Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)

1963-03-13 / 21. szám

nógrádi népújság 1963. március 13. fi Nehéz elsősnek lenni ejsak a tanítónő lágy hangja hallatszik. Egyébként semmi nesz, szin- ) te csüngnek az ajkán az I. ' a) — csemetéi, miközben Szarvas Lászlóné így kérdez. — Nos, ki tudja, hányig tanultunk számolni? — A gyerekek majd kiesnek a pád­ból, úgy nyújtják ujjaikat. Értelmes, szép válasz hang­zik el. Majd a kis Bartus a páros számokat sorolja. Csi­kós Margit meg a páratlanok­kal bíbelődik. Nagy igyekeze­tétől meglibben a kék szalag a hajában. A kis cigánylány köténnyel eltakart tiszta ru­háját simítja végig zavarában. Mindig lámpalázas, ha felel­ni szólítják. A számok felbontása izgal­masabb feladat az előzőnél. Ide fantázia kell. gyors gon­dolkodás. A kreolbőrű Kajári Peti esze gyorsan vált, szin­te végig a levegőbe emelve kezét vár, hogy produkálhas­sa magát. Szeretheti nagyon a számtant. Az egész osztálv ígv van ezzel, az olvasásnál vi­szont annál több a zökkenő. Csikós Margit a betűk fel­ismerésével is kiizködik még. ó is. Holub Laci is és raj­tuk kívül nyolc-tíz fiú és kis­--------------- <%<i Ü lést tartott március 9-én Salgótarjánban, a salgótarjá­ni járási pártbizottság mellett működő mezőgazdasági szak­bizottság. A tanácskozáson, a szakbizottságon belül tevé­kenykedő növénytermesztési csoport muri ka tervét vitatták meg. A kertészeti csoport már korábban munkához látott, s lány nem tudja még a betű­ket jól összekapcsolni. Most tértek rá a napokban a kötő­jeles olvasásra. Az ő rövidke életük eddigi útjának meg- próbáltatásos állomása ez a fordulat. És mennvi ilyen for­dulat van az ilyen aprócska ember életében! Milyen fá­rasztó ostrom a tudás várá­nak elfoglalása. Az egyik lé­pés könnyedén, simán megy előre, azután a másik szinte visszahúzza az embert. De a tanítónéni türelmes szakértel­me előre segít ezeken a buk­tatókon. A tanítónéni — jó tündér, sőt még óriás is. figyelő sze­mük kereszttüzében. Megfon­toltan. cseppenként tölti a fe­jükbe a tudomány édes mé­zét. Hányszor elámulnak ral- ta. hogy minden nap mennvi újat. csodásat tud mondán’ kíváncsi fülüknek. Közben fogalmuk sincs róla. hogv eb­ben az esztendőben az ő kis elsős életük is segítség esv új­szerű kísérletre. Félévkor nem adtak kezükbe Mzonvffvánvt pedig eddig minden e'sős ko­rán megismerkedhetett a ta­tanévnyitó utasítás döntött így. Ebben egyébként szó van arról is: szükségesnek tartják elsősorban a járás gyenge ter­melőszövetkezeteinek igyek­szenek segítséget adni. A sal­gótarjáni Kossuth Termelő- szövetkezetben. az elhanyagolt állapotban levő gyümölcsös rendbehozásához adtak hasz­nos tanácsokat a kertészeti szakcsoportban tevékenykedő mezőgazdasági szakemberek. az igazgatók számára, hogy fokozottabban kísérjék figye­lemmel az első osztályt. Kö- röskényi Zoltán igazgató bá­csi nem ritka vendég az I. a-ban. Tapasztalatairól fel­jegyzéseket készít, de vizsgál­ta azt is, ha lett volna oszv tályozás hány gyereket buk­tattak volna ismétlésre. A 26 gyerekből 12-en juthattak vol­na az elkeserítő helyzetbe. Ez is azt mutatja, helytelen dolog volt eddig az elsősök osztá­lyozása. Hiszen a rendszeres mun­kához nem szokott gyermek­ről az első néhány hónap­ban nem alakulhat ki min­den szempontból helytálló vé­lemény. Iskolás kora előtt vagy az óvodában tartózko­dott. vagy — mint a salgó­tarjáni Iskola úti „Alma- mater’ apróságai — inkább a csilládban éltek. Napirendjük többnyire kötetlen és szabad völt. Ha voltak is kötelessé­geik, azok inkább jelentékte­lenek, nem állandó jellegűek. Szeptemberben viszont gyöke­res változás történt környeze­tükben. Objektív tény, hogy a követelményeket nem le­het egyik napról a másikra megváltoztatni. Fokozatosan kell azokat emelni, napról napra hozzászoktatni őket az új környezethez. Szerető gon­doskodással körülvenni, hogy megszeressék az itt kívánt munkát. 17 z úgy volna a legered­ményesebb, ha a tanító néni már az óvodában fel­kereshetné leendő tanítványa­it. tanulmányozni, megismer­ni őket. Ebből az osztályból azonban kevesen Járták óvo­dába. Szarvas Lászlóné ma­ga sem hitte, hogy egy félév alatt figyelőszemű tanulni vágyó emberkéket farag a vadóc, nyughatatlan gyerme­kekből. Jó néhány még a zsebkendőt sem ismerte, hi­szen a putri világból került ide. És a cigányok felemel­kedése hosszantartó folyamat. Mégis örömmel mutatja a füg- gönyös ablak alatti szekrényt: mindenkinek saját kicsi tö­rülközője. ivó pohara van és tisztán öltözve, fegyelmezetten érkeznek az iskolába. Az egészségügyi szokások kialakulása eredményre veze­tett máris. Eredményre, mert a szülők segítő készsége, ér­deklődése, a nevelővel való kapcsolatban, a családlátoga­tásokon alakult, formálódott. De egyre többen keresik fel a tanitónénit, hogy gyerme­kük neveléséről érdeklődje­nek. az iskola munkájához maguk is segítséget adjanak. Szarvas tanító néni igyekezett minden tanulót felkeresni az otthonában, de a szülői mun­kaközösség vezetőit is igény­be vette, ha probléma adó­dott egyikkel-másikkal. Gon­dolta, a szülő a szülővel ta­lán meghittebben, egyszerűb­ben el tudja intézni a dol­got. És számítása hasznosnak bizonyult. Ennyi aprócska, izgő, moz­gó emberkével bánni nem kis feladat. Szarvasné azonban nem merev törvényt lát az órabeosztásban, tantervben, kézikönyvben. Most Is észre­vette, hogy az olvasás egy ki­csit elárasztotta őket. Nosza egy kis frissítő gyermekdal és újra fény gyűlik a sima arcokon. Felszabadultan szár­nyal a dal: „Hatan vannak a mi ludaink .: És a harsogó dallam jótékonyan lüktet a vérkeringésben, játékos han­gulatával felvillanyozza az osztályt a későbbi percekre. AJ mi sajnálja ezt a fris­sítő néhány nercet, in­kább délután rászán egy kis időt a gyengébbek segítésére A hivatalos korrepetálás mel­lé még egyet-kettőt rendsze­resen beiktat. Ennek eredmé­nye az. hogy még a leggyen­gébb cigány tanuló is igyek­szik bekapcsolódni a munká­ba. És ha másnap jól felel: nehéz volna eldönteni, ki is örült jobban: ő vagy az osz­tály, vagy inkább a lágy han­gú Szarvas tanító néni. Ujlaky Mária EXPRESSZ LEVES Gyorsan tálalható, ízletes! M | minőségben p alkalomra ^ színben minői» divatos kendő Tisztaselyem: 112. Ft. Nylon: 92-132. Ft. Muszlin: 30. Ft. A gyenge termelőszövetkezetek érdekében A napi fárasztó munka szin­te ösztönzi az embert egy kis kikapcsolódásra. És a kultú­rált szórakozásnak egyre ked­veltebb színhelye a Salgó Ét­terem. A zenés presszóban a táncnak, édes süteménynek, feketének kedvelői tölthetik el hangulatosan estéjüket. Az étteremben a szórakoztató né­pi muzsika szárnyaló meló­diái gerjesztenek jó étvágyat a kedves vendégnek. Csomós László, ez a szives modorú, udvarias és szolgá­latkész felszolgáló meglehető­sen új még a szakmában. Mindössze IS éves. A múlt esztendőben szabadult fel és lett tanult szakembere ennek a hivatásnak. A gyakorlat — amit e jónéhány hónap alatt ügyesen elsajátított, máris — a legjobbak közé emelte, Meg­nyerő modora avatta-e azzá, vagy inkább az, hogy olyan szakavatott kézzel és jó emberismerő tudással foglal­kozik a vendégekkel? Nem is ez a lényeg, a fontos minde­nekelőtt az. hogy hűségre kö­telezte magát ezzel a fárasztó pincén szakmával. Számára kétféle ember lé­tezik csupán, mihelyt fekete ruhájába öltözött és belépett az étterem ajtaján. A türel­mes és türelmetlen vendég. A megszólítás itt is, ott is ugyanaz: „Kedves vendég.” Szorgosan szervíroz, naponta kilométereket talpal, vagy kétszáz-kétszázötven tányért hoz-visz az asztalokhoz és aj­kán ott vibrál a szolgálatkész mosoly. Nemcsak azért, mert a szakmához hozzá is tarto­zik a szívélyes külső. Cso­mós László egyébként is de­rűs, kedves szavú, egyszerű és mosolyogni szerető ember. Hiszen a fiatalság, ez a röpke A felszolgáló tizennyolc esztendő egymagá­ban is ok az örömre, életvi­dámságra. — A szakma legszebb része: nap mint nap ismerkedni új és új arcokkal, a sok kedves vendéggel. Minden ember más, egy-egy külön világ — fejtegeti nézetét a pincért ténykedésről. — És mindegyik leikéhez, Jsedélyéhez megfele­lő hangot kell találni. Csak egy a célunk, nyugodt, kielé­gített vendég hagyja el az ét­termet. Hogy azután néha vannak a hatáskörünkbe iga­zán nem tartozó kívánságok is? Hogy rendeljünk taxit, hozzunk újságot, szerezzünk szállást? Miért ne teljesíte- nők mégis, ha futja az idő­ből, az ember türelméből? — Ha ez is a szakma leg­szebb része, az igazi szépsé­get a felszolgáló számára egy- egy reprezentációs rendezvény lebonyolítása jelenti. Akkor lehet produkálni, szabadjára engedni a jó ízlés fantáziáját, ha az ember kidomboríthatja a szervírotásban, az asztal te­rítésében is a rendezvény jel­legét, hangulatát, ünnepélyes­ségét. Jönnek az esküvői ven­dégek, élükön a percekkel ez­előtt egy életre szerződött fiatal párral. Ajkukról még csak most röppent el a bol­dog igen. Vagy valamiféle egyéb ünnepség, hivatalos program utáni barátságos esz­mecsere a fehér asztalnál. Megint újabb feladat tehet­séges produkcióra. És higy- jék el, öröm is nékünk oly­kor itt találkozni megyénk vezetőivel, országos hírű köz­életi személyiségekkel. A me­gye és ezen belül is a város növekvő idegenforgalma már nyomot hagy éttermünk for-, galmán is. ■ A Salgó forgalmán, népsze­rűségének növekedésén még nagyobbat lendítene újabb és újabb fantáziával teli rendez­vények, tánczene estek és egyebek lebonyolítása. De ki ne hagyjuk a sorból az előfi­zetéses vendégek egyre nö­vekvő táborát. Mert ők sem akarnak kimaradni a korsze­rű igyekezetből, megtenni mindent a háziasszonyok gondja-baja megkönnyítéséért. És a konyha művészei gyár­tanak mást is, félkész, vagy kész, otthonra megrendelt „árut”. A felszolgáló ilyenkor is a szakma szabályai szerint jár el, mozgékonyán, udvaria­san és szorgoskodó gonddal teljesíti a kedves vendég újabb és újabb kívánságát. Gondoljunk erre is, olykor, ha nehéz szóval készülünk ellene szólni, hogy a felszolgáló ér­tünk igyekvő tagja korsza­kunk társadalmának. U. M. mvwvmnmmmmMMW«vvvvvvwvvmvvvwwmmivvvwmvvvmvwAvvvwvvv Szakmai bemutató a balassagyarmati vágóhídon Igen érdekes és hasznos ta­nácskozás zajlott le a közel­múltban a balassagyarmati vágóhídon, az állatforgalmi vállalat és a megyei tanács mezőgazdasági osztályának rendezésében. A rétsági, a ba­lassagyarmati és a szécsényí járás egy részéből jöttek ösz- sze a szövetkezeti elnökök, mezőgazdászok, állattenyész­tési brigádvezetők, azok az emberek, akik a hízóállat­nevelés és értékesítés révén kapcsolatban vannak az állat­forgalmi vállalattal. Lichner Gyula, az állatfor­galmi vállalat megyei kiren­deltségének vezetője, az ered­ményes szarvasmarha és ser­tés hizlalásról tartott szak­szerű tájékoztatót. Felhívta a jelenlevők figyelmét, hogyan kell helyesen előkészíteni az állatokat az értékesítésre, mi­lyen súlyú állatot érdemes átadni az állatforgalmi vál­lalatnak, s mi a titka a jó jövedelmet jelentő export hiz­lalásnak. A tájékoztató után szaksze­rű vágási bemutató követke­zett. Ma pedig a salgótarjáni vágóhídon kerül sor hasonló tanácskozásra, amelyen a pásztói és salgótarjáni járás termelőszövetkezeti elnökei, mezőgazdászai, állattenyésztői vesznek részt. Tavasz az Állami Áruházban Hiába, hosszú volt a tél s a tavasz is ráérősen jövöget, a kereskedők felkészültek a fogadására. És most többszö­rösen is várják, hiszen az ela­dók is unják már a telet. Milyen nagyszerű lesz. ha a kedves vevőnek nem a nehéz télikabátot kell ajánlani, ha­nem a könnyű felöltőt, s nem bundanadrágot kér, hanem csöppnyi, finom habselyem, vagy nylon... pardon, szóval tavaszi holmit. A pompás színekben kap­ható szintetikus szálból kö­tött pulóverek, blúzok, kardi- és huligánok arra utalnak, hogy a divat tovább színese­dik. Ezt mondták a kereske­dők is. Ez alól nem kivétel a férfi divat sem az áruház­ban. Tavaszi viseletnek na­gyon ajánlják a könnyű, sok­féle színű és mintásán szö­vött szita nélküli zakókat. Olcsó, szép és nem gyúródik. Műbőr kalap, műbőr nadrág Műbőr kalapot már láttunk Salgótarjánban is. De úgy hirlik, a bécsi nők már a nadrágot is műbőrből csinál­tatják. Hogy mi közünk a bécsi nőkhöz? Sok, nagyon sok! Mert a pesti nők nem viselnék el, ha elmaradnának mögöttük, a tarjániak meg a pestiek mögött. Pesten már van műbőr nadrág, holt biz­tos. rövidesen Tar.iánban is lesz. Az A A vezetői már is törik a felüket, honnan sze­rezhetnének finom műbőrt, hogy varhatnának abból nad­rágot a tarjáni nőknek. „A kin KGST” Ha a nagykereskedelmi vállathoz. vagy a miniszté­riumi áruházi kereskedelmi igazgatóságára bemennek a salgótarjáni, a pesti Kálvin- téri. újpesti, székesfehérvári, tatabányai állami áruházak képviselői, azt mondják: meg­jött a „kis KGST,” és má­ris tesznek félre mindent, hogy foglalkozhassanak e nagytekintélyű emberekkel. Mi az a „kis KGST” és hon­nan a tekintély? Az. elneve­zés persze tréfás. Szó sincs valamiféle, a nagy KGST- nek konkurrens egyesülésről. Egyszerűen arról van szó, hogy a kisebb és főleg a vi­déki állami áruházak — s természetesen vásárló közön­ségük — már régén érzi an­nak hatását, hogy a nagyok vagyis a Corvin és a hozzá hasonló áruházak, különösen az új nagy keresletnek ör­vendő árucikkek beszerzésé­nél előnyös helyzetben vol­tak a kisebbekkl szemben. Először a tarjáni és Kálvin­iért áruház vezetői beszélget­tek arról, össze kéne fogni, no nem a Corvin ellen, ha­nem saját vásárlóik érdeké­ben. Az összefogás megvaló­síthatónak és hasznosnak bi­zonyult. többen csatlakoztak hozzá. Igv jött létre az „ötök” szövetsége. Értelme7 Első és legfontosabb: munkájuk köl­csönös vizsgálatával, értékeié sével, tapasztalatok átadásá­val emelni a kereskedelem színvonalát. Nem kisebb je­lentőségű azonban — s tulaj­donképen az imént elmondott célt szolgálja ez is — hogy az együttes árubeszerzés so­rán kapcsolatba kerülnek az árukat előállító üzemmel és a vásárlók igényeit közvetle­nül a gyártóknak tolmácsol­hatják. Az árunak is kisebb utat kell megtenni a vállalat­tól az áruházig, tekintve, hogy az áruház egytételben nagyobb mennyiségű cikket rendelhet — sőt fiav 5 az adott cikket kizárólag ők kan.iák meg — s az árut a gyárból egyenesen az áruház­ba szállít iák. A „kis KOPT” ezentúl részt vesz a nagyke­reskedelmi vállalatok és az ipar kéovise'őnek tárgyalása­in. ahol szintén befolyásol­hatják az ipart. Máris érezhető az öt áru­ház öszefogásának eredmé­nye. Azelőtt, ha az export biztonsági tartalékot példá­ul a belkereskedelem rendel­kezésére bocsátották, csak ak­kor szóltak nekik, ha a „na­gyok” nem vittek el mindent. Most már az elsők között vannak ők is. így jutott hoz­zá a Salgótarjáni Állami Áru­ház 20 ezer darab férfi hab­selyem atléta trikóhoz. Nos sok szerencsét ..kis KGST”. És lássa mir'1 több hasznát az Állami Áruház vásárló közönsége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom