Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)

1963-03-06 / 19. szám

ií>63. március 6. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 fotitá eqi| trvMtvbacq^ccí Szemelvények a beküldőn pályázatokból Ez alkalommal ismét több pályázó javas­latát, vagy a megtett javaslatból szemel­vényt közlünk. Egyben felhívjuk a pályá­zók figyelmét, hogy az általános észrevéte­leken és javaslatokon alapuló pályázatokat csak kivételes esetben vesszük figyelembe, tekintettel arra, hogy a pályázati kiírás is úgy szól, hogy meglévő szövetkezetre, va­lóságos helyzetre vonatkozzon a pályázók javaslata. Fejlesszék a juh- és sertéstenyésztést (A javaslat értékelése 1,2 munkaegység, tehát a szer­kesztőség 120 forintot fizet a pályázónak.) Hivatali beosztásomnál fog­va, immár harmadik éve fog­lalkozom a szécsényi járásban levő mihálygergei II. Rákóczi Termelőszövetkezet pénzügyi gazdálkodásával. A termelőszövetkezet 1962- ben mintegy félmillió forint állami támogatásból tudta tag­jainak a nem valami magas­nak mondható 24 forintos munkaegység értékét biztosí­tani. Az 1962-es gazdasági évben a termelési tervhez viszonyít­va nagymértékű bevételkiesé­sek jelentkeztek, melyek nem­csak a rossz gazdasági év miatt, hanem a szakszerűtlen gazdálkodásból is eredtek. A tsz-nél az 1688 hold összes gazdálkodásba vont területhez viszonyítva, a dolgozó tagok száma — 143 személy — ala­csony. Ennek ellenére többfajta növényi kultúra termesztésé­vel foglalkoznak, ami a mun­kák elaprózását, valamint a munkaegységszám nem kívá­natos növekedését jelentette Az eddig folytatott növény- termesztési gyakorlat ellen szól az a tény is, hogy a tsz területének nagy része he­gyes, dombos, így a megfelelő talajmunkák elvégzése is sok­szor nehéségekbe ütközik. A felsorolt tények alapján szerintem lényegesen jövedel­mezőbb lenne, ha a tsz az ál­lattenyésztésre, illetve annak fejlesztésére fektetné a fő­súlyt, mégpedig elsősorban a juhtenyésztésre és sertéste­nyésztésre. A tenyésztés fejlesztését több tényező teszi lehetővé. A tsz-nél a jelenlegi juh­állomány legeltetéséhez szük­séges legelő rendelkezésre áll. A jelenlegi 240 darabos állo­mányt szerintem 300 anyával lehetne növelni, ami a takar­mányozás szempontjából sem jelentene nagyobb problémát, mivel a járás területén ez a termelőszövetkezet rendelke­zik a legnagyobb erdőterület­tel, ami a juhok erdei legel­tetéséhez megfelelne. Az 592 hold erdőterületen kívül a szükséges abraktakarmány mennyiséget megtermelheti a termelőszövetkezet, mert a ku­korica- és árpatermesztéshez szükséges területet biztosítani tudják. Az elmúlt évek ab­raktakarmány átlagtermései azt bizonyítják, hogy jobban tudta a tsz biztosítani az ab­raktakarmány szükségletet, mint a szarvasmarhatenyész­téshez szükséges nagyobb mennyiségű szálast- '-.ármányt. Tekintettel arra, hogy a tsz- nél hagyományai vannak a juhtenyésztésnek, a megfelelő gondozó, valamint a férőhely is biztosítva lenne a már meg­levő, valamint az erre az év­re betervezett 300 férőhelyes juhhodályban. A jelenlegi ál­lomány 300-zal való növelésé­vel a tsz az alábbi bevételek­kel számolhatna: Tejhozam 4M anyára kb. MM liter Gyapjúhozam 4M anyára kb. ZS mázza 9? százalékos szaporulatnál bárány eladás SS« drb IS kg-os átlagsúlyban 29 DM forint 96 000 forint 64 ®M forint 189 0M forint A szükséges takarmány értéke 1M mázsa abrak és a meg­feleld mennyiségű szálas figyele mbe vételével: 25 0M Ft Egyéb kiadások, gondozók jövedelme, prémium stb. 15 ooo Ft A tsz tehát a juhtenyésztés­ből mintegy 130 000 forint tiszta jövedelemhez jutna, valamint a belső üzemi szük­ségletet is kielégítenék. Ezen­kívül a termelőszövetkezet to- vábbtenyésztésre is értékesít­hetne, ami még emelné a be­vételt. A sertéstenyésztés területén szintén van lehetőség a fel- fejlesztésre. Megfelelő férő­hely rendelkezésre áll, a gon­dozás biztosítva van. A meg­levő állomány mintegy 50 da­rabos emelésével a termelő­40 OM Ft szövetkezet állattenyésztési bevételét nagymértékben nö­velhetné, részben hízóba való állítással, részben pedig te­nyésztésre való beállítással. A sertéstenyésztésnél a comwall fajtára való áttérést javasolnám mivel nem olyan fehérje igényes és tartása lé­nyegesen olcsóbb. Természetesen ezeken a té­nyezőkön kívül feltétlenül szükséges hogy a tsz agronó­miái feladatok szakszerű el­végzésének irányítására meg­felelő agronómust alkalmaz­zon, mivel annak hiánya az elmúlt gazdasági években is nagymértékben befolyásolta a nagyüzemi termelés gazda­ságosságát. Véleményem szerint a tsz ilyen irányú fejlesztéssel rész­ben nagyobb előleget, részben pedig nagyobb összeget tudna biztosítani egy munkaegység­re, ami nagymértékben befo­lyásolná a tagság munkaked­vét és a munkák időbeni tel­jesítését. Fenyővári István tsz előadó, MNB szécsényi fiók üzenet pályázóinknak! Többeknek: A szerkesztőség munkaegység értékelése a pá­lyázatok csak egy részének ismeretében történik, ez tehát nem lehet irányadó a pályá­zat nagydíjainak odaítélésé­nél. Eddig a következő pályáza­tot bíráltuk felül, a követke­ző pályázók vesznek részt a sorsolásban, illetve a tartalmi értékelésben: ifj. Szklenár Fe­renc, Érsekvadkert. Kőműves Sándor, Hugyag, Fábián Kán- dór, Patak. Bállá János Géza, Hugyag, Szikora László, Sám- sonháza, Miklós Gyula és Zsc- lyi Pál, Mihálygerge, Kovács István, Salgótarján, Mező Sándor, Salgótarján, özv. Sír­kő Gyuláné, Salgótarján, Pa- licza József, Salgótarján, Gyetvás Béláné, Kutasó, Pa- lucza István. Szirák, Mlado- niczki Gézáné. Szirák, Gyet- I vás Béla, Kutasó, Tóth Alá- ' jós, Patak, Lehoczki Lajosné, Magyargéc, Oczot András, Te- rény, Nagy István és Nagy Venczel, Ludányhalászi, Fő­nyi Pál, Salgótarján, Makrai János, Szátok, Mihályi Győző, ered, Hornyák Károlyné. Gal- gaguta, Kovács Istvánná, Sal­gótarján. Ot rövid javaslat (A javaslat értékelése 0,3 munkaegység, tehát 30 forint) öt pontban szeretnék vála­szolni arra: mit javasolok, hogy termelőszövetkezetünk­ben jobban menjen a munka, többet érjen egy munkaegy­ség: 1 Javasolom, hogy a ka- pások premizálásánál az egyenlő esélyek biztosítá­sa érdekében arra is töreked­jenek, hogy a tsz-tagok lehe­tőleg egyforma minőségű föld­területet kapjanak. 2 Javasolom szövetkeze- tünkben a legelők megtisztítását a bokroktól és egyéb gaznövényektől, így jobb legelőt tudnánk biztosí­tani az állatállománynak. Q A tsz területén van- nak olyan legelő ré­szek, aho> csoportos legelte­tést nem lehet végezni, mert az állatokat „termőterülete­ken” kellene áthajtani ide. Éppen ezért sok erdei fű ma­rad évről évre felhasználha- tatlan, javasolom, hogy eze­ket az erdei kaszálókat adják ki a tsz-tagoknak a háztáji állatállomány zöldtakarmány- ellátásának biztosítására. | A tsz területén van- nak olyan szőlő- és gyümölcsterületek, amelyek­nek műveléséről, gondozásá­ról sem a tagok, sem a szö­vetkezet vezetősége nem gon­doskodik. Javasolom, hogy ezeknek a művelésbe vételé­ről is intézkedjenek. "j Szövetkezetünkben °m nagyban elősegítené az építkezést az, ha a fát saját erdőiből termelhetné ki a szö­vetkezet Oczot András ács, Terény Röviden - pár sorban... (A javaslatok értékelése 0,2 munkaegység, tehát személyen­ként 20 forint) ,Jobb termést akkor tudunk elérni, ha több takarmányt termelünk és több állatot tar­tunk. Főképpen sok pillan­góst kell vetni. Javaslom, hogy vessünk lucernát, ezt pedig vessük felül árpával. (Makrai János, Szátok.) A ponyipusztai Üj Elet Tsz létesítsen öntözéses kertésze­tet, mert véleményem szerint csőkutakkal meg lehetne ol­dani az öntözést. A volt Jan- kovics-tanyán pedig építsenek baromfitelepet, mert az arra a legalkalmasabb és vízveze­ték is van benne. A silózással is törődjenek, ne álljon üre­160 hold rét öntözhető (A javaslat értékelése egy munkaegység, tehát 100 forint) Ludányhalásziban, de az egész Ipoly mentén évszáza­dok óta fejlett állattenyésztés folyik, de termelőszövetkeze­tünk, a ludányhalászi Alkot­mány Tsz, a nagymennyiségű rét terület ellenére sem tud­ja biztosítani a megfelelő ta­karmányellátást. Rétterüle­teink az Ipoly mentén mint­egy 3500 méteren húzódnak, azonkívül a réten három olyan bővizű medence van, melyet öntözésre lehet fel­használni. Az Ipoly vizének és az említett medencék vi­zének kihasználásával mint­egy 160 hold rét területet le­hetne öntözni. Ez a rétterület az elmúlt években átlagosan holdanként 16 mázsa szénát termelt, s általában évenként csak egyszer lehetett kaszálni. Ha a termelőszövetkezet meg­valósítaná az öntözést, az ön­tözött területen kétszeri ka­szálást lehetne biztosítani. Az első kaszálás mintegy 22 mázsa szénát adna holdan­ként, a második kaszálás pe­dig csaknem 14 mázsát. Ak­kor tehát 16 mázsáról 36 má­zsára növelhetnénk a rétek holdanként! fűhozamát. Ez összesen, a 160 holdas terüle­tet véve alapul, csaknem 3200 mázsa jóminőségű rétiszéna többlettermést eredményezne évenként. A terület öntözéséhez négy öntöző garnitúrára lenne szükség, amelynek beszerzési értéke 560 ezer forint, a 3200 mázsa jóminőségű rétiszéna értéke mázsánként 110 forint, összesen tehát 352 ezer forint. Termelőszövetkezetünknek két év alatt megtérülne az öntözőberendezés értéke. Ha a takarmány többlettermést az állatállomány minőségi és mennyiségi továbbfejlesztésére használjuk fel, ez a pénzösz- szeg még megkétszereződik. Ha hozzá számoljuk, hogy az öntözőberendezéseket időköz­ben a káposztaterület öntözé­sére is felhasználhatjuk, ak­kor az öntözőberendezés érté­ke még előbb megtérül. Nagy István és Nagy Venczel Ludányhalászi Háztáji takarmány ellátás — és a felsőbb szervek munkája (A javaslat értékelése 0,3 munkaegység, tehát 30 forint) Nálunk, a pataki Kossuth Termelőszövetkezetben a ház­táji állatok takarmányellátá­sát úgy biztosítjuk, hogy nem­csak munkaegységre adtunk ki takarmányt, hanem a ház­táji állatok létszámának fi­gyelembe vételével pénzért, állami áron vásárolhat a szö­vetkezettől takarmányt a tsz- tag. Ez a módszer Patakon bevált, s részben ennek is kö­szönhető, hogy a környező tsz-ekhez viszonyítva szövet­kezetünk tagjai elég sok ház­táji szarvasmarhával rendel­keznek. Ami a felsőbb szervek mun­káját illeti, javasolom, hogy irányító és ellenőrző munká­juk alaposabb legyen az ed­diginél. A vezető elvtársak töltsenek több időt egy-egy alkalommal a szövetkezetben, necsak reggel 10 órától este 5—6 óráig, hanem jöjjenek például reggel, amikor a mun­kát kell beindítani és segítse­nek ott is. Tóth Alajos tsz agronómus, Patak sen a silógödör, mint a télen, mert, ha a kukoricaszárat is besilózták volna, most nem lenne takarmányhiány. (Ponyi Pál, Pintér-telep.) Ce reden a szövetkezet bir­tokában sok olyan terület van, amely csak akkor lenne jól kihasználható, hogyha a juhtenyésztést fokoznák és gyümölcsöst is telepítenének. (Mihályi Győző, Cered.) Javasolom, hogy termelő- szövetkezetünkben alakítsunk szocialista címért küzdő bri­gádot, mert az ilyen brigá­dok tagjai példát mutatnak a munkában és a társadalmi tulajdon védelmében. Javaso­lom továbbá málna és fekete- ribizli telepítését, a takar­mányellátás érdekében pedig a be nem vált vöröshere he­lyett lucerna telepítését. (Hornyák Károlyné, Galgagu- ta.) Szövetkezeteink próbálkoz­hatnának gyógynövény-ter­mesztéssel is, hasznos gyógy­növények: az ökörfarkkóró, a ruta, az izsóp, a fehér- és fe­ketemustár, a kömény, a ka­milla, az ánizs, a ricinus, sőt a maszlag és nadragulya is. Takarmányozásra alkalmas növény a csicsóka is. Ennek a virága egyúttal kiváló méh­legelő. Javasolom továbbá a házinyúl tenyésztést. (Kovács Istvánná, Salgótarján.) Telepítsünk szőlőt! (A javaslat értékelése 0,3 munkaegység, tehát 30 forint) Községünkben számottevő olyan terület van, amely most parlagon hever, de valamikor, csaknem száz esztendeje még szépen termő szőlők díszlet­tek ott. Csakhogy ezeket a szőlőket a filoxéra kipusztí­totta. Az a javaslatom, hogy az irányító szervekkel egyet­értésben kezdjen hozzá a mát- raszőlősi termelőszövetkezet is minél előbb a szőlőtelepí­téshez. Szabó Mátyás MáCuaszőllős Két esztendeje immár, hogy a Tanácsi Építőipari Vállalat egy 100 férőhelyes disznóhiz­laldát épített a kutasói Alkot­mány Tsz-nek. Az építkezés 120 ezer forintba került, de az épület tájékán azóta sem volt sertés. Ennek több oka is van. Először is: olyan he­lyen építette a tsz vezetősége, ahol rossz időjárás esetén le­hetetlen közlekedni. Másod­szor: semmilyen melléképületet (gondozó lakás, főző és rak­tározó helyiséget) nem építet­tek. Harmadszor: az épület közvetlen közelében ivóvíz nincs, mert az ólat dombra építették és egy bővizű kút kiásása roppant költséges len­Javasolom, hogy a haszna- latlan épületet alakítsák át birkahodálynak, mert erre nagyon alkalmas, hiszen körü­lötte legelő terül el és a bir­kákat már oda lehetne szok­tatni a 4—500 méterre talál­ható vízhez. Ez az átalakítás azért is indokolt, mert a ser­téseknek megfelelő helyük van, viszont ezt a használat­lan épületet az idő viszontag­sága már kikezdte. Ezzel te­hát nemcsak a 120 ezer forin­tos épületet mentenénk meg, hanem jövedelmet is biztosí­tanánk a tsz-nek. Gyetvás Béla fogatos, Kutasó Mentsük meg a hizlalda épületét! (A javaslat értékelése: egy munkaegység, tehát 100 forint) ne. Biztosítsanak több munkaalkalmat a nőknek (A javaslat 0,3 munkaegységet, 30 forintot kap) A magyargéci Marx Károly Termelőszövetkezet a gyenge isz-ek közé számít, pedig szor­galmas nép lakik itt, hiszen a kapásokból már eddig is a terület háromszorosát vállal­ják el a tagok. Ez részben annak köszönhető, hogy 62- ben végre ismét helyreállt a tekintélye a prémiumnak, 1961-ben ugyanis nagyon le­járatták a premizálást, mert a természetbeni prémium ki­fizetése teljesen elmaradt. Mi, nők szeretnénk, ha meg­szűnne az a hiedelem, hogy mi nem vagyunk rászorulva a keresetre, mert a férjünk jól keres. Pedig mi, falusi asszonyok is azért vállalunk munkát, hogy jövedelemhez is jussunk, s necsak az SZTK-t fizessük keresetünkből. A több munkaalkalom érdeké­ben javasolom, hogy nagyobb területen létesítsünk kertésze­tet, a parlagföldeken telepít- sünk gyümölcsöst. Több mun- kaalkalmat nyújthatna a do­hánytermesztés is, hiszen vannak megfelelő pajtáink is a dohány szárításhoz és simí­táshoz. Gondolkozni lehetne a földieper (szamóca) telepítésé­ről is. Lehoczki Lajosné Magyargéc Állattenyésztés Szécsényben Évek óta szép eredményekkel zárja a gazdasági évei a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet, különösen a növénytermesztés mutat fel kiváló eredményeket, de a szövetkezet állattenyésztése is fejlődőben van. Az elsők között ve­zették be a szövet­kezetben az itatásos borjúnevelést, amellyel sikerűit je­lentősen növelni a tejtermelést és csök­kenteni a tej ön­költségét. A mes­terségesen nevelt borjakat naponta csak kétszer itat­ják, s ez az újítás is jól bevált, a nö­vendékek szépen gyarapodnak, elhul­lás pedig ezidáig egyáltalán nem volt. „- - -, , . —* , ------------- «öjouvoan mrc van a sze­c seny. Járásin. Tavaly például 4,9 kiló gyapjút nyírtak juhon- Ként. A juhtenyésztésben is élen jár a szövetkezet és a saját kosokon kívül az állami tenyész kosokat is itt tartják. A sertéstenyésztés­ben is eredménnyel dicsekedhet a szö­vetkezet, bevezették a sertéstáp etetését, ezzel nemcsak köny- nyebbé és egysze rűbbé tették a ta­karmányozást, ha­nem azt is elérték, hogy 7—7j5 hónap alatt „állítanak elő” egy hízót.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom