Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)
1963-03-23 / 24. szám
i NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF. 24. SZÁM ARA: 60 FILLER 1963. MÁRCIUS 23. Mi történt a külpolitikában? (2. oldal) A kereskedelem és a szállítás (3. oldal) Száz forint egy munkaegység (5. oldal) Veszett róka Szirákon (7. oldal) Sport — Rádió- és tv műsor (8. oldal) Ülésezett az új országgyűlés Csütörtökön délelőtt összeült a február 24-én megválasztott országgyűlés. Jóval 11 óra előtt benépesültek az ülésterem körüli folyosók: a régi és az új képviselők szívélyesen beszélgettek, ismerkedtek egymással. Tizenegy órára megteltek a fényárban úszó ülésterem padjai. A karzatokon üzemi, falusi, hivatali dolgozók foglaltak helyet. Tizenegy óra után néhány perccel léptek az ülésterembe a párt és a kormány vezetői. Részt vett az ülésen: Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ajtai Miklós, Brutyó János, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Doleschall Frigyes, dr. Horgos Gyula, Incze Jenő, Kossá István, Kovács Imre, dr. Lévárdi Ferenc, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Pap János, Péter János, Tausz János, dr. Tímár Mátyás, dr. Trautmann Rezső, Veres József miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai testületek számos vezetője és tagja. Az ülést Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés megerősítette a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerdán délután tartott ülésén Czottner Sándort nehézipari miniszteri, Csergő Jánost kohó- és gépipari miniszteri és Kisházi Ödönt munkaügyi miniszteri tisztsége alól felmentette, dr. Horgos Gyulát kohó- és gépipari miniszterré, dr. Lévárdi Ferencet nehézipari miniszterré és Veres Jó zsefet munkaügyi miniszterré megválasztotta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a forradalmi munkás-paraszt kormánynak, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek tisztségében való megerősítése tárgyában átiratot intézett az országgyűléshez. Az országgyűlés Kádár Jánost kormányelnöki tisztében. Apró Antalt, Fehér Lajost, Fock Jenöt, Kállai Gyulát kormányelnökhelyettesi, dr. Münnich Ferencet államminiszteri tisztében, dr. Ajtai Miklóst az Országos Tervhivatal elnöki tisztében, Czinege Lajost honvédelmi miniszteri, dr. Doleschall Frigyest egészségügyi miniszteri, dr. Horgos Gyulát kohó- és gépipari miniszteri. Ilku Pált művelődésügyi miniszteri, Ince Jenőt külkereskedelmi miniszteri, Kossá Istvánt közlekedés- és postaügyi miniszteri, Kovács Imrét élelmezésügyi miniszteri, dr. Lévárdi Ferencet nehézipari miniszteri, Losonczi Pált földművelésügyi miniszteri, Nagy Józsefnét könnyűipari miniszteri, dr. Nezvál Ferencet igazságügyminiszteri, Pap Jánost belügyminiszteri, Péter Jánost külügyminiszteri. Tausz Jánost belkereskedelmi miniszteri űr. Tímár Mátyást pénzügyminiszteri, dr. Traut- mann Rezsőt építésügyi miniszteri és Veres Józsefet munkaügyi miniszteri tisztében egyhangúlag megerősítette. Kádiír János: Tovább kell erősítenünk társadalmunk szocialista nemzeti egyseget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke beszédet mondott az országgyűlésen. — Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim, kedves elv- társak! — Mindenekelőtt köszönetét mondok az országgyűlésnek a bizalomért, a kormány kinevezésének jóváhagyásáért, — kezdte beszédét Kádár János elvtárs. A kormány elnöke ezután a kormány álláspontjáról szólt néhány időszerű kérdésben és a választások politikai és számszerűségi eredményeit részletezte. — A választási eredmények pontos értékelése, a további munka lehetőségeinek felmérése szempontjából a döntő az, hogy a választók óriási többsége szilárd politikai öntudattal, teljes belső egyetértéssel támogatta a Hazafias Népfront célkitűzéseit és jelöltjeit. Elmondhatjuk, hogy az 1963. év február 24-i országgyűlési és tanácsválasztások a párt, a Hazafias Népfront a rendszer hatalmas politikai győzelmét hozták. — Nyilvánvaló, hogy bátrabban lehet és kell alkalmazni és általánosítani választójogi rendszerünk fejlesztésénél, a képviselőválasztásoknál azokat a jó tapasztalatokat, amelyeket a tanácsi választásoknál az egyéni választói körzet és az egy helyre több személy jelöléséből nyertünk. Végül, ennek az ország- gyűlésnek foglalkoznia kell, a megváltozott társadalmi viszonyoknak megfelelően, alkotmányunk továbbfejlesztésével. Nyilvánvaló, hogy nagy munka vár a most megválasztott országgyűlésre és tanácsokra. E munka vezetésére az imént választotta meg országgyűlésünk saját tisztikarát és a Népköztársaság Elnöki Tanácsát. Engedjék meg, hogy a nagy és szép és lelkesítő feladatokra gondolva, a kormány nevében sikeres munkát kívánjak a képviselőknek és tanácstagoknak, az ország- gyűlés újonnan megválasztott tisztikarának, az Elnöki Tanács tagjainak. A Minisztertanács elnöke ezután hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság kormányának programját és munkájának fő irányvonalát a magyar szocialista munkáspárt VIII. kongresszusának határozatai, a Hazafias Népfront program-nyilatkozatai adják meg. A szocializmus teljes felépítéséért kell dolgoznunk, tovább kell erősítenünk társadalmunk szocialista nemzeti egységét, — teljesítenünk és gazdasági céljainkkal összhangban túl kell teljesítenünk második ötéves tervünket, amely a nemzeti jövedelem 36 százalékos, az ipari termelés 48—50 százalékos, a mező- gazdasági termelés 22—23 százalékos, a fogyasztási alap 22—23 százalékos, az egy főre jutó reáljövedelem 16—17 százalékos növelését tűzi ki célul. Erősítenünk kell minden vonatkozásban a Magyar Nép- köztársaságot, emelnünk kell a magyar nép műveltségét, anyagi, kulturális és szociális ellátottságának színvonalát. Mindez gyakorlatilag az elmúlt évek-politiksii fő irányvonalának egyenes folytatását és továbbfejlesztését jelenti a fejlődés új követelményeinek megfelelően. A belpolitikai helyzetről a többi között ezeket mondta: — Politikánk fő támasza a szocializmus zászlaját hordozó munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, a dolgozó osztályoknak a szocialista társadalom felépítésére létesült szövetsége célunk a párttagok és pártonkívüliek összefogása, a szocialista nemzeti egység megteremtése. — A kormány belpolitikájában változatlanul a szocialista törvényesség megőrzésére és további megszilárdítására törekszik, az állampolgárok egyenjogúságából kiindulva, a kormány feladatának tartja, hogy a mindenkire egyformán érvényes törvényeket a jövőben is tiszteletben tartsa és mindenkivel betartassa. — A Magyar Népköztársaságban a szocialista társadalom építésével egyidejűleg annak menetében az osztályellentétek megoldódnak, nemzetiségi, faji, felekezeti megkülönböztetés és elnyomás nálunk már ismeretlen. Utalt az állam és az egyház között kialakult jó viszonyra, majd így folytatta: — Hazánkban a szocialista termelési viszonyok már a népgazdaság valamennyi’ ágazatában győztek. Most a szocialista termelési viszonyok megszilárdítása van napirenden. Jelenleg verseny folyik világméretekben a kapitalista és a szocialista rendszer között. Tennivalóinkra világos eligazítást adott Lenin, amikor rámutatott, hogy az új, a szocialista társadalom véglegesen akkor győzte le a régit, a kapitalizmust, amikor megteremtette a munka magasabb termelékenységét, mint amilyen a régi rendszerben volt. A következőkben azokat a feladatokat részletezte, amelyekkel a gazdasági és politikai célkitűzéseket elérhetjük, majd így folytatta: — Változatlan az a gazdaságpolitikai elvünk, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével, fejlesztésével. Ezt követően megemlékezett azokról a nehézségekről, amelyekkel az egymás után következő természeti csapások sújtották az országot és így folytatta: — Népgazdaságunk erejét bizonyítja, hogy bár ezen a télen, a múlt télihez viszonyítva, a lakosság 24 százalékkal több tüzelőt használt fel, 160 vagonnal több zsírt, 200 vagonnal több húst, 470 vagonnal! több cuitrót' fogyasztott, népgazdasági tartalékainkból zökkenőmentes ellátást tudtunk biztosítani ezen a télen. — Népgazdaságunk szilárdságát bizonyítja továbbá az 1962 évi terv teljesítése is. 1962-ben- az ipari termelés, mint ez ismeretes, 9 százalékkal növekedett, a mezőgazdaság bruttó termelése az előző évi szintet érte el, a felvásárlás 6,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben, a közlekedésben a teherszállítás 6 százalékkal, az utasforgalom 9 százalékkal haladta meg az előző évit, a beruházásokra és felújításokra pedig 13,5 százalékkal fordítottunk többet 1962-ben mint az előző évben. Általában a népgazdaság fejlődése 1962-ben — kivéve az aszály sújtotta mezőgazdaságot — megfelel, illetve meghaladta az ötéves tervnek erre az időszakra szóló előirányzatai*. .4 lakosság összes pénzbevétele 4.2 százalékkal haladta meg 1962-ben az 1961-évit. Ugyanezen időszak alatt az ország jelentős nemzetközi fizetési kötelezettségeinek ,is eleget tett. Kádár János ezután rámu tatott, hogy a gyakorlatban bevált gazdaságpolitikai elveink vannak, s reális, j« tervünk van. Az 1963-as ten» jól szolgálja ötéves tervünk célkitűzéseit. — A beterjesztett költség- veteS "egyensúlyban van, sőt valamelyest bevételi többlet tel is számol. Közel 90 milliárd forintos végösszege, vala mint az 1963. évre biztosított, mintegy 58 és félmilliárdos beruházásra és felújításra «zánt összeggel, fedezetet nyújt az éves terv jó megvalósításához, népünk életkö- körülményeinek, kultúrális, egészségügyi színvonalának további javulásához, honvédségünk erősítéséhez. Kérjük, hogy az országgyűlés majd tárgyalja meg és támogassa ezt a költségvetési javaslatot a jelen ülésszakon. — Kérjük, gazdasági vezetőinket, dolgozó népünket, hogv odaadó munkával segítsék népgazdasági tervünk megvalósítását a szocialista társadalom építésére, a dolgozók életviszonyainak további megjavítására irányuló törekvéseinket. — Népünk további alkotó munkájában nagy erőt jelent (Folytatása a 2. oldalon.)
