Nógrádi Népújság. 1963. április (19. évfolyam. 27-34. szám)

1963-04-06 / 28. szám

1963. április 6. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG íímíiU- eq£) mMtifeacq^sccj Jövedelmező szőlőművelést, gyümölcstermesztést és julitenvésztést A munkaegység értéke 0,5, tehát 50 forint Kevés termelőszövetkezet rendelkezik olyan jó adottsá­gokkal, mint az alsótoldi Űj Tavasz. Ennek ellenére az el­telt két évben nem volt ma­gasabb 10 forintnál a munka­egység értéke. Az objektív le­hetőségek korábban is meg­voltak a jövedelem növelésé­hez, azonban a gyenge veze­tés miatt nem tudták ezeket kihasználni. A termelőszövet­kezet új elnököt kapott és így ebben az évben lehetőség nyílik a jobb gazdálkodásra. A szövetkezet 35 hold szőlő­vel rendelkezik. Igaz, hogy régi telepítésű, de ha pótol- 60 mázsa elsőrendű takar­nák a hiányos tőkéket és a mányt a juhok rendelkezésé- múlt évben elvégezték volna re, amelynek takarmányérté- a kapálást, kötést, permete- ke megközelíti a vöröshere zést, a befolyt jövedelem dup- tápanyagértékét. A cséplés Iájára emelkedhetett volna, után visszamaradt zúzott bor- Számításaink szerint — az sóhéj juhoknak, sertéseknek 1961- es gazdasági év termés- és szarvasmarhának is első­eredményeit alapul véve — az rendű táptakarmány. 1962- es év ugyanolyan lehető- Az elmúlt gazdasági évben nyerünk minőségileg ésmeny- ségeket rejtett magában, mint lucerna magtermésünkből is ryiségileg is. az előző, csupán a munkák körülbelül 3—4 hold maradt kihasználatlan a vezetőség hi­bájából. Mit jelent ez: legke­vesebb két-három mázsa lu­cerna elérhető, 4 katasztrális holdon ez körülbelül 12 má­zsa mag és körülbelül 40—60 mázsa széna kiesést jelent.. Pénzben átszámolva több mint 40 ezer forint vesztesé­get jelent. Mondanom sem kell, hogy fel lehetne számol­ni a lucerna talajjavító ha­tását is. Ha már a lucernáról beszéltem, javasolom a ter­melőszövetkezetnek, hogy tér­jen át az állványos lucerna­szárításra, mert ezzel az eljá­rással körülbelül 30 százalék­kal többet érő takarmányt Szocialista brigád a kereskedelemben A munkaverseny magasabb formája a bányák, ipari üze­mek és a mezőgazdaság mel­lett egyre jobban terjed a la­kosság szolgáltatását végző kereskedelemben is. A keres­kedelmi dolgozók elsődleges célja, hogy az árúforgalmi terv teljesítése mellett mind inkább növeljék az egy főre eső forgalmat, példamutatóan éljenek nem csak a pult mö­gött, hanem az életben is, s mind jobban képezzék magu­kat szakmai és politikai té­ren. A mátranováki 101-es szá­mú bolt dolgozói is résztvesz­nek e nemes vetélkedésben. Valamennyien szakmai és politikai tanfolyamon tanul­nak, a megengedett 5,54 szá­zalékos költségszintet az el­múlt évben 4,69 százalékra csökkentették. Simon Dezső boltvezető irányításával az el­múlt év utolsó negyedévében az egy főre eső forgalomnál megközelítették a 60 ezer fo­rintot. Fényképezőgépiink lencsé­jével a szocialista brigád cí­mért küzdő mitranovákiakat kerestük fel. elhanyagolása, nem időben való elvégzése miatt alakult a következőképpen a jövede­lem: Kecskés József László Alsótold Bableves-puszta Bortermés Szerz. szőlő Szőlő munkaegység előlegbe tagoknak 100 hl 30 mázsa 7 mázsa összesen: 100 000 Ft 18 000 * 4 200 „ Négy javaslat 122 200 Ft Ha a munkákat időben elvégzik, így ala­kul a jövedelem: 200 hl 67 mázsa Bortermés Szerz. szőlő Szóló munkaegység előlegbe tagoknak 200 000 Ft 40 200 _ 7 mázsa összesen: 4 200 244 400 Ft A javaslatok értéke 0,3 munkaegység, tehát 30 forint Ha összehasonlítjuk a mát- egyéb fonott holmik készíté- raszőllősi II. Rákóczi Terme- se. A termelőszövetkezetnek lőszövetkezet tagjainak létszá- pedig hasznot jelentene. (So­mát, az összes szántóegységgel, ros István, Pásztó.) A mi termelőszövetkeze­tünkben, Karancsalján drágán nevelik a sertést. Javasolnám, hogy a sertéstelephez közel telepítsen a termelőszövetke­zet lucernást, amelyen ápri Tehát az említett okok miatt 122 200 forinttal lett kevesebb a szóló utáni jöve­delem, mint az előző gazda­sági évben. Távlati tervként szeretném javasolni a termelőszövetke­zetnek, hogy a bablevesi szőlő mellett és a Sándor-majori részen levő gyümölcstelepítés- re alkalmas területeket almá­val telepítsék be. A háború előtt 40 holdon már termel­tek Itt almát, azonban a há­ború alatt ez a gyümölcsös el­pusztult. Ha jelenleg nem is hozna jövedelmet, de a ké­sőbbi években biztosítaná a azt látjuk, hogy egy-egy tagra 4,19 szántóegység jut. Ez a szántóegység kevés egy tagra, tehát ha minden dolgozó tel­jesítette volna a teljesíthető munkaegységet, azt eredmé­nyezi, hogy nem tudtunk vol- listól októberig fogyaszthat a na minden tagnak elegendő jószág. Hasznosítani lehetne munkát biztosítani. Így azok a sertésólhoz közel eső elha­a termelőszövetkezeti dolgo- nyagolt, se szántónak, se le­zók, akik indokolatlanul nem gelőnek nem alkalmas terüle­teljesítették a munkaegységet, tét, amelyet csicsókával tele­8600 napot dolgozhattak volna pítenének be. Ezt a sertések éves viszonylatban. Ezeket a októbertől áprilisig túrhatnák, vélni a juhtenyésztésből szár- kiesett munkanapokat olyan mert kielégítő tápértékű élel­mazó jövedelmet is Alsótol- formában lehetett volna több met találnának rajta. Ültetni dón. Rét és legelő elegendő jövedelem elérésére fordítani, kellene ritkásan eperfát is. hogy a termelőszövetkezet munkaigényesebb kultúrák termesztésére térne át, amely szövetkezetben a jó pénzfor­rást. Nem járna nagy kiadás­sal, mert a telepítéshez több évre szóló állami támogatást is igénybe lehet venni. Jelentősen meg lehet nö­Ha a csicsóka tavasszal haj­tásra indul, tovább ne legel­tessék, mert mérgező. A legel­nagyobb állomány részére is, hozzáértő juhásza is van a termelőszövetkezetnek, csupán tervszerű takarmánygazdálko­dást kellene folytatni és sza- ..................._______ p orítani kellene az állatállo- biztosítanának. (Németh End- tó. (Juhász Irén, Karancsalja.) lekötné a szabad munkaerőt, tetés befejeztével boronálják viszont magasabb jövedelmet meg és ősszel újra használha­mányt. Nézzük, mennyi lenne re, Mátraszőllős.) az évi bevétel: 200 anya + 100 növendék gyapjú­hozama kb. 15 000 kg Bárányok értékesí­téséből 80 szá­zalék ellés kb; 160 db Anyák tejhoza­mából 3 600 liter Összesen: Ebből juhász bérre (650 munkaegység 20 Ft-tal) Abrak- + szálastakarmány Összesen: 72 000 Ft 21 000 13 000 - 106 000 Ft 13 000 Ft 12 000 „ 25 000 Ft A cserhátszentiváni terme­lőszövetkezet földjével hatá­ros helyen fekszik az úgyne­vezett Peleckei gyümölcsös, a valamikori Kovács-birtok. A szövetkezet hasznosíthatná az elhanyagolt gyümölcsöst és minél előbb végeztesse el a soronkövetkező munkákat, hogy az idén termést is vár­hassanak. A község nem fek­szik messze a járási székhely­től, így a gyümölcsöt Pásztón, vagy esetleg Salgótarjánban is értékesíthetik. Javasolom a szövetkezetnek azt is, hogy a téli hónapokban a kukorica­A bujáki Zöldmező Terme­lőszövetkezetben megvalósít­ható az öntözéses kertészet. Növelni kellene a dohányterü­letet, ami tavaly is, az aszá­lyos időben is jó jövedelmet hozott. Javasolom a Tarisz­nya-parti dűlőt ültessék be dióval, a Keresztúri dűlőt pe­dig málnával. Sokkal jövedel­mezőbb lenne a gazdálkodás, ha a helyi viszonyoknak meg­felelő ösztönző premizálást al­kalmaznák. Nagyon jó lenne, ha az idén már következete­sebben segítenék elő a szö­vetkezetei a felsőbb szervek , , , , , . is és az új vezetőség pedig tai­A termelőszövetkezetnek te- zesre, így javasolom, hogy mi- fosztást feldolgozva értekesít- zajmat adó cselekedetekkel hát 81 ezer forint tiszta jö- nél nagyobb területen termel- sék. Az asszonyoknak és a szüntetné meg a korábbi üres vedelnie marad. Köztudomású, jék ezt a növényt. Nem lehe- nyugdíjas dolgozóknak jó téli ígéreteket. (Kodák Józsefné hogy a borsótermesztésre meg- tétlen 10—12 mázsás átlagter- foglalkoztatást jelentene a kü- Buják.) felelő földek állnak rendelke- més sem, s ugyanakkor 40— lönféle papucsok, lábtörlők és Megindult a tavaszi munka Az utóbbi napokban lehul­lott csapadék újból akadá­lyozta a korábban már meg­kezdett tavaszi munkákat. A pásztói járásban már a múlt hé* elején hozzáfogtak a ta­vasziak vetéséhez, de a szom­bati és a vasárnapi esőzés miatt be kellett szüntetni a munkát. Hétfőn reggel azon­ban a járás déli részén már annyira szikkadt volt a föld. hogv újból hozzáfoghattak p vetéshez. A pásztói járásban eddig csaknem 250 hold tavaszi ár­pát 220 holdon borsót. 50—60 hold mákot vetettek el, mint­egy 4500 holdra szórták ki a fejtrágyát. 600 holdra pedig a szervestrágyát. A termelőszö­vetkezeti kertészetekben min­denütt elkészítették a meleg­ágyakat és nagyobb részt be­vetették ezeket magvakkal. Mintegy 20 holdon elültették már a dughagymát is. A termelőszövetkezetek kö­zül a palotási Május 1-ben vetették el a tavasziakat a legnagyobb területen. ösz- szesen csaknem 200 holdon került földbe a tavaszi árpa és a borsó. De nem sokkal marad el mögötte a héhalmi Uj Élet Termelőszövetkezet sem. A káliói Uj Tavasz Ter­melőszövetkezetben is megin­dultak a tavaszi munkák és eddig mintegy 30 hold borsót ' etettek el. Hétfőn több mint 50 fogat dolgozott a földeken és több helyen megpróbálták a gépek­kel is a munkát. A járásban még sehol nem szántottak és ezt nem is engedik meg addig a járás szakemberei, míg a talaj kielégítő állapotban nem lesz. A vetések előtt fo­gasolják a földet, majd boro­náinak. A termelőszövetkeze­tek vezetői napról napra jár­ják a táblákat és figyelik, hogy hol, mikor kezdhetik a munkát. Hírek szerint vasár­napokon is dolgoznak minden szövetkezetben, ahol végezni lehet a tavaszi tennivalókat. Hózivarrónő-szolgálat A Nógrád megyei Kézmű­ipari Vállalat, a lakosság ilyenirányú igényeinek kielé­gítésére. április 1-vel házivar­rónői szolgálatot létesített. A vállalat egy univerzálisan képzett varrónője, hívás ese­tén táskavarrógéppel felsze­relve a megrendelő lakására megy, ahol fehérnemű repe- rálásától kisebb ruha átala­kításig bármilyen javítási munkát elvégez. A házivarró­nő szolgálat díja óránként 10 forint. A megrendelést és a címet a vállalat salgótarjáni Rákóczi út 17 szám alatti mértékutáni ruhaszalonjában kell megadni, akár személye­sen, akár telefonon. Innen indul a varrónő körútiára. előjegyzés szerinti sorrend­ben. A feladatot kezdetben esv dolgozó látja el. de a vállalat vezetői úgy vélik, hogy mivel az igények az ilyen szolgáltatás iránt igen nagyok, szükség esetén két, sőt három varrónő áll majd a közönség rendekezésére. Pénzügyi ellenőrzések voltak Szerte a megyében járási és községi tanácsainknál pénz­ügyi ellenőrzéseket végeztek. Az ellenőrzést a megyei pénz­ügyi osztály és a pénzügyi állandó bizottság tagjai haj­tották végre. Ahol a vizsgálat lezajlott, a járási és községi tanácsok végrehajtó bizottsá­gai az ellenőrzések eredmé­nyeit megtárgyalták. A tár­gyalásra meghívták a taná­csok végrehajtó bizottságai mellett működő költségvetési csoportokat is. Ha a vizsgálat valamilyen visszásságot álla­pított meg, azonnali intézke­déseket tettek. A vizsgálat eddigi eredményei azt mutat­ták, hogy a községi tanácsok vezetői a gazdálkodás egyes területein még járatlanok. Szorgalmas kezek dolgoznak a mátranováki üzletben. Ä fűszer oldalon Joó Mária gondoskodik arról, hogy a vevők ndvarias kiszolgálásban részesüljenek. Gondozzák a gyümölcsöst A munkaegység értéke 0,5 tehát 50 forint. Az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet területén Cöröc-pusztán van egy 15 holdas barackos. Erre azon­ban kevés gondot fordítanak, csak akkor nézik meg, ha érik a gyümölcs, hogy van-e mit szedni. Ebből a gyümöl­csösből már csak hét hold te­rem, mert a másik feléből rengeteg fa kipusztult, amit nem pótolnak. Javasolom, hogy minél előbb pótolják a kipusztult fákat, trágyázzák meg a gyümölcsöst és hasz­nálják fel ehhez a trágyale­vet is. A jövedelem emelése érdekében a faközökben két sor málnát, vagy fekete ri- bizlit telepítsenek. A meglevő 40 családos méhállományt pedig virágzás idején vigyék ki a gyümöl­csösbe. mert ezzel elősegítik a beporzást és több lesz a méz. A méheket az aprómag termesztésnél is hasznosan le- | hét alkalmazni. Ha a szövet­kezet végrehajtja ezeket, a gyümölcsösre betervezett 35 ezer forint megduplázódhat, ami két-három forintot jelent munkaegységenként. A málna és fekete ribizli telepítés pe­dig újabb két-három munka­egység növekedést jelentene. ifj Szklenár Ferencné Érsekvadkert Tóth Erzsébet az edény osztály felelőse. Türelmesen ma­gyarázza a vevőknek egy-egy új árucikk előnyét, haszná­lati utasítását. Oldalt: Simon Mária már gyakorlott eb­ben a szakmá­ban. Képün­kön a kész­ételek előnyét magyarázza a vevőknek. A péntárnál is kedves szó fogadja a vevőket. Sőtér Bor­bála nemcsak udvaiasságával, hanem pontosságával is ki­tűnik a mátranováki népboltban. / s

Next

/
Oldalképek
Tartalom