Nógrádi Népújság. 1963. április (19. évfolyam. 27-34. szám)

1963-04-10 / 29. szám

1963. április 10. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Újult A természet és műerrilék védelmében A Hazafias Népfront, ter­mészet, műemlék és honisme­reti akcióbizottsága nagy ér­deklődés mellett tartotta meg idei első bizottsági ülését, ahol Kenyeres Lajos, az Or­szágos Természetvédelmi Bi­zottság helyettes vezetője mondott beszédet. Foglalko­zott a természet- és műem­lékvédelem jelentőségével és kérte az akcióbizottságot, hogy ezzel kapcsolatban Nóg- rádban is támaszkodjanak a társadalom széles tömegeire. A bizottsági ülésen több ha­tározat született, amely sze­rint a megyében is intenzí­vebbé teszik a természet és műemlékvédelmet. A bizott­sági ülésen több felszólalás hangzott el, amely mind hangsúlyozta a természet- és műemlékvédelem jelentőségét. A bizottsági ülés vetített diafilm előadással ért véget. MSZBT elnökségi ülés A Magyar Szovjet Baráti Társaság Nógrád megyei El­nöksége ülést tartott. Áz ülé­sen megtárgyalták a baráti társaság előtt álló legköze­lebbi feladatokat. Az ülés al­kalmából a Magyar Szovjet Baráti Társaság feladatait legjobban ellátó aktívák köré­ben aranykoszorús jelvénye­ket osztottak ki. Megkezdődött a Nógrád megyei Tervező Iroda új székhazának építése Már az alapokat ássák a székház építéséhez, amelyre egy millió 850 ezer forintot fordít népgazdaságunk. A legmodernebb anyagokból, legkorszerűbb szerkezetek al­kalmazásával épülő csupa acél. üveg, vasbeton két eme­letes székházban már az idén, év végén dolgozni fog­nak a tervezők. A székház­ban a rajztermeken és az igazgatási helyiségeken kívül lesz foto-, talajmechanikai-, fénymásoló és sokszorosító laboratórium. Érdekességei­hez tartozik, hogy a nyílás­záró szerkezetek egyben tar­tószerkezetül is szolgálnak. Ilyen elvek szerint Salgótar­jánban még nem építkeztek. A modern vonalú, szemre is tetszetős székhazat, amelyen — mint ahogy a tervező iro­dában tréfásan mondják — nincs két párhuzamos vonal — ifjabb Szatmári Béla ter­vezte. Az első negyedéves terv részletes teljesítéséről még nem áll megfelelő adat ren­delkezésünkre. Az előzetes számítások alapján azonban megállapítható. hogv me- gvénk ipari dolgozói igen de- rekas munkát végeztek. A szokatlan tél ellenére jó né­hány üzemünk kollektívája jelentette: határidő előtt tel­jesítette az első negyedévre előirányzott mennyiségi ter­vet. A szénbányászati tröszt dolgozói például 42 590 tonna szénnel tetézték meg az el­ső negyedévi előirányzatukat. A Vasöt vözetgyár dolgozói mintegy 800 ezer forintos túlteljesítésről számolhatnak be. De jók az eredmények a Rorpháriyi Cseréokálvha- gyárban. a Salgótarjáni Táb- laüveggvárban. az Autóközle­kedési Vállalatnál és másutt is. Jelentősek ezek az ered­mények különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogv ja­nuárban a zord tél. az alap­anyag és rendeléshiány, feb­ruárban pedig a szállítási korlátozások gátolták a za­vartalan termelést. Mégis iparmedencénk dolgozói min­dent megtettek a kiesés pót­lásáért, s olyan munkaver- senvbe kezdtek, amelyben a fizikai és műszaki dolgozók túlnyomó többsége részt vesz. Ez a verseny pedig igen gyü­mölcsözően érezteti hatását. Mi a jellemző az ez évi munkaversenyre, a verseny- vállalásokra? Megállapítható, hogy minden üzemnél a leg­fontosabb termelési mutatók­ra. a termelés növekedésére, az önköltség csökkentésére, az anyagtakarékosságra irá­nyulnak. Jelentős helyet ka­pott az ez évi versenyválla- lásokban a minőségi munká­ra való törekvés, szemben a mennyiségi szemlélettel. El kell mondani azt is, hogy üzemeink az 1962. évihez vi­szonyítva magasabb tervet kaptak 1963-ban. Ez termé­szetes és törvényszerű. A Sal­gótarjáni Acélárugyár tervét például 16 százalékkal növel­ték. A Salgótarjáni Üveggyár 160 millió forintos tervét 200 millió forintra emelték fel. Az Autóközlekedési Vállalat­nál 10 millió forinttal növel­ték az 1963-as tervet. Ezek­nek a megnövekedett felada­toknak a megvalósítása is mutatia. hogy az előző év­hez képest nagyobb erőfeszí­téseket kell tenni fizikai és műszaki dolgozóinknak, nem utolsósorban a mozgalmi szer­vek vezetőinek. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa az elmúlt hetekben sokoldalú felméréseket vég­zett az 1963. évi versenyvál­lalásukkal kapcsolatban. Meg­állapították. hogy a megye ipari üzemeinek dolgozói igen alapos körültekintés után készítették el éves ver­senyvállalásaikat. A megye ipari és kereskedelmi válla­latai közel 60 milliós felaján­lást tettek, amelyből csak­nem 25 millió forint az anyg- takarékoáságra. az önköltség csökkentésre irányul. Ha fi­gyelembe vesszük azt. hogy megyénk ipari, kereskedelmi, közlekedési vállalatai közel 150 milliós többlettermelést kaptak 1963-ra. akkor azt kell mondanunk, hogy az eddig megtett és összesített vállalás igen jelentős. A vállalások céliát. irányát a gazdaságo­sabb termelés, a termelékeny­ség növelése határozzák meg. Szinte valamennyi üzemben az anvagtakarékossági és ön­költség csökkentési vállalások is komoly helvet kaptak. A Zománcipari Műveknél a 4 millió 640 ezer forintos érté­kű vállalásból 3 millió anyag­takarékossági jellegű. Igen jelentős a Salgó­tarjáni Üveggyár vállalá­sa is, amely több mint 3 millió forintos megtakarítást, seleitcsökkentést irányoz elő. Szénmedencénk bányászai a szén tonnánkénti költségét 24 fillérrel kívánják csökkente­ni. Különösen a bányaüze­meknél nagy a törekvés a minőség javítására. A válla­lás szerint szénmedencénk bá­nyászai 3 százalékkal növe­lik a kitermelt szén kalória­értékét. A kisterenyei bányaüzem­nél éppen a minőség javí­tása érdekében kísérletkép­pen bevezették a minőségi bérezést és részletes tervet dolgoztak ki a szén kalória értékének növelése céljából. Hasonló törekvéssel találkoz­hatunk más ipari üzemekben is. A Zománcipari Műveknél a többi között a tűzhelyek és kályhák jobb minősége érde­kében növelik a lemez vas­tagságát, másrészt a nyersle­mez alkatrészek belső részét is zománcozák. A Vasötvözet- gyárban a szabványban elő­írt minőség megtartását, an­nak további javítását hatá­rozták el. Az Acélárugyár vasöntöde gyárrészlegében az első osztályú kokillák ará­nyát a múlt évi 59,6 száza­lékról 62 százalékra növelik és ezzel mintegy 140 ezer fo­rintos megtakarításra tesznek szert. Örvendetes az is, hogy a gyáregység a legminimáli­sabb selejtszázalékkal dolgo­zik. Míg az elmúlt évben az össztermék 0,4 százaléka volt selejt, ez év januárjában és februárjában 0,29, illetve 0,14 százalékot értek el. Jelentős fejlődés, hogy a versenyszervezés során a fel­ajánlásokban igen komoly szerepet kapott a műszaki fejlesztés. A Salgótarjáni Acélárugyárban például 2 millió forint az ilyenirányú vállalás. Több helyen kísérle­tek folynak az importanyago­kat megtakarító termékfélesé­gek hazai gyártására. Bánya­üzemeinknél 27 500 tonnával növelik a géppel felrakott szén mennyiségét. Jelentős kísérleteket folytatnak a ZIM-ben, a Táblaüveggyár- | ban és más iparágakban is. A i Porcelángyár balassagyarmati telepén most dolgoznak az új automaták üzembeállítási fel­tételeinek biztosításán. Az első negyedéves tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy a munkaverseny alapját to­vábbra is elsősorban az egyéni vetélkedés képezte, de fő formáját a brigádverse­nyek alkotják. A munkabri­gádok mellett egyre nagyobb szerepet kap a tartalmában is nagyjelentőségű szocialista brigádmozgalom. A fejlődésre jellemző, hogy míg 1962-ben 170 szocialista brigád volt. az ez évi termelési tanácsko­zások döntése alapján jelen­leg 320 brigád nyerte el a szocialista brigád címet. Az eddig beérkezett adatok alap­ján az első negyedévben csak­nem 620 brigád 8500 tagja jelentette be, hogy harcot in­dít a szocialista cím elnyeré­séért. Mindezek után tehát megállapítható, hogy az 1963. évi versenyszervező munka A fiatalok tanítómestere A Salgótarjáni Acélárugyár Kovácsoló gyárrészlegében dol­gozik Varga László kovács. Munkájában nemcsak azzal tű­nik ki, hogy átlagos teljesítmény* meghaladja a 110 szá­zalékot, hanem azzal is, hogy igen nagy figyelmet szentel a fiatalok nevelésének is. Fáradhatatlanul patronálja a fia­talokat, s nagyon sok tanítványa dolgozik már az üzem­ben. Képünkön Varga elvtárs munka közben. eredményes volt. A munka­verseny eddigi eredményei a már korábban említett ne­gyedéves terv teljesítésében tükröződik. Iparmedencénk fizikai és műszaki dolgozói előtt az el­következendő hónapokban igen nagy feladat végrehaj­tása áll. Elsősorban az első két hónap termeléskieséseit lehetőleg a második negyed­év közepéig pótolják. A va­gonhiány miatt felhalmozó­dott készárút a szállítás gon­dos megszervezésével, terv­szerűen, az előírt szintre kell csökkenteni. A termelékeny­ségi előírásokat a műszaki fejlesztési feladatok koncent­rálásával megfelelő anyagi, műszaki megalapozottsággal törekedjenek teljesíteni, il­letve túlteljesíteni. Ez a tö­rekvés feltétlen párosuljon a termelés ütemességének és programszerűségének továb­bi javításával, a gyártmá­nyok átfutási idejének és a veszteségidőnek a csökkenté­sével. Feltétlen átfogóvá és hatékonyabbá kell tenni az üzemi és munkaszervezési te­vékenységet. Mindezek mel­lett az 1963-as ipari és me­zőgazdasági feladatok mara­déktalan teljesítése érdeké­ben elsősorban a szakszerve­zetnek még élőbben és haté­konyabban kell foglalkozni a munkaversennyel. Arra kell törekedni, hogy a verseny- szellemet állandóan fejlesszék és ezen belül a szocialista brigádmozgalmat, a szocialis­ta akna, üzem címért folyó versenyeket formájában és tartalmában gazdagítsák. To­vább kell szélesíteni az el­múlt évben kibontakozott tűzhelygyári minőségi mozgal­mat, hogy ebben minél több üzem, brigád hatékonyan te­vékenykedjék. Nagy tehát a feladat me­gyénk ipari munkásai előtt, különösen a március havi eredmények azt bizonyítják, hogy a feltételek adottak, dolgozóink mindent elkövet­nek a tervek teljesítéséért. Arra van tehát szükség, hogy egy negyedév tapaszta­latait hasznosítva most újult erővel lássunk munkához, s a munkaverseny adta lehetősé­gek teljes kihasználásával törekedjünk a tél okozta ki­esés pótlására, másszóval az első fél éves terv maradék­talan teljesítésére. S. L. Ami az Valóra váltjuk-e a dolgozók javaslatait? A legutóbbi választásokat előkészítő jelölőgyűléseken olgozó népünk igen nagy lelkesedéssel, hozzáértéssel mú­lttá meg a tanácsoknak, melyek azok a lakosságot köt­etlenül érintő feladatok, amelyeknek végrehajtását az dl« tövetkezendő négy esztendőben javasolja. Ügyszólván sem­mi sem kerülte el figyelmüket. Kérték, vizsgálják felül a villanyhálózat bővítésének lehetőségét, a külterületi lakott íelyek villamosítását. Javasolták a falvak autóbuszközle- tedési gondjainak megoldását. Szóltak az ivóvíz *llátáa megoldásáról, a patakok szabályozásáról, az utak portalan!-« ásáról. Nem kerülte el figyelmüket az iskolák korszerűsí- ése, a nevelők lakásgondjainak megoldása. Megmutatták azt is, hogy az üzelethálózatunkat bővíteni kell. Ezernyi problémáról, gondról szóltak, hogy csak a l*gnagyobbakat említsük. A felsorolásból jól érzékelhető, mindennapi életünk leg- űrűjébe vezettek el a dolgozók, az itt tapasztalt fogyaté- bosságolb megoldását várják a tanácsoktól. Kérdezték tő­ük, ők elmondták véleményüket, most már a tanácsokon a or, keressék, kutassák, milyen Ehetősége van az elmon- lottak megoldására. A jelölőgyűlések óta tanácsaink szorgalmasan tevékeny- bednek, hogy a dolgozók javaslatai alapján a lehetőségek­hez mérten megoldják a kapott feladatokat. Számbavették, melyek azok a tennivalók, amelyeket egy éven belül megoldhatnak, melyek azok, amelyek az anyagi lehetőségek miatt csak hosszabb időn belül valósíthatók meg. Ez a zámbavétel nagyon hasznos volt, de a dolgozók most már azt várják, hogy a tanácsok ne rekedjenek itt meg, ha­nem lepjenek tűi ezen és lássanak hozzá azoknak a felada- oknak a megvalósításához, amelyekre már ez évben meg­van a lehetőség. A feladatok között rengeteg ilyen javas­at van. Felsőtoldon például cipészt, borbélyt, közhaszná- atú mosógépet, hűtőszekrényt kértek. A tanács már in- ézkedett. A földművesszövetkezet beszerezte a mosógépet, hűtőszekrényt. Már tárgyalnak cipész és borbély iparosok­kal, hogy vállaljanak munkát a községben. De számtalan he- yen kérték a vízlevezetőárkok rendbetételét, parkok, ját- zóterek létesítését, utcák kitisztítását és ehhez hasonlókat, tt már a tanácsok ereje *gymagában kevés. Szükség van a dolgozók által nyújtott támogatásra. Mi legyen a legközelebbi lépés? A tanácsok beszélj^ meg a dolgozókkal, hogy ezeket a feladatokat segítsék tár- adalmi munkával. Csak így, szoros egységben lehet a meg- *lölt célt elérni. A Hazafias Népfront Bizottságok a jelölő­gyűléseken aktívan résztvettek. Ok is jól ismerik a dol­gozók által elmondott kívánalmakat. Maguk is nagyon sok avaslatot tettek. Most társadalmi munka szervezéssel, terv­rajzok elkészítésével sok-sok segítséget adhatnak a taná­csoknak, hogy megvalósuljon, amit a dolgozók kértek. Nem másodrangú a feladatok anyagi lehetőségeinek meg- eremtése sem. A tanácsoknak ezzel nagyon körültekintően beli foglalkozni. A rendelkezésükre álló költségvetést úgy kell beosztani, hogy azzal támogassák azokat a célkitűzé­seket, amelyeket ebben az évben meg akarnak valósítani. Most a dolgozók tekintete a tanácsokon van. Várják mi lesz, hogyan indulnak a munkával. Egészen bizonyos, ez­en és ezren állnak készen, hogy megadják a tanácsok ál- al kért szükséges segítséget. Az természetes, hogy ta­nácsaink jelenleg keresik, kutatják a feladatok megvalósí- ásához vezető leghelyesebb utat. Nem volna haszontalan, iá ezzel kapcsolatban a nyilvánosság előtt, is javaslatokat ennének a feladatok megvalósítására. Azok, akik már cse- ekedtek, elmondanák milyen mószderekkel közelítették már eddig meg a célt. Beszéljünk róla, a tanácsok mellett zóljanak a népfront bizottságok, a dolgozók, hogy még- nkább mindannyiunk közös ügyiévé váljék a sokezernyi hasznos javaslatok mielőbbi megvalósítása. öltések mögött van A mikor az úri Magyar- ” ország módosabb lá- nyai-asszonyai kézimunka fö­lé hajolva igyekeztek szaba­dulni az erejüket őrlő una­lomtól, itt, Lucfalván, a zömmel szlovák lakta község­ben a „kézimunkát” az iz­zadtság-termő könnyetfacsa- ró kender tilolás meg fonás jelentette. Szemüket vörösre árnyékolta a fárasztó munka, kezüket durvaérdessé dör­zsölte a kender. Csoda-e hát, ha nem is­merték meg a színek szépsé­gét, a hímzés örömét, idejük- kedvük, nem volt az ilyen kellemes tevékenységre. Ugyanezt tették a főzéssel, a lakás szépítéssel. Megfőzték hetente egyszer a nagy fazék babot, ünnepre-vasárnapra a jó magyar káposztát, körülül­ték a hatalmas tálat és egy- egy kanállal a kézben ettek- ettek, míg csak jól nem lak­tak. Ha ugyan jóllaktak... Erről beszéltek, erre a nyo­masztó múltra gondoltak most ezen a verőfényes ápri­lisi vasárnapon vissza, ami­kor az iskola egyik tanter­mében kiállították, hogy min­denki lássa, a kis falu asz- szonyainak első kézimunka gyűjteményét. Mit sem jelent ezt másutt, a fejlődésnek nem is fokmérője, ha asszonyok kézimunkázni jönnek össze, inkább csak olyan kedves időtöltés munkának álcázott vidám tere-fere. De nem így Lucfalván, ahol erősen kísért ma is a. múlt még,' öregek meg nem értése, lenéző kor- holása rettentené vissza a munka rabságát szabad örömmé változtató asszonyo­kat. lányokat. a fiatalságot már hagyni kell előre men­ni. Nagy szó ez, nem kis harccal nehezítve, a vihar kicsi sarkában, Lucfalván. Megszokásként mennek még a templomba, olyankor be­szólnak ennek-annak, de ma ők nevetve mondják: nem le­het, a kiállítási termet me­gyünk díszíteni. És az iskola síma fehér falán tarka szín­folt képpen buzsáki, sárközi hímzés, meg a szlovák motí­vumok hangulatos sokfélesé­ge. Díszpárnák, asztali térítők, falvédők fogadták magukba a szépre éhes, szabaddá lett szlovákajkú asszonyok kezé­nek ügyességét. És mint mondottam is egy­szer, ez nemcsak időtöltés volt számukra. Miközben ezüstösen villant a parányi szerszám, hogy pirosra, kékre, sárgára, zöldre rajzolja a kelmébe festett mintát, szom­jasan fülelték Jeszenszki Sándorné tanítónő hangját., aki a nagy világ eseményeit olvasta. Máskor meg arról beszéltek, májusra otthonuk lesz már a kultúrház, százon alul nem lesz senkinek mun­kaegysége, meg hogy ki épít mostanság házat, hatalmas ablak szárnyakon engedve be a napfényt szobába-konyhá- ba. És . mondják, hogy most már nem a parányi konyhá­ban zajlik le az élet. Rádió szól és kályha duruzsol benn A rajzok készen vannak, a feltételeket biztosították, s így már e hónapban el le­hetett kezdeni a Balassagyar­mati Bútorgyár tervezett bő­vítését. A hatszázezer forin­tos beruházás keretében a minden szobában, bontják a vályogfalú aprócska házat és vizsgára drukkolnak a három ixet túllépő felnőttek. Bizony változik, szépül és megújul az élet itt Lucfalván. Tv képernyőjén utat tört a színház és a mostani válasz­táskor három asszony és egy lány jutott a tanácsbal Ed­dig asszonyi szót meg sem hallgattak ebben a községben. Most Szluka Józsefné benn van a vb-ben. A kocsmában ismeretlen fogalom lett a bicska, biliárd meg a sakkparti szórakoztat és egy pohár sör mellett jö­vőről beszélnek, még jobbról meg szebbről terveznek a fér­fiak. És ha lassan és öregek csipkelődésétől kísérve is, de családi üggyé „válik a” máso­dik műszak, gyermeknevelés­ről férfi is szót hallgat a szü­lők •-kóláján. 1/ kézimunkák színei pom­páznak az iskolateremben, magyaros, szlovákos motívu­mokkal tarkítva. Az öltések mögött azonban optimistán ragyog a megváltozott élet. A nőtanácsba tömörült asszo­nyok arról is beszélnek, a jö­vő esztendőtől iskolába kéne járni. Tanulásra késztet az élet eme másik iskolája. Ami­ből a vizsgát ötösre tették le. Ujlaky Mária készárú raktár és a fényező műhely nagyobb lesz, amely áz idén bevezetendő kétmű- szakos termeléshez, s termé­szetesen az előállított kom- bináltszekrények megnövelt mennyiségéhez elengedhetet­lenül szükséges. Hatszázezer forintos költséggel bővítik a Balassagyarmati Bútorgyárat

Next

/
Oldalképek
Tartalom