Nógrádi Népújság. 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)

1963-02-13 / 12. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF., 12 SZÄM ARA: 60 FILLÉR 1963. FEBRUAR 13. Újabb választási nagygyűlések a megyében Legyen ez az év a gyenge tsz-ek megerősödésének esztendeje írta: Jakab Sándor, a Nógrád megyei Páríbiaotíság első titkára Mi. is úgy látjuk, hogy az aszálv jelentős előidézője a A termelőszövetkezeti zár­számadó közgyűléseken rész­vevő tsz-tagok bírálatai, ja­vaslatai, arról tanúskodnak, hogy a falusi lakosság köz­ügynek tekinti a tsz-ek fej­lesztését. megerősítését, he­lyesli és támogatja pártunk politikáját. A tsz-közgyűlé- seknek ezt a jó hangulatát — ami az 1962-es fejlődést tükrözi — nagyon fontosnak tartjuk. Tavaly szövetkeze­teink sok millió forintot for­dítottak saját erőből beruhá­zásokra, gépek vásárlására, a közös vagyon növelésére. A kíméletlen aszály ellenére megyénk közös gazdaságai 23 százalékkal több kenyérgabo­nát, 52 százalékkal több hí- zoltsertést. 62 százalékkal több baromfit adtak, mint 1961-ben. Az általános fejlődés elle­nére, főleg a súlyos aszály miatt, a tagok jövedelme alig emelkedett, a gyenge tsz-ek száma nőtt. Most, amikor a zárszámadás során a vezető­ség számot ad tavalyi munká­járól, a tsz-tagságnak az a véleménye, hogy a szövetke­zeti rendszer jó, s ilyen szá- razszág után az elért jöve­delmet, az előrehaladást érté­kesnek tartják. Az időjárás viszontagságai mellett viszont szóváteszik — jogosan — a vezetés hibáit is. Mi is úgy aszálv jelenti tsz-ek gyengeségének, de a gyengeség nem írható csupán az aszály számlájára. A szécSényi II. Rákóczi Ferenc Tsz-ben csaknem 200 mázsa cukorrépa termett holdan­ként. A hasonló talajadottsá­gokkal rendelkező rimóci tsz- ben pedig csak 70 mázsa: Az érsekvadkerti Csehsz’ovák— Magvar Barátság Tsz-ben 1961-ben 14 forintot ért egy munkaegység, most az aszálv ellenére 30 forint volt az egy munkaeyvségre jutó jövede­lem. Mindez azt mutatja, hogv az időjárás jobban meg­mutatta a vezetés fogyatékos­ságait. A megyei pártbizottság a Várható kedvezőtlen eredmé- i nyék láttán már az ősszel megkezdte a gyenge termelő- szövetkezetek helyzetének elemzését, a kivezető út ke­resését. Decemberben Salgó­tarjánban mezőgazdasági nagy- sktfvát tartottunk, amelyen célul tű'ttlk ki: az 1963-as esztendő Nógrád megyében az átlaoos természeti adott­ságok közt dolgozó gyenge tsz-ek megerősítésének eszten­deje. A napokban a megyei pártbizottság ülése határo­zatban jelölte meg a gyenge tsz-ek megerősítéséhez szük­séges tennivalókat. A hozott részletes határozatok közül szeretnénk néhány fontosab­bat szóvátenni. ami munkánk irányát mutatja. Véleményünk szerint az egyik legfontosabb feladat, hogy a gyenge tsz-ek élére tapaszta1*. megbecsülésnek ör­vendő, ió elnököt, több éves szakmai gyakorlattal rendel­kező mezőgazdászt, és a szám­vitelben jártas, de a mező- gazdasághoz is értő főköny­velőt válasszanak. Ahol meg­felelő emberek kerültek a t=z vezetőségekbe, mint pél­dául az érsekvndkcr+i Cseh­szlovák—Magyar Barátság Tsz-ben ott egy év a’att gyöke­res változás következett be Hasonlót tapasztaltunk a h ugyani, a keszegi, a ceredi és még réhánv más szövetke­zetben is. ahol a rátermett vezetők — függetlenül az aszálytól — a tagok támoga­tásává’ a ió, közepes szintre emelték a korábban gyengén működő (sz-t. Nagy kérdés azonban, hon­nan vegyünk elegendő, veze­tésben kipróbált, szervezőké­pes embert? Nógrádban min­dig szűkében voltunk mező­gazdasági szakembereknek és ma sincs elegendő növény­termesztő, állattenyésztő ag ronómusunk. Kevés a régi évtizedes tapasztalattal ren­delkező erős szövetkezet is, ahol vezetésre alkalmas em­berek nevelkedhettek volna, így az kínálkozik a legjob- nak, hogy elterjesszük, gyü- mölcsöztessük azt a sokatigé- rő mozgalmat, amely az „erő­sebb segítse a gyengét”. né­ven került a köztudatba. Fi­gyelembe kellett venni még azt is, hogy nem lehet tovább kísérletezgetni a gyenge tsz-ek vezetésével. E meggondolá­sok alapján január közepén megyei lapunk a megyei tanács mezőgazdasági osztályával karöltve, ankétot rendezett Nézsán, az ottani gyengén működő termelőszövetkezet­ben, az „erősebb segítse a gyengét” mozgalom megis­mertetése, elterjesztése érde­kében. Az ankét óta me­gyénkben eddig tizenöt jó tsz-elnököt választottak meg egy másik gyenge szövetke­zetbe is elnöknek, s öt me­zőgazdász vállalt „másodál­lást” gyenge tsz-ekben. Ez még csak a kezdet, de min­den jel arra mutat, hogy a mozgalom tovább terjed. A gyenge szövetkezetek tag­sága örömmel fogadja a ki­próbált, közismert jó tsz-el- nökök jelölését. Több eset­ben küldöttséget megbízottat menesztenek a jó elnökhöz, hogy járuljon hozzá elnökké választásához a gyenge szö­vetkezetekben. Hasonlókép­pen megnövekedett az igény az állami gazdasági szakem­berek közvetlen segítsége iránt is. A patronálás régi, elavult módszereivel már nemcsak a megyei és járási irányító szervek elégedetle­nek. hanem a szövetkezeti tagság is. A megyei vezetés álláspontja az, hogy nem kí­vánhatjuk a jó elnöktől és mezőgazdásztól, hogy két he­lyen végezzen munkát és jö­vedelmet csak a jó szövet­kezetből kapjon. Ezért is szor­galmazzuk a patronálás he­lyett a jó elnök és agronó- mus megválasztását a gyen­ge szövetkezetbe, ahol éppen úgy jövedelmet kap, mint a korábbi elnök, vagy szakem­ber. Hasznos megválasztásuk azért is, mert így teljes jog­körrel rendelkeznek a veze­tésben és irányításban. A tagság is elégedett, mert lát­ja, hogy az új vezető, akit bizalmával Htün+etstt. szemé­lyileg is érdekelt a nagyobb jövedelem, a jobb gazdasági eredmények elérésében. A gyenge termelőszövetke­zetele megerősítésének másik fontos tényezője, az anyagi ér­dekeltség elvének he'yes al­kalmazása. A gyenge tsz-ek­ben a tagság egy része nem vesz részt a közös munkában. Ezért keresnünk kellett azo­kat a jövedelemelosztási- for­mákat amelyek növelik a munkakedvet. Az anyagi ér­dekeltség fokozottabb alkal­mazását megyénk sajátos helyzete is megköveteli. Ter­melőszövetkezeti tagságún’- rrirtegy 70 százaléka nő. A férfitagság 60 százaléka 65 éven felüli. De a tsz-ek nő- tagiainak és a férfiaknak is nagyrésze ipari nyugdíjas és sok a tsz-tagok közt az ipari munkásfeleség. Ha az ipari munkások átlagkeresetét néz­zük, igen sok ipari munkás­feleség tsz-tag nincs feltét­lenül rászorulva a tsz-ben végzett munkára. Ezért ta­valy megyeszerte ösztönzőbb jövedelemelosztási és premi­zálási módszerek alkalmazá­sára tettünk javaslatot. A legtöbb helyen a nádud­vari módszert alkalmazták és ez azt eredményezte, hogy ta­valy nem volt kapálatlan te­rület, az állattenyésztésben a szaporulatból igen kevés volt az elhullás és sok ma már az olyan termelőszövetkezet ahol a sertéseket 9 hónap alatt meghizlalják. A jó pre­mizálás a társadalmi tulaj­don védelménél is lemérhető. A fokozottabb anyagi érde­keltség helyességét mutatja, hogy vannak már termelőszö­vetkezeteink. amelyekben a tagok 1963-ra, a kapás- terü­let megművelését írásban vál­lalták. Szemmel látható és kézzel­foghatóan bebizonyítható eredményeink ellenére sem érti meg minden vezető a premizálás jelentőségét. A fokozottabb anyagi érdekelt­ségtől féltik a közöst, az elő­rehaladást és különböző ma­nőverekkel, ljülönböző okok­ra hivatkozva meg akarják tagadni a természetbeni pré­mium kifizetését. Mivel ez a bizalmat ássa alá — megaka­dályoztuk. Az idén az anya­gi érdekeltség ösztönző mód­szereit még szélesebb terüle­ten alkalmazzuk. A növény- termesztésnél meg akarjuk oldani a silókukorica jobb megművelését, a rét- le­gelőgazdálkodás megjavítá­sát, a traktorosok és fogato- sok kedvezőbb premizálását és 1963-ban már premizáljuk a vezetőket is. A gyengén működő terme­lőszövetkezetek megjavításá­ban jelentős szerepet tölte­nek be az irányító szervek, a járási tanácsok mezőgazdasá­gi osztályai és a községi ta­nácsok. Tapasztalataink sze­rint megkülönböztetett figyel­met kell fordítaniuk a gyen­ge tsz-ek működésére. Nagyon jó példa erre a balassagyar­mati járásban a párt- és ál­lami vezetők munkája. A já­rás vezetői jól ismerik a tsz-ek gondját, baját, rögtön segítségükre vannak. Munká­juk eredménye, hogy nincs mérleghiányos termelőszövet­kezetük és öt gyenge tsz küz­dötte fel magát a közpesek színvonalára. Sajnos, a többi járások nem követik a jó példát. Elő­fordul nem egy esetben, hogy a járás, vagy a község veze­tői tétlenül nézik a tsz ver­gődését, szemük előtt hagy­nak tönkremenni értékeket. Azokban a községekben, ahol a tsz-ek gyengén működnek, gyakran nincs meg az egység a párt, a tanácsi és termelő­szövetkezeti vezetők között. Homokterenyén a tanácsi és szövetkezeti vezetők hara­gos viszonyban vannak, emiatt nem beszélnek. Más- helyen nagyon gyakran vál­toznak a termelőszövetkeze­tek elnökei, a községi tanács elnökök és ahelyett, hogy já­rási szerveink ezt rendeznék, huzavona, tétlenséget tapasz­talunk. Látjuk azt is, hogy a káder-átcsoportosítás során a gyenge tsz-ekbe küldtük azo­kat az embereket, akik a leg­kevesebb nagyüzemi tapaszta­lattal rendelkeznek. Az irányító munka fogya­tékosságát mutatja, hogy a tsz-tervek jóváhagyásakor a gyenge szövetkezeteknél fe­lületesen járnak el. A szen­dehelyi tsz-ben például 1962- ben felépítettek egy 200 fé­rőhelyes süldőszállást és 20 kocának sertésfiaztatót, de a tsz idei tervében sertéstartás nem szerepel, és ezt a járás nem is kifogásolta. Másutt a munkaerőhiánnyal küzdő szö­vetkezetek helyzetén úgy akartak „segíteni”, hogy a külterjes gazdálkodást szor­Vasárnap újabb választási gyűlések voltak a megye- ■ ben. Pártunk Központi Bizottságának tagjai, országgyű­lési képviselő és tanácstag jelöltek látogattak el a falvak­ba, szóltak a dolgozókhoz az elmúlt évek eredményeiről, az előttünk álló feladatokról. Mindenütt nagy tömegben jöttek össze a választók és lelkesedéssel vettek részt a gyűléseken. Végrehajtották a/ 195§«ban célul tűzött programot zárása: az ,hogy a szocialista termelési viszonyok uralko­dóvá tételével leraktuk a szocializmus alapjait, s most erről a biztos bázisról indu­lunk a teljes győzelem fe­lé. Arra a célállomásra, ahol az általános jólét, a fejlett gazdasági és politikai alapok birtokában a kommunizmus megteremtése a következő lé­pés. — — Merészek és nagyszerű­ek a mi elképzeléseink — folytatta, de ugyanakkor re­álisak. elérhetők. Hiszen a nagyüzemi mezőgazdaság megerősítésével együtt jár az egységes falusi osztály kiala­kulása, amelyben eltűnnek a különbségek s mindenki élet- szükségletévé válik a korsze­rű termelőmunka, a közös va­Már a kora déli órákban gyülekeztek a karancsságiak és egy-két szomszédos köz­ség dolgozói a szép új mű­velődési otthonban, hogy Nógrád megye szülöttjét, a neves újságírót és békehar­cost, volt országgyűlési kép­viselőnket, Mihályfi Ernőt meghallgassák. Mihályfi Ernőt a megyé­ben most harmadízben jelölték az országgyűlés­be, jól Ismerik és tudják, a bá­nyászok, a parasztok és az értelmiségiek, hogy megbíza­tásának eddig is lelkiisme­retesen tett eleget, követke­zetesen képviselte az itt élők érdekeit. Már a gyűlés megkezdése előtt többen felkeresték, hogy segítségét kérjék néhány he­lyi probléma megoldásában, így a községi KISZ titkár a helybeli fiatalok művelődé­sét, szórakoztatását biztosító klubszoba létesítéséhez, több idős tsz tag nyugdíjának ren­dezéséhez kérte a képviselő­jelölt támogatását. Majd dél­után egy óra tájban a zsú­folásig megtelt nagyterem­ben a szécsényi járási párt- bizottság és tanács, a helyi szervek vezetőinek jelenlété­ben tartotta meg Mihályfi Ernő tájékoztatóját. —• Az elmúlt négy eszten­dő eredménye, fejlődésünk mindannyiunk közös munká­jának legjobb bizonyítéka — mondotta. Nyúgodtan jelent­hetjük ki, hogy végrehajtottak azt a prog­ramot, amit az 1958 évi választásokon tűztünk magnnk elé. Ebben a legszámottevőbb az ürrJunk kezdett történelmi kor az időjárás viszontagsá­gai váratlan nehézségek elé állították népünket, már ez a magasabb rendű új öntudat küzdötte le az akadályokat* Nem hogy nem állt meg a munka ,hanem ritkán tapasztalt nagyszerű ter- . melési eredmények szü­lettek. — M így dől ózunk. így dol­gozik velünk együtt a szo­cialista tábor minden népe és a kapitalisták elnyomásában sínylődő munkásosztály tagjai szerte a föld kerekségen. Mert az életért, a békés, nyugodt életért igyekszik minden be­csületes ember. Ez roppant erő, amit semmilyen háborús kalandorpolitika ' nem törhet meg. Szilárdan hiszünk abban, hogy bekövetkezik a fegy­ver nélküli világ, a gyar­mati rendszer végleges felszámolása, az általános emberi jólét. A következő né tv év az or­szággyűlés új ciklusa is * magasztos eszmék megvalósí­tását tűzi ki célul. Aki a nép jelöltjeire szavaz, erre a prog­ramra szavaz — fejezte be pperv Ví?4l*t SZcl­gyón gyarapítása. Most, ami- vait Mihályfi Ernő. JVóg-rádi Sándor elvtársi Balassagyarmaton Kedves, régen látott vendé­get üdvözölhetett vasárnap Balassagyarmat lakossága. A február 24-i általános válasz­tások előkészületei során Nógrádi Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke lá­togatott el a városba. Alig múlott el délután 3 óra, amikor jókedvű, kisebb- nagyobb embercsoportok tűn­tek fel az utcákon és igye­keztek a Mikszáth Kálmán Művelődési Otthon irányába. Nógrádi elvtárs már a kora­délutáni órákban megérke­zett és a város, illetve a já­rás vezetőivel folytatott köz­vetlen hangú, tájékozódó jel­legű eszmecserét Az ünnepi gyűlést — többszáz főnyi hall­mtinka egyik szakaszának le- gatóság jelenlétében — Valló A Salgótarjáni Acélárugyár acélöntödéjében dolgozik Kecs­kés József öntvénytisztító. Szocialista brigádnak a tagja. Átlagteljesítménye eléri a 105 százalékot. Az elmúlt hónap­ban „a szakma legjobb dolgozója” címet nyerte el. Emil, a Hazafias Népfront Városi Bizottságának titkára nyitotta meg, s üdvözölte Nógrádi elvtársat. — Nagy örömmel jöttem el ebbe a városba, hiszen ifjú­kori emlékek fűznek Balassa­gyarmathoz — kezdte beszé­dét Nógrádi elvtárs, majd a régmúlt idők néhány jelleg­zetes választási emlékét idéz­te fel. A szónok utalt ezt köve­tően az 195?-as legutóbbi vá­lasztások óta elért eredmé­nyekre, méltatta a szocializ­mus alapjai lerakásának tör­ténelmi jelentőségét, beszélt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagyfontos- ságú kihatásairól, kulturális forradalmunk eddigi sikerei­ről. Ismertette a második éves népgazdaságfejleszlési terv végrehajtásának eddigi jelentősebb állomásait, az életszínvonal emelkedésének főbb mutatóit. — A termelékenység továb­bi következetes, szakadatlan emelése életkérdés vala­mennyiünk számára — han­goztatta. Nógrádi elvtárs beszéde második részében tételesen ismertette az elkövetkezendő esztendők ipari és mezőgaz­dasági vonatkozású felada­tait. Befejezésül Balassagyar­mat problémáival. távlati célkitűzéseivel foglalkozott, Széeséttyben Választási gyűlésre jöttek össze február 10-én a járási művelődési otthonban, Szé- csény község választópolgárai. A gyűlés elnökségében, a já­rás és Szécsény község párt- és tanácsvezetői mellett he­lyet foglaltak Sümegi János országgyűlési képviselő — és megyei tanácstagjelölt, vala­mint Garamvölgyi Istvánná járási tanácstagjelölt is. A Hazafias Népfront köz­ségi titkárának megnyitó sza­vai után, Gárdos Miklós, a Népszava szerkesztő bizottsá­gának tagja emelkedett szó­lásra. A művelődési otthon széksorait teljesen megtöltő szövetkezeti tagok, ipari mun­kások, a község dolgozói nagy figyelemmel hallgatták Gárdos elvtárs előadását a régi választásokról, eredmé­nyeinkről, gondjainkról, meg­változott új életünkről. galmazták. Több helyütt a szántóterület 60—70 százalé­kát kenyérgabonával vetették be. Még bosszantóbb az a gyakorlat, hogy a gyenge tsz-ekben legalacsonyabb a műtrágya-felhasználás, itt a legkevesebb a gépi munka, itt hangzik el a gépállomás munkája ellen a legtöbb mi­nőségi kifogás. A járási irányítás és veze­tés erősítése érdekében a párt megyei végrehajtó bi­zottsága megváltoztatta a já­rási pártbizottságok szerve­zeti felépítését: a járási párt­apparátus valamennyi mun­katársa a mezőgazdasági ter­melés növelése érdekében dolgozik. Számos gyakorlati intézkedést tettünk a falusi politikai munka megjavításá­ra. A járási pártbizottságok több munkatársát a gyenge szövetkezetekben választották meg párttitkárnak. A gépál­lomásokon megszüntettük a függetlenített titkári rend­szert, és a gépállomási párt­titkárokat is a gyenge tsz-ekbe irányítottuk. Járási bizottságainknak nagy segít­séget jelent a mellettük lét­rehozott mezőgazdasági szak- bizottság. A termelőszövetke­zeti pártszervezetek munká­jának megjavításáért gyak­rabban foglalkoztunk a pár- tonkívüli „aktívacsoportok­kal” és a szakpropagandá­val. Néhány főbb gondolatot vetettem csak papírra a gyen­ge tsz-ek megerősítésére irá­nyuló munkánkból. Minden törekvésünk az, hogy 1963 valóban a gyenge termelő- szövetkezetek megszilárdítá­sának, felemelkedésének esz­tendeje legyen. í (.

Next

/
Oldalképek
Tartalom