Nógrádi Népújság. 1963. április (19. évfolyam. 27-34. szám)

1963-04-20 / 32. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! újság Tavaszi napsütés AZ MSZMP NÖGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XIX. ÉVF. 32. SZÄM ARA: 60 FILLÉR 1963. ÁPRILIS 20. Hatékonyabb agropropagandát A megyei mezőgazdasági osztály irányítása alatt dol­gozó agrópropaganda appará­tus két évi munkája kedve­ző hatást gyakorolt a szövet­kezeti gazdaságok termelésé­re. De a termelési színvonal jelenlegi helyzete sürgetőleg követeli meg a megváltozott gazdasági körülményeknek megfelelően, a mezőgazdasági szakpropaganda-munka kor­szerűsítését. A szövekezeti gazdaságok termelése korszerűbb lett. Számos új növényfaj és ter­melési technológia került meghonosításra. Gyakorlati­lag megvalósítottnak tekint­hető a területegységenkénti optimális növényszám bizto­sítása. csupán a technológia betartásának további tökélete­sítésére van szükség. A múlt­évi tapasztalatok hatására ez évben már legtöbb szövetke­zet álványos módszerrel szá­rítja a lucemaszénát. Növe­kedett a kémiai szerek hasz­nálata s megtettük a leg­szükségesebb intézkedéseket a zöldség és gyümölcstermesz­tés fejlesztésére valamint a talajvédelem gyakorlati meg­valósítására. Az eredmények viszonylag rövid idő alatt jöttek létre, s jelentős hozamnövekedést, minőségi fejlődést eredmé­nyeztek, mégis — a meglé­vő lehetőségekhez képest — elégtelennek minősíthetők. Ez a tény radikális változásokat követel a propaganda appa­rátusban és annak munkastí­lusában. Miért nem használtuk ki a lehetőségeket, miért nem haladhattunk gyorsabban elő­re a termelés növekedésében? A járási tanácsok mező- gazdasági osztályain nem vá­lasztották ki kellően a szak­kádereket. A pásztói járási mezőgazdasági osztályon egy év alatt immár a harmadik szakember gyakorolja a pro­pagandista funkciót. A rétsá­gi járásban — ahol viszony­lag jó eredményeket értek el az agrópropngandában — csaknem egészben a mezőgaz­dasági osztály vezetője vég­zi ezt a munkát. A járási mezőgazdasági osztályok — az elért eredmények ellenére — nem teljes gazdái az agró- pronagandának. Az osztályok dolgozói nem minden eset­ben szereznek érvényt az ez­zel kapcsolatos szakmmisz+é- riumi rendelkezéseknek. Ez igen károsan érezteti hatását a termelést szervező és irá­nyító munkáiéban. Részben ezért nem tudták alkotó mó­don felhasználni a bemutató és szaktanácsadó üzemekben rejlő hatalmas erőt. A bemutató és szaktanács­adó üzemek propaganda te­vékenységüket nem látták el a célnak megfelelően. Nem dolgoztak önnállóan. Mindig a járás utasítására vártak. Ezért a termelési propaganda nem előzte meg a termeién eredményeket és így anmk hatása nem. vagy csak kis mértéiben mutatkozott a tér-, me'ésben. Bár nem rejthettük véka alá azt sem. hogy a szaktanácsadó üzemek veze­tőinek egy része nem szíve­sen végezte ezt. a munkát: csak egevel több kényelmet­len elfogultságnak tekintette. Az sem érdekelte őket. boey az általuk bemutatott terme­lési módszereket bogvan va- lós'tiák meg a termelőszövet­kezetekben. A bemutató üzemek — egy-két kivételtől eltekintve — nem képesek oozi+iv hatást gvpkorolni a körzetükbe tar­tozó termelőszövetkezetek gazdálkodására. Mi bizonyítja ezt? Egy-egy szaktanácsadó üzem körzetében sok a gyen­ge tsz.A Nógrádkövedi Álla­mi Gazdaság bemutató üze­mét és a galgagutai tsz-t alig pár kilométer választja el egymástól. S mégis Galgagután ezernyi olyan gond van, ame­lyen az állami gazdaság szak­emberei segíteni tudnának. A szövetkezetek — még a legjobbak is —, rászorulnak a szakmai segítségre. Mégis a régitől eltérő új módszer­rel szemben bizonyos fokú ellenállás mutatkozik. Ez leg­inkább a gyenge tsz-ekre vo­natkozik. A politikailag, szak­mailag gyenge tsz-vezetés, a tagság egy részének konzerva­tív nézeteire alapozva, görcsö­sen ragaszkodik a kevés és drá­ga terméket adó kisüzemi ter­melési módszerekhez. Ezek­nek a Szövetkezeteknek szak­emberei sem tesznek semmit azért, hogy az alapvető ag- rór és zootechnikai feladatok megvalósításával megteremt­sék a korszerű termelés fel­tételeit. Még arra sincs ide­jük, — mondják, — hogy kezükbe vegyék a Jegujabb szakirodalmat, s utána nézze­nek az új üzemszervezései és termelési kísérleteknek. Töb­ben közülük még azt sem tudják, hogy a bemutatóüze- mek azért vannak, hogy se­gítsék a szövetkezetek terme­lését. Mások viszont vissza­utasítják a szaktanácsadók speítő szándékát. Ez az állapot tarthatatlan? Meg kell szüntetni, mert to­vábbra is akadályozza a ter­melés fejlesztését. A járási tanácsok mezőgaz­dasági osztályai legyenek gaz­dái az agrárpropagandának! A járás termelési sajátságai­nak, a szövetkezetek termelé­si színvonalának figyelembe­vételével határozzák meg a termelési és tenyésztési eljá­rásokat, amelyeknek gyakor­lati alkalmazása növeli egy- egy üzem jövedelmezőségét. Az általános propagandáról —amely nehezen értékelhető át kell térni a konkrét, ered­ményekhez vezető, élő, ele­ven propagandamunkára. Ezért helyes, ha egyenként elemzi a szövetkezeti gazda­ságok termelési szinvona’át, tervfeladatát, s ennek meg­felelően — a szövetkezeti ve­zetőkkel tagokkal egyetértés­ben — meghatározzák a szük­séges termelési technológiát. Az alkalmazásra kerülő tech­nológiát meg 'kell ismertetni azokkal a tagokkal, akik azt végrehajtják a gyakorlatban. Ez viszont a bemutató gaz­daságok feladata. Ezért a iá- rás építsen ki ióviszonyt. szo­ros kapcsolatot a bemutató ütemekkel, s legalább egy fél évre előre ismertesse ve­lük a megvalósításra váró fel­adatokat. Ez azért f szükséges, hoev a bemutató üzemek is ideiében felkészülhessenek a technológia bemutatására. A féléves tervek véerehaítását rendszeresen ellenőrizzék. / Az új bemutató és szakta­nácsadó üzemek szakemberei részéről különösen fontos, hogy a bevezetésre ajánlott módszerek, eljárások sorsát figyelemmel kísérjék és ér­tékeljék. Időközönként a hely­színen győződjenek meg ar­ról, hogy a tagok hogyan al­kalmazták a technológiát és azok milyen mértékben és mennyiségben befolyásolják a termelés javulását. A szaktanácsadás akkor vá­lik hatékonnyá, eredményes­sé. ha az a he'yi üzemi igé­nyekre, lehetőségekre, köz­gazdaság: és természeti körül­llarm adszor nyerte el a vörös vándorzászlót a Salgótarjáni ivejfgyár A Minisztertanács és a / SZOT Elnöksége 1962. évi eredményeik alapján 65 vál­lalatnak adományozott vörös vándorzászlót. Megyénkben a Salgótarjáni Üveggyár kol­lektíváját érte ez a magas megtiszteltetés. A Salgótarjáni Üveggyár immár harmadszor nyerte el a vörös vándorzászlót. Először az 1957. évi, másodszor az 1961. évi, harmadszor pedig a múlt esztendei eredményei alapján. Megkezdik az aratógépek, kombájnok javítását a gépállomások A hét közepén Érsekvad- kerten, Nógrád megye gépál­lomásainak főmérnökei meg­beszélést tartottak. A tanács­kozáson értékelték a gép­állomások tavaszi tevékenysé­gét, s határozatot hoztak a növényápoláshoz szükséges gépek előkészítéséről. A na­pokban valamennyi gépállo­máson elkezdik az aratógépek: s kombájnok javítását is. A hátralévő két hónap alatt 200 ara tógép és 50 kombájn^ hagyja el megjavítva a gép*" állomások javítóműhelyeit. (Tamaska Gyula felvétele) Tavaszi munka a földeken Sok a géphiba, lassan pótolják az elpusztult növényeket Együtt van az egész „vezér­kar” a kisterenyei Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezet iro­dájában. Az idő már estébe hajlik és Kántor János, a szö­vetkezet elnöke, Király And­rás tanácselnök, meg KÖké- nyesdi Papp János, a tsz me­zőgazdásza a másnapi teendő­ket vitatja. Az utóbbi egy hét alatt annyira megenyhült az idő, hogy asszonyok sokasága „rö­píti” már a műtrágyát a szú- pataki búzaföldeken, s nehéz lánctalpaival gép járja Sám- sonháza nedvesebb hegyolda­lait is. Most, hogy Lucfalváról megérkezett a DT, jobban ha­lad a munka. Mondják, az Sz. 100-as, amit eredetileg küldtek Sámsonházára a Kis­terenyei Gépállomásról, nem egészen öt holdat tört fel, amikor megállt. Vitték Szol­nokra, onnan meg vissza Sám­sonházára. Szerelők próbálgat­ták gyógyítását, de hiába. A beteg géppel csak nem haladt a munka. Nem csoda tehát, ha panaszkodnak a gépállo­más munkájára, ahol a télen nagyobb gonddal kellett volna javítani a most munkába in­duló gépeket. S ha úgy visz­szagondolunk az őszre, vagy a tavalyi tavaszra, ott kísér­tett a gépeknél, éppen a gond­talan javítás miatt a törés, az üzemzavar „réme”. De maradjunk egy rövid ideig még a Vörös Október Termelőszövetkezetben. Itt jól dolgozik a gépállomás DT-je és a szövetkezet gépei is. Éj­szaka szántanak, vetéshez ké­szítik a talajt, nappal pedig a magot. szórják a földbe. A héten teljes egészében befe­jezik a kora tavasziak veté­sét. — Dolgoztunk még vasár­nap is — mondja a szövetkezet elnöke. — A gépállomás 100 forintot ígért a traktorosnak..; Mi is prémiumot adunk a ta­goknak a vasárnapi munkáért­— Most aztán már egy ki­csit alább hagy a lendület — veti közbe Király elvtárs, a tanácselnök. — Éppen ma szóltak Szúpatakról, küldjék már a DT-t, mert vetnék a cukorrépát... A gép elmegy, s mi itt maradunk még jó 200 holddal, amelyet a kuko­rica, burgonya alá kellene előkészíteni. Karancslapújtőn, az Uj Ba­rázda Termelőszövetkezet el­nöke után érdeklődöm, ami­kor az udvaron pöfögő gép­óriásról leszáll egy szőke fia­talember. — Megsérült az egyik trak­torosunk, de az idő már any- nyira ránkért, hogy nem áll­hat egyetlen gépünk sem magyarázkodik Lipták József, mert ő a termelőszövetkezet elnöke, helyettesíti a sérült traktorost. Jó egy hete lehet. hogy megindulhatott a munka Ka- rancslapújtőn. de már föld­ben van az árpa. zab is és 100 asszony szorgoskodott az­nap a kertészetben is. Egy­két nap múlva már a ku­korica vetésén lesz a sor­— Te Jóska — nyitja be az ajtót az irodán egv idős szö­vetkezeti tag. Eke. meg ló kellene holnapra, szántanánk a kertet;:: A gépek győzik a munkát a ködösben, a fogatokkal a szövetkezeti tagoknak segíte­nek. hadd legyen rendben mi­nél előbb a háztáji is. A megkésett tavasz gond­jairól beszélgetünk Jetiinek Tiborral, a megyei főagronő- mussal is. Arról, ha későn is indultunk, most már jó ütem­ben halad a szántás, a vetés. Aztán szóbakerül, hogy az eddigi felmérések szerint mintegy 7—8 ezer hold nö­vényzetét nyárvégi aszály, s a téli fagyok miatt takar­mányfélékkel pótolni kell. . S mintha a természet tempó­ját, lassú készülődését a ta­vaszra átvette volna néhány szövetkezeti vezető is, — nem halad a megfelelő ütemben ez a munka. — Különösen a szécsényi és a pásztói járásban későn ál­lapítják meg a károkat és így félő. nem jut idő arra hogy időben magot szórjanak a hiányzó vetések helyére. — magyarázza. Mert az idő olyan észrevét­lenül repül, hogy maholnap itt van a több meleget kí­vánó növények vetési ideje is. Hiszen a hírek már most arról számolnak be. hogv né­hány közös gazdaságban, mint Diósjenőn is, már a ku­koricamagvak hullanak jól előkészített ágyakba. Vincze Istvánná ményekre támaszkodik. A legjobb módszerek is csak akkor vezetnek ereményre, ha a szaktanácsadók tevé­kenységüket a járási taná­csok mezőgazdasági osztálya­ival szorosan együttműködve folyamatosan, tervszerűen és szervezetten látják el, ha a tsz-ek üzemi eredményeit a termelést befolyásoló ténye­zőket jól ismerik. Mindez fel­tételezi a bemutatóüzemek és a tsz-ek jó kapcsolatát. A be­mutatóüzemek tekintélye olyan mértékben növekszik a tsz-ek előtt, amilyen mérték­ben eredményhez vezetnek az általuk megismertetett és meg­valósítottt termelési módsze­rek. A megyei mezőgazdasági osztály munkastílusán is vál­toztatni kell. A propaganda hatására született eremények nagyobbrészt az osztály gya­korlati irányító munkájának tudható be. A járási osztá­lyok helyett intézkedett, azok munkáját végezte el .ahelyett hogy segítette volna a prob­lémák megszüntetését. így nem jutott idő az egész me­gye termelési helyzetének elemzésére, ami alapját ké­pezi a továbbfejlődésnek. Ez évben már szorosabb kap­csolatot kell tartani a nógrá­di tájegységekhez tartozó ku­tatóintézetekkel, mint pl. a tá- piószelei Agrotechnikai Inté­zettel, a Kompolti Kísérleti Gazdasággal, valamint a Gép- kisérleti Intézettel, hogy ezek tapasztalatait a megye terü­letén közvetlenül alkalmazni lehessen. A megyei osztálynak az ed­digieknél sokkal többet kell foglalkoznia a megyét érintő fontosabb új eljárásokkal, módszerek tanulmányozásával tervezésével, kivitelezésével Ilyenek az öntözéses zöldség és szántóföldi növénytermesz­tés, a gyümölcstermesztés, a gépesítés, a talajvédelem, s a megye éghajlati és talajvi­szonyaihoz legjobban alkal­mazkodó növényfélék kikísér­letezése. Ezek lennének a me­gyei szintű szakpropaganda legfőbb vonásai. A mezőgazdasági propagan­da akkor lesz hatékony és eredményes, ha a járási osz­tályok és a bemutató üzemek segítenek átformálni a tsz ta­gok tudatát és megtanítják őket az alapvető és korszerű növénytermesztési, állatte­nyésztési. kertészeti öntözési, gépesítési munka- és üzem- szervezési módszerek gyakor­lati alkalmazására. Lantos László

Next

/
Oldalképek
Tartalom