augusztus 25-től szeptember 2-ig történik. A jelentkezési lapokat az iskolai vezetőséghez, vagy az üzemi, hivatali szakoktatási felelőshöz, illetve szakszervezeti oktatási kultúrfelelőshöz kell eljuttatni. A beiratkozásra a hallgatók lehetőleg személyesen jelenjenek meg 1963. szeptember 2—5-ig, naponta 8—12 és 14 17 óra között. Beiratkozáskor az iskolai előképzettséget, a személyazonosságot és a munkaviszonyt okmányszerűen igazolni kell. A dolgozók Igényeiknek megfelelően az üzemi művelődési otthonokban augusztus hó folyamán, heti 4 órai foglalkozással előkészítő tanfolyamokat szerveznek azok számára, akik előző tanulmányaikat régen szakították meg és szükségük van egyes ismeretek felidézésére, matematika, fizika, kémia, magyar nyelv- és irodalom tantárgyból. Az előkészítő tanfolyamokra jelentkezni a beiratás alkalmával lehet. A tanítás szeptember második hetében kezdődik. A Dolgozók Általános Iskolájában az oktatás alaptanfolyamokon, levelező és esti tagozatokon folyik. Az esti tagozatos hallgatók fél évkor beszámolót, év végén vizsgát tesznek. Levelező tagozatra csak jó tanuló nyerhet felvételt, ha családi, munkahelyi körülményei nem teszik lehetővé az esti tagozat látogatását. A levelező hallgatók hetenként egy alkalommal látogatják az iskolát, negyedévenként és fél évkor beszámolót, év végén pedig osztályozó vizsgát tesznek. A dolgozók általános iskolai oktatása ingyenes. A dolgozókat tanévenként három nap tanulmányt szabadság illeti meg. Az iskola osztályai az általános iskolákban nyernek elhelyezést.