Nógrádi Népújság. 1963. május (19. évfolyam. 35-43. szám)

1963-05-11 / 38. szám

1963. május 11. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 0,2 me, Pál József. Karancsalja ja­vasolja, hogy a termelőszö­vetkezet vásároljon egy, vagy másfél tonnás tehergépko­csit. Tóth Kovács Lajosné, Mát- raszele tsz permetező brigád szervezését javasolja, amely a magánosok gyümölcsfáit is ellenszolgáltatás ellenében permetezné. Barta íjászló, Ka ran ess ág diófa ültetését javasolja, s felhívja a szövetkezet figyel­mét a téli takarmányszükség­let biztosítására. Kovács Endre, Pásztó véle­ménye szerint községükben jelentős gyümölcstermelési központot lehetne létrehozni Javasolja továbbá nagyüzemi növényvédőgép alkalmazását. Hévíz Mihály, Palotás sze­rint helyes lenne ismét do­hánytermesztéssel foglalkoz­ni szövetkezetükben, azonkí­vül takarmánypác keverésére alkalmas helyiség létesítését javasolja. Sztremcn Józsefné. Karancs- keszi, községi kondás szegőd- tetését javasolja. A méhészet fellendítését is hasznosnak tartaná, s felhívja a figyel­met ennek érdekében a vegy­szeres védekezésnél vegyék figyelembe a méhészek érde­keit is. Knn Sándor Nagyoroszi a ciroktermelés jövedelmezősé­gét hangsúlyozza. Ifj. Korely János, Cserhát- haláp számokkal támaszja alá a nvúltenyésztés jövedelmező­ségét. Kvartner Gábor. Borsosbc- rény a szakszerű istállótrá- gva-kezelésre, valamint a nö­vendékmarhák helyes gondo­zására hívja fel a figyelmet, valamint javasolja a szilvafa telepítését. Gordos István, Salgótarján javasolja. hogv csipkebogyó termesztésével és fűzfa ülte­tésével TMfVefjék1 SÍ termelőszö­vetkezet jövedelmét. Králik Pál. Mátraszele vé­leménye szerint a prémium rendszer a tagság és a veze­tőség közös véleménye alap­ján kell meghatározni. Bozó Viktor. Mátraszőllős. javasolja, hogy a Kistepke és a Nagvtepke dűllőben létesít­senek öntözéses bolgár ker­tészetet. Borgondi Gábor Dejtár A dejtáii József Attila Termelőszövetkezet a köve­telményeknek megfelelő sava­nyító üzemmel rendelkezik. Azonban az elmúlt három év­ben a tsz nem tudta ellátni nyers áruval az özemet és így a bevétel az egy millió forintot sem érte el. Pedig megfelelő gazdálkodás mellett még 2 millió forint bevételt is el lehet érni. Ha a ka­pásterületet bizonyos tekin­tetben csökkentenénk, a fel­szabadult munkaerőt korai és őszi káposzta, valamint ubor­ka és paradicsom termelésé­vel foglalkoztathatnánk. s így az üzem ellátása zavarta­lan lenne. Veres Zoltánná. Mátraszől­lős helyesnek tartaná, ha a községben lévő három mész­kőbányát a szövetkezet kezel­né, ez nemcsak az építkezé­seknél lenne hasznos, hanem az őrölt mészkő véleménye szerint talajjavításra is alkal­mas lenne. Virágh Béla. Mátramind­szentről gyümölcsös telepíté­sét javasolja a szántóföldi művelésre legkevésbé alkal­mas területekre. Amint írja. a szövetkezetnek minden év­ben sok törek áll rendelkezé­sére. Mivel ez nagvobb részt tönkrement, javasolja. hosv takarmányrépával keverjék össze összeszecskázva és ezzel ja'dtsák a tejtermelést. Telek Géza. Ipolvtamőc. Véleménve szerint önitatásos felszereléssel kellene ellátni a tehénistállókat. A parlag területeken való nillaneós nö­vények termelésével kellene javítani a tejtermelést. Az éni'tkeeéseknél nedlg használ­ják ki a he'vi adottságokat, a községben levő téglagyárat. 0,5 me. 1, me. Javaslom a sziráki termelő- szövetkezet vezetőségének, hogy fordítson nagyobb gon­dot az állattenyésztés fejlesz­tésére. Ha a múlt év terme­lési eredményeit ' vizsgáljuk, kiderül, hogy a növényter­mesztés bruttó hozama egy munkaegységre 135 forint és az állattenyésztésben viszont már 158 forint ez a jövede­lem. Tehát az állal.áhyésztés még a viszonylag alacsony hozamok mellett is jövedel­mezőbb, mint a növényter­mesztés. A termelőszövetke­zetben a sertéstenyésztés volt a legjövedelmezőbb, de ezen­kívül helyes lenne baromfi- tenyésztéssel is foglalkozni. Ez néhány asszonynak télen is munkát biztosítana. Javaslom továbbá, hogy a közös gazdaságban növeljük az értékesítésre kerülő áruk mennyiségét. Jelentős anyagot és munkaegységet takaríthat­nánk meg még úgy is, ha na­gyobb gondot fordítanánk az építkezésekből visszamaradt anyagok elszállítására és a termények tárolására. Dr. Hovhannesian Jánosné Szirák Salgótarján környékén há­rom termelőszövetkezet van, a salgótarjáni Üj Élet és a Kossuth, valamint a Somos­kőújfalui Napsugár Termelő- szövetkezet. Véleményem sze­rint helyes volna, ha a há­rom termelőszövetkezet veze­tősége közös tervet dolgozna ki például kertészeti növé­nyek termelésére és a három termelőszövetkezet társulva valósítaná meg Salgótarján város körül a zöldövezetet. Nagymennyiségű friss zöld­áruval láthatnák így el a vá­rost. Ezenkívül a Kossuth Ter­melőszövetkezet Köt y háza pusztán nagyszerű szarvas­marhatenyészetet hozhatna létre. A puszta körül megfe­lelő rétterület van, csak meg kell tisztítani. Ezenkívül a Nyárjaspuszta felőli részen keverék takarmányokat lehet­ne termeszteni, például nap­raforgót borsóval, amely zöld- takarmánynak és .silótakar­mánynak egyaránt alkalmas. Az Üj Élet Termelőszövet­kezet vezetőségének javaslom a csibenevelést. Számításom szerint a Pintér-pusztán erre megvan a lehetőség. Nagy előnye lenne, hogy közel van a szentkúti keltetőállomás és a tenyésztojásokat magas fel­árral értékesíthetnék. Helyes lenne ezenkívül, ha az említett termelőszövetkeze­tek már most gondolnának a jövőre is. Olyanformán, hogy elmennének az általános isko­lába és segítséget nyújtaná­nak a fiataloknak ahhoz, hogy megszeressék a mezőgazdasá­gi munkát. Az a néhány hold föld, amelyet egy-egy szak­kör rendelkezésére bocsátaná- r.ak, később igen nagy hasz­not hozna mindhárom terme­lőszövetkezet tagjainak. Kovács István Salgótarján Korábban a szurdokpüspöki termelőszövetkezetben voltak olyan ingyenes szolgáltatások, mint például az ingyen fu­var. amelyek jelentős mér­tékben csökkentették a mun­kaegység értékét. Azonkívül nem minden munkát premi­zált a szövetkezet vezetősé­ge és ez ugyancsak jelentős jövedelem kieséshez vezetett. Ezért az idén oivan határozat született, hogy a közös mun­kában részt vevő valamennyi tagot anyagilag is ösztönöz­zük a gondos és időbeni mun­kára. A Zagyva folyó mellett nagyszerű adottságaink van­nak a kertészetre. Ezért a tavalyi 45 holdas öntözéses kertészetet az idén 20 hold­dal növeljük. Szeretnénk pa- lántanevelő házat is építeni, s a környező termelőszövet­kezeteket elláthatnánk palán­tával. A gyenge tehénállomá­nyunkat — a jövedelem nö­velése érdekében —, kicserél­jük. Célunk az. hogy a tej­termelést egyedenként 3200 literre emeljük. Ennek érde­kében már gyomtalanítottuk a legelőket. szervestrágyát juttattunk a területre és mes­terséges legelőt létesítünk, így olcsón, jó takarmányhoz jutunk, fokozhatjuk a tejter­melés* Vámos Béla mezőgazdász, Szurdokpüspöki Termelőszövetkezeteink leg­többje a baromfitartásnál többnyire húsbaromfi neve­lésére törekszik és idegenked­nek a nagv tojáshozamú tojó törz.sállománv kialakításától. Pedig keltető állomásaink biz­tosítják a szövetkezetek ré­szére a magasabb joiáshoza- mú. naposcsibék kihelyezését. Számításaim szerint egv tyúk napi takarmányszükség­lete 3 deka szemeskukoriea. ugvan ennyi baromfi tán. két- két deka ároadara és ocsú. fél deka búrakorpa és ugyan­annyi lueernaliszt. Az évi ta­karmányszükséglet ennek alapján 40 kilogramm takar­mány lenne tyúkonként, s ez mindössze 70—80 forintjába kerülne a termelőszövetkezet­nek. Nyilvánvaló, hogv a ta­karmányozási költségeket ki­egészíti a gondozók munka­egység értéke. Tgv tyúkon­ként az összes ráfordítás va­lamivel meghaladná a 100 fo- fintot. A baromfi törzsállomány­ból tojáshozamának jelentős részét átvenné a keltető ál­lomás. Ez a szövetkezet ré­szére nagyon előnvös. mert a tenvésztoj ásért az árutoiás nani árán felül 40 százalé­kos tenyésztési felárat és 10 fillér nagyüzemi felárat fi­zetnek. Véleményem szerint ez egv háromezres törzsállo­mánnyal rendelkező szövet­kezetnél mintegy 230 ezer fo­rint jövedelmet biztosítana. Kászonyi Bertalan Nagybátony Termelőszövetkezetünk már három éve úgy hizlalja a ser­téseket. hogy azok kéthónapos korukra elérik a 100 kilo­grammos súlyt. S ehhez 300— 320 kilogramm abrakra van szükség. Javaslom a megye termelőszövetkezeteinek a mi módszerünket, mert ez igen jelentős jövedelmet hoz a kö­zösségnek. Jelenleg 30 darabból álló kocaállományunk van, ame­lyet évente kétszer fiazta- tunk, márciusban és szeptem­berben. Az anyakocák takar­mányozása a vemhesség első két hónapjában 1,5 kilogramm abraktakarmány, zöld és lé­dús takarmány. Az ellés előtt 5—6 héttel megkezdjük a ko­cák előkészítését és ekkor már 3 kilogramm abrakot kapnak, az utolsó hetekben fehérjedús sertés I. tápot is adunk az állatoknak. Amikor a kocák megellenék, mala­conként legalább 0,5 kilo­gramm sertés I. tápot kapnak. A malacokat kéthetes koruk­tól szemes abrakra, árpára szoktatjuk és négyhetes ko­ruktól már malactápot is kap­nak. A malacokat 25—30 ki­logrammos súlyig malactáp­pal etetjük, utána fokozato­san rátérünk a sertés I. táp etetésére. Ennél a módszernél az a legfontosabb, hogy a sertések a takarmányból annyit kapja­nak naponta, amennyit jóízűen elfogyasztanak. Jelentős meny- nyiségű abraktakarmányt ta­karítunk meg, mert sertésen­ként naponta 3—4 liter savó­val egészítjük ki az étrendet. Sertéstenyésztésünk jövedel­mezőségét az alábbi számítá­sok bizonyítják: száz kilogramm hús előállí­tásúhoz 320 kilogramm abra­kot használunk fel, amelynek értéke 812 forint. Az 500 da­rab sertés évi gondozását, az anyaállatok ápolását, takar­mányozását és egyéb költse­0,4 A hont! termelőszövetkezet­ben a termőtalaj igen gyenge állapotban van. Ahhoz, hogy a teljes területet négy év alatt letrágyázzuk, évente több mint 200 holdat kellene szer- vestrágvázni. Erre azonban jelenleg nincs lehetőségünk. A tápanyag visszapótlásnak jól bevált módja a zöldtrá­gyázás. Ezzel függ össze az állat- tenyésztés megjavítása is. He­lyes lenne nálunk legalább a szántóterület 15 százalékán lucernát termeszteni. A meg­felelő takarmánybázis meg­teremtésével 100-ra emelhet­nénk a tehenek létszámát geket is beleszámítva, az ösz- szes költségek 100 kilogramm sertésnél 1215 forint. Ilyen formán egy kilogramm sertés­húst 12,15 forintért állítunk plő. Az Állatforgalmi Válla­lat 17.50 forintot fizet 1 ki­logramm sertésért és mindent figyelembe véve, 500 sertés után 224 ezer forint tiszta jö­vedelemhez jutott a termelő- szövetkezetünk. Az eredményes sertéste­nyésztés mellett már koránt­sem dicsekedhet termelőszö­vetkezetünk a szarvasmarha- tenyésztéssel. A tehenészet igen drágán termel, ráfizetés­sel dolgozunk. A boriak tar­tása például nálunk is a ha­gyományos módszerek alap­ján történik. Egv borjú fel­nevelése számításaink szerint 3 ezer forintunkba van. Ezért javaslom a termelőszövetke­zet vezetőségnek az itatásos boriúnevelés bevezetését. Az esvik kihasználatlan sertésól­ban kisebb átalakítással, vi­szonylag kevés ráfordítással ez megvalósítható lenne. Szá­mításom szerint ísv egy-egy borjú felnevelésénél ezer fo­rintot takaríthatnánk meg és megvalósíthatná ezzel terme­lőszövetkezetünk a háztáíl gazdaságokból eladásra kínált boriak nevelését is. Ezenkívül javaslom a já­rási szerveknek, hogv helves lenne társulás formáiéban megvalósítani egy-egy terme­lőszövetkezetben a boriak mesterséges nevelését. Három- négy község társulásával ez igen előnyös volna, kevesebbe kerülne a boriúnevelő meg­építése. hozzáértő szakembert is könnyebben találnánk és alacsonyabbak lennének fmert több borjúval foglalkoznának egy helyen!, a nevelési költ­ségek is. Ga’dos János Patvarc wna. és legalább 50 hízóállatot is értékesíthetnénk. Jelentősen növelhetnénk a juhászatot és mintegy 1600 baromfit is tart­hatnánk. A szántóföldi növényter­mesztésben a takarmánynö­vények termesztése lenne a központi kérdés. E mellett 110 holdon lehetne gyümölcsöt is termeszteni. Véleményem sze­rint a termelés ilyen mérvű megváltoztatásával szövetke­zetünk jelentős jövedelemre tehetne szert és számottevő­en növelhetné a munkaegy­ség értékét is. Honfi Vincze Hont Refejexiük a pályázatok közléiét Közöljük kedves olvasóink­kal, hogy ebben a számunk­ban utoljára közlünk pályáza­tokat, de a nem közöltek is részt vesznek a pályázaton. Ennek alapján még a követ­kezők vesznek részt se sorso­lásban, illetve az értékelésen: Bodor Gyula Mátraszele, Bozó László Mátraszőllős, Mészáros Gábor Kálló, Turá­ni/! János Bánk, Gordos Má­tyás Etes, Mező Sándorné Sal­gótarján, Tóth Lajos Mátra­szele, Balogh Lajosné Nagy- lóc, Csákvári József Pásztó. Antal József Kishartyán, ifj. Kovács Árpád Szirák, Kiss József Szurdokpüspöki, Babicz Józsefné Szurdokpüspöki, Kiss Mihály Szurdokpüspöki, Hu­ber Józsefné Szurdokpüspöki, Jancsi Károly Ludányhalászi, Tamás András Szurdokpüspö­ki, Percze Antal Rimóc, Ku­kéi y Mihály Sámsonháza, Varsi István Örhalom, Licskó István Ludányhalászi, Hu- gyecz Gábor Szürdokpüspöki, Babcsány Pál Szanda, Kiss József András Cserháthaláp, Csákvári Jánosné Szirák, Emerich Vszjevolod Szurdok- püspöki. Palicza József Salgó­tarján, Jancsi Károly Ludány­halászi, Antal Józsefné Kis- bartyán, Hajdú Istvánná Szurdokpüspöki, Salmeczi Pál Galgaguta, Kelemen József Szurdokpüspöki, Adamcsok Já­nosné Nógrád, Molnár Imré- né Héhalom, Arminiczki Já­nosné Szandaváralja, Nagy Imre Ságújfalu, Vígh Margit Kálló, ifj. Barta István Ka- rancsság, Batta László Mátra­szőllős, ifj. Koreny János Cserháthaláp, Telek Géza Ipolytarnóc, Kvartner Gábor Eorsosberény, Gordos István Salgótarján. Kovács Ferenc Vizslás, Králik Pál Mátrasze­le, Bozó Viktor Mátraszőllős, Nagy Balázs István Nagybá­tony, Veres Zoltánná Mátra­szőllős, Kelemen István Pász­tó, Mészáros Gábor Zsámbék, Szíjártó László Patak, Kohn Sándor Nagyoroszi, Kajzinger Pál Mohora, Sztermen József­né Karancskeszi, Hévíz Mir­háig Palotás, Szántó Gyula Salgótarján, Kovács Endre Pásztó, Bozó Barnabás Mátra- verebély, Bozó László Mátra­szőllős, Virágh Béla Mátra- mindszent, Bakos Gábor Mát- ramindszent, Benyus Mátyás* Nógrádszakál, Tóth Kovács Lajosné Mátraszele, Pál Jó­zsef Karancsalja, Honti Vin- cze Hont, Fekete Katalin Szi­rák, Kovacsics Katalin Sá­rák, Kovács István Salgótar­ján. Salamon Béláné Mátra­szele, Illés István Pásztó, Hekli János Tolmács, Ador­ján Valéria Szalmatercs, P osztoványi Kálmán Rom­hány, dr. Hovhannesian Já­nosné Sárák. Árpád István Kisterenye, Molnár Józsefné Szurdokpüspöki. Gajdos Já­nos Patvarc, Tóth János Dré- gelypalánk, Uhlár László Pásztó, Cserovszki József Szá­tok, Bőgér Gergely Diósjenő, Kálmár Veronika Herencsény, Kmetty Lajos Balassagyarmat, Kiss Teréz Szurdokpüspöki, Menus András Szurdokpüspö­ki, Szappan Ferencné Szur­dokpüspöki, Vámos Béláné Szurdokpüspöki, Oravecz Sán­dor Szurdokpüspöki. Tekintettel arra, hogy a be­érkezett pályázatokat egy má­sik bíráló bizottság is felül­vizsgálja, a sorsolás időpont­ját bizonytalan időre elha­lasztjuk. A sorsolás idejéről és helyéről május 29-i lap­számunkban értesítjük olva­sóinkat. 0,3 me, Salamon Béláné javasolja, hogv Mátraszelén primőrként • termeljünk sóskát, a hegyes! területeken pedig — mivel | erre a terület alkalmas te- i lepítsenek szilva és almafá-1 kát. Ezenkívül a Csanálos tó-i nak nevezett területen kivá-< lóan lehetne termelni vörös-* herét és szarvaskerepet. Illés István, Pásztó. Java­solja. hogy a Kövicses és a* Zagyva partján legalább 300- holdon lehetne megvalósíta­ni az öntözéses gazdálkodást; minthogy a termelőszövetke­zetben kevés az erő- és mun­kagép. Elhanyagolták a szölő- és gyümölcstermelést és mun­kaerőhiány is jelentkezik, el­sősorban a géppark szaporí­tását tartja fontosnak. A szarvasmarha tenyésztés meg­javítása érdekében egy 100' férőhelyes és egv 50 férőhe­lyes tehénistálló felépítését javasolja. A szőlőkultúra fel- fejlesztését elsősorban a no­va szőlő fokozotos kipusztí­tásával látja megoldhatónak; Javasolja a zárt kertek felül­vizsgálását és megszüntetését; valamint a munkaegység he­lyesebb felhasználását. He­lyesli a kapás- és kertészeti növények műveltetését száza­lékos arányban is a jobb eredmények érdekében. Tóth János. Drégelypalánk; Elmondja javaslatában, hogy a termelőszövetkezet építöbri- gádjával nyári hónapokban szénporos téglaégetést lehet­ne megvalósítani. A több; mint félezer hold rét vize­nyős részein, nemes-fűz tele­pítéssel. kosárfonáshoz szük­séges anyagot lehetne ter­melni. A női dolgozók tél? foglalkoztatását Dedig kuko-t ricaháncsból készülő haszná-ú lati cikkek készítésével lehet-á ne biztosítani. Idős Demus Mátyás, Nóg­rádszakúlról javasolja, hogy a termelőszövetkezet vezető­sége tűzze napirendre a víz­telenítés kérdését. ’ mert "ni elvizesedés évről évre igen nagy területet vesz el a szö­vetkezettől és terméketlenné teszi. A szabályozással, víz- vezetőárok-rendszer építésé-- vei, mintegy 100 hold szán­tóterületet biztosíthat a ter­melésre a szövetkezet. Bakos Gábor. Mátramind- szent. Az állattenyésztés meg­javítása érdekében elsősorban egv 100 férőhelyes korszerű tehénistálló és egy 100 férő­helyes növendékistálló építé­sét tartja elsősorban szüksé­gesnek. A nagyobb növény- termelés érdekében javasolja a nyárvégi istállótrágyázást azonnali alászántással. vala­mint azt hogy a tavasziak alá minden területet őszi mélyszántással készítsenek elől A. talaj ^erőutánpótlás biz, tosítására istállótrágya hiány miatt zöldtrágya alkalmazását javasolja. Szántó Gyula Salgótarján; Javasolja, hogy az erózió ká­ros hatásának csökkentése érdekében a termelőszövetke­zetek kérjék az OMMI köz­reműködését a tervek elké­szítésében és a szükséges lé­tesítmények . helyének kijelö­lésében. alakítsanak vízgaz­dálkodási társulatokat, vegyék igénybe a 3004'5-ös kormány- határozat biztos" »ehető­ségeket. illetve a lejtők mér­tékének megfelelően állapít­sák meg az egyes növények termőhelyét. Szijártó László, Patakról szintén a zöldtrágyázás beve­zetését javasolja. Ezenkívül szerinte megvalósítható a ve­tőburgonya termelése. mert ezáltal közepes termés esetén is elérhető a 80 mázsás át­lagtermés. Javasolja a mes­terséges. illetve az itatásos borjúnevelés bevezetését, amit kisebb beruházással megvaló­síthatnak és ezáltal borján- ’ ként 350 forintot sikerülne megtakarítani;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom