Nógrádi Népújság. 1963. május (19. évfolyam. 35-43. szám)
1963-05-18 / 40. szám
4 nögrädinépújság 1963. május 18. Egy ellenőrző út ellenőrzése és újabb tapasztalatai Mi a jó és mi a rossz a káliói művelődési munkában? AZ AZ ELLENŐRZŐ VIZSGÁLAT, amely a múlt ősszel foglalkozott a kallói körzeti művelődési otthon munkájával az eredmények megállapításán kívül jónéhány mulasztásra is felhívta a figyelmet. Hasznosította-e a kapott tanácsokat, javaslatokat az azóta eltelt időszakban a művelődési otthon? Erre voltak kíváncsiak a megyei művelődés- ügyi osztály vezetői, amikor réhány napja újból ellátogattak Kálióra. Azt már az ősszel megállapíthatta a bizottság, hogy Városi Gyula személyében a művelődési otthon életének jo kezdeményező készségű, agilis irányítója van, ezt a véleményt az elmúlt hónapok eredményei csak méginkább megerősítették. Az őszi hiányosságok, fogyatékosságok egy része azonban még jelenleg is észlelhető. Az igazgató feladta ugyan előző gyakorlatát, hogy minden feladatot önmaga próbáljon megoldani, a művészeti csoportok, szakkörök vezetőiből társadalmi vezetőséget szervezett, ez azonban ma még meglehetősen szűkös kör s csak további bővítéssel lesz álkalmas hatékony segítséget adni Városinak. Ennél azonban nagyobb probléma az, hogy a község művelődési bizottsága inkább csak papiroson létezik, mert gyakorlati haszna édeskevés van. Lécseréltek ugyan néhány embert már a tisztéről, á«, a helyzet még mindig mit- sem változott, A BIZOTTSÁG ELNÖKE a községi iskolaigazgató, aki előzőleg a művelődési otthon igazgatója is volt. Éppen ezért lenne joggal várható, hogy minden tapasztalatával, segítő készségével Városi Gyula mellé álljon s ennek érdekében aktivizálja a bizottságot. S ebben az aktivizálásban bizony a helyi pártszervezetnek is felelőssége van. Felelőssége bizony, mert ha tudjuk azt. hogy a községben 75 százalék a hiltanbeiratás aránya, akkor azt is láthatjuk, hogy úgy kell ide az ismeretterjesztő, felvilágosító munka, mint a kenyér. Ebben pedig ősz óta jóformán semmi, de semmi nem történt. Egyedül a szakmunkásképző akadémia működött, de ezt csak a termelőszövetkezet könyvelheti el eredménynek, a művelődési otthon, azonkívül, hogy helyet adott részére, az égvilágon semmiben NAGY SZÜKSÉG LENNE a falu nagyszámú cigánylakossága körében is a felvilágosító munkára. Kallón még igen nagy az előítélet velük szemben, épp ezért elhanyaglotsá- guk feszámolására — ha eddig édeskevés történt —, legalább a nyári időszakban már rr— kellene valósítani á kes- kenyfilmes szabadtéri vetítéseket, könyvfelolvasásokat, együttes szervezéssel közelebb lehetne őket hozni a művelődéshez. Fejlesztenie kell a művelődési otthonnak a körzetéhez tartozó községekkel is kapcsolatait. Az otthon klubmunkájában szintén akad javítani való. A fiatalok klubba tömörítése helyes törekvés, de csak akkor, ha az ottani foglalkozás nem merül ki a táncos összejövetelekben, hanem gazdagabb tartalmat nyer, tervezetté, programszerűvé válik. Amit az ellenőrző bizottság leginkább hiányolt a k állói körzeti művelődési otthon életéből, az éppen a célszerűség, tervszerűség. A feltárt hiányosságok mellett feltétlenül meg kell említeni azt az eredményt, amit ősz óta a művelődési otthon a termelőszövetkezettel való kapcsolatában elért. A kölcsönös közeledés eredményeként a termelőszövetkezet elállt a külön klub és könyvtár létesítésének tervétől s éppen a napokban 2 ezer forintot adott a művelődési háznak fotófelszerelések beszerzésére. Ha a művelődési otthon a barátlcozás első biztató jeleit úgy viszonozza, hogy például fotószakköre időről- időre megörökíti és az egész falu nyilvánossága elé viszi a gazdaság, a közösség életét, munkáját, bizonyos, hogy további támogatásra is joggal számíthat. A MŰVELŐDÉSI ÉVAD lassan befejezéshez közeledik ugyan, de ebben a munkában pillanatra sem lehet megállás. A nyárnak is megvannak a maga feladatai, éppen ezért, amennyit tudunk, ha megkésve is, feltétlenül pótolni kell az őszi-téli-koratavaszi mulasztásokból. S ez Kálión elsősorban és főként az ismeret- terjesztésre vdSiatkozik Ehhez a munkához a községi pártszervezet, a községi tanács, a művelődési bizottság, a tömegszervezetek és az iskola minden segítségét biztosítani kell a művelődési otthon oldalán. B. T. Hogyan lett Tücsök — Salgótarján lakója? Baráti diskurzus egy új magyar film alkotóival Két hetet időztek Salgótarjánban. Mit! Időztek ?.. Akadt szakasza munkájuknak, hogy éjjel kettőig talpon voltak s csak a forgatás utolsó estjén ülhettünk le velük fehér asztal mellé néhány órára, beszélgetni arról, ami hol a megyetanács mögötti új városnegyedben, hol az épülő Karancs szálló táján, hol Vízválasztón késztette megállásra a kiváncsiakat. Szóval, hogy beszélgessünk a készülő legújabb magyar filmről, a Tücsökről. Onnan hoztam el ezt a néhány morzsát. • — Sokakat foglalkoztat a „titok” hogy a film készítésénél miért esett a választás éppen Salgótarjánra? Forintok nyomában Avagy: mire keres a mai fiatal? ••• Az általános, a közép és a felsőfokú iskolák elvégzése után a legtöbb fiatal gyárakban, hivatalokban helyezkedik el, fizikai,- adminisztratív, vagy műszaki dolgozóként. Fizetés napján boldogan rakja zsebre a borítékban lapuló fizetést, s adja át a szülőknek, vagy ha egyedül élő, akkor belátása szerint gazdálkodik oele. Mégis mire költi keresetét a mai fiatal? Mik a tervei, a vágyai? Erre kerestük a választ a beszélgetésekben. — A balassagyarmati kórház laboratóriumában dolgozom asszisztensként — mondja a barnahajú. alig 19 esztendős Farkas Éva. — Jelenleg tanuló vagyok és egy hónapra 1040 forint a fizetésem. Nem sok pénz, de más tanuló nem kap ennyit. Hogy mire költőm? A szüleimnek 200 forintot adok, mert többet nem fogadnak el, a megmaradt pénz nagy részét öltözködésre fordítom, a többiből pedig szórakozom. Egyelőre nincs szándékom férjhez menni, hisz fiatal vagyok. Szeretném elvégezni a Salgótarjánban indult 3 éves laboratóriumi asszisztensképzó tanfolyamot. A szécsényi Vegyesipari és Javító Vállalat redőnyüzemében segédmunkásként dolgozó Ledeczki Erzsébet így nyilatkozik. — Havonta 1000 forintot keresek, ezt mind hazaadom. Pénzre különösebb szükségem nincs, nem küzdők anyagi gondokkal, hisz otthon mindent megkapok. A hazaadott pénzből bútorra, stafírungra gyűjtünk — arra az időre, amikor férjhez megyek. Nemrég Csehszlovákiában jártunk, s a lehetőséghez mérten vásároltunk egy-két dolgot. Többek között ruhaneműt, ágyneműt. .. Különösebb terveim nincsenek — mondja, pedig iskolai végzettsége csak 8 általános, s jó lenne, ha valamilyen felsőfokú iskolában fejlesztené tovább tudását. Megyeszerte ismerik a balassagyarmati Palóc Népi Ec^üttest. Ennek tagjai között ropja a csárdást, táncol, szerepel Bállá Tibor, aki a Vasipari Javító Vállalat másodéves tanulója. — Havonta 200—220 forint „fizetésszcrüséget” kapok a tanulmányi eredményemtől függően. Szüleim nyugdíjasok, Itt a jégbehűtött joghurt és a kakaó, várjuk a kefirt A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy a Nógrád megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat szakboltjaiban bevezették a palackozott tej árusítását. Azóta a palackozott tejet a vállalat több fűszer-vegyes, és csemege boltjában lehet vásárolni. Hírt adtunk továbbá arról, hogy tárgyalásokat folytatnak a Gyöngyösi Tejipari Vállalattal, joghurt, kakaó és kefir szállítására. Csütörtök reggel óta a 2 deciliteres üvegekben forgalomba hozott jégbehűtött joghurtot és kakaót már felfedeztük. A vállalat tájékoztatása szerint a szakboltok után hamarosan kiterjesztik az árusítást nemcsak a tarjáni fűszerboltokra, de kap belőle Nagybátony és Kisterenye is. Kefir egyelőre még nincs, de addig nem nyugszanak, míg az is nem lesz. éppen ezért ezt a pénzt is a családi kasszába helyezzük. Azért anyagiakra soha sincs gondom. Zsebpénzem mindig akad. Igen szeretem az édességet. moziba is gyakran eljárok. no persze nem egyedül. Udvarolok egy kislánynak, aki 16 éves és a gimnázium II. osztályát végzi. Ha leérettségizett, egy év múlva megtartjuk az eljegyzést és leszerelésem után feleségül veszem. Persze ezek távlati tervek. S megvalósulnak-e? Ki tudja! Mert az idő múlásával még sok minden jöhet. Mindenesetre szeretném, illetve szeretnénk, ha tervünk valóra válna. — Az A FORT kirendeltsé- gén vagyok 1958 óta, mint kocsikísérő — mondja a salgótarjáni Farkas László. — Elvégeztem a gépkocsivezető tanfolyamot és tervem az, hogy a 2. sz. AKÖV-nél gépkocsivezetőként a szakmámban dolgozzam. Egy hónapban 1300 forintot keresek abból 3—400 forintot elszórakozga- tok, moziban, presszókban, táncos szórakozóhelyeken. A megmaradt 900 forint az ét„Ballag már a vén diák”,.. Rücskös táblákon kókadt virágok I.ógatták részegen fejüket, Szemünkbe húztak a tányérsapkát És zsebünkbe löktük az üveget. Beszéd is volt. hosszá, unalmas. Benne kavargóit; haza s az értelem. A mamák sírtak. Egv pillanatra \ Torkon kapott a félelem. De mint mindig, akkor is. A kamaszos gőg. próféta mesterünk Hátunkra vert. s egy perc múlva már Fügét mutatott tétova kezünk. Május van. ahogy nézem A kékbe bújtatott sereget. Gondolatban velük megyek Nyerni: Világot és Sziveket. Nógrády Andor kezésre, ruházkodásra megy és a takarékpénztárba, mert szeretnék magalapozott életet teremteni. Érdeklődjünk talán egy olyan fiataltól is. aki csak a közeljövőben kerül ismeretségbe a munkával. — A Balassagyarmati Szántó Kovács János Gimnázium IV/c osztályába járok — közli Mágnás Katalin. — Az érettségi után dolgozni megyek. Szüleim megígérték, hogy két évig a keresetemmel én rendelkezhetem. amellett a megegyezés szerint ők ruháznak és kosztolnak. Az addig keresett pénzt mind takarékba rakom, gondolva a jövőre is. — Van egy udvarlóm. .. — mondja elpirulva. — Vele még különösképpen nem tervezgetünk, a házasság ráér okkor, ha leszerélf, mert ■jelenleg tényleges katonai szolgálatát tölti. A fiatalok nagy része tehát nem fecsérli haszontalan dolgokra keresetét, hanem tervezget, takarékoskodik a megalapozott, szebb holnap érdekében. F. K. A rendezővel, Markos Györggyel és munkatársaival: Mészáros Gyulával, Gora Jánossal s magával a Tücsökkel, azaz Esztergályos Cecíliával ülünk szemközt. Ezúttal Garától kapjuk a feleletet: — A munka megkezdése előtt az egész országot bejártuk, hogy a film témájának, tartalmának megfelelő környezetet szemelhessünk ki. Olyan helyre volt szükségünk, ahol még minden épülőfélben van, nincs teljes, kialakult összkép. Ellátogattunk az ötvenes években épült városokba, de azokban — sajnos —, igen sok az uniformizált jelleg, szóval nem tetszettek. Annál inkább az, amire itt. a megyei tanács mögött bukkantunk. Éppen erre a félkész állapotra volt nekünk szükségünk. erre a pompásan filmezhető környezetre — és döntöttünk. — Beszélik, hogy tizenötezer forintot kapott a család, akinek otthonát filmezésre igénybe vették. A stáb ..vezérei” összemosolyognak és Mészáros Gyula, a rendező munkatársa adja meg a magyarázatot: — Ez a mende-monda legutóbb egy Várkonyi-fimmel kapcsolatosan kelt lábra Pesten. Elterjedt, hogy Várkonyi Zoltán a legújabb produkciójához egy rózsadombi villát szemelt ki s tízezer forint használati díjat fizetett a tulajdonosnak. Pontosan ilyen az itteni is. Az emberek fantáziája rendkíriij élénk. ha filmről van szó s azt hiszik, hogy mi dobálózhatunk az ezresekkel. Az igazság pedig, — fordítja komolyra a szót, — hogy a lakás gazdájának mi valóban fizettünk valami két-háromszáz forintot a felfordulásért s azért a rengeteg sárért, szemétért, amit behurcoltunk. — Ezek után hadd tudjunk meg valamit magáról a filmről. — Egy parasztcsalád vándorlása és új életének meg- alaoozása egy szocialista városban. Ennyi, egy mondatban. ,— vázolja a gyártási asszisztens. — Az ötvenes évek elején, — bontakoztatja aztán tovább, — összeomlik egy falusi család élete. A család idősebb lányának levelei nyomán ábránd bontakozik otthon, hogy milyen jó élet vár ráruk. ha otthagyják a földet. Felkerekednek és megérkeznek egy szocialista városba, ahol azonban semmi kész nem várja őket. Kiderül. hoay hazudtak a levelek, aki írta azokat, maga is ráeacsuszamlott ebben a világban. vőlegénye, akit eszményképnek hitt, részeges vájár. A család életét véqülis a fiatalabb lány, Tücsök hozza rendbe. Ez a történet négy-öt évvél ezelőtt még komor társadalmi dráma lett volna, ma már jóval köny- nyeclebben, öniróniával és ko- médiázóbb hangvétellel mondható el. — Kik a film főszereplői? KIRÁNDULTUNK Egy kicsit elfáradtunk... Hazafelé anyunak virágot szedtem ... (Foto: Vass Antal) — A címszereplő, — már nem kell bemutatni, — Esztergályos Cecillia, — jelez az asszisztens az asztalnál szerényen meghúzódó, tizenhat évesnek is alig-alig tűnő lányra. A többi vezető szerepet Sinkovits Imre, Psota Irén, Kiss Manyi, Pécsi Ildikó, Pécsi Sándor és Szirtes Adám játssza. — A vájár: Sinkovits Imre? — találgatunk. — Igen. Ö az, akit a felvételek alatt részegen. sárban fetrengeni láthattak, aki betöri az ablakot. Az idősebb lány: Pécsi Ildikó, s a földgyalukezelő, ez a szigorú katonás gépember: Szirtes Adám. Az ifjú hősnő a hallgatás vastag fala mögé bástyázza magát a társaságban. Markos rendezőt kérjük hát, mondjon valamit róla-: hogyan esett a választás Esztergályos Cecíliára? — Ciliké, — mondja, — a Pécsi balett együttesének tagja. Sok-sok jelöltünk közül végülis Papp Éva főiskolás és közte kellett döntenünk. A választás Cilikére esett: ö volt a fiatalabb. — Beváltotta a hozzá fűzött reményeket? — Eddig a legteljesebb mértékben. — Sírt-e sokat a forgatás közben? — próbálnánk mégis szóra társalgásunk ..alanyát”. de ő úgy látszik kart- hausi fogadalmat tett erre az estre. — Talán Mészáros Gyulát kérdezzék, ö tud legtöbbet mondani erről, — javasolja Markos György. — Kemény lány. Olykor megijedt egy-egy lecsúszástól a domboldalon, — közli a rendező munkatársa, — de azt hiszem az ilyen meredektől még edzett férfiak is visz- szahőköltek volna. tJjból a forgatás eseményeié hez térünk vissza: — Melyik mozzanata lesz a filmnek o Lenin-parki jelenet? — A film vagy tíz esztendőt ölel fel, kétharmadrészt kronologikus sorrendben s a hajnali parkrész a film záró^ jeleneteinek egyike. Itt a lakás ablakában mutatjuk meg a kislányt. aki már férjhez ment, gyermekei vannak, boldog asszony lett. — Voltak-e kedves epzód- jai a munkának? — Egész sort jegyezhettünk volna fel. ha krónikát írhatnánk a forgatásról. Mindenfelé a legteljesebb segítő- készséget éreztük az emberek a különféle szervek munkatársai részéről, akikkel kapcsolatba kerültünk. Nagy szolgálatokat tettek például a tűzoltók, rájuk az egész munka alatt bármikor számíthattunk. — Derűs mozzanat? — Amikor motív omoltunk, van egy jelenetünk, hogy italbolt tábláját mutatja a kép egy pillanatra. A tanács mögötti önkiszolgáló bolt előtt álldogáltunk s azt beszélgettük, ide. a bolt helyére lenne legalkalmasabb az a bizonyos kocsma. Erre három-négy asszony, akik ott ócsorogtak, elkezdenek ám éktelenül replikázni. mondják a magukét cifrán, hogy még csak azt próbália valaki, elvenni a környék egyetlen élelmiszer üzletét, amikor az is kevés. Hogy hozzunk inkább még eg\tét. meg létesítsünk húsboltot, a városrésznek és játszóteret, arra legyen gondunk. Alig bírtuk megmagyarázni, kik vagyunk, miről is van szó. — Mikor láthatjuk a filmet a mozikban? — A bemutató ideje a besorolástól függ. Mi június régére, július elejére befejezzük a munkát, mert a filmnek jóval több. mint fele külső felvétel, innen Salgótarjánból és Sári, Sárisáp községekből, Dorog könyéki bányákból. Későre jár az est, asztalt bontanak, de búcsúzóul szí- ”cs meghívást mondanak a "vöcsök budapesti bemutatójához, az érdekesnek ígérkező új magyar filmhez, amelynek kockáin városunkra ismerünk. Reméljük, jól sikerült. Barna Tibor
