Nógrádi Népújság. 1963. április (19. évfolyam. 27-34. szám)
1963-04-10 / 29. szám
1963 április 10. NÖGRÄD1 NÉPÚJSÁG 7 rßika niqasaltedimn kötél szakadt írnia... Békésen ácsorgóit a bika, a kerítés mellett. A munkások félénken, nagy ívben megkerülték a robosztus állatot, amely jobb sorsára várakozott. Csak akkor mordult vészesen, mikor Mosó József közeledett feléje. Ezen a napon tizenöt szarvasmarhát kellett levágni a Salgótarjáni Vágóhídon Mosó József éknek. — Vigyázzatok, mert ideges lesz a Fegyver! — ütött a bika felé Mosó — jól markoljátok meg! — szólt még oda a nehezen készülődő vágó legényeknek. A bika bömbölt. Odasietett és az előkészített veze- törudat az orrkarikába kapcsolta. Az izomkolosszus megrándította a fejét, mire elpattant az orrkarika. Mindenki megdermedt, mi lesz most. — Szorítsátok! — ordított Mosó és ő is megragadta az egyik láncot. A négy lánc közül három elpattant. Egy lánccal kezdték vonszolni a 11 mázsás bikát. Valaki kötelekért szaladt. A köteleket ráhurkolták az állat derekára. Mosó a bika elé ugrott és drótot fűzött az orrába, így aztán sikerült bevonszolni a vágócsarnokba a jószágot. Már csak pár méter hiányzott a vágó helyén. S ekkor kiszakadt a bika orra. Borzalmas bömbölés verte fel a csarnokot. Az emberek egy szempillantás alatt szanaszét rohantak. Mosónak az volt a szerencséje, hogy valaki az egyik oszlop köré csavarta a bika derekára hurkolódó kötelet. A bika to- porzékolt, szembe fordult az emberrel. Pattanásig feszült a kötél, s a következő pillanatban elszakadt. Erre Mosó is kiugrott a csarnokból. Szégyen ide, szégyen oda, de otthon három gyereke van. A másik percben azonban már visszatért, láncot dobott a megvadult állat szarvára és a bátrabb legényekkel a vágóhelyig vonszolta a tomboló bikát. Néhány baltaütéssel befejezték a munkát. A mentésre érkezett rendőrök már csak izgatott embereket találtak. P. A. ' — ELSŐ DIJAT NYERT a könyvárusítási versenyben a rétsági földművesszövetkezet. A második és harmadik díjat a karancskesziek és a cere- diek érdemelték ki. — Teából kétszer — kávéból négyszer annyit vásárolt falusi boltjainkban a lakosság tavaly, mint 1961-ben. Az egyikből 1293, a másikból 681 kiló fogyott el egy negyedév alatt. — SZÁZHARMINCHÉT- EZER TOJÁST és 84 mázsa baromfit értékesítettek fqjd- művesszövetkezeteink ez év első negyedében. A gyorsütemű felvásárlás eredményeként a földművesszövetkezeti kereskedelem a húsvéti fokozott igényeket is ki tudja elégíteni. — Száz ezer forintot juttat a községi könyvtárak támogatására a Földművesszövetkezetek Salgótarjáni Járási Központja az 1962. évi nyereségből. — Egy nap alatt 3600 tojást vásároltak fel Endrefal- ván tizennyolc asszony és 2000 darabra kötött szerződést. A lelkes asszonvesapat a nőtanács, a földrrűvesszö- ve+kezet és a termelőszövetkezet tan iáiból került ki. — MÁTRAVFREREt.YBFN jelentős összegről szóló utalványokat kaptak a földművesszövetkezeti tagok az idén. A vásárlási visszatérítés ebben az évben 1000 forint Után 24 forint volt. — Két új zöldség- és gyümölcs-boltot kap 1963-bar Salgótarján. A minden igénvt kielégítő korszerű létesítmények építési költsége mintegy 400 ezer forint lesz. — Salgó*ariáni iparitanuló iskolások kulturális szemléje volt szombaton délután a Ral"'',< áriani Bányász Művelődési otthonban. Az iparitanulók szavalatokkal, énekkari számokkal, népitáncokkal és kis jelenetekkel szerepel— ŐRHALOMBAN tavaly összesen csak 2212 tojást vásároltak fel. Az idei jó felvilágosító munka eredményeként már eddig 10 ezer tojásra történt szerződéskötés. — Ünnepélyesen osztották ki vasárnap délután Zagyva- pálfalván a községi művelődési otthonban a 16 évesek új személyi igazolványát. A kedves ünnepségen KISZ-fia- talok és úttörők köszöntötték azt az 59 fiatalt, akiket a bányagépgyári és üveggyári kiszesek láttak vendégül. — Kozmetikai és szépség- ápolási kiállítást rendez — árusítással egybekötve — a Salgótarjáni Állami Áruház. Az április 8-tól 13-ig megrendezett kiállításon díjtalan kozmetikai tanácsadást is tartanak. — Áprilisban befejezik a Szécsényi Vegyesipari Vállalat szociális létesítményének építését. A 650 ezer forintos beruházásból emelt épületben női-férfi öltöző, fürdő klubterem és fogadószoba lesz. — SIKERESEN SZEREPELTEK a Salgótarjáni és a nagybátonyi Állami Zeneiskola tanulói a Nyíregyházán április 4—5-én és 6-án rendezett VI. Országos Ifjúsági Kamarazene Fesztiválon. Virág László vezényletével, a Salgótarjáni Zeneiskola növendékzenekara is fellépett. — A BALASSAGYARMATI "4PÁCH IMRE IgnOAiMT SZÍNPAD holnap, csütörtökön este mutatja be Kortársaimhoz című új műsorát. Az előadáson részt vesznek a bemutatásra kerülő művek írói is. Á műsort az irodalmi =zínpad ma, szerdán délután főpróba előadásban az ifjúsági közönségnek játssza el. Apróit Helyettesítésre — 6 hó tdőtar- táriirá — megfelelő gyakorlattal és az adminisztrációs munkavégzésben tájékozottsággal rendelkező gépirónőt felveszünk. Nógrád megyei Tűzrendészeti Osztályparancsnokság. (252) Beszolgáltatott tárgyak: 1 pénztárca pénzzel, 1 sportzsák. Jogos tulajdonosaik átvehetik a salgótarjáni rendőrkapitányságon. (240) Vaskerítés készítést vállalok, egy tanulót és egy vasmunkást felveszek Salgótarján Régi posta u. 26. Szekrényes • János kerítéskészítő. Telefon: 19-72. (248) Eladó kétszoba összkomfortos, kertes családi ház Kisterenye Dobó u. 106. Azonnal beköltözhető. 'Érdeklődni lehet: Baglyas- alja Petőfi u. 2. sz. alatt. (236) Üjszerű álapotban levő 407-es Moszkvics eladó. Dr. Merényi Salgótarján Házi F. u. 12. (218) Eladó 407-es Moszkvics 4 sebes- séges 26.000 km-rel. Esetleg fizetési kedvezménnyel is. Érdeklődni lehet homokterenyei posta- hivatálnál. (229) Kiállítás alatt tekintse meg kárpitos műhelyemet. Modern és stíl garnitúrák kaphatók. Fizetési könnyítéssel Varga László kárpitos mester Budapest, VI. kér. Majakovszkyj u. 90. (231) Hálószoba bútor eladó cím: Topa György, Salgótarján Damjanich u. 86. (Rokkant). Eladó első kézből jó állapot ban levő Wartburg személygépkocsi. Salgótarján. Május 1. u. 9. Berta. ________________________(240) L átogassa a salgótarjáni November 7 filmszínház szerdai híradó műsorát! Kellemes időtöltés, hasznos tanulságos szórakoztató. Jó állapotban levő 1100-as Skoda eladó. Érdeklődni: Rákóczi út 38. Fodrászat. Salgótarján. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI TANÁCSADÓ Hozván fejlődött a nyugdíjellátás Magyarországon ? Mivel nyugdíj problémával számosán keresik fel szerkesztőségünket, az előző számunkban közölt tsz-nyugdíjellátás helyett először nyugdíjellátásunk fejlődéséről adunk hírt. Az említett cikket következő lapszámunkban hozzuk. Magyarországon 1891-ben hoztak először társadalombiztosítási törvényt, amely egységesen és általánosságban mondta ki a kötelező biztosítás elvét, a kötelező biztosítás megvalósítására azonban aránylag későn került sor. Az első nyugdijak csak kevés dolgozót érintenek 1907-ben vezették be a kötelező balesetbiztosítást. 1927- ben a kötelező bányanyugbér biztosítást, 1929-ben az ipari és kereskedelmi dolgozók kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítását, az 1937. évtől a gazdatisztek, az 1939. évtől a mezőgazdasági dolgozók öregségi, az 1940. évtől pedig a mezőgazdasági dolgozók kötelező özvegyi biztosítását. A felsorolt társadalombiztosítási nyugdíjrendszereknél régebbi eredetűek és ezeknél lényegesen kedvezőbb helyzetben voltak a közszolgálati alkalmazottak, valamint egyes vállalati alkalmazottak külön nyugdíjrendszerei. A sokféle rendszer mellett is voltak azonban olyan dolgozók (pl. a hatósági szükségmunkát végzők, a közmunkaalap terhére foglalkoztatottak, a több munkaadó részére szolgálatot teljesítő kereskedelmi utazók, kirakatrendezők, ügynökök, pénzbeszedők, órabéres levelezők, könyvelők, stb.), akik egyik rendszerhez sem tartoztak és így nem volt lehetőségük arra, hogy nyugdíjra jogot szerezzenek. Az öregségi korhatár az 1944. évig valamennyi nyugdíjrendszerben nőknél és férfiaknál egyaránt a 65. életév volt. A legtöbb nyugdíjrendszerben rendkívül alacsony volt a megállapított havi ellátások összege. Így például a régi OTI kimutatásai szerint a járadékok átlagösszege az 1939. évben a következő volt: öregségi járadék havi 18 pengő, az özvegyi havi 8,66 pengő, az árvajáradék havi 2,82 pengő, a rokkantsági járadék havi 15 pengő volt. Könnyen le tudjuk mérni a múlt és a jelen közötti különbséget, ha tudjuk, hogy megyénkben az 1962. évben megállapított öregségi teljes nyugdíjak egy havi átlagos összege 1197 forint, a rokkantságié 1069, az özvegyi nyugdíjaké 567 forint volt. Nyugdíjra jogosító korhatár nőknél 55, férfiaknál 60 esztendő A felszabadulás tette lehetővé az egységes és minden dolgozóra kiterjedő nyugdíj- rendszer megteremtését. Ez a nyugdíjrendszer 1952. január 1-tol lépett életbe. Az egységes társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alig több, mint tízéves és ezalatt az aránylag rövid idő alatt is lényeges fejlődésen ment keresztül. Azóta már a harmadik nyugdíjtörvény lépett életbe és minden újabb nyugdíjtörvényünk lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosít a nyugdíjba menő dolgozók részére, mint a korábbi. Emellett a régi jogszabályok alapján megállapított ellátások emelésére is sor került több esetben is, amikor arra az ország gazdasági helyzete lehetőséget adott. Nyugdíjrendszerünk fejlődését a következő néhány jellemző adat is szemlélteti: 1952. január 1-től az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár: nőknél az 55., férfiaknál a 60. életév betöltése. Törzsnyugdíj az átlagos munkabér 15 százaléka. Erre jár nyugdíjkiegészítésként az 1945. évtől megszerzett minden nyugdíj évre a törzsnyugdíj 2—2 százaléka. Annak, aki az öregségi nyugdíjra a jogosultságot megszerezte, de a nyugdíj folyósítását az előbb említett korhatár betöltését követő öt év elteltével kérte, törzsnyugdíjként a munkabér 30 százaléka járt. Ugyanis nyugdíj illette meg a férfit 55., a nőt 50. életévének betöltésétől, ha földalatti, vagy egészségre ártalmas munkakörben legalább 25, illetve 20 éven át dolgozott. Jelenleg a harmadik nyugdíjtörvény van életben 1954. október 1-től a második nyugdíjtörvény lépett életbe. Ez már jelentősen javította a nyugdíj összegszerűségét, mert törzsnyugdíjként az átlagos munkabér 50 százalékát kellett adni. A nyugdíjkiegészítésnél eszerint is csak az 1945. évtől megszerzett nyugdíjéveket lehetett figyelembe venni, minden JFig-yelem! A Nógrád megyei Kézműipari Vállalat, Salgótarján 1963. IV. 1-től megindította a lakosság szolgálatában a házi varrónői szolgálatot írónként 10 forintért mindenféle fehérnemű, felsőruha és ágynemű javítását vállaljuk. Bejelentés sorrendjében házhoz jövünk, ha kell táskagéppel együtt. Telefon: 17-81, vagy személyesen Rákóczi út 17. sz. alatti részlegünk ad felvilágosítást. (245) 46—140 forintig 26—40 forintig (242) ilyen év után a törzsnyugdíj 1—1 százaléka járt nyugdíjkiegészítésként. 1959. január 1-től jelenleg is a harmadik nyugdíjtörvény van életben. Ennek alapján már az 1929. évtől megszerzett minden nyugdíjév után megilleti a dolgozót nyugdíj kiegészítésként a törzsnyugdíj 1—1 százaléka. Ezen túlmenően 1954. április 1-től emelték az 1952. január 1-e előtt megállapított nyugdíjakat, majd az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján 1S54. november 1-től nyugdíj- pótlékkal emelték a bánya- nyugbéreket, öregségi és rokkantsági nyugdíjakat, mégpedig az előírt feltételektől függően 25, vagy 30 százalékkal. Ekkor emelték az özvegyi és árvaellátásokat is 25 százalékos mértékben. 1959. január 1-től újabb emelést eszközöltek a régi jogszabályok alapján ellátásban részesülőknél. Az emelés ekkor 25 százalékos mértékű volt azzal, .hogy az emelés folytán az ellátás összege - a havi 800 forintot nem haladhatja meg. Gondoskodott ez a harmadik nyugdíjtörvény a házastársi pótlék összegének az emeléséről is. A korábbi 18 forinttal szemben havi 100 forintra emelték a házastársi pótlékot olyanformán, hogyha a dolgozó havi nyugdíja a 750 forintot meghaladja, házastársi pótlék címén annyival lehetett a nyugdíjat emelni, amennyi a nyugdíj összegét havi 850 forintra kiegészítette. 1963. január 1-től ismét emelték az alacsony összegű özvegyi nyugdíjakat. Szemléltetően bizonyítja nyugdíjtörvényünk fejlődését az is, hogy 1949-ben 808 millió, 1954-ben 1651 millió, az 1961. évben pedig 4952 millió forintot fizetett ki államunk nyugdíj címén. Ha az 1961. évi adatokat összehasonlítjuk az 1949. évivel, kitűnik, hogy az emelkedés több, mint hatszoros volt. Mint cikkünk elején említettük, tanácsadónk legközelebb a tsz-nyugdíjellátással foglalkozik. Üj könyvtár és OTP-fiók épülettel gyarapodik Szécsény A szécsényi községi tanács épülete mellett létesül a szécsényi járási könyvtár és OTP-fiók új, egyemeletes háza. A község ódon épületei között új színfolt lesz a korszerű elvek alapján megtervezett épület. A tervek, amelyekre a Nógrád megyei Tervező Iroda kapott megbízást, befejezés előtt állnak. Ősbemutató, — 16 éven felülieknek Igen érdekesnek ígérkező ősbemutatót tart a hónapban az Állami Déryné Színház Nógrád megyében. Április 13- tól színre hozza örsi Ferenc: Láthatatlan szerelem című, új háromfelvonásos színművét. A fiatal író darabját Csongrádi Mária rendezte, főbb szerepeit pedig Feleki Sári, Rajna Mihály, Fenyve- ssy Balázs, Sallay Kornélia, Siménfalvy Lajos, Péter Pál, Czéh Gitta, Kádár Flóra, Sólyom Ida. Nyerges Ferenc, Zombori Kató. Erős Pál és Diósi Ferenc játsszák. A Láthatatlan szerelem témája 16 éven felülieknek szól s a bemutatók sorrendje Szu- ha. Somoskőujfalú, Etes. Szécsény, Romhány, Homoktere- nye, Salgótarján, Mátranovák, Karancslapuitő. Mátraszele Nádujfalu, Nógrádmegyer és Kisterenye lesz. — VIDÁM MŰSOROS rejtvény este volt április 8-án, hétfőn este a Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Házában a Füles és a Világifjúság szerkesztőségének bekapcsolódásával. Az est játékvezetője Rátonyi Róbert s közreműködik a rendezvényen Lehoczky Zsuzsa, a Fővárosi Operettszinház tagja. Az aprómag Még az ősszel történt. A kállói Üj Tavasz Termelőszövetkezet az aprómag cséplés- hez készült. Igaz, nem úgy sikerült a termés, ahogyan várták, de ha már termett valamennyi, ne hagyják elveszni. A termelőszövetkezet vezetői kértek egy cséplőgépet az Erdökürti Gépállomástól, hogy kicsépelhessék az aprómagot. A cséplés annak rendje-módja szerint megkezdődött, de még most sem fejeződött be ... A termelőszövetkezetben azt mondják, hogy egy közbejött eső megállította a munkát. A traktoros visszament a gépállomásra, otthagyta a cséplőgépet és a megkezdett kazlat. Bonyodalmak a ügy vélem, szükségtelen méltatni a velösesont táplálkozásunkban elfoglalt helyét, szerepét, jelentőségét. Tápláló, ízletes, értékes anyagokat tartalmazó, igen olcsó, a dolgozók nagy többsége által közkedvelt és keresett „hiánycikk” a velőt rejtő csont — Balassagyarmaton is. Sajnos már évek ótp! Mert évekkel ezelőtt még érvelhetett azzal az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat akkori vezetősége, hogy a hentesüzletekben azért nem árusítják, mert a kézifűrész nem „boldogul” a kemény csonttal. Hadd tegyük mindjárt hozzá, hogy ez az „érv” már akkor is csak önigazolás jellegű volt, hiszen köztudomású, hogy a régi jó maszek világban is a kézifűrész használata dívott, azóta pedig sem a velőscsont nem vált keményebbé, még kevésbé lettek ernyedtebbek a hentesszakma kiváló művelői. Nos. ez a hivatkozás azóta különösen elvesztette minden nem apró ügy Ezután már a kutya sem törődött a kállóiak aprómagjával. Illetve dehogyis nem. A szövetkezetiek azt mondják, hogy két alkalommal is sürgették a gépállomást — mert már erőgépet is adott volna a termelőszövetkezet. De minden maradt a régiben. Azóta elolvadt a hó, kitavaszodott, s már vetni szeretnék a szövetkezetiek az aprómagvakat is. Igenám, de még ó.ll a kazal. Mellette szomor- kodik az elárvult cséplőgép, ebek harmincadjára. Csupán azt nem értem, hogy nem hiányzott a cséplőgép a gépállomásnak a leltározás idején? S talán megvárják a következő cséplés idejét? velőscsont körül jogalapját, mert a segítőkész Nógrád megyei Húsipari Vállalat 16 ezer forint erejéig villanymeghajtású fűrészgépet vásárolt, s most már feldarabolva lehetne üzletekbe szállítani a velőscsontot. De csak lehetne! Gyakorlatilag ugyanis az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a kitermelt csontmennyiségnek csak a töredékét hajlandó átvenni, a többit pedig kénytelenek ennélfogva a dögtérre „irányítani.” Az évek óta vajúdó probléma tehát nem oldódott meg. A háziasszonyok változatlan érdeklődéssel keresik a velőscsontot, az illetékesek pedig változatlanul keresik a kifogásokat. Az igaz, hogy szívderítőén olcsó a velőscsont kilója, de az is igaz, hogy ez a kereskedelmi szerveken kívül az égvilágon nem fáj senkinek. S az is igaz, hogy a velőscsont a döqtéri kimúlásnál jobb sorsra érdemes! Gy. Z.
