Nógrádi Népújság. 1963. április (19. évfolyam. 27-34. szám)

1963-04-24 / 33. szám

1963. április 24. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG UJ KONCENTRÁLT mun­kahelyet készítettek elő hét­fő reggelre a tordasi bánya­üzemben. Ebből a munka­helyből naponta 15 vagon szenet biztosítanak a terv teljesítéséhez. — KICSERÉLTÉK a több mint 200 méter hosszú szál­lító gumiszalagot vasárnap a Pálhegy III. bányaüzemben, hogy biztosítsák a külszinfej- tési bánya termelésének za­vartalan szállítását. — MÉG E HÉTEN elkészül az újonnan átépített Salgó­tarján Főterén lévő Utasellá­tó Vállalat büféje. A büfé korszerűsítésére több mint 100 ezer forintot biztosítot­tak. — A vízlecsapolási nehéz­ségek következtében nem in­díthatták meg a termelést a Gáti IV. aknában. A terme­lés pótlására most egy újabb munkahelyet biztosítottak ahonnét naponta 12 vagon szenet nyernek a bányászok. — A tervezettnél 1400 holddal nagyobb területen végezték el az őszi kalászo­sok fejtrágyázását a salgó­tarjáni járás termelőszövet­kezetei. — Egyre többen veszik ki részüket a rendszeres közös munkából a drégelypalánki termelőszövetkezetben. Két esztendeje még évi átlagban 13Í munkaegység jutott egy- egy termelőszövetezeti tag rá* Drégelypalánkon. Tavaly már 168 munkaegységet teljesített egy tsz tag a közös gazda­ságban. — Rétegvonalas szántási kísérleti bemutatót szervez Salgótarján határában április 26.-án, a megyei talajvédel­mi akcióbizottság, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya és a gépállomások me­gyei igazgatósága. — A megyei művelődés­ügyi osztály kibővített érte­kezletet tart április 25-én délelőtt a Salgótarjáni Acél­árugyár művelődési házában. Az értekezlet az ipari és mezőgazdasági szocialista brigádok kulturális nevelése körüli feladatokat és a könyvtári olvasók létszám- emelésével kapcsolatos ten- nivilókat tárgyalja. — KÖRZETI KULTURÁLIS szemle lesz a KISZ művé­szeti csoportok részére 28-án, vasárnap Somoskőújfaluban. — NAGYKÁTÁN vendég­szerepeit kétnapos tapasz­talatcsere ut keretében a ba­lassagyarmati Palóc együttes. — Valamennyi dolgozójához elvtársi levelet intézett az ÉMÁSZ salgótarjáni üzlet­igazgatóságának vezetősége, amelyben ismertette a válla­lat és az egyes dolgozók előtt álló feladatokat az első negyedévben keletkezett le­maradás pótlására. — Csereüdültetésre vonat­kozó tárgyalások voltak a me­gyei tanács Idegenforgalmi Hwatala, a megyei tanacs szakszervezeti bizottsága és a losonci Turiszt között. A megyei tanács csehszlovákiai üdülők kéthetes nyaralására rendelkezésre bocsátja a szent­endrei üdülőháját. a losonci Turiszt pedig üdülést biztosít az Alacsony-Tó.trában. — A Salgótarjáni Acél­árugyár fiataljai vendégül látták a napokban a Zsuny- pusztai fiatalokat. A gyárlá­togatás után a munkás és parasztfiatalok ismerkedési estet tartottak. HIRDESSEN a Nógrádi Népújságban :p oső méterár Olimpiai tárgynyeremény sorsjeggyel a szerencsés nyertesek megtekinthetik a tokiói nyári és az insbrucki téli olimpiai játékokat. Vegyen Olimpiai Tárgy nyeremény sorsjegyet! A sorsjegy ára 4.— Ft. Számos utazáson kívül egy berendezett két szobás jröklakást, 3 db személygépkocsit nyerhet több ezer egyéb értékes nyereményhez juthat. A sorsjegyek az újságárusoknál, a trafikokban a TOTO—LOTTO kirendeltségeknél és a postahivata­lokban kaphatók. (244) Ötvenéves az Egyesült Gyógyszerárugyár Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár pártbizottsága, szakszervezeti bizottsága és gazdasági vezetése hétfőn a vállalat központi telephelyén sajtófogadást adott a gyár ötvenéves jubileuma alkalmá­ból. A sajtófogadáson dr. He- vér Dezső főmérnök tartott beszámolót és tájékoztatta a sajtó képviselőit a gyár fejlő­déséről. Elmondotta, hogy ma már három és félezer ember ünnepel a gyárban, huszon­ötén kezdték a hajdani táp­szerüzemben. A gyár azóta óriási fejlődést tett meg. Minden tízszeresre, húsz­szorosra, vagy ennél is többszörösére nőtt az utolsó tíz-tizenöt év alatt. A gyártelep valamikor három épületből állt. A hatemeletes épületek helyén vadvirágok virultak, háziállatok legeltek. Hat évvel ezelőtt az ország­utat kellett odébb tolni, mert akadályozta a bővítést, épít­kezést. Annak idején mindent külföldi alapanyagból állítot­tak elő, ma minden alap­anyagot maguk készítenek. Dr. Hevér Dezső főmérnök tájékoztatója után Hamburger László, a Medinpex vezér- igazgatója ismertette az Egye­sült Gyógyszer- és Tápszer­gyár szerepét a magyar gyógyszerexportban. A hétfői sajtófogadással megkezdődött a gyógyszer­árugyár ötvenéves fennállásá­nak ünnepségsorozata. Sport- versenyek, tudományos elő­adássorozatok, kitüntetések, jutalmazások, bankettek, zárt­körű színházi est az Erkelben teszi emlékezetessé a neveze­tes évfordulót. Vetélkedő a döntőbe jutásért Kisterenyén tartották két járás úttörőinek összevont seregszemléjét indulókat adtak elő. A sal­gótarjáni Rákóczi úti iskola kórusa gyermekdárabokat szólaltatott meg és ugyancsak ez szerepelt, a szépen éneke­lő sziráki kórus műsorában is. A karancskeszi és a Sal­gótarjáni Május 1 úti iskola énekkara ugyancsak gazdag műsorral lépett fel. Üj szín­foltja volt a hagyományos seregszemléknek a Salgótar­jáni Május 1 úti iskola kis­dobos énekkara. Műsoruk alatt először ülte meg figye­lő csend a népes termet. Kel­lemes előadásmódjuk elragad­tatással töltötte meg a néző­ket. Gazdag és elég változatos műsorral léptek fel a tánc­csoportok is. Megfelelő kísé­retről azonban egyikük sem gondoskodott. A cergdi tánc­csoport végig énekelt. Nem csoda, ha korán elfáradtak és nem elég lendületesen. sőt mondhatni unottan táncolták végig műsorukat. Ha hang­szerkíséretről nem tudtak gondoskodni, legalább külön énekeseket állítottak volna a színpad két oldalára. Több tánccsoportot jellemzett a rossz - műsorválasztás. A _ va- nyarciak például lakodalmas tánccal léptek a dobogóra- Dicséretes törekvésük, s kü­lön figyelemreméltó, hogy a fiatal VII. osztályos Sulcz Katalin tanította be a szlo­vák népi szokásokat megörö­kítő táncjátékot. Kár azonban a nem nekik való műsorba fektetett energiáért A vőle­gény nem tudott igazi vőle­gény lenni, és hasonlóan jel­lemezhetnénk a menyasszonyt és a táncjáték minden sze­replőjét. Ugyanezt a hibát követte el a karancslapúitői csoport az üvegestánccal. A pásztóiak Szentistváni kör­tánca könnyebb mozgásról tanúskodott, azonban kicsit mértéktartóbb kozmetikai ki­készítéssel is hasonló SIKERT ARATHATTAK volna. A mátraszelei tánccso­port begyakorlott táncosait harmonika kísérte. A szak­értő zsűri körében felvetődött egv javaslat: ha másként nem megy valamelyik zeneiskolá­tól kérjenek kíséretet a kotta előzetes beküldésével. Játé­kos. könnyed, kedves, megfe­lelő zenekísérettel előadott műsorral lépett fel a salgó- tarjáni Rákóczi úti Iskola A zöld színben pompázó kisterenyei népkertet több mint ezer fiú és leány vette birtokába vasárnap. Az eddig legmelegebb tavaszi vasárna­pon itt rendezték meg a sal­gótarjáni és pásztói járás, valamint Salgótarján úttörői­nek összevont járási sereg­szemléiét. A ‘zöldellő pázsi­ton festőién hat a szürke­ruhás terenyei úttörők fúvós­zenekara. Valamennyi ide ér­kező csoportot ütemes indu­lóval köszöntenek. Alig néhány perccel múlik el tíz óra. mikor a kultúrház színháztermében Kaszás Ambrus, az úttörő szövetség megyei titkára megnyitja a színpompás seregszemlét. Rö­vid bevezetőjében méltatja a nagy igyekezetét, mellyel e vetélkedőre készültek úttörők, s tanárok. Majd Tímár Lász- lóné. a Somoskőújfalui kis­dobosok rajvezetője bekonfe­rálja az első számot, a mint­egy negyven tagú naeybáto- nyi szimfonikus úttörő zene­kart. Művészien előadott mű­soruk kiemelkedő sikere Szűcs Pál Tatártánc című kompozíciójának előadott részlete. A szellemes hang- szerelésű zeneszámot játékos könnyedséggel szólaltatták meg a pajtások. Maid a szorospataki ének­kar következik, három dalt énekelnek. Sovány Irén ve­zényletével. Egyébként hat énekkar mérte össze erejét, tudását e SEREGSZEMLÉN. A mátranovákiak forradalmi Ülésezett a takarékossági bizottság A megyei takarékossági bizottság legutóbbi tanács­kozásán megállapította, hogy a múlt évben jelentős fejlő­dést ért el megyénkben a takarékbetétkönyvvel, rendel­kezők száma és 33 millió fo­rinttal a takarékbetét állo­mány. A takarékos községek száma csaknem kétszerese az egy évvel korábbinak. A salgótarjáni és a rétsági já­rások elérték a takarékos járás cím követelményeit. A takarékossági bizottság intézkedési tervet fogadott el erre az esztendőre is. Az in­tézkedések között szerepel többek között, hogy ebben az évben a takarékbetét állo­mányV 155 millió forintra emelik, a betétesek számát pedig 45 ezerre. A bizottság további célkitűzése, hogy a takarékos községek száma a jelenlegi 56-ról 70-re növe­kedjék, ugyanakkor a szécsé- nyi és balassagyarmati járá­sok is elérjék a takarékos járás szintjét. Elhatározták, hogy 10 üzemnek segítenek a takarékos üzem cím elérésé­ben. A megyei takarékossági bizottság tanácskozása alap­ján ezekben a napokban minden járásban értekezletet tartanak az intézkedési terv­ben foglalt feladatok megha­tározása érdekében. Ha napi-, vagy he­tilapjainkban itt-ott téves közlések ötle­nek szemünkbe vala­mennyien bosszanko­dunk. Hát ha még ugyanezt tapasztal­juk lexikonokban és a tudományos isme- retteresztő művek­ben, amelyeknek szintén tükrözniök kell a valóságot. A minap felnyi­tottam legújabb tu­dományos forrásunk, az ŰJ MAGYAR LEXIKON 6. (az S— Z) kötetét, amelynek a 753. oldalán Zagy- vapálfalvánál a kö­vetkezőket olvashat­tam: „Zagy vapálf alva: Salgótarján része, 1961-ig ötk., Nógrád m., salgótarjáni j., L:440 (I960), Bánya­telep. Üveg-, papír- és téglagyár.” Zagyvapálfalvát 40 év óta jól ismerem, így nagyon megle­pett a közlés, hogy papírgyára van és az is, hogy mindössze 440 lakosú. Tudomá­som szerint sohasem volt és ma sincs pa­pírgyára. De van hí­res bágyag épgyártó és javító vállalata, amely Eszak-Koreá- tól Lengyelországig, a Szovjetuniótól Csehszlovákiáig és Indiától Jugoszlá­viáig szállít export- termelvényeket. Nem lett volna-e helye­sebb a nemlétező pa­Áhogy mi látjuk Salgótarjánból pírgyár helyett ezfp vet. (Mindössze 59 szerepeltetni? ... Nem szólva arról, hogy 1960-ban 5002 lakója volt. Ahogyan mi tudjuk — Zagy- vapálfalva nemcsak bányatelepből áll, hanem Alsó- és Fel­sőfalu, Kotyháza, Csókás stb. alkotja a községet, vagyis Zagyvapálfalvát. S talán egy ilyen kis község esetében a lakóit illetően sok ez a 4562-es tévedés ... Ezek után kíváncsi lettem, mit ír Salgó­tarjánról s ezért fel­nyitottam a kötet 15. oldalát. Itt különö­sebb tévedéssel nem találkoztam, csupán említést tesznek tég­lagyáráról. Salgótar­jánban 1925-től nem volt működő tégla­gyár. Most van, de csak azért, mert Zagyvapálfalvát 1961-ben hozzácsa­tolták. Talán ez is félreértésre adhat al­kalmat ... Ezeket olvasva ki­csit megingott a lexi­konokba vetett bizal­mam, s hogy mielőbb túltegyem magam rata, kezembe vet­tem a szép kiállítású „500 kép Magyaror­szágról (Panoráma, Budapest, 1961.)” c., fényképekkel gazda­gon illusztrált köny­Ft-ba került.) De megnyugvás he­lyett ez is csak bosz- szúságot okozott, mert az idézett könyv 135. oldalán látható főkötös kazári me- menyecskét (amely egyébként remek fénykép) „üneplőbe öltözött lányoknak” titulálta — helytele­nül — o könyv szö­vegírója ... Mivel Kazár és Vizslás szűkebb ha­zám is egyben, isme­rem népszokásaikat és népviseletüket — de ott minden fel­nőtt és gyermek is tudja, hogy a kazári lányok legfeljebb bodrot tesznek a ha­jukra, de csillagos főkötőt kizárólag csak akkor, ha me­nyecskék lesznek. Nagy kár érte, hogy a néprajzi lektorok ezt a tévedést nem vették észre. Egy oldallal odébb (a 136. oldalon) Sal­gótarjánt említi a könyv, s remek fényképeket közöl. Azokkal nincs is semmi hiba. De „a salgótarjáni iparvi­dék legnevezetesebb gyárai” közül vi­szont kihagyták a legnevezetesebbet, a 100 esztendős Salgó­tarjáni Acélárugyá­rat, amely úgyszól­ván mind az öt vi­lágrészbe exportál áruféleségeket s így határainkon túl is ismeretes. Ugyancsak kihagyták az 1893- ban létesült Salgó­tarjáni Palacküveg­gyárat, amely — Kí­na és Japán kivéte­lével — szintén a vi­lág minden tájára exportálja művészi kivitelű készítmé nyeit s termelvé- nyeiért nemes valur tát kapunk. Pedig e vőbb a könyvben fel­két gyár számotte- soroltaknál, habár azok is jelentősek, s köztük nem egy or­szágos hírnek ör­vend. Szerény vélemé­nyem szerint a könyv írója (Róna Tibor), szerkesztője (Barabás Tibor) és lektorai nagyobb körültekin­téssel járhattak vol­na el, hogy fejlődő városunkat: — Sal­gótarjánt — nagyobb alapossággal, a kiha­gyott, de külföldön is jól ismert gyárak megemlítésével mu­tatták volna be az érdeklődő olvasók­nak. A könyvet — mint ez kitűnt — ki­lencen ellenőrizték. S mégis ennyi hiba maradt benne. Félőn gondolok arra, vajon mi lesz, ha máskor csak ketten ellen­őriznek egy megjele­nő fontos munkát. S. R. tánccsoportja. Különösen a kicsinyek által bemutatott út­törő táncjáték tűnt ki a többi közül. Témaválasztás­ban. előadásmódban egyaránt kellemes benyomást keltett a mátranovákiak Krumplicskája. A szóló zeneszámok közül magasan kiemelkedett a 16 esztendős Gabora József he­gedűjátéka. A tehetséges fiú szép hangszínnel, bravúros könnyedséggel szólaltatta meg Riding: Komcertinóját. A Sal­gótarjáni Zeneiskola nagy re­ménységét a tervek szerint társadalmi ösztöndíjjal zene- gimnáziumba Íratják majd be. A Salgótarjáni Üttörőház szimfonikus zenekara szép összhangzású előadásmódjá­val tűnt ki- A műsorzáró Kis­terenyei fúvószenekar a kö­zönség fergeteges tapsa kö­zepette vonult le a színpad­ról. A csoportos számokkal egy- időben egy másik teremben zajlott le a vers-, mese-, nó- vellamondók. szólóénekesek, és hegedűtriók versenyműso­ra. A megyei döntőbe jutást Szegő Ágnes salgótarjáni kis előadóművész. Móra Ferenc: A másik csaló című novellá­jának tolmácsolásával szerez­te meg. Hasonlóképpen gyö- nvöríí előadásmóddal, tiszta beszédtechnikával, teljes át­éléssel adta elő versenyszá- mát a salgótarjáni Németh Attila. Kiss Anna Kafka Mar­git: Pétiké jár című versének tolmácsolásával aratott nagy sikert. Surányi Zsuzsa mátra- vorebélvi pajtás az úttörő táHornzási-ól szóló művel lé­pett. közönsége elé. Darankó Ilon? Nagybátonv bányavárosi pajtás pedig Várnai Zseni verset adott elő nagysiker-, rel és szerezte meg a dön- tőbeiutást a negyvenkét mű­sorszámból. Néhány gondolat a találko­zó programjáról: Általában szépen előadott műsort vá­lasztottak A PAJTASOK. Műfaji változatosságuk azon­ban igen szegényes volt; Csak a csecsei szavalok vá­lasztották a drámaibb erejű kórusi műfajt Csepeli Szabó Béla ..Októberi balladák’’-já- nak előadásával. Versenyszá­muk művészibb hatást keltett volna, ha szólamonként vá­lasztják meg a hangszínt, mert a kórus így olvkor egy­színűnek hatott. Követésre alkalmas kezdeményezés a karancskeszi bábcsooort rög­tönzött terménvfigurákból alakított bábműsora. A Balassagyarmaton vasár­nap megrendezésre kerülő há­rom járásból összevont sze- regszemle szervezői és előké­szítői levonhatják e néhány tanulságot. Jó lenne, ha gon­doskodnának a színpad por­talanításáról és a zongora hangolásáról is. Több zene­szám sikerét ugyanis éppen a zongorahiba veszélyeztette- Egészében véve azonban kel­lemes. művészi élményt nyúj­tott a mintegy 1100 úttörő vasárnapi színporrrDás- sereg­szemléje. Apróhirdetések Az ÉM, 3. sz. Kőbánya Válla­lat Recski székhellyel azonnali felvételre keres bányatechnikusfc bányamérnököt és belső ellenőri munkakörbe közgazdasági vég­zettségű dolgozót. Fizetés meg­egyezés szerint. Egy szobás köz­művesített lakást biztosítunk. Jelentkezni lehet Recsken a Vállalat központjában. (277) A rózsa virágoskertünk dísze. Gyönyörű színű és fajta bokor­rózsákkal állunk rózsakedvelőink rendelkezésére. Szállítás postán. Fajta árjegyzéket díjmentesen küldünk. Rózsakertészet, Buda­pest VI. Dalszínház u. 10. (267) Eladó jókarban levő 1102-es Skoda Vízválasztó, Pál. (282) KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik a szeretett férj és rokon elhunyta al­kalmából részvétükkel fáj­dalmunkban osztoztak. Vicziány család

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom