Nógrádi Népújság. 1963. április (19. évfolyam. 27-34. szám)

1963-04-17 / 31. szám

NÓGRÁDI AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ßS A MEGYEI TANÁCS SRCn LAPJA TI LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Sok bánjában. «izemben dolgoztak a kettő* ünnep alatt Eredményes tervteljesítés, előkészület a hétköznapi műszakokra Míg ezrek és ezrek ünnepeltek húsvét két napján, ad­dig sok száz üveges, bányász és kohász áldozta fel ünne­pét, pihenő napját, hogy biztosítsa a folyamatos termelést, előkészítse a munkahelyeket a hétköznapi termeléshez. A locsolóvizes üveg helyett « szerszámokat fogták meg ezen a napon is a munka egyszerű hősei, katonái. Az alábiak- ban a két ünnep alatt végzett munkáról számolunk be. cét, mert a Zagyva II. ke­mencén átépítés folyik. A táblaüveggyár dolgozói e ket­tős ünnepen is kitettek magu­kért. A két nap alatt csak­nem 28 ezer négyzetméter táblaüveget termeltek, túl­nyomó többségét igen jó mi­nőségben. XIX. ÉVF.: 31. SZÁM. ARA: 50 FILLER 1963 ÁPRILIS 13. Tavasz a nógrádi dombokon Új munkahelyeket készítettek elő a bányászok tta nehezen is végre mégis­csak megérkezett az igazi ta­vasz. A kedvező időjárás ha­tására Nógrád megyében is meggyorsult a tavaszi munka. Néhány termelőszövetkezet­ben, elsősorban a délibb fekvésű pásztói járás terüle­tén, már végeztek a kora ta­vasziak, a borsó, a mák és az árpa vetésével és most már a burgonyához, kukoricához készítik elő a talajt a gépek és a fogatok. Növekszik a gyümölcstermesztés jövedelme A drégelypalánki Szondy Termelőszövetkezetben már tavaly is a gyümölcsös, első­sorban az eper- és málnater­mesztés jelentette a legna­gyobb jövedelmet, egymillió 600 ezer forintot hozott a kö­zös gazdaságnak. A gyümölcs­termő területek növelésével, a korszerű műveléstechnológia, öntözés alkalmazásával, a ter­vek szerint 3 millió forintra növekszik a gyümölcsből szár­mazó jövedelem az ötéves terv végére Drégelypalánkon. A gyümölcstermesztéssel párhuzamosan fejlődik a zöld­ségtermesztés és a termelő- szövetkezet állattenyésztése is. Tavaly a zöldségtermesztésből 150 ezer, az állattenyésztésből pedig 950 ezer forint jövedel­me volt a közös gazdaságnak. A tervek szerint 1965-re a zöldségtermesztés jövedelme eléri majd a 180 ezer forin­tot, állattenyésztésből pedig nem kevesebb, mint 2 millió forintot terveznek a drégely­palánki termelőszövetkezet­ben. Mint ismeretes Salgótarján Táros a második ötéves terv­ben nagy fejlődésnek indult. Megépül többek között a mű­velődési otthon, az új kór­ház, kenyérgyár és egyéb más nagyobb jelentőségű lé­tesítmény. De jelentősen meg­javul a lakosság kommunális és szociális ellátottsága is. A népgazdaság jelentős összeg­gel segíti a város újjáépíté­sét, de a fejlődés ütemének meg­gyorsításához komoly tár­sadalmi, közérdekű mun­ka Is szükséges. A társadalmi munka hozzá­járulás nemcsak meggyorsít­ja a tervek valóra váltását, hanem megtakarítást is ered­ményez. amelyet más fontos feladatokra lehet fordítani. Az elmúlt évben a város lakossága 942 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vég­zett már. A társadalmi munka új voná­sokkal gazdagodott, ugyanis a nagyüzemek szocialista bri­gádjai is önkéntes felaján­lást tettek a város építési fe­ladatainak elősegítésére. 1963- ban a város építést irányító szervek újabb társadalmi munkafelajánlást várnak a lakosságtól. Már intézkedése­Rövidesen felülvizsgálják a megye állami gazdaságaiban, gépállomásain és az erdőgaz­daságban lévő munkásszállá­sokat. A MEDOSZ megyei bi­zottsága még ebben a hónap­ban külön brigádot szervez a vizsgálat lebonyolítására. Kü­lönös gondot fordítanak a női szállások felszerelésének vizs­gálatára, a tisztálkodási le­hetőségek biztosítására. Külö­nösen fontos szerepe lesz en­nek a vizsgálatnak most, a tavaszi kompánymunkák bein­dulása előtt, hogy meggyő­ződjön a szakszervezet milyen gondot fordítanak a mező- gazdasági üzemek vezetői, szakszervezeti bizottságai a munkásszállások rendjére, tisztaságára. A szénmedence bányászai közül több százan szálltak le mindkét napon a bányák mé­lyébe. Sok olyan sürgős mun­kát kellett elvégezni, amely- lyel a folyamatos hétköznapi termelést lehet biztosítani. Nemcsak a szivattyú kezelők foglalták el munkahelyüket a bányákban, hanem ott vol­tak a szenelő vájárok, a fenn­tartók is. Kisterenyén, a Tor- das lejtősaknában már az ün­nep előtti három napig állt a termelés a IV.-es ereszké­ben. Az ünnep alatt a nagy fenntartást kellett elvégezni, hogy kedden újra megkezd­hessék a szenelést. Átszerel­ték a kaparóberendezést is, a korábban felgyülemlett na­gyobb mennyiségű vasat is a felszínre szállították. Kossuth lejtősaknában 150 méter hossz" ban a nagy nyomás össze­nyomta a szállítóvágatot. Va­sárnap és hétfőn teljes üzem­ben dolgoztak a bányászok a vágat átépítésén, de még így is legalább három nap szük­séges ahhoz, hogy a szállítás itt is megindulhasson. Nagy és fontos munkát végeztek el Duclos aknán is. A széngyalu két tettek, hogy a társadalmi munka elismerésére arany, ezüst és bronz emlékérmeiket valamint el ismerő oklevelet adjanak. A társadalmi mun­kában résztvett csoportok ré­szére is tűznek ki dijakat. Ha egy csoport 200 mun­kaórát végez társadalmi munkában, elismerő okle­velet kap, 300 munkaóra, esetén pedig emlékzászlót. A lakosság részéről már történt érdeklődés, hogy ebben az évben hol lesz olyan tár­sadalmi munka lehetőség, ahol kivehetik munkából a részüket. Az érdeklődésnek megfelelően a Hazafias Nép­front, a városi tanács a tár­sadalmi munkát irányító ak­cióbizottságot hozott létre, amelynek feladata, hogy a társadalmi munkát szervezze és területenként elossza. Ebben az esztendőben már megvalósítják azt is, hogy a társadalmi munkában legjobb eredményt elérő dolgozót a város díszpol­gárává választják. A város díszpolgára címet az a személy nyerheti el, aki társadalmi munkában lega­lább 500 órát teljesített összesen 43 munkásszállás van a mezőgazdasági üzemek­ben csaknem ezer dolgozó kap helyet. A munkásszállá­sokra évről-évre nagyobb gondot fordítanak az üzemek. A szalmazsákokat és pokróco­kat túlnyomó többségükben matracokkal és paplanokkal cserélik fel. Egyre több szál­láson biztosítják a kulturális szórakozást is. Különösen szép a fejlődés az erdőgazda- sáei és gépállomást szállások­nál. Az állami gazdaságoknál lassúbb az előrehaladás, bár a legtöbb munkásszállás a gazdaságoknál van. Éppen ezért elsősorban az állami gazdaságok munkásszállásai­nak vizsgálatára fordítanak nagy fisvelrnct részére készítették elő a tel­jes új frontfejtést, ahol ked­den már megkezdődött a sze- nelés, s rövidesen elérik a 80 méter homlokhosszat, s a gép is munkához láthat. Tő­késen gumiszaíagot rövidítet­tek a bányászok, s egy 60 méter hosszú kaparóberende­zést is beszereltek. Margit tá­róban a tüzet lokalizálták a bányászok. Csipkésen a front­fejtésben dolgoztak, hogy ked­den itt is zavartalan legyen a termelés. Mindennap egy irányvonat A Salgótarjáni Külső pályaudvar vasutasai ebben az évben még mindennap út­nak indítottak legalább egy irányvonatot. A kettős ünnep­nap alatt sem akartak e jó szokásuktól eltérni. Minden lehetőséget kihasználtak ar­ra. hogy a hétköznap már rendszeressé váló irányvona­tot húsúéikor is összeállít­sák. A vasutasok elképzelése sikerrel járt, mert vasárnap és hétfőn is útnak indítottak egy-egy irányvonatot Lökös- házára, ásványi termékekkel és gépi alkatrészekkel. A kül­ső pályaudvar vasutasai a két ünnepnapon egyébként több. mint 110 tehervagont továbbítottak az állomásról. Csaknem 28 ezer négyzetméter táblaüveg A Salgótarjáni Táblaüveg­gyárban sem szünetelt a munka. Szükség is volt arra, hogy teljes kapacitással üze­meltessék a Zagyva I kemem­Locsolkodástól — Illatos, napfényes, üde a reggel. A Mátra felől enyhe szél leng a falu fe­lé. Felkavarja a levegőt, besurran az udvarokba, játékosan hancúrozik a házak között és mint a pajkos gyerek elszökell csínjei színteréről. Kiskapu csapódik és a következő pillanatban csiklandóson felsikolt egy lány. Itt már locsolkod- nak. Vödörrel. Az utcán feltűnik egy kisebb csoport. Ünneplőbe öltözött fiatal emberek sétálnak, mint akiknek semmi dolguk nincs. Az utcasarkon mind több és több fiatalember fordul be és aztán ki ide, ki oda tér be meglocsolni a vá­lasztottat, ismerőit, vagy rokont. Egy-egy helyre többen is bemennek. Lányt, még elvétve sem látni az utcán. Hogyisne, úgy illik, hogy otthon várják a locsólókat. Na meg aztán, ments isten, hogy valakit elfogjanak az utcán, mert ahányan csak tehetik, ilyenkor összeszaladnak és jaj a szegény lánynak. Na. de melyik lány haragszik meg ilyenkor? Az egyik ház előtt há­rom kisgyerek beszélget. Egyikük a zsebében koto­rász. Kimarkolja a „ke­resetet”. összehajolnak. — Mennyi? — hallat­szik izgatottan. — Egy... öt... tizen­kettő. .. Láthatóan elégedettek. Szakértőén mustrálgatják egymás kölnijét és aztán három felé indulnak. Egyikük a szemben lévő házba megy. Benyit a konyhába és már az aj­tóban kezdi. „Kiskertem­ben jártam... szabad-e V asöt vözetgy ár i eredmény: 102.3 százalék A folyamatosan termelő Zagyvarónai Magyar Vasötvö- zetgyárból is érkezett jelen­tés, hogy a húsvéti ünnepek mindkét napján zavartalanúl működtek a kohók. A két nap alatt csaknem 350 dolgozó vett részt a termelésben. A vasárnapra és hétfőre elő­irányzott tervet együttesen 102,3 százalékra teljesítették. Különösen kitűntek a II. ko­hó dolgozói, akik az említett napokon 5.6 százalékkal tetéz­ték meg előirányzatukat. Ezzel az eredménnyel a gyár dolgozói hozzájárultak ahhoz, hogy április 1-től 15-ig csaknem 2 százalékos előny­re tettek már szert a havi terv teljesítésében. Tizenöt vagont raktak meg A Salgótarjáni Üveggyár­ban a tél folyamán felhal­mozódott nagymennyiségű üvegáru elszállításán dolgoz­tak. Tizennyoc szállítómunkás és a más üzemekből jött segít­ség — összesen 47 dolgozó — 15 vagont rakott meg a hús­véti ünnepek alatt. Ez a mennyiség megfelelt az elő­irányzott tervnek. A folyamatosan dolgtizn négy automata gépen is tel­jesítették a két napra elő­irányzott termelési tervet. Vasámap és hétfőn csaknem száz dolgozó vett részt a négy automatagép kiszolgálásában, a termelés zavartalanságának biztosításán szirénabúgósig locsolni?” Egy csöpp lány a fejével is bólint és mondja az igent. A fiú hirtelen lecsavarja a köl- nIs üvegről a kupakot és izgatottan meghinti a lány ruháját. örül a pirosto­jásnak. Pénzt is kínálnak neki. Egy ideig szabódik,' aztán nagy sóhajjal elte­szi. Elvégre miért ne, ha annyira kínálják. A szomszédunk lányá­nak nincs szerencséje, vagy kitudja. Két fiút kí­sér ki, mikor a kapuban újabb locsolókba ütközik. Nincs menekvés. Ritka már a szokás vödörrel lo­csolni, de lehet azt bög­rével is. Pillanatok alatt oda az ünneplő, de sebaj. Beszalad és másikat vált. Addig a fiúk bemennek a konyhába. S alig hogy ki­lép a lány a szobából va­lósággal elárasztják kölni­vízzel. A locsolás után áll a lakoma. Bizony könnyen zavarba jön az ember. Mit egyen, hol kezdjen? Egye­sek végig esznek min­dent. Persze i'égia is isz­nak. Ilyenkor aztán köny- nyen száll a nóta. A nagy roham délfelé csendesül és mire a nap elindul lefelé már csak néhány elkésett locsoló jár az utcán. Innen-onnan ének hallatszik. Hia. tüzes a bor, erős a pálinka, s mindig akadnak olyanok is, akik nem a leánysze­mektől mámorosodnak meg! „Kedden a lányok lo- csolkodhatnak!” — ezt puakran elmondják a hét­fői vidámságban, de a keddi locsolás rendsze­rint elmarad, Felbúg a gyári sziréna. Megindul­nak az emberek és a gé­pek a földeken.. P. A. .. P etras József a romhányi U. Rákóczi Termelőszövetkezet traktorosa az elmaradt őszi szántást pótolja.-----------jniKPPPMi i % % *# I —í 4e>ü. I Serény munka folyik a termelőszövetkezet kertészetében Is. Slsa Jánosné kertészeti brigádja a paprika palántákat ápolja. ÜJ, nagyteljesítményű német nagyüzemi permetezőgépet próbáltak ki a közelmúltban a Magyarnándori Állami Gazdaság gyümölcsösében. Agép, tartályának egyszeri fel- töltése után 30 hold gyümölcsös védekezési munkálatait ké­pes ellátni, az eddig szokásos 10-15-20 hold helyett. Ké­pünkön munkában az új permetezőgép. A balassagyarmati Palóc föld Termelőszövetkezetben már a korai burgonyát teszik a földbe a szorgalmas asszony tagok. (Fata: SomogyvárI) Díszpolgárrá választják a legjobb társadalmi munkást Megvizsgálják a mezőgazdasági üzemek munkásszállásait

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom