Nógrádi Népújság. 1963. május (19. évfolyam. 35-43. szám)
1963-05-01 / 35. szám
>63 május 1. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG MÁJUSFA-VÁRÁS Sok izgalommal, agy várakozással zészülnek a kálói lányok május :lső napjára. Ert- letö az izgalmuk, t várakozásuk, ncrt nem mindegy az, hogy melyikük háztáját iísziti a legmagasabb májusfa. Ebben a községben él a legélénkebben a régi szokás, a májusfa állítás. A fiúk már eyy-két héttel előbb kiválasztják a fát, amelyet majd kivágnak, illetve elcsennek a többi közül; mert ki hallott még kivágási engedélyt kérni ilyen célra? iTele aggatják színes szalagokkal, Ipapírszalvétákkal, még egy-egy üveg likőr, bor is kerül a tetejébe... Kálión Dora Aranka kapta legutóbb a legmagasabb májusfát. Majdnem húszméteres volt. A kislány éppen lakodalomban szórakozott, mikor valaki beszaladt: — Aranka... én még nem láttam olyan nagy fát, amekkorát te kaptál — lihegte a hírvivő. Aranka az éj sötétjében is haza osont megnézni, mert melyik lány állhat ellent a kíváncsiságnak? Tudta, ki állította, s titkon remélte, övé lesz a legmagasabb májusfa a faluban. Másnap reggel bebizonyosodott, hogy titkos óhaja teljesült. — Nagyon boldog voltam — emlékezik az esetre. — Sokan megnézték és még menynyien irigyelték — mondja mosolyogva. — Csak később hallottam, hogy két kerékpáron hozta a ... szóval nehéz volt idáig cipelni. Nem mondja meg, hogy ki hozta ezt a rendkívüli nagy fát, s arról sem nyilatkozik, hogy miként lesz az idei május elsején. Gondolom, az idén is szép májusfát kap a csinos kislány. De a többi káliói lány arcáról sem marad el a nagy- nagy öröm pírja. — Bevált Forgáes-lejtősak- nán a frontfejtés. A teljesítmény továbbnevelése érdekében a közeljövőben a frontfejtés mellett újabb két P 3- as pásztafejtést indítanak be 10-20 méter szelességben. Ez a teljesen acéltámmal biztosított munkahelyen a biztonsagot is növelik. — HATVAN GÉP dolgozik "kettős műszakban a megyei gépállomások körzetében. A jelentések szerint a berceli, a szécsényi és a tolmácsi gépállomások körzetében kínálkozik lehetőség a két műszakban dolgozó gépek számának növelésére, — Körzeti művészeti vetélkedő volt vasárnap délután a Lovász József Kulturális Szemle keretében Somoskőújfaluban. A műsor keretében ének, tánc, szavalószámokat, egyfelvonisosokat mutattak be az egyéni és csoportversenyzők. — AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT május 25-én kezdődik. Előkészítésével kapcsolatosan kedden délelőtt bizottság alakult, amely megtárgyalta az eseménnyel kapcsolatos tennivalókat. — Jól sikerült asszonytalálkozó volt 27-én Homoktc- renyén a művelődési otthonban A találkozón, amelyet a járási nőtanács szervezett Nádujfalu, Mátranovák és Ho- mokterenye termelőszövetkezeti asszonyai vettek részt. — TAPASZTALATCSERE értekezlet lesz május 9-én a káliói művelődési otthonban. Az értekezlet az őszi vizsgálat óta eltelt időszak kulturális munkáját vitatja meg. — Családi és társadalmi ünnepek, szocialista szertartások rendezésével kapcsolatos tennivalókat tárgyalt a napokban programján a megyei tanács végrehajtó bizottsága. — Helyi táncdalénekesek estjét rendezi meg pénteken este a Salgó étterem vezetősége. A műsorban valamennyi salgótarjáni táncdalénekes fellép. — Társas tánc vetélkedőt ELKÉSZÜL-E HATÁRIDŐRE? Elkészül-e valahára? VII. tartottak vasárnap este a Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Házában. — Ülést tart pénteken a Hazafias Népfront mellett működő megyei talajvédelmi akcióbizottság. Az ülésen értékelik a múlt hét végén megtartott rétegvonalas szántási kisérleti bemutató eredményét, s döntenek a kísérlet további fejlesztéséről is. — AZ EDDIGI késéri etezé- sek után a második csoportos kamrafejtést is beindítják Székvölgyem. A teljesen gépesített munkahelyen biztosítják a folyamatos szállítást a felrakást pedig a Kóta-gép- pel látják el. — Művészeti és népművelési tanfolyamok lesznek június második felében Salgótarjánban és Balassagyarmaton A megyei báb- és tánccsoport vezetőknek kéthetes, a függetlenített népművelési munkásoknak, valamint a községi könyvtárosoknak egyhetes tanfolyamuk indul — Csaknem 100 hektár tavaszi erdősítést végeznek az Inászói Erdészet dolgozói. A munkát rövidesen befejezik. — SZÁZHÚSZ ERŐGÉPET kapnak az idén Nógrád megye termelőszövetkezetei, gépállomásai. A gépek egv része már megérkezett a közös gazdaságokba és a gépállomásokra. — FOLYNAK AZ ELŐKÉSZÜLETEK a szécsényi kisvendéglő kerthelyiségének rendbehozására. A megnvitó előreláthatólag május első vasárnapján lesz. — Az Ukraina tiDUsú televízió már alakjánál fogva is magára vonta a figyelmet, mert képcsövét kívül helyezték el. A képcső tartóját akár könyvespolcként is használhatjuk A képernyő bármely irányban elfordítható A készüléket „távirányítással” is be lehet állítani. Az Ukrajnát lemezjátszóval építették egybe. A készülék egyébként 12 csatornás. Uzembehelyezési határideje 1961. december 31-e volt. Munkarend szerinti teljesítőképessége az üzemnek napi 20 mázsa sütőipari termék. Ezt figyelembe véve, valamint azt a felháborító tényt, hogy a litkei sütöde gépei a mai napig sem mozdultak meg, a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat mintegy 70—80 vagonnyi kenyérrel adhatott kevesebbet a lakosságnak. Ha ehhez hozzácsapjuk a kállói sütőüzem által meg nem termelt kenyér mennyiségét — hiszen annak is már 1962. június 30-án, tehát teljes esztendeje munkába kellett volna állnia, de az ördög tudja, hogy ezt mikor teheti — a kiesett kenyér mennyisége körülbelül 130 vagonnyira rúg. S ez a számítás áprilisig szól, mert mint említettem, egyik üzem sem dolgozik, annak ellenére, hogy a népgazdaságnak már eddig innen-onnan 3 millió forintja fekszik benne Korábban megjelent cikkeinkben több olyan építkezést vizsgáltunk, amelynek gazdája, beruházója a megyei tanács tervosztálya. De eddig talán egyik sem érintette olyan érzékenyen a megye lakosságának mindennapi érdekeit, — a lakásépítkezést kivéve —, mint éppen a sütőipari beruházások; s talán egyiknél sem annyira szemmel látható az előrelátásnak a hiánya — amely végül a kivitelezés során, sőt a kivitelezés befejezése után ütött vissza —, mint éppen az említett két üzem esetében. Az ok, aminek következtében a litkei és a kállói sütőüzem, a befejezés határideje után egy, illetve több mint egy esztendő múltán sem állhat a közellátás szolgálatába, elsősorban a beruházás előkészítésében keresendő, amelynek „módszerei” már-már helyi sajátossággá válnak, s amelyeket az illetékesek többsége hallgatólagosan tudomásul vesz. Már nem is csodálkozunk azon, hogy úgy fognak hozzá egy-egy beruházás kivitelezéséhez, hogy a dokumentációnak csupán egy része áll rendelkezésre. Ezt a módszert követi az építőipari vállalat is. A beruházó és a kivitelező egyaránt tudomásul vesznek olyan átadási határidőket, amelyekről mindkét fél előre tudja, hogy senki sem fogja megtartani őket. Ebben az esetben is így történt. Hiszen amikor 1961. január 23-án megtörtént a dokumentáció tervbírálata, a beruházó tisztában volt azzal, hogy a dokumentáció nem teljes. Mikor ugyanebben az évben, március 4-én az építőipari vállalattal megkötötték a kivitelezési szerződést és március 13-án megkezdődött a munka, senkinek sem volt oka azt hinni, hogy itt minden rendben van. menni fog minden, mint a karikacsapás. És nem is telt bele egy hónap, az építők már határidő módosítást kértek, aztán egy-, re-másra jelentették be igényüket azokra a hiányzó tervekre, amelyek nélkül hozzá sem láthattak volna a munkához, s amelyek nélkül kiderült — hiszen ki kellett derülnie! —, nem folytathatják a munkát. A kivitelezőnek annál kevésbé volt oka a teljes nyugalomra, mert építési engedély sem volt a kezében. Ahhoz tudniillik szükség lett volna a KÖJÁL jóváhagyására, ezt azonban valami oknál fogva csak május 30-án, tehát a kivitelezési szerződés megkötése után csaknem három hónappal kérték. Ezért aztán — bár a munka március 13-án elkezdődött, ahhoz az engedélyt csak július 4-én kapták meg. Dehát ki törődik ilyen semmiségekkel? Persze, ha más valaki építene engedély nélkül, azt megbüntetnék, dehát ez házon belüli ügy, s csak nem fogja a tanács egyik osztálya a másikat bírsággal sújtani... Hanem tekintsünk el ettől. Tekintsünk el afölött is, hogy a hiányos előkészítés következtében a sütöde kazánját és a radiátorokat csak 1961. augusztus 17-én rendelte meg a beruházó, amelyet a Vegyiipari Gép- és Radiátorgyár 1962. július 10-re igazolt visz- sza. Tekintsünk el afölött is, hogy a kemencét akkor vitték be az épületbe, mikor az már készen volt, s ehhez falat kellett törni, aztán újra falazni, vakolni, festeni, csem- pézni. Tekintsünk el, mert ez még mind semmi, mert ettől, ha 1961. december 31-én nem is, de mondjuk 1962 decemberében csak megindulhatott volna a sütés a litkei sütödében. Az az egy év nem a világ. Megindulhatott volna esetleg Kállón is, alig félesztendős késéssel. De nem sütöttek és nem sütnek sem Kálión, sem Litkén. Mert a legdöntőbb akadálya a két sütőüzem megindulásának — a kálióinak szinte kilátástalanul az — a víz. Bármily ipari létesítményről legyén szó, a beruházó egyik első gondja: honnan kapok megfelelő és elegendő vizet. Jelen esetben a KÖJÁL kötötte magát — horribile dictu! — az ivóvíz minőségű vízhez. A kenyér az kenyér, nem ekevas, traktor, vagy esztergapad, a kenyeret megeszik az emberek, előállításához fertőzésmentes vízre van szükség. Ebből az igényből aztán lett olyan tengerikígyó, amelynek se vége, se hossza. Hogy az üzem telepítési helye talajvizes, az már a kijelölés idején kiderült Litkén és Kállón is. Előre kellett látniok, hogy ez a probléma ásott kúttal nem megoldható, s mégis ásott kúttal próbálkoztak, mondván: fúróit kútra, amely igen drága, nem telik a beruházási keretből. Nos, a kutat megásták, vize rossz volt, fertőzött, s a két üzem azóta sem dolgozik. S most törheti rajta az ember a fejét, mi az olcsó és mi a drága. Törte rajta a fejét a beruházó is, de rosszul: A veszett fejsze nyelét próbálta menteni. Litke. Szivattyúzták a rossz kútat nyakra-főre, az Országos Közegészségügyi Intézet azonban hajthatatlan maradt. Egy évi kitartó szivattyúzás után 1963. március 16-án az OKI írt: most jó a víz. Tehát már csők imádkozni kell, hogy záporeső, zivatar, télen havazás ne gyakran legyen, mert akkor a sok talajvíz miatt kezdődhet minden elölről. Kálló. A község 33 közkút- jából egyetlen egy van, egy fúrott kút, amelynek vize egészséges. Ezt használja az egészségház, az egészségház fürdője, az óvoda. Ez szolgál közkútnak, a községbeliek sokasága innen hordja az ivóvizet. Erre az egy szál használható kútra vetett szemet a beruházó. A tanács, az orvos tiltakozott. Hozzájárulásuk nélkül mégis lefektettek csaknem 100 méter hosszú csővezetéket, a közkúttól az üzemig. Eközben a csővezeték az egészségház emésztő gödrétől 3 méteres távolságon belülre került, a községi orvos vétót emelt használata ellen. Sebaj, fontos, hogy elkészült a vezeték, folyjon a víz! Hanem az szörtyögött egyet- kettőt, s ezzel kész. Kiderült ismét, aminek nem kellett volna kiderülnie, hisz a tanácson megmondták előre: kevés a nyomás, a víznyeréshez motorszivattyú kéne. Akkor lesz víz. Igaz, nem biztos, lesz-e vize így az egészségháznak, meg a lakosságnak, s persze az sem biztos, hogy még így is elegendő lesz-e az üzemnek ... Egyáltalán ebben a kétségbeesett fűhöz-fához kapkodásban kezd minden bizonytalanná válni... És vajon milyen következtetéseket lehet végülis levonni ebben az általánossá vált bizonytalanságban ? Rossz volt a beruházás gazdasági és műszaki előkészítése. A két üzem egészséges vízzel való ellátása nem megnyugtató: a litkei sem, az engedély ellenére, a kállói annál inkább. A rossz előkészítés következtében késve érkeztek a berendezések, gépek, egyenlőre bekötve sincsennek. Az egész beruházás aktivizálása, a befektetett immáron mintegy 3 millió forint megtérülése egyre késik, a litkei és kállói sütöde nem járulhat hozzá a megye kenyérellátásának megjavításához. Ezek tények, makacs és kíméletlen tények. Amelyek közül a tervosztály alig valamiben érzi magát felelősnek. Legalábbis ez tűnik ki az osztály vezetőnek egyik nyilatkozatából. De hát akkor ki a felelős? És egyáltalán van-e felelős? Vagy talán úgy van rendjén, ahogyan éppen van? Csizmadia Géza Küldöttértekezletet tartott az MHS megyei elnöksége Salgó tarj ánban Vasárnap Salgótarjánban a megyei tanács dísztermében tartotta megyei közgyűlését a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Nógrád megyei elnöksége. Szalai Gáspár a városi pártbizottság titkára megnyitó szavai után Torják István az MHS elnöke részletesen beszámolt a szövetség elmúlt két évi munkájáról. A beszámolóban megállapította, hogy évről-évre javul a honvédelmi sportszövetség tevékenysége. Egyre jobb- a szövetség kapcsolata a különböző társadalmi szervekkel. Az egyik legfontosabb feladat; tovább javítani ezt a kapcsolatot ,társadalmasítani, közüggyé tenni a honvédelmi sportszövetség tevékenységét, hiszen a honvédelem nemcsak a katonai szervek, hanem minden ember kötelessége. Ezt célozzák az igen népszerű honvédelmi sport és kulturális bemutató, de szélesebb ELŐNYÖS FELTÉTELEKKEL KÖTHET SZERZŐDÉST FÖlDMŰVESSZŐVETKEZETEKKEl körben kellene folytatni az MHS propaganda munkát is a jövőben. A továbbiakban vázolta as előadó a különböző szakosztályok és klubok tevékenységét is. Különösen a rádiósok és motorosok tevékenykednek dicséretesen — mondotta de jó munkát végez a repülő klub is. Napjainkban már 133 MHS alapszervezetben tevékenykedhetnek honvédelmünk erősítéséért a fiatalok. Részletesen szólott a kiképzés eredményeiről és az ezzel kapcsolatos feladatokról is. Majd a költségvetési terv alakulásával foglalkozott. A vitában a sportszövetség időszerű és korszerű feladatait elemezték a résztvevők majd megválasztották a megyei elnökség és a revíziós bizottság tagjait valamint küldötteiket a közeljövőben megtartandó országos komgresz- szusra. ■ rf,A CSIKKÉ tohÄlibARA. HÍZOTT KACSÁRA, pulykára KEDVEZMÉNYEK: TOJÁSRA ELSŐ FÉLÉVBEN DARABONKÉNT 8 DKG. MÁSODIK FÉLÉVBEN DARABONKÉNT 15 DKG. LIBA UTÁN DARABONKÉNT 18 KG. PULYKA UTÁN DARABONKÉNT 5 KG.TAKARMÁNYJUTTATÁS ÁLLAMI ÁRON A LIBA ÉS PULYKA ÁRA KG. KÉNT2.Ff-TAL MAGASABB. MINT 1962 ÉVBEN Cserélje ki régi rádióját MOST régi ár: új ár: forint ED 55 1.980 1.600 T 422 2.200 1.800 T 422 G 3.600 3.000 Miskolc 3.700 3.100 Egyéb típusok árváltozásáról felvilágosítás a szaküzletekben!
