Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)
1963-03-27 / 25. szám
nógrádi népújság 1963. március 27. Ahol már régen kitavaszodott Három esztendeje létesítették a városi kertészetet. Ha jól tudom, azóta legalább egyszer egy évben cikk is jelenik meg róla az újságban. Sokan mégsem tudnak a létezéséről. Elég baj! Ezt nemcsak én állítom, sűrűn emlegetik a kertészet dolgozói is. Bizonyítják is ... hanem erről később. A harmadik esztendőre már tekintélyes tervet tel^sít a kertészet: az X millió 200 ezer forint megengedett kiadással szemben X millió 328 ezer forintnak kell lennie a bevételnek. Meg is tesznek minden tőlük telhetőt a kertészet dolgozói és vezetői — Varga József üzemvezető, Puskás János főkertész, Schaffer Imre kertész és a többiek —, hogy r~ cineráliák, a smaragdvirág, a muskátli — van abból is vagy négyezer cseréppel, méltóság- teljes filodendron, karcsú és büszke a szanzavéria — 1000 cserépre várják a vevőt —, a pálmaházban, amely egyben szaporító ház is, a datolya, a legyező pálmák a- trópusokat idézik, mellettük szépen fejlődik 4000 begónia palánta. De van ám itt olyasmi is, ami nemcsak a szemnek gyönyörűség! Nyolcezer primőr paradicsom palántából, háromezer fej salátából, két-két és félezer paprika palántából, s vagy 500 fő karfiolból április végére, május elejére ki-ki már asztalán láthat viszont annyit, amennyit pénztárcája cserép virágot veszem, már annak az árából kifutotta volna egy, ha nem is reprezentatív külsejű — amilyet egyébként megérdemelne —, de legalább szerényebb kivitelű pavilon. Az emberek a termékeket általában azért hozzák létre — még ha -virágról van is szó hogy azok rendeltetésüknek megfelelő helyre jussanak. Hogy virágok ezerszámra kerüljenek a szemétdombra — az emberben egyszerűen az erkölcsi érzék tiltakozik. Emellett nem is vitás, melyik a jobb üzlet: a virágot megtermelni, azután eldobni, vagy eladni. A városi kertészet fejlesztése tovább folyik. Rózsa- és szekfűház létesítését tervezik, politechnikai műhelyt, öltözőt, fürdőt, ebédlőt a dolgozóknak, raktárát virágföldnek, cserépnek. készárunak, szénnek — a télen 220 tonna szenet használtak fel. Vannak — úgy tudják itt — elgondolások a gabonapiacon egy virágpavilon létesítésére. De mikor? És miért a gabonapiacon? Miért nem fér bele a kertészet fejlesztési terveibe egy, a város, a forgalom központjában álló pavilon? Hiszem, hogy a kertészek még szívesebben termelnék a virágot, az em- oerek szívesebben és többet vásárolnának, s ott még a virágok is szívesebben virulnának. Cs. G. Társadalombiztosítási tanácsadó Kiket érint az özvegyi nyugdíjak emelése? A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója már felvázolta a népjó-i lét növelését célzó tennivalókat: Nem sokkal később lapjainkban foglalkozhattunk is a dolgozók szociális és egészségügyi ellátását fokozó rendelkezésekkel. A dolgozók megtermelte nagyobb anyagi fedezet lehetővé tette, hogy pártunk és kormányunk már 1983. január 1-től kezdve újabb konkrét intézkedéseket tegyen az életszínvonal további emelésére. A kongresszusi határozatok gyakorlati megvalósítását jelenti egyebek között a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak, a dolgozók betegségi biztosítása módosításáról és az alacsony összegű özvegyi nyugdíjak rendezér sérül szóló rendeleté. Emlékezzünk csak vissza, mi is volt a népj ólét növelését célzó tennivalók között? A Központi Bizottság beszámolója a következőket mondja: A tavaszt köszöntik a hon ■ az üzem nyereséges legyen. Üzem? Amerre csak megyünk, megfeledkezünk arról, hogy kint, a késlekedő tavaszban bizony még fázósan húzzuk össze magunkon a kabátot. Bent az üvegházban meleg van, az ablakokon át, a velünk oly fukar napocska csak. úgy ontja a melegét. Itt már régen kitavaszodott. Amerre néz az ember — olyan színorgia, ami feledteti a kinti hideget. Már-már hajlandó lennék elfeledni, hogy ez -is olyan vállalat, amely az előállított termékek árából tartja fenn magát, de figyelemeztetnek: csak nyíló virágokból és dísznövényekből 50 ezer forint értékű áll eladásra készen. S a többiből is hamarosan áru lesz: 250 ezer darab virágpalánta — kocsin hordják majd, főleg vidékre. Sorakoznak a Azután a kertész legyint, s arról beszél, tavaly 3000 cserepes növény került ebek harmincadjára, s ha áz idén, nőnapon, itt, kint az isten háta mögött tizenkétezer forintnyi forgalmat bonyolítottak is le, mégis kárba ment 180—200 cserépnyi virág. S ha újra eszembe jut, hogy ezekben a napokban is eladásra készen áll 50 ezer forintot érő növény — már én is kezdek aggódni: miért palántázzák, ápolják ezt a sok virágot, ha végül annyi a szemétre kerül Belőlük? .Mert hávom év Utáp. g gal- gdtavjáhi városi kertészetnek még nincs a városban pavilonja. Zagyvapálf alván van egy ideiglenes, de ott, ahol a legfontosabb volna — a város központjában, ott egyeduralkodók a szövetkezeti és főleg a maszek virágárusok. Pedig ha csak azt a tavalyi 3000 Vevő ankét az Acélárugyár Művelődési Házában Március 25-én, hétfőn a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattal és a Vendéglátó- ipari Vállalattal együttesen vevő ankétot rendezett a Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Házának kistermében. Az ankéton a környékbeli lakosság mintegy harminc képviselője mondta el véleményét, kifogásait a kereskedelem tevékenységét illetően. A felszólalók általában elismeréssel emlékeztek meg a kereskedelmi szolgáltatások fejlődéséről. Készétel és leveskészíf»lények bemutatója a Fiiszért \ állalatnál A múlt hét péntekén a Pest-Komárom-Nógrád megyei Fűszért Vállalat Salgótarjáni kirendeltsége konzervbe- mutatót tartott. A Fűszért Vállalat ízléses kiállításon mutatta be bőséges raktárkészletének készleteit és a jelenleg is forgalomban levő leves- készítményeket. A bemutatón részt vettek az állami vendéglátóipar, a szövetkezeti vendéglátóipar vezetői, valamint a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársai. A bemutató a leveskészítmények felsorakoztatásával kezdődött és a jelenlevő szakemberek megállapítása szerint elsősorban a zöldség- és húsleves aratottt sikert, de igen ízletesek volta a többi leveskészítmények is. Nem egy résztvevő mondta el, hogy olcsó és ízletes ételt lehet készíteni, gyorsan a bemutatott leveskészítményekből. A későbbiek során a készételek változatos sorozata került bemutatásra. Természetesen a készételek szakszerű elkészítése — üveggel együtt forróvízben kell felmelegiteni — nagyrészt hozzájárult ahhoz, hogy a készételek mindenkinek nagyon ízlettek. A bemutató célja az volt, Kiegészíti ruházatát a sertésbőr kesztyű 54.. — 109.-Ft.ig. 180. JíiuicLup (limd a házilag mosható nylon kesztyű 40.- — 72.- Ft-ig hogy a vendéglátóipari egységek — különösen kisvendéglők és italboltok, ahol a főzési lehetőségek korlátozottak — fokozottabban foglalkozzanak a vendégek meleg étel ellátásával. A bemutatásra került leveskészítmények és készételek egyszerűen és gyorsan elkészíthetők, tehát azo- kqn a helyeken is meleg étellel tudják a fogyasztókat ellátni, ahol különösebb konyhafelszerelés nem áll rendelkezésre. A bemutatón részt vett vendéglátó ipari szakemberek nagy tetszéssel fogadták a Fűszért Vállalat árukínálatát és a közeljövőben a megfelelő üzemegységekben biztosítani fogják a meleg ételek gyors és választékos felszolgálását. A Fűszért Vállalat ugyanakkor a jelentkező igényeket raktárkészletéből teljes mértékben ki fogja elégíteni. Megkezdték a rétek és legelők karbantartását Hugyagon A Hazafias Népfront hügya gi községi bizottsága kibúvj tett tanácskozásra hívta ösz- sze aktíváit a napokban. Igen komoly téma, a rét és legelő- gazdálkodás szerepelt a napirenden. A tanácskozást azzal a céllal hívták össze, hogy megbeszéljék mit tegyenek a község rétjei, legelői fűhozamának növelése érdekében. Többen elmondták, hogy nagyon helyeslik a népfront kezdeményezését, miszerint márciusban, a rét- és legelő gazdálkodási hónap keretében mindenütt megtisztítják a legelőket. Hugyagon azonban a legtöbb legelőrészt még víz borítja. Míg az Ipoly nem húzódik vissza a medrébe ezeken a területeken nem tisztíthatnak, s nem trágyázhatják meg a réteket. Győri István, a helyi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnökhelyettese elsőként javasolta, hogy míg a víz visszahúzódására várnak tisztítsák meg a Bur- jason elterülő, mintegy 5—7 holdas legelőt. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy haladéktalanul megkezdik a karbantartási munkát azokon a réteken, ahol ez lehetséges. „.. .Növeljük a szülési szabadságot, a kisgyermekes anyáknak lehetővé tesszük, hogy három évnél nem idősebb gyermekük gondozására munkaviszonyuk sérelme nélkül fizetés nélküli szabadságot vehessenek igénybe. Fokozatosan megszüntetjük az ingyenes kórházi ápolás időtartamában és a gyógyászati segédeszközökben való ellátásban fennálló különbségeket. Javítunk az özvegyek helyzetén...” Ezek az intézkedések is tanúsítják a párt politikájának, munkastílusának következetességét. Megyénk lakosságának ma már körülbelül 98 százaléka jogosult a társadalombiztosítás különböző szolgáltatásaira. Ezért szükségesnek tartjuk megyénk lakosságát tájékoztatni arról, hogy az érvényben lévő mindenkori jogszabályok alapján kit, mikor, milyen módon és milyen mértékben illetnek meg á társadalombiztosítás egyes szolgáltatásai. Mivel az SZTK megyei Alközpontjához egyre érkeznek, de lapunk postájában is több alkalommal találunk leveleket, s ezekben olyan kérdéssel fordulnak hozzánk: amelyek az említett jogszabályokat érintik, szükségesnek látjuk, hogy ezekre a kérdésekre lapunk hasábjain adjunk választ, részletesen ismertetve az egyes rendeletekre, rendelkezésekre vonatkozó tudnivalókat. Következő lapszámainkban folyamatosan közöljük majd a társadalombiztosítás terhére járó egyes szolgáltatásokat, az azok elnyeréséhez előírt törvényes előféltételeket, a szolgáltatások mértékét, s igénybevételük módját. Ezekkel a kérdésekkel két okból is foglalkozunk. Egyrészt, hogy mindenkinek módjában' ; légyén me^Smeri nie: adott esetben a társadalombiztosítás terhére milyen ellátásra, vagy szolgáltatásra lehet igénye; másrészt azért, hogy elejét vegyük az egyes szolgáltatásokra és azok mértékére való igényjogosultság kérdésében kialakult — rendszerint nem illetékes helyről kapott felvilágosításokon alapuló — téves nézeteknek. Ha a jövőben lapunkban ismertetésre kerülő valamelyik jogszabályt valaki nem teljesen érti meg, vagy arra vonatkozóan további, — részletesebb — felvilágosítást igényel, problémájára, kérdésére, írásban, vagy közvetlenül ,az SZTK Salgótarjáni Alközpontjától, illetve lapunk szerkesztőségétől kérhet választ. amit az SZTK alközpontja küld meg. De az olyan kérdésekre, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot, a lap útján is választ adunk. Úgy gondoljuk, hogy ez a kezdeményezésünk a legszélesebb körben megértésre talál és egyre többen elolvassák majd a lapban a jövőben rendszeresen megjelenő tájékoztatásainkét .Véleményünk szerint mindenkinek egyéni érdeke tudni azt, hogy adott esetben milyen társadalombiztosítási szolgáltatásra jogosult. Az első alkalommal az özvegyeket érintő nyugdijak felemelését, illetve rendezését ismertetjük. MIT KELL TUDNI AZ ÖZVEGYI NYUGDIJAK FELEMELÉSÉRŐL? A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rendelkezése szerint nyugdíj emelésben részesülnek azok az özvegyek, akik állandó özvegyi nyugdíjasnak tekinthetők. Állandó özvegyi nyugdíjra jogosult az özvegy akkor, ha 55. életévét már betöltötte, vagy férjének elhalálozásakor legalább két árva eltartásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodott, (feltéve, hogy a rendelet megjelenésekor még árva ellátására jogosult gyermeke van). A felemelés jogos továbbá, ha az özvegy rokkant, (akkor minősül az özvegy rokkantnak, ha orvosi bizottsági véleménye szerint munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette vagy ha a férj földalatti munkahelyen elszenvedett üzemi baleset következtében halt meg. Az alábbiakban Ismertetjük az emelés mértékét: 20 százalékkal emelték fel az előbb felsoroltak özvegyi nyugdíját akkor, ha annak összege a havi 300 forintot nem érte el. Az így felemelt ellátás az 500 forintot nem haladhatja meg, de 350 forintnál kevesebb nem lehel, kivéve azt -’áz esetet; amikor a nyugdíj kiszámításának alapját képező hasd munkabér fele összege a 250 forintot nem érte el. Ebben az esetben az özvegyi nyugdíj összege az eddig folyósított 100 forinttal szemben 150 forintra emelkedett. Azoknak az özvegyeknek, akiknek férje mezőgazda- sági cselédi munkaköre alapján a mezőgazdasági jogszabályok szerint volt jogosult ellátásra, — az özvegyi járadékot havi 150 forintról 180 forintra emelték. (Itt nem a termelőszövetkezeti ellátásról, hanem a régi mezőgazdasági járadékról van szó). Ismételten felhívjuk olvasóink figyelmét, szívesen szolgálunk bővebb felvilágosítással is lapunk hasábjaiban, illetve levélben. Egyben közöljük, kővetkező számunkban a dolgozó nők szülési szabadságára vonatkozó jogszabályt ismertetjük. ^r-— .................. E leven ifjúság a Balassagyarmati Bútorgyárban Vasárnap Budapestre' mentek a bútorgyári KlSZ-fiata- lok. A programban a Madách Színház és az Erkel Színház előadásainak megtekintése szerepelt. A kirándulásban húszán vettek részt, a költségek hatvan százalékát a szervezet fizette, a többit a fiatalok saját pénztárcájukból adták hozzá. Nem ez az első és nem az utolsó ilyen kirándulása ez a bútorgyár KISZ-eseinek. S ha azt mondottak, hogy a költségek hatvan százalékát a szervezet fedezte, ezt is úgy kell érteni: a pénz társadalmi munkákért kapott jutalmakból gyűlt össze. A munkára sohasem kell őket nógatni. Dolgozni szeretnek, egy kis élelmességért sem kell a szomszédba menniök. Így végezték el a gyár területén egy új műhely alapozásának földmunkálatait, így vállalták a kulturális szemlére emblémák készítését — így gyűlt össze a szervezetnek mintegy kétezer forintja. A bútorgyári ifjak elevenék a munkában, a szórakozásban, de elevenek a művelődésben is. Tanú erre a szellemi vetélkedő is, amelyet nemrég az Épületszerelő Vállalat csapatával szemben megnyertek. Most a városi döntőre készülnek, s természetesen az első helyre pályáznak. Jeleskednek a sportban is. A városi asztalitenisz bajnokság hét csapata között jelenleg a második helyen állnak; van labdarúgó és röplabda csapatuk. Tavaly megnyerték az MHS összetett bajnokságát és az idén ugyancsak komoly esélyekkel indulnak harcba. Kicsi a bors — azt mondják —, de erős. Nos, a Balassagyarmati Bútorgyár KISZ-fia- taljainak eleven kulturális és sportélete, munkában tanúsított szorgalma és törekvése sok. az övékénél jóval nagyobb vállalat fiataljainak példa lehet.
