Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)
1963-03-13 / 21. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. március 13 Megtartotta alakuló ülését a megyei tanács (folytatás az 1. oldalról) sabb szinten való kielégítését • biztosítani. — E két feladat szoros egységként jelentkezik. Ha elősegítjük a termelés növelését, több lehetőséget teremtünk a dolgozók igényeinek kielégítésére. A dolgozók igényeinek magasabb szinten való kielégítése, az életszínvonal emelése visszahat a termelésre, elősegíti a termelés növelésére irányuló munkánkat. A következőkben részletesen beszélt a mezőgazdasági termelésnek, a jelenleginél lényegesen gyorsabb ütemű fejlesztéséről. A cs az Ipari szolgáltatótok fejlesztéséért — A még gyengén működő termelőszövetkezet megszilárdításánál fő feladat, hogy egy-két éven belül ne legyen olyan termelőszövetkezet, . amelynek gazdálkodási ered- , ménye katasztrális holdanként 1200 forint alatt lenne. Ehhez a termelőszövetkezetek vezetésének színvonalát kell emelni. Másrészt a termelőszövetkezeti tagok egészének a közös I munkában való aktívabb, céltudatosabb részvételét szükséges egyéni meggyőző munkával kiváltani. Ebben a feladatban minden egyes megyei tanácstagnak igen nagy tennivalója van választókerületében. A következőkben az állat- tenyésztés jelentőségének feladatairól szólt, majd így folytatta: — Nagy jelentősége van a mezőgazdasági termelés növelésében annak a hatalmas anyagi segítségnek, amelyet szocialista államunk mezőgazdasági beruházási és egyéb keretek formájában bocsát rendelkezésünkre. Ez az ösz- szeg megközelíti az évi 100 millió forintot. Fontos, hogy ezen összeget a tanácsok helyesen osszák el, és használják fel a termelés fejlesztése érdekében. Ezt követően beszélt a háztáji gazdaságok jelentőségéről. majd az államirányítás szakmai színvonalának emeléséről. Ezután a tanácsi ipar területén levő feladatokat összegezte. — A helyiipart gyors ütemben kell fejlesztenünk a következő években. Legfontosabb a szolgáltatási tevékenység színvonalának emelése. E cél megvalósítása érdekében á tanácsi ipar 13, a szövetkezeti ipar 30 új részleget, felvevő helyet hoz létre a megye területén 1965-ig. E célra 10 millió forintot fordítunk a következő három évben. A tanácsi ipar fejlesztésének keretében új vegyesipari javítótelep épül Pásztón és Rét- ságon. Tovább fejlesztjük á salgótarjáni és szécsényi vegyesipari vállalat szolgáltató részlegeit. A következő évek folyamán kiterjesztjük a Patyolat vállalat tevékenységét afe egész megyére, új felvevő helyek létesítésével. E hálózatfejlesztéssel kielégítést nyernek a városok, járási székhelyek és a nagyobb települések dolgozóinak javítószolgáltatási igényei. A kisebb települések dolgozóinak ilyen Elmondotta, hogy korszerűsítik Salgótarján üzlethálózatát, azonkívül több peremboltot építenek. Majd így folytatta: — A szocializmus teljes felépítéséhez, termelési célkitűzéseink megvalósításához az iparban, a mezőgazdaságban, az élet minden' irányú igényeit a helyi földművesszövetkezetekkel együttműködve oldjuk meg. E helyeken a földművesszövetkezetek összegyűjtik a javításra váró cipőt, tisztításra váró ruhaneműt, a javításra váró háztartási gépeket, rádiót, és egyéb használati tárgyakat. Az így összegyűjtött dolgokat beszállítják a telephelyekre, majd azokat megjavítva visz- szaviszik a földművesszövetkezetekbe. Megjavítjuk a megye kenyérellátását. Ezévben befejezzük a Salgótarjánban épülő új kenyérgyár építését, a következő években Pásztón építünk egy nagy kapacitású új kenyérgyárat, mely Pásztó és környékét jóminőségű sütőipari kellékkel látja el. A meglevő egyéb sütőipari üzemek fejlesztésére körülbelül egymillió forintot költünk évente. — A kiskereskedelmi áruforgalom fejlesztése az előirányzott tervek szerint 1965- re körülbelül 25 százalékkal lesz magasabb. területén az eddiginél több, jól képzett szakember, magasabb politikai és általános műveltségű ember szükséges. Ez a tanulás a szocialista szellemű nevelés feladatait állítja előtérbe. iJIeg-növékedéit feladataink ellátásához magasabb szakmai és általános műveltség1 szükséges Ezután részletesen foglalkozott az általános és középiskolai neveléssel, a felnőtt- oktatással, az iskolán kívüli művelődéssel, majd szólott a dolgozók egészségügyi ellátásának nagy előrehaladásáról. Beszédét a következőkkel fejezte be: — Az előttünk álló feladatok nagyok és szépek. Végrehajtásukkal jelentősen megszépítjük népünk életét. Ha majd négy esztendő múlva ismét választóink elé állunk, számot adva arról, hogyan gazdálkodtunk a néptől kapott bizalommal, a büszke öröm érzésével mondhatjuk: teljesítettük kötelességünket. 9 A megyei tanáé* állandó bizottságai Az alakuló tanácsülés a következőkben a Hazafias Népfront elnökségének javaslata alapján kijelölte a megyei tanács állandó bizottságait és megválasztotta azok tagjait. Ez a következőképpen alakult: pénzügyi állandó bizottság. Elnöke: Dr. Bartha Róbert; Mezőgazdasági állandó bizottság. Elnöke: Faragó Gusztáv. Ipari állandó bizottság. Elnöke: Vass Miklós. Kereskedelmi állandó bizottság. Elnöke: Holecz Ferenc. Építésközlekedési állandó bizottság. Elnöke: Botka Miklós. Művelődési állandó bizottság. Elnöke: Sztruhár János. Egészségügyi állandó bizottság. Elnöke: dr. Csendes Oszkár. Az állandó bizottság és tagjai megválasztása után Czott- ner Sándor elvtárs emelkedett szólásra és köszöntötte a tanácsot a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében. Majd Jakab Sándor elvtárs szólott az újonnan megválasztott tanács nagyjelentőségű munkájáról. Ezzel a Nógrád megyei tanács 1963 márciusi alakuló tanácsülése véget ért. FRANCIA BANYASZSZTRÁJK Lens: a tüntető bányászok felvonulása a város utcáin. (MTI Külföldi Képszolgálat) kétszázezer francia bányász sztrájkol — Rettenetes hideg van itt Jean! — Csodálkozom, hisz a bányászok alaposan befűtöttek! Ismerkednek az „új” és „régi” tanácstagok NÉHÁNY JÓ KÖNYV a márciusi könyvvásár választékából: régi ár leszállított ar Ady Endre: összes versei, kötve Heine, IL: Versek és prózai művek 72.— 36.— 1—II. kötet félvászon kötés 74.— 45.— egészvászon kötés 80.— 48.— Neruda, P.: Elemi ódák, selyemkötésben 40.— Walter von Vogolvveide: Válogatott 20.— versei, félbőrkötcsben Ady Endre: öszes novellái 70.— 35.— egészvászon kötésben 85.— 42.— bőrkötésben 119.— 60.— Dickens, Ch: A Pickwick Club, kötve 67.— 34.— Dosztojevszkij, F. M.: A kamasz, kötve 34.— 11 f. Petrov: Tizenkét szék, Aranyborjú, 22.— kötve Nagyvilág: Mai külföldi elbeszélők, 45.— 22.— kötve 45,— 22,— Swift. J.: Guliver utazásai, egészvászon kötésben Thackery, YV. M.: Henry Esmond 37.— 24.— története, félvászonkötésben 48.— 28.— egészvászon kötésben 51.— 30.— Tolsztoj, A.N.: Első Péter, kötve 46.— 23.— KAPHATÓK AZ ÄLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ v Állal at könyvesboltjaiban: HIRDESSEN a Nógrádi Népújság-ban! Qlágzádiak Qiudap^ái&ít Autóbuszon, vonaton majdnem háromszáz nógrádi dolgozó paraszt indult el a múlt héten, szerdán reggel háromnapos budapesti látogatásra. Az IBUSZ által meghirdetett program kellemes, hasznos időtöltést ígért. Mi, autóbuszon utazók majdnem hatórás izgalmas utazás után érkeztünk meg alig valamivel dél előtt Budapestre. A gépkocsi vezetőket próbára tette a köd, a jeges út. A jó hangulatot még az is csak egy pillanatra reb- bentette el, hogy közvetlenül Balassagyarmat után a vezérbusz hajszál híján összeütközött egy szembejövő autóbusszal Kelemen János gépkocsivezető lélekjelenlétének köszönhettük a szerencsétlenség elkerülését. A Keleti pályaudvarnál már várták csoportjainkat a budapesti idegenvezetők, i A mi csoportunkat Schraml Erzsébet vezette. Ebéd előtt még rövid városnézésre indultunk. Az evdrefalvi, szécsényfel- falui. litkei utasok, de mindegyikünk érdeklődéssel szemlélte a Népstadiont, a belvárost az épülő szépülő Várat... A jégfolyammal körülvett Margitszigeten ebédeltünk a Nagyszállóban. A sziget hóf olios. latyakos, sáros volt. Mégis szép. Az enyhe idő már tavaszt ígért, a kopasz fák ,bokrok már sejttették a kedves érzelmes , találkálznt”. Égy rövid órácskára megtelt ízes palóc szóval a hires szigeti szálló. Az első órák kellemes benyomásai után éhesen vártuk az ebédet. Halkan beszéloet- fék. az emberek. Sokukat teszéliiertette a rompa. -z előkdő kör- nyeze*. Csak ' azok viselkedtek fesztelenebbül, akik már gyakrabban jártak fővárosunkban, ismerik a luxus-hotelek hangulatát. A finom ebéd, az italok enyhítették a gátlásokat. Sokan helyet foglaltak a hallban. Képeslapokat Írtak, folyt a barátkozás. Örültek az emberek. Délután mindenkit a szállására vittek az autóbuszok. A Park, Metropol és Nemzeti Szállóban helyezték el a nógrádiakat. Este, szabad program. S amint ilyenkor szokás mindenki kereste, hol szórakozhat kedvére. Az idősebbek moziba mentek, a fiatalabbja táncolni szeretett volna. Kevesen maradtak akik csak beszélgettek, vagy lefeküdtek. Másnap gyárlátogatásra indultak a csoportok. Kora reggel megérkeztek már kísérőink, a csinos fiatal idegenvezetők. Mi Szo- boszlai Amália vezetésével az Acélöntő és Csőgyárat tekintettük m^g. Minden csoport másmás qyárba látogatott ?í. Ámulattal, vegyes csodálkozással figyelte idősebbje és fiatalja az ívfényes kemencéből kizúduló acélfo7yarr.ot, maid a csőöntés titkait fürkészték. „Nem dolgoznák itt semmi pénzért” — hallatszott in- nen-onnan — ”Jobb a napfényen, a friss levegőn” — tették hozzá. A gyár a maga zajaival, forróságaival, a munka ritmikus, begyakorolt mozgásával igen nagy hatást i'áltott ki a szövetkezetiekből. Néhányon beszélgettek c munkásokkal. A kereset. a szórakozás felöl érdeklődtek. Ezen a napon, csütörtökön, már melegített a napsugár. Csak a jégbe béklyózott kikötök felöl érkezett egy-egy hideg szélroham. A Mezőgazdasági Múzeumban újra találkoztak a csoportok. Nagy figyelemmel hallgatták a tárlatvezető magyarázatát ,s egy-egy érdekesebb részletnél hosz- szabb perceket időzlek. Egy órácskát terveztek a múzeum, bemutatására. De nem volt elég. — Egész délei’tön itt kellett volna tölteni, hogy alaposan szétnézhessünk — mondta Mi- kula Kálmán, a hollókői Petőfi Tsz elnöke. Többen helyeseltek. A csoportok rövidesen szétszéledtek. Sokan csak ténferegtek, a városligetben bemen'ek még ebédig rz Állot- kertbe. Egyetlen csoport maradt együtt, s fegyelmezetten sorb- nézegette a látnivalókat. kara ne ■’lapu jtőiek. mátranovákiák. fariak k"riiltek ebbe a csoportba. A fiatal idegenvezető, Géczy Jjijos szívesen válaszolt n kérdésekre és lelkesen magyarázott. — Ide valamikor csak főurak járhattak — súgta egy bácsika a mellette ülő menyecskének az ebédnél Sokan csak hírből isme- ték a Gundelt. Ezen a napon itt ebédeltünk. Ízlett az ebéd, a sör ára volt egy kissé borsos. Délután szabad program. Ki hová menjen7 A színházi előadások este hét órakor kezdődnek. S addig, heg- többen tanácstalanok Ha jártak is már Pesten, idejükből csak a vásárlásra, meg az ügyek-bajok intézésére jutott. A merészebbje nekivágott a városnak. De ez túlzás, csak a szállás környékén sétáltak. Ilyen esetben a férfiak előbb-utóbb kikötnek egy italboltban, esetleg beülnek egy moziba. Az asszonyok, lányok, ha hoztak elegendő pénzt vásárolhattak. Erre a néhány órára is jó lett volna valami szórakozás: legalább javasolt x:olna valamit az IBUSZ, ha nem óhajtott gondoskodni egésznapos elfoglal7 sápról. A Lehár operett, a Mosoly országa nagyon tetszett, örök élményt szerzett annak, aki látta. de a többiek panaszkodtak. A Tarka- Szinvad „Tarka farsang” műsoráról igen rossz véleményt mondtak. „Miért visznek minket ilyen semitmon- dó darabokra? Hozzánk jár a Déryné Színház, megismerkedtünk már komolyabb színművekkel is. Pesten szerettünk volna valami tartalmasabbat látni.” — mondták többen is. S mennyire igazuk van. A népes csoport minden tagja jogosan várta, hogy jól szórakozhat. Aki mén nem járt a Parlamentben, izgatottan várakozott, a világszerte híres impozáns épület-kolosszus egyik kapujánál. Hamisítatlan tavaszi napsütésben fürdött minden. Kellemes meglepetésben volt részük, amikor bejelentették. hogai ismert országgyűlési képviselőnk, Mihályfi Ernő üdvözli a nógrádiakat. A filmhíradóból, újságok fényképeiről közismert ülésteremben sokan még félszegen foglalnak helyet, de Mihályfi elvtárs szavaira feloldódott a hangulat. Kifelé menet Bartos Sándor szécsényfelfahtsi szövetkezeti tag sodródott mellém. — Jártam a mennyországban ötvenegyéves koromra — jegyezte meg. Az utolsó látogatási napon találkoztam Pif- ka Andrá-néval, aki a nógrádsipeki A rany kalász Tsz-ből érkezett. Először iárt életében az ország fővárosában. Elragadtatással beszélt mindenről. — S mi tetszett a legjobban? — Az operett — mondja magabiztosan. — A mi otthoni „színházunk” csak tanya ehhez képest — fitymá- lódik a felébredt igények követelésével. — A Halászbástyán még én is elülnék az emberrel — említette huncu*kodva, s csak később vette észre, hogy mit is mondott. Végezetül egy tanulságot! Örömmel és várakozással — sok esetben csak nagy unszolásra — indultak el az emberek erre a kirándulásra. Sajnos nem minden tekintetben elégítették ki a várakozást. Manapság már változatosabb, tartalmasabb programot várnak az emberek. Ha egyes csoportok megnézték a Szépművészeti Múzeumot, vagy a Nemzeti Galériáqzt főként a kedves idegenvezetők entevék-nységének köszönhetik. Érdemes lesz megreformálni ezeket a kirándulásokat, mert ami jó volt egy-két éve, kevésbé jó most és holnap mór elavult. Pádár András
