Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)

1963-03-13 / 21. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. március 13 Megtartotta alakuló ülését a megyei tanács (folytatás az 1. oldalról) sabb szinten való kielégítését • biztosítani. — E két feladat szoros egy­ségként jelentkezik. Ha előse­gítjük a termelés növelését, több lehetőséget teremtünk a dolgozók igényeinek kielé­gítésére. A dolgozók igényei­nek magasabb szinten való ki­elégítése, az életszínvonal emelése visszahat a termelés­re, elősegíti a termelés növe­lésére irányuló munkánkat. A következőkben részlete­sen beszélt a mezőgazdasági termelésnek, a jelenleginél lényegesen gyorsabb ütemű fejlesztéséről. A cs az Ipari szolgáltatótok fejlesztéséért — A még gyengén működő termelőszövetkezet megszilár­dításánál fő feladat, hogy egy-két éven belül ne legyen olyan termelőszövetkezet, . amelynek gazdálkodási ered- , ménye katasztrális holdan­ként 1200 forint alatt lenne. Ehhez a termelőszövetkezetek vezetésének színvonalát kell emelni. Másrészt a termelőszövetkezeti ta­gok egészének a közös I munkában való aktívabb, céltudatosabb részvételét szükséges egyéni meggyő­ző munkával kiváltani. Ebben a feladatban minden egyes megyei tanácstagnak igen nagy tennivalója van választókerületében. A következőkben az állat- tenyésztés jelentőségének fel­adatairól szólt, majd így folytatta: — Nagy jelentősége van a mezőgazdasági termelés növe­lésében annak a hatalmas anyagi segítségnek, amelyet szocialista államunk mezőgaz­dasági beruházási és egyéb keretek formájában bocsát rendelkezésünkre. Ez az ösz- szeg megközelíti az évi 100 millió forintot. Fontos, hogy ezen összeget a tanácsok he­lyesen osszák el, és használ­ják fel a termelés fejlesztése érdekében. Ezt követően beszélt a ház­táji gazdaságok jelentőségé­ről. majd az államirányítás szakmai színvonalának eme­léséről. Ezután a tanácsi ipar területén levő feladatokat összegezte. — A helyiipart gyors ütem­ben kell fejlesztenünk a kö­vetkező években. Legfontosabb a szolgálta­tási tevékenység színvo­nalának emelése. E cél megvalósítása érdeké­ben á tanácsi ipar 13, a szö­vetkezeti ipar 30 új részleget, felvevő helyet hoz létre a me­gye területén 1965-ig. E cél­ra 10 millió forintot fordítunk a következő három évben. A tanácsi ipar fejlesztésének keretében új vegyesipari ja­vítótelep épül Pásztón és Rét- ságon. Tovább fejlesztjük á salgótarjáni és szécsényi ve­gyesipari vállalat szolgáltató részlegeit. A következő évek folyamán kiterjesztjük a Pa­tyolat vállalat tevékenységét afe egész megyére, új felvevő helyek létesítésével. E háló­zatfejlesztéssel kielégítést nyernek a városok, járási székhelyek és a nagyobb te­lepülések dolgozóinak javító­szolgáltatási igényei. A kisebb települések dolgozóinak ilyen Elmondotta, hogy korszerű­sítik Salgótarján üzlethálóza­tát, azonkívül több perembol­tot építenek. Majd így foly­tatta: — A szocializmus teljes fel­építéséhez, termelési célkitű­zéseink megvalósításához az iparban, a mezőgazda­ságban, az élet minden' irányú igényeit a helyi föld­művesszövetkezetekkel együtt­működve oldjuk meg. E he­lyeken a földművesszövetke­zetek összegyűjtik a javításra váró cipőt, tisztításra váró ru­haneműt, a javításra váró háztartási gépeket, rádiót, és egyéb használati tárgyakat. Az így összegyűjtött dolgokat beszállítják a telephelyekre, majd azokat megjavítva visz- szaviszik a földművesszövet­kezetekbe. Megjavítjuk a me­gye kenyérellátását. Ezévben befejezzük a Salgótarjánban épülő új kenyérgyár építését, a következő években Pásztón építünk egy nagy kapacitású új kenyérgyárat, mely Pásztó és környékét jóminőségű sü­tőipari kellékkel látja el. A meglevő egyéb sütőipari üze­mek fejlesztésére körülbelül egymillió forintot költünk évente. — A kiskereskedelmi áru­forgalom fejlesztése az elő­irányzott tervek szerint 1965- re körülbelül 25 százalékkal lesz magasabb. területén az eddiginél több, jól képzett szakem­ber, magasabb politikai és általános műveltségű ember szükséges. Ez a tanulás a szocialista szel­lemű nevelés feladatait állít­ja előtérbe. iJIeg-növékedéit feladataink ellátásához magasabb szakmai és általános műveltség1 szükséges Ezután részletesen foglal­kozott az általános és közép­iskolai neveléssel, a felnőtt- oktatással, az iskolán kívüli művelődéssel, majd szólott a dolgozók egészségügyi ellátá­sának nagy előrehaladásáról. Beszédét a következőkkel fe­jezte be: — Az előttünk álló felada­tok nagyok és szépek. Végre­hajtásukkal jelentősen meg­szépítjük népünk életét. Ha majd négy esztendő múlva is­mét választóink elé állunk, számot adva arról, hogyan gazdálkodtunk a néptől kapott bizalommal, a büszke öröm érzésével mondhatjuk: teljesí­tettük kötelességünket. 9 A megyei tanáé* állandó bizottságai Az alakuló tanácsülés a kö­vetkezőkben a Hazafias Nép­front elnökségének javaslata alapján kijelölte a megyei ta­nács állandó bizottságait és megválasztotta azok tagjait. Ez a következőképpen alakult: pénzügyi állandó bizottság. Elnöke: Dr. Bartha Róbert; Mezőgazdasági állandó bizott­ság. Elnöke: Faragó Gusztáv. Ipari állandó bizottság. El­nöke: Vass Miklós. Kereske­delmi állandó bizottság. El­nöke: Holecz Ferenc. Építés­közlekedési állandó bizottság. Elnöke: Botka Miklós. Műve­lődési állandó bizottság. El­nöke: Sztruhár János. Egész­ségügyi állandó bizottság. El­nöke: dr. Csendes Oszkár. Az állandó bizottság és tag­jai megválasztása után Czott- ner Sándor elvtárs emelkedett szólásra és köszöntötte a ta­nácsot a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa és kor­mánya nevében. Majd Jakab Sándor elvtárs szólott az újonnan megválasztott tanács nagyjelentőségű munkájáról. Ezzel a Nógrád megyei tanács 1963 márciusi alakuló tanács­ülése véget ért. FRANCIA BANYASZSZTRÁJK Lens: a tüntető bányászok felvonulása a város utcáin. (MTI Külföldi Képszolgálat) kétszázezer francia bányász sztrájkol — Rettenetes hideg van itt Jean! — Csodálkozom, hisz a bányászok alaposan befűtöttek! Ismerkednek az „új” és „régi” tanácstagok NÉHÁNY JÓ KÖNYV a márciusi könyvvásár választékából: régi ár leszál­lított ar Ady Endre: összes versei, kötve Heine, IL: Versek és prózai művek 72.— 36.— 1—II. kötet félvászon kötés 74.— 45.— egészvászon kötés 80.— 48.— Neruda, P.: Elemi ódák, selyemkötésben 40.— Walter von Vogolvveide: Válogatott 20.— versei, félbőrkötcsben Ady Endre: öszes novellái 70.— 35.— egészvászon kötésben 85.— 42.— bőrkötésben 119.— 60.— Dickens, Ch: A Pickwick Club, kötve 67.— 34.— Dosztojevszkij, F. M.: A kamasz, kötve 34.— 11 f. Petrov: Tizenkét szék, Aranyborjú, 22.— kötve Nagyvilág: Mai külföldi elbeszélők, 45.— 22.— kötve 45,— 22,— Swift. J.: Guliver utazásai, egészvászon kötésben Thackery, YV. M.: Henry Esmond 37.— 24.— története, félvászonkötésben 48.— 28.— egészvászon kötésben 51.— 30.— Tolsztoj, A.N.: Első Péter, kötve 46.— 23.— KAPHATÓK AZ ÄLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ v Állal at könyvesboltjaiban: HIRDESSEN a Nógrádi Népújság-ban! Qlágzádiak Qiudap^ái&ít Autóbuszon, vonaton majdnem háromszáz nógrádi dolgozó pa­raszt indult el a múlt héten, szerdán reggel háromnapos budapesti látogatásra. Az IBUSZ által meghirdetett prog­ram kellemes, hasznos időtöltést ígért. Mi, autóbuszon uta­zók majdnem hatórás izgalmas utazás után érkeztünk meg alig va­lamivel dél előtt Buda­pestre. A gépkocsi ve­zetőket próbára tette a köd, a jeges út. A jó hangulatot még az is csak egy pillanatra reb- bentette el, hogy köz­vetlenül Balassagyar­mat után a vezérbusz hajszál híján összeütkö­zött egy szembejövő autóbusszal Kelemen János gépkocsivezető lélekjelenlétének kö­szönhettük a szeren­csétlenség elkerülését. A Keleti pályaudvar­nál már várták csoport­jainkat a budapesti idegenvezetők, i A mi csoportunkat Schraml Erzsébet vezette. Ebéd előtt még rövid város­nézésre indultunk. Az evdrefalvi, szécsényfel- falui. litkei utasok, de mindegyikünk érdeklő­déssel szemlélte a Nép­stadiont, a belvárost az épülő szépülő Várat... A jégfolyammal kö­rülvett Margitszigeten ebédeltünk a Nagyszál­lóban. A sziget hóf ol­ios. latyakos, sáros volt. Mégis szép. Az enyhe idő már tavaszt ígért, a kopasz fák ,bokrok már sejttették a kedves érzelmes , találkálznt”. Égy rövid órácskára megtelt ízes palóc szó­val a hires szigeti szál­ló. Az első órák kelle­mes benyomásai után éhesen vártuk az ebé­det. Halkan beszéloet- fék. az emberek. Soku­kat teszéliiertette a rompa. -z előkdő kör- nyeze*. Csak ' azok vi­selkedtek feszteleneb­bül, akik már gyakrab­ban jártak főváro­sunkban, ismerik a luxus-hotelek hangula­tát. A finom ebéd, az ita­lok enyhítették a gátlá­sokat. Sokan helyet fog­laltak a hallban. Ké­peslapokat Írtak, folyt a barátkozás. Örültek az emberek. Délután mindenkit a szállására vittek az autóbuszok. A Park, Metropol és Nemzeti Szállóban helyezték el a nógrádiakat. Este, szabad program. S amint ilyenkor szokás mindenki kereste, hol szórakozhat kedvére. Az idősebbek moziba mentek, a fiatalabbja táncolni szeretett volna. Kevesen maradtak akik csak beszélgettek, vagy lefeküdtek. Másnap gyárlátoga­tásra indultak a cso­portok. Kora reggel megérkeztek már kísé­rőink, a csinos fiatal idegenvezetők. Mi Szo- boszlai Amália vezetésé­vel az Acélöntő és Cső­gyárat tekintettük m^g. Minden csoport más­más qyárba látogatott ?í. Ámulattal, vegyes csodálkozással figyelte idősebbje és fiatalja az ívfényes kemencéből ki­zúduló acélfo7yarr.ot, maid a csőöntés titkait fürkészték. „Nem dol­goznák itt semmi pén­zért” — hallatszott in- nen-onnan — ”Jobb a napfényen, a friss le­vegőn” — tették hozzá. A gyár a maga za­jaival, forróságaival, a munka ritmikus, begya­korolt mozgásával igen nagy hatást i'áltott ki a szövetkezetiekből. Né­hányon beszélgettek c munkásokkal. A kere­set. a szórakozás felöl érdeklődtek. Ezen a napon, csü­törtökön, már melegí­tett a napsugár. Csak a jégbe béklyózott ki­kötök felöl érkezett egy-egy hideg szélro­ham. A Mezőgazdasági Mú­zeumban újra találkoz­tak a csoportok. Nagy figyelemmel hallgatták a tárlatvezető magya­rázatát ,s egy-egy érde­kesebb részletnél hosz- szabb perceket időzlek. Egy órácskát terveztek a múzeum, bemutatásá­ra. De nem volt elég. — Egész délei’tön itt kellett volna tölteni, hogy alaposan szétnéz­hessünk — mondta Mi- kula Kálmán, a holló­kői Petőfi Tsz elnöke. Többen helyeseltek. A csoportok rövidesen szétszéledtek. Sokan csak ténferegtek, a vá­rosligetben bemen'ek még ebédig rz Állot- kertbe. Egyetlen cso­port maradt együtt, s fegyelmezetten sorb- nézegette a látnivaló­kat. kara ne ■’lapu jtőiek. mátranovákiák. fariak k"riiltek ebbe a cso­portba. A fiatal ide­genvezető, Géczy Jjijos szívesen válaszolt n kérdésekre és lelkesen magyarázott. — Ide valamikor csak főurak járhattak — súgta egy bácsika a mellette ülő menyecs­kének az ebédnél So­kan csak hírből isme- ték a Gundelt. Ezen a napon itt ebédeltünk. Ízlett az ebéd, a sör ára volt egy kissé bor­sos. Délután szabad prog­ram. Ki hová menjen7 A színházi előadások este hét órakor kez­dődnek. S addig, heg- többen tanácstalanok Ha jártak is már Pes­ten, idejükből csak a vásárlásra, meg az ügyek-bajok intézésére jutott. A merészebbje nekivágott a városnak. De ez túlzás, csak a szállás környékén sétál­tak. Ilyen esetben a fér­fiak előbb-utóbb kiköt­nek egy italboltban, esetleg beülnek egy moziba. Az asszonyok, lányok, ha hoztak ele­gendő pénzt vásárol­hattak. Erre a néhány órára is jó lett volna valami szórakozás: le­galább javasolt x:olna valamit az IBUSZ, ha nem óhajtott gondos­kodni egésznapos el­foglal7 sápról. A Lehár operett, a Mosoly országa nagyon tetszett, örök élményt szerzett annak, aki lát­ta. de a többiek pa­naszkodtak. A Tarka- Szinvad „Tarka far­sang” műsoráról igen rossz véleményt mond­tak. „Miért visznek minket ilyen semitmon- dó darabokra? Hozzánk jár a Déryné Színház, megismerkedtünk már komolyabb színművek­kel is. Pesten szeret­tünk volna valami tar­talmasabbat látni.” — mondták többen is. S mennyire igazuk van. A népes csoport min­den tagja jogosan vár­ta, hogy jól szórakoz­hat. Aki mén nem járt a Parlamentben, izgatot­tan várakozott, a vi­lágszerte híres impo­záns épület-kolosszus egyik kapujánál. Hami­sítatlan tavaszi napsü­tésben fürdött minden. Kellemes meglepetésben volt részük, amikor be­jelentették. hogai ismert országgyűlési képvise­lőnk, Mihályfi Ernő üd­vözli a nógrádiakat. A filmhíradóból, új­ságok fényképeiről köz­ismert ülésteremben sokan még félszegen foglalnak helyet, de Mihályfi elvtárs szava­ira feloldódott a han­gulat. Kifelé menet Bartos Sándor szécsényfelfahtsi szövetkezeti tag sodró­dott mellém. — Jártam a men­nyországban ötvenegy­éves koromra — je­gyezte meg. Az utolsó látogatási napon találkoztam Pif- ka Andrá-néval, aki a nógrádsipeki A rany ka­lász Tsz-ből érkezett. Először iárt életében az ország fővárosában. El­ragadtatással beszélt mindenről. — S mi tetszett a legjobban? — Az operett — mondja magabiztosan. — A mi otthoni „szín­házunk” csak tanya eh­hez képest — fitymá- lódik a felébredt igé­nyek követelésével. — A Halászbástyán még én is elülnék az emberrel — említette huncu*kodva, s csak később vette észre, hogy mit is mondott. Végezetül egy tanul­ságot! Örömmel és vá­rakozással — sok eset­ben csak nagy unszolás­ra — indultak el az emberek erre a kirán­dulásra. Sajnos nem minden tekintetben elé­gítették ki a várako­zást. Manapság már változatosabb, tartalma­sabb programot várnak az emberek. Ha egyes csoportok megnézték a Szépművészeti Múzeu­mot, vagy a Nemzeti Galériáqzt főként a kedves idegenvezetők entevék-nységének kö­szönhetik. Érdemes lesz megreformálni ezeket a kirándulásokat, mert ami jó volt egy-két éve, kevésbé jó most és holnap mór elavult. Pádár András

Next

/
Oldalképek
Tartalom