Nógrádi Népújság. 1963. május (19. évfolyam. 35-43. szám)

1963-05-18 / 40. szám

4 nögrädinépújság 1963. május 18. Egy ellenőrző út ellenőrzése és újabb tapasztalatai Mi a jó és mi a rossz a káliói művelődési munkában? AZ AZ ELLENŐRZŐ VIZS­GÁLAT, amely a múlt ősszel foglalkozott a kallói körzeti művelődési otthon munkájá­val az eredmények megállapí­tásán kívül jónéhány mulasz­tásra is felhívta a figyelmet. Hasznosította-e a kapott ta­nácsokat, javaslatokat az az­óta eltelt időszakban a műve­lődési otthon? Erre voltak kí­váncsiak a megyei művelődés- ügyi osztály vezetői, amikor réhány napja újból ellátogat­tak Kálióra. Azt már az ősszel megálla­píthatta a bizottság, hogy Vá­rosi Gyula személyében a művelődési otthon életének jo kezdeményező készségű, agi­lis irányítója van, ezt a vé­leményt az elmúlt hónapok eredményei csak méginkább megerősítették. Az őszi hiá­nyosságok, fogyatékosságok egy része azonban még jelen­leg is észlelhető. Az igazgató feladta ugyan előző gyakorla­tát, hogy minden feladatot önmaga próbáljon megoldani, a művészeti csoportok, szak­körök vezetőiből társadalmi vezetőséget szervezett, ez azonban ma még meglehető­sen szűkös kör s csak továb­bi bővítéssel lesz álkalmas hatékony segítséget adni Vá­rosinak. Ennél azonban nagyobb probléma az, hogy a község művelődési bizottsága inkább csak papiroson létezik, mert gyakorlati haszna édeskevés van. Lécseréltek ugyan né­hány embert már a tisztéről, á«, a helyzet még mindig mit- sem változott, A BIZOTTSÁG ELNÖKE a községi iskolaigazgató, aki előzőleg a művelődési otthon igazgatója is volt. Éppen ezért lenne joggal várható, hogy minden tapasztalatával, segí­tő készségével Városi Gyula mellé álljon s ennek érdeké­ben aktivizálja a bizottságot. S ebben az aktivizálásban bi­zony a helyi pártszervezetnek is felelőssége van. Felelőssége bizony, mert ha tudjuk azt. hogy a községben 75 százalék a hiltanbeiratás aránya, akkor azt is láthat­juk, hogy úgy kell ide az is­meretterjesztő, felvilágosító munka, mint a kenyér. Ebben pedig ősz óta jóformán sem­mi, de semmi nem történt. Egyedül a szakmunkásképző akadémia működött, de ezt csak a termelőszövetkezet könyvelheti el eredménynek, a művelődési otthon, azonkí­vül, hogy helyet adott részé­re, az égvilágon semmiben NAGY SZÜKSÉG LENNE a falu nagyszámú cigánylakos­sága körében is a felvilágosí­tó munkára. Kallón még igen nagy az előítélet velük szem­ben, épp ezért elhanyaglotsá- guk feszámolására — ha ed­dig édeskevés történt —, leg­alább a nyári időszakban már rr— kellene valósítani á kes- kenyfilmes szabadtéri vetíté­seket, könyvfelolvasásokat, együttes szervezéssel közelebb lehetne őket hozni a művelő­déshez. Fejlesztenie kell a művelő­dési otthonnak a körzetéhez tartozó községekkel is kapcso­latait. Az otthon klubmunká­jában szintén akad javítani való. A fiatalok klubba tömö­rítése helyes törekvés, de csak akkor, ha az ottani fog­lalkozás nem merül ki a tán­cos összejövetelekben, hanem gazdagabb tartalmat nyer, tervezetté, programszerűvé válik. Amit az ellenőrző bi­zottság leginkább hiányolt a k állói körzeti művelődési ott­hon életéből, az éppen a cél­szerűség, tervszerűség. A feltárt hiányosságok mel­lett feltétlenül meg kell em­líteni azt az eredményt, amit ősz óta a művelődési otthon a termelőszövetkezettel való kapcsolatában elért. A köl­csönös közeledés eredménye­ként a termelőszövetkezet el­állt a külön klub és könyv­tár létesítésének tervétől s éppen a napokban 2 ezer fo­rintot adott a művelődési ház­nak fotófelszerelések beszer­zésére. Ha a művelődési ott­hon a barátlcozás első biztató jeleit úgy viszonozza, hogy például fotószakköre időről- időre megörökíti és az egész falu nyilvánossága elé viszi a gazdaság, a közösség életét, munkáját, bizonyos, hogy to­vábbi támogatásra is joggal számíthat. A MŰVELŐDÉSI ÉVAD lassan befejezéshez közeledik ugyan, de ebben a munkában pillanatra sem lehet megállás. A nyárnak is megvannak a maga feladatai, éppen ezért, amennyit tudunk, ha megkés­ve is, feltétlenül pótolni kell az őszi-téli-koratavaszi mu­lasztásokból. S ez Kálión első­sorban és főként az ismeret- terjesztésre vdSiatkozik Ehhez a munkához a köz­ségi pártszervezet, a községi tanács, a művelődési bizott­ság, a tömegszervezetek és az iskola minden segítségét biz­tosítani kell a művelődési otthon oldalán. B. T. Hogyan lett Tücsök — Salgótarján lakója? Baráti diskurzus egy új magyar film alkotóival Két hetet időztek Salgótar­jánban. Mit! Időztek ?.. Akadt szakasza munkájuk­nak, hogy éjjel kettőig tal­pon voltak s csak a forgatás utolsó estjén ülhettünk le ve­lük fehér asztal mellé né­hány órára, beszélgetni arról, ami hol a megyetanács mö­götti új városnegyedben, hol az épülő Karancs szálló tá­ján, hol Vízválasztón késztet­te megállásra a kiváncsiakat. Szóval, hogy beszélgessünk a készülő legújabb magyar filmről, a Tücsökről. Onnan hoztam el ezt a néhány mor­zsát. • — Sokakat foglalkoztat a „titok” hogy a film készíté­sénél miért esett a választás éppen Salgótarjánra? Forintok nyomában Avagy: mire keres a mai fiatal? ••• Az általános, a közép és a felsőfokú iskolák elvégzése után a legtöbb fiatal gyárak­ban, hivatalokban helyezke­dik el, fizikai,- adminisztra­tív, vagy műszaki dolgozó­ként. Fizetés napján boldo­gan rakja zsebre a boríték­ban lapuló fizetést, s adja át a szülőknek, vagy ha egyedül élő, akkor belátása szerint gazdálkodik oele. Mégis mire költi keresetét a mai fiatal? Mik a tervei, a vágyai? Erre kerestük a vá­laszt a beszélgetésekben. — A balassagyarmati kór­ház laboratóriumában dolgo­zom asszisztensként — mond­ja a barnahajú. alig 19 esz­tendős Farkas Éva. — Jelen­leg tanuló vagyok és egy hó­napra 1040 forint a fizetésem. Nem sok pénz, de más tanuló nem kap ennyit. Hogy mire költőm? A szüleimnek 200 fo­rintot adok, mert többet nem fogadnak el, a megmaradt pénz nagy részét öltözködés­re fordítom, a többiből pedig szórakozom. Egyelőre nincs szándékom férjhez menni, hisz fiatal vagyok. Szeretném elvégezni a Salgótarjánban indult 3 éves laboratóriumi asszisztensképzó tanfolyamot. A szécsényi Vegyesipari és Javító Vállalat redőnyüzemé­ben segédmunkásként dolgo­zó Ledeczki Erzsébet így nyi­latkozik. — Havonta 1000 forintot keresek, ezt mind hazaadom. Pénzre különösebb szükségem nincs, nem küzdők anyagi gondokkal, hisz otthon min­dent megkapok. A hazaadott pénzből bútorra, stafírungra gyűjtünk — arra az időre, amikor férjhez megyek. Nem­rég Csehszlovákiában jártunk, s a lehetőséghez mérten vá­sároltunk egy-két dolgot. Többek között ruhaneműt, ágyneműt. .. Különösebb ter­veim nincsenek — mondja, pedig iskolai végzettsége csak 8 általános, s jó lenne, ha valamilyen felsőfokú is­kolában fejlesztené tovább tudását. Megyeszerte ismerik a ba­lassagyarmati Palóc Népi Ec^üttest. Ennek tagjai kö­zött ropja a csárdást, táncol, szerepel Bállá Tibor, aki a Vasipari Javító Vállalat má­sodéves tanulója. — Havonta 200—220 fo­rint „fizetésszcrüséget” kapok a tanulmányi eredményemtől függően. Szüleim nyugdíjasok, Itt a jégbehűtött joghurt és a kakaó, várjuk a kefirt A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy a Nógrád megyei Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat szakboltjai­ban bevezették a palackozott tej árusítását. Azóta a palac­kozott tejet a vállalat több fűszer-vegyes, és csemege boltjában lehet vásárolni. Hírt adtunk továbbá arról, hogy tárgyalásokat folytatnak a Gyöngyösi Tejipari Válla­lattal, joghurt, kakaó és ke­fir szállítására. Csütörtök reggel óta a 2 deciliteres üve­gekben forgalomba hozott jégbehűtött joghurtot és ka­kaót már felfedeztük. A vál­lalat tájékoztatása szerint a szakboltok után hamarosan kiterjesztik az árusítást nem­csak a tarjáni fűszerboltokra, de kap belőle Nagybátony és Kisterenye is. Kefir egyelőre még nincs, de addig nem nyugszanak, míg az is nem lesz. éppen ezért ezt a pénzt is a családi kasszába helyezzük. Azért anyagiakra soha sincs gondom. Zsebpénzem mindig akad. Igen szeretem az édes­séget. moziba is gyakran el­járok. no persze nem egye­dül. Udvarolok egy kislány­nak, aki 16 éves és a gimná­zium II. osztályát végzi. Ha leérettségizett, egy év múlva megtartjuk az eljegyzést és leszerelésem után feleségül veszem. Persze ezek távlati tervek. S megvalósulnak-e? Ki tudja! Mert az idő múlá­sával még sok minden jöhet. Mindenesetre szeretném, il­letve szeretnénk, ha tervünk valóra válna. — Az A FORT kirendeltsé- gén vagyok 1958 óta, mint ko­csikísérő — mondja a salgó­tarjáni Farkas László. — El­végeztem a gépkocsivezető tanfolyamot és tervem az, hogy a 2. sz. AKÖV-nél gép­kocsivezetőként a szakmám­ban dolgozzam. Egy hónapban 1300 forintot keresek abból 3—400 forintot elszórakozga- tok, moziban, presszókban, táncos szórakozóhelyeken. A megmaradt 900 forint az ét­„Ballag már a vén diák”,.. Rücskös táblákon kókadt virágok I.ógatták részegen fejüket, Szemünkbe húztak a tányérsapkát És zsebünkbe löktük az üveget. Beszéd is volt. hosszá, unalmas. Benne kavargóit; haza s az értelem. A mamák sírtak. Egv pillanatra \ Torkon kapott a félelem. De mint mindig, akkor is. A kamaszos gőg. próféta mesterünk Hátunkra vert. s egy perc múlva már Fügét mutatott tétova kezünk. Május van. ahogy nézem A kékbe bújtatott sereget. Gondolatban velük megyek Nyerni: Világot és Sziveket. Nógrády Andor kezésre, ruházkodásra megy és a takarékpénztárba, mert szeretnék magalapozott éle­tet teremteni. Érdeklődjünk talán egy olyan fiataltól is. aki csak a közeljövőben kerül ismeret­ségbe a munkával. — A Balassagyarmati Szán­tó Kovács János Gimnázium IV/c osztályába járok — köz­li Mágnás Katalin. — Az érettségi után dolgozni me­gyek. Szüleim megígérték, hogy két évig a keresetem­mel én rendelkezhetem. amel­lett a megegyezés szerint ők ruháznak és kosztolnak. Az addig keresett pénzt mind ta­karékba rakom, gondolva a jövőre is. — Van egy udvar­lóm. .. — mondja elpirulva. — Vele még különösképpen nem tervezgetünk, a házasság ráér okkor, ha leszerélf, mert ■jelenleg tényleges katonai szolgálatát tölti. A fiatalok nagy része te­hát nem fecsérli haszontalan dolgokra keresetét, hanem tervezget, takarékoskodik a megalapozott, szebb holnap érdekében. F. K. A rendezővel, Markos Györggyel és munkatársaival: Mészáros Gyulával, Gora Já­nossal s magával a Tücsök­kel, azaz Esztergályos Cecí­liával ülünk szemközt. Ez­úttal Garától kapjuk a fele­letet: — A munka megkezdése előtt az egész országot bejár­tuk, hogy a film témájának, tartalmának megfelelő kör­nyezetet szemelhessünk ki. Olyan helyre volt szüksé­günk, ahol még minden épülőfélben van, nincs teljes, kialakult összkép. Ellátogat­tunk az ötvenes években épült városokba, de azok­ban — sajnos —, igen sok az uniformizált jelleg, szó­val nem tetszettek. Annál inkább az, amire itt. a me­gyei tanács mögött bukkan­tunk. Éppen erre a félkész állapotra volt nekünk szük­ségünk. erre a pompásan fil­mezhető környezetre — és döntöttünk. — Beszélik, hogy tizenöt­ezer forintot kapott a család, akinek otthonát filmezésre igénybe vették. A stáb ..vezérei” összemo­solyognak és Mészáros Gyu­la, a rendező munkatársa ad­ja meg a magyarázatot: — Ez a mende-monda leg­utóbb egy Várkonyi-fimmel kapcsolatosan kelt lábra Pes­ten. Elterjedt, hogy Várkonyi Zoltán a legújabb produkció­jához egy rózsadombi villát szemelt ki s tízezer forint használati díjat fizetett a tu­lajdonosnak. Pontosan ilyen az itteni is. Az emberek fan­táziája rendkíriij élénk. ha filmről van szó s azt hiszik, hogy mi dobálózhatunk az ez­resekkel. Az igazság pedig, — fordítja komolyra a szót, — hogy a lakás gazdájának mi valóban fizettünk valami két-háromszáz forintot a fel­fordulásért s azért a renge­teg sárért, szemétért, amit be­hurcoltunk. — Ezek után hadd tudjunk meg valamit magáról a film­ről. — Egy parasztcsalád ván­dorlása és új életének meg- alaoozása egy szocialista vá­rosban. Ennyi, egy mondat­ban. ,— vázolja a gyártási asszisztens. — Az ötvenes évek elején, — bontakoztatja aztán tovább, — összeomlik egy falusi család élete. A család idősebb lányának le­velei nyomán ábránd bonta­kozik otthon, hogy milyen jó élet vár ráruk. ha otthagyják a földet. Felkerekednek és megérkeznek egy szocialista városba, ahol azonban sem­mi kész nem várja őket. Ki­derül. hoay hazudtak a leve­lek, aki írta azokat, maga is ráeacsuszamlott ebben a vi­lágban. vőlegénye, akit esz­ményképnek hitt, részeges vájár. A család életét véqülis a fiatalabb lány, Tücsök hozza rendbe. Ez a történet négy-öt évvél ezelőtt még komor társadalmi dráma lett volna, ma már jóval köny- nyeclebben, öniróniával és ko- médiázóbb hangvétellel mond­ható el. — Kik a film főszereplői? KIRÁNDULTUNK Egy kicsit elfáradtunk... Hazafelé anyunak virágot szedtem ... (Foto: Vass Antal) — A címszereplő, — már nem kell bemutatni, — Esz­tergályos Cecillia, — jelez az asszisztens az asztalnál sze­rényen meghúzódó, tizenhat évesnek is alig-alig tűnő lányra. A többi vezető szere­pet Sinkovits Imre, Psota Irén, Kiss Manyi, Pécsi Ildi­kó, Pécsi Sándor és Szirtes Adám játssza. — A vájár: Sinkovits Im­re? — találgatunk. — Igen. Ö az, akit a felvé­telek alatt részegen. sárban fetrengeni láthattak, aki be­töri az ablakot. Az idősebb lány: Pécsi Ildikó, s a föld­gyalukezelő, ez a szigorú ka­tonás gépember: Szirtes Adám. Az ifjú hősnő a hallgatás vastag fala mögé bástyázza magát a társaságban. Mar­kos rendezőt kérjük hát, mondjon valamit róla-: ho­gyan esett a választás Esz­tergályos Cecíliára? — Ciliké, — mondja, — a Pécsi balett együttesének tag­ja. Sok-sok jelöltünk közül végülis Papp Éva főiskolás és közte kellett döntenünk. A választás Cilikére esett: ö volt a fiatalabb. — Beváltotta a hozzá fű­zött reményeket? — Eddig a legteljesebb mértékben. — Sírt-e sokat a forgatás közben? — próbálnánk még­is szóra társalgásunk ..ala­nyát”. de ő úgy látszik kart- hausi fogadalmat tett erre az estre. — Talán Mészáros Gyulát kérdezzék, ö tud legtöbbet mondani erről, — javasolja Markos György. — Kemény lány. Olykor megijedt egy-egy lecsúszástól a domboldalon, — közli a rendező munkatársa, — de azt hiszem az ilyen meredek­től még edzett férfiak is visz- szahőköltek volna. tJjból a forgatás eseményeié hez térünk vissza: — Melyik mozzanata lesz a filmnek o Lenin-parki jele­net? — A film vagy tíz eszten­dőt ölel fel, kétharmadrészt kronologikus sorrendben s a hajnali parkrész a film záró^ jeleneteinek egyike. Itt a la­kás ablakában mutatjuk meg a kislányt. aki már férjhez ment, gyermekei van­nak, boldog asszony lett. — Voltak-e kedves epzód- jai a munkának? — Egész sort jegyezhettünk volna fel. ha krónikát írhat­nánk a forgatásról. Minden­felé a legteljesebb segítő- készséget éreztük az embe­rek a különféle szervek mun­katársai részéről, akikkel kap­csolatba kerültünk. Nagy szolgálatokat tettek például a tűzoltók, rájuk az egész munka alatt bármikor számít­hattunk. — Derűs mozzanat? — Amikor motív omoltunk, van egy jelenetünk, hogy italbolt tábláját mutatja a kép egy pillanatra. A tanács mögötti önkiszolgáló bolt előtt álldogáltunk s azt be­szélgettük, ide. a bolt helyé­re lenne legalkalmasabb az a bizonyos kocsma. Erre há­rom-négy asszony, akik ott ócsorogtak, elkezdenek ám éktelenül replikázni. mond­ják a magukét cifrán, hogy még csak azt próbália vala­ki, elvenni a környék egyet­len élelmiszer üzletét, amikor az is kevés. Hogy hozzunk inkább még eg\tét. meg léte­sítsünk húsboltot, a város­résznek és játszóteret, arra legyen gondunk. Alig bírtuk megmagyarázni, kik vagyunk, miről is van szó. — Mikor láthatjuk a fil­met a mozikban? — A bemutató ideje a be­sorolástól függ. Mi június régére, július elejére befejez­zük a munkát, mert a film­nek jóval több. mint fele kül­ső felvétel, innen Salgótarján­ból és Sári, Sárisáp községek­ből, Dorog könyéki bányák­ból. Későre jár az est, asztalt bontanak, de búcsúzóul szí- ”cs meghívást mondanak a "vöcsök budapesti bemutató­jához, az érdekesnek ígérke­ző új magyar filmhez, amely­nek kockáin városunkra is­merünk. Reméljük, jól sike­rült. Barna Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom