Nógrádi Népújság. 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)
1963-02-13 / 12. szám
NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF., 12 SZÄM ARA: 60 FILLÉR 1963. FEBRUAR 13. Újabb választási nagygyűlések a megyében Legyen ez az év a gyenge tsz-ek megerősödésének esztendeje írta: Jakab Sándor, a Nógrád megyei Páríbiaotíság első titkára Mi. is úgy látjuk, hogy az aszálv jelentős előidézője a A termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűléseken részvevő tsz-tagok bírálatai, javaslatai, arról tanúskodnak, hogy a falusi lakosság közügynek tekinti a tsz-ek fejlesztését. megerősítését, helyesli és támogatja pártunk politikáját. A tsz-közgyűlé- seknek ezt a jó hangulatát — ami az 1962-es fejlődést tükrözi — nagyon fontosnak tartjuk. Tavaly szövetkezeteink sok millió forintot fordítottak saját erőből beruházásokra, gépek vásárlására, a közös vagyon növelésére. A kíméletlen aszály ellenére megyénk közös gazdaságai 23 százalékkal több kenyérgabonát, 52 százalékkal több hí- zoltsertést. 62 százalékkal több baromfit adtak, mint 1961-ben. Az általános fejlődés ellenére, főleg a súlyos aszály miatt, a tagok jövedelme alig emelkedett, a gyenge tsz-ek száma nőtt. Most, amikor a zárszámadás során a vezetőség számot ad tavalyi munkájáról, a tsz-tagságnak az a véleménye, hogy a szövetkezeti rendszer jó, s ilyen szá- razszág után az elért jövedelmet, az előrehaladást értékesnek tartják. Az időjárás viszontagságai mellett viszont szóváteszik — jogosan — a vezetés hibáit is. Mi is úgy aszálv jelenti tsz-ek gyengeségének, de a gyengeség nem írható csupán az aszály számlájára. A szécSényi II. Rákóczi Ferenc Tsz-ben csaknem 200 mázsa cukorrépa termett holdanként. A hasonló talajadottságokkal rendelkező rimóci tsz- ben pedig csak 70 mázsa: Az érsekvadkerti Csehsz’ovák— Magvar Barátság Tsz-ben 1961-ben 14 forintot ért egy munkaegység, most az aszálv ellenére 30 forint volt az egy munkaeyvségre jutó jövedelem. Mindez azt mutatja, hogv az időjárás jobban megmutatta a vezetés fogyatékosságait. A megyei pártbizottság a Várható kedvezőtlen eredmé- i nyék láttán már az ősszel megkezdte a gyenge termelő- szövetkezetek helyzetének elemzését, a kivezető út keresését. Decemberben Salgótarjánban mezőgazdasági nagy- sktfvát tartottunk, amelyen célul tű'ttlk ki: az 1963-as esztendő Nógrád megyében az átlaoos természeti adottságok közt dolgozó gyenge tsz-ek megerősítésének esztendeje. A napokban a megyei pártbizottság ülése határozatban jelölte meg a gyenge tsz-ek megerősítéséhez szükséges tennivalókat. A hozott részletes határozatok közül szeretnénk néhány fontosabbat szóvátenni. ami munkánk irányát mutatja. Véleményünk szerint az egyik legfontosabb feladat, hogy a gyenge tsz-ek élére tapaszta1*. megbecsülésnek örvendő, ió elnököt, több éves szakmai gyakorlattal rendelkező mezőgazdászt, és a számvitelben jártas, de a mező- gazdasághoz is értő főkönyvelőt válasszanak. Ahol megfelelő emberek kerültek a t=z vezetőségekbe, mint például az érsekvndkcr+i Csehszlovák—Magyar Barátság Tsz-ben ott egy év a’att gyökeres változás következett be Hasonlót tapasztaltunk a h ugyani, a keszegi, a ceredi és még réhánv más szövetkezetben is. ahol a rátermett vezetők — függetlenül az aszálytól — a tagok támogatásává’ a ió, közepes szintre emelték a korábban gyengén működő (sz-t. Nagy kérdés azonban, honnan vegyünk elegendő, vezetésben kipróbált, szervezőképes embert? Nógrádban mindig szűkében voltunk mezőgazdasági szakembereknek és ma sincs elegendő növénytermesztő, állattenyésztő ag ronómusunk. Kevés a régi évtizedes tapasztalattal rendelkező erős szövetkezet is, ahol vezetésre alkalmas emberek nevelkedhettek volna, így az kínálkozik a legjob- nak, hogy elterjesszük, gyü- mölcsöztessük azt a sokatigé- rő mozgalmat, amely az „erősebb segítse a gyengét”. néven került a köztudatba. Figyelembe kellett venni még azt is, hogy nem lehet tovább kísérletezgetni a gyenge tsz-ek vezetésével. E meggondolások alapján január közepén megyei lapunk a megyei tanács mezőgazdasági osztályával karöltve, ankétot rendezett Nézsán, az ottani gyengén működő termelőszövetkezetben, az „erősebb segítse a gyengét” mozgalom megismertetése, elterjesztése érdekében. Az ankét óta megyénkben eddig tizenöt jó tsz-elnököt választottak meg egy másik gyenge szövetkezetbe is elnöknek, s öt mezőgazdász vállalt „másodállást” gyenge tsz-ekben. Ez még csak a kezdet, de minden jel arra mutat, hogy a mozgalom tovább terjed. A gyenge szövetkezetek tagsága örömmel fogadja a kipróbált, közismert jó tsz-el- nökök jelölését. Több esetben küldöttséget megbízottat menesztenek a jó elnökhöz, hogy járuljon hozzá elnökké választásához a gyenge szövetkezetekben. Hasonlóképpen megnövekedett az igény az állami gazdasági szakemberek közvetlen segítsége iránt is. A patronálás régi, elavult módszereivel már nemcsak a megyei és járási irányító szervek elégedetlenek. hanem a szövetkezeti tagság is. A megyei vezetés álláspontja az, hogy nem kívánhatjuk a jó elnöktől és mezőgazdásztól, hogy két helyen végezzen munkát és jövedelmet csak a jó szövetkezetből kapjon. Ezért is szorgalmazzuk a patronálás helyett a jó elnök és agronó- mus megválasztását a gyenge szövetkezetbe, ahol éppen úgy jövedelmet kap, mint a korábbi elnök, vagy szakember. Hasznos megválasztásuk azért is, mert így teljes jogkörrel rendelkeznek a vezetésben és irányításban. A tagság is elégedett, mert látja, hogy az új vezető, akit bizalmával Htün+etstt. személyileg is érdekelt a nagyobb jövedelem, a jobb gazdasági eredmények elérésében. A gyenge termelőszövetkezetele megerősítésének másik fontos tényezője, az anyagi érdekeltség elvének he'yes alkalmazása. A gyenge tsz-ekben a tagság egy része nem vesz részt a közös munkában. Ezért keresnünk kellett azokat a jövedelemelosztási- formákat amelyek növelik a munkakedvet. Az anyagi érdekeltség fokozottabb alkalmazását megyénk sajátos helyzete is megköveteli. Termelőszövetkezeti tagságún’- rrirtegy 70 százaléka nő. A férfitagság 60 százaléka 65 éven felüli. De a tsz-ek nő- tagiainak és a férfiaknak is nagyrésze ipari nyugdíjas és sok a tsz-tagok közt az ipari munkásfeleség. Ha az ipari munkások átlagkeresetét nézzük, igen sok ipari munkásfeleség tsz-tag nincs feltétlenül rászorulva a tsz-ben végzett munkára. Ezért tavaly megyeszerte ösztönzőbb jövedelemelosztási és premizálási módszerek alkalmazására tettünk javaslatot. A legtöbb helyen a nádudvari módszert alkalmazták és ez azt eredményezte, hogy tavaly nem volt kapálatlan terület, az állattenyésztésben a szaporulatból igen kevés volt az elhullás és sok ma már az olyan termelőszövetkezet ahol a sertéseket 9 hónap alatt meghizlalják. A jó premizálás a társadalmi tulajdon védelménél is lemérhető. A fokozottabb anyagi érdekeltség helyességét mutatja, hogy vannak már termelőszövetkezeteink. amelyekben a tagok 1963-ra, a kapás- terület megművelését írásban vállalták. Szemmel látható és kézzelfoghatóan bebizonyítható eredményeink ellenére sem érti meg minden vezető a premizálás jelentőségét. A fokozottabb anyagi érdekeltségtől féltik a közöst, az előrehaladást és különböző manőverekkel, ljülönböző okokra hivatkozva meg akarják tagadni a természetbeni prémium kifizetését. Mivel ez a bizalmat ássa alá — megakadályoztuk. Az idén az anyagi érdekeltség ösztönző módszereit még szélesebb területen alkalmazzuk. A növény- termesztésnél meg akarjuk oldani a silókukorica jobb megművelését, a rét- legelőgazdálkodás megjavítását, a traktorosok és fogato- sok kedvezőbb premizálását és 1963-ban már premizáljuk a vezetőket is. A gyengén működő termelőszövetkezetek megjavításában jelentős szerepet töltenek be az irányító szervek, a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai és a községi tanácsok. Tapasztalataink szerint megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk a gyenge tsz-ek működésére. Nagyon jó példa erre a balassagyarmati járásban a párt- és állami vezetők munkája. A járás vezetői jól ismerik a tsz-ek gondját, baját, rögtön segítségükre vannak. Munkájuk eredménye, hogy nincs mérleghiányos termelőszövetkezetük és öt gyenge tsz küzdötte fel magát a közpesek színvonalára. Sajnos, a többi járások nem követik a jó példát. Előfordul nem egy esetben, hogy a járás, vagy a község vezetői tétlenül nézik a tsz vergődését, szemük előtt hagynak tönkremenni értékeket. Azokban a községekben, ahol a tsz-ek gyengén működnek, gyakran nincs meg az egység a párt, a tanácsi és termelőszövetkezeti vezetők között. Homokterenyén a tanácsi és szövetkezeti vezetők haragos viszonyban vannak, emiatt nem beszélnek. Más- helyen nagyon gyakran változnak a termelőszövetkezetek elnökei, a községi tanács elnökök és ahelyett, hogy járási szerveink ezt rendeznék, huzavona, tétlenséget tapasztalunk. Látjuk azt is, hogy a káder-átcsoportosítás során a gyenge tsz-ekbe küldtük azokat az embereket, akik a legkevesebb nagyüzemi tapasztalattal rendelkeznek. Az irányító munka fogyatékosságát mutatja, hogy a tsz-tervek jóváhagyásakor a gyenge szövetkezeteknél felületesen járnak el. A szendehelyi tsz-ben például 1962- ben felépítettek egy 200 férőhelyes süldőszállást és 20 kocának sertésfiaztatót, de a tsz idei tervében sertéstartás nem szerepel, és ezt a járás nem is kifogásolta. Másutt a munkaerőhiánnyal küzdő szövetkezetek helyzetén úgy akartak „segíteni”, hogy a külterjes gazdálkodást szorVasárnap újabb választási gyűlések voltak a megye- ■ ben. Pártunk Központi Bizottságának tagjai, országgyűlési képviselő és tanácstag jelöltek látogattak el a falvakba, szóltak a dolgozókhoz az elmúlt évek eredményeiről, az előttünk álló feladatokról. Mindenütt nagy tömegben jöttek össze a választók és lelkesedéssel vettek részt a gyűléseken. Végrehajtották a/ 195§«ban célul tűzött programot zárása: az ,hogy a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá tételével leraktuk a szocializmus alapjait, s most erről a biztos bázisról indulunk a teljes győzelem felé. Arra a célállomásra, ahol az általános jólét, a fejlett gazdasági és politikai alapok birtokában a kommunizmus megteremtése a következő lépés. — — Merészek és nagyszerűek a mi elképzeléseink — folytatta, de ugyanakkor reálisak. elérhetők. Hiszen a nagyüzemi mezőgazdaság megerősítésével együtt jár az egységes falusi osztály kialakulása, amelyben eltűnnek a különbségek s mindenki élet- szükségletévé válik a korszerű termelőmunka, a közös vaMár a kora déli órákban gyülekeztek a karancsságiak és egy-két szomszédos község dolgozói a szép új művelődési otthonban, hogy Nógrád megye szülöttjét, a neves újságírót és békeharcost, volt országgyűlési képviselőnket, Mihályfi Ernőt meghallgassák. Mihályfi Ernőt a megyében most harmadízben jelölték az országgyűlésbe, jól Ismerik és tudják, a bányászok, a parasztok és az értelmiségiek, hogy megbízatásának eddig is lelkiismeretesen tett eleget, következetesen képviselte az itt élők érdekeit. Már a gyűlés megkezdése előtt többen felkeresték, hogy segítségét kérjék néhány helyi probléma megoldásában, így a községi KISZ titkár a helybeli fiatalok művelődését, szórakoztatását biztosító klubszoba létesítéséhez, több idős tsz tag nyugdíjának rendezéséhez kérte a képviselőjelölt támogatását. Majd délután egy óra tájban a zsúfolásig megtelt nagyteremben a szécsényi járási párt- bizottság és tanács, a helyi szervek vezetőinek jelenlétében tartotta meg Mihályfi Ernő tájékoztatóját. —• Az elmúlt négy esztendő eredménye, fejlődésünk mindannyiunk közös munkájának legjobb bizonyítéka — mondotta. Nyúgodtan jelenthetjük ki, hogy végrehajtottak azt a programot, amit az 1958 évi választásokon tűztünk magnnk elé. Ebben a legszámottevőbb az ürrJunk kezdett történelmi kor az időjárás viszontagságai váratlan nehézségek elé állították népünket, már ez a magasabb rendű új öntudat küzdötte le az akadályokat* Nem hogy nem állt meg a munka ,hanem ritkán tapasztalt nagyszerű ter- . melési eredmények születtek. — M így dől ózunk. így dolgozik velünk együtt a szocialista tábor minden népe és a kapitalisták elnyomásában sínylődő munkásosztály tagjai szerte a föld kerekségen. Mert az életért, a békés, nyugodt életért igyekszik minden becsületes ember. Ez roppant erő, amit semmilyen háborús kalandorpolitika ' nem törhet meg. Szilárdan hiszünk abban, hogy bekövetkezik a fegyver nélküli világ, a gyarmati rendszer végleges felszámolása, az általános emberi jólét. A következő né tv év az országgyűlés új ciklusa is * magasztos eszmék megvalósítását tűzi ki célul. Aki a nép jelöltjeire szavaz, erre a programra szavaz — fejezte be pperv Ví?4l*t SZclgyón gyarapítása. Most, ami- vait Mihályfi Ernő. JVóg-rádi Sándor elvtársi Balassagyarmaton Kedves, régen látott vendéget üdvözölhetett vasárnap Balassagyarmat lakossága. A február 24-i általános választások előkészületei során Nógrádi Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke látogatott el a városba. Alig múlott el délután 3 óra, amikor jókedvű, kisebb- nagyobb embercsoportok tűntek fel az utcákon és igyekeztek a Mikszáth Kálmán Művelődési Otthon irányába. Nógrádi elvtárs már a koradélutáni órákban megérkezett és a város, illetve a járás vezetőivel folytatott közvetlen hangú, tájékozódó jellegű eszmecserét Az ünnepi gyűlést — többszáz főnyi hallmtinka egyik szakaszának le- gatóság jelenlétében — Valló A Salgótarjáni Acélárugyár acélöntödéjében dolgozik Kecskés József öntvénytisztító. Szocialista brigádnak a tagja. Átlagteljesítménye eléri a 105 százalékot. Az elmúlt hónapban „a szakma legjobb dolgozója” címet nyerte el. Emil, a Hazafias Népfront Városi Bizottságának titkára nyitotta meg, s üdvözölte Nógrádi elvtársat. — Nagy örömmel jöttem el ebbe a városba, hiszen ifjúkori emlékek fűznek Balassagyarmathoz — kezdte beszédét Nógrádi elvtárs, majd a régmúlt idők néhány jellegzetes választási emlékét idézte fel. A szónok utalt ezt követően az 195?-as legutóbbi választások óta elért eredményekre, méltatta a szocializmus alapjai lerakásának történelmi jelentőségét, beszélt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagyfontos- ságú kihatásairól, kulturális forradalmunk eddigi sikereiről. Ismertette a második éves népgazdaságfejleszlési terv végrehajtásának eddigi jelentősebb állomásait, az életszínvonal emelkedésének főbb mutatóit. — A termelékenység további következetes, szakadatlan emelése életkérdés valamennyiünk számára — hangoztatta. Nógrádi elvtárs beszéde második részében tételesen ismertette az elkövetkezendő esztendők ipari és mezőgazdasági vonatkozású feladatait. Befejezésül Balassagyarmat problémáival. távlati célkitűzéseivel foglalkozott, Széeséttyben Választási gyűlésre jöttek össze február 10-én a járási művelődési otthonban, Szé- csény község választópolgárai. A gyűlés elnökségében, a járás és Szécsény község párt- és tanácsvezetői mellett helyet foglaltak Sümegi János országgyűlési képviselő — és megyei tanácstagjelölt, valamint Garamvölgyi Istvánná járási tanácstagjelölt is. A Hazafias Népfront községi titkárának megnyitó szavai után, Gárdos Miklós, a Népszava szerkesztő bizottságának tagja emelkedett szólásra. A művelődési otthon széksorait teljesen megtöltő szövetkezeti tagok, ipari munkások, a község dolgozói nagy figyelemmel hallgatták Gárdos elvtárs előadását a régi választásokról, eredményeinkről, gondjainkról, megváltozott új életünkről. galmazták. Több helyütt a szántóterület 60—70 százalékát kenyérgabonával vetették be. Még bosszantóbb az a gyakorlat, hogy a gyenge tsz-ekben legalacsonyabb a műtrágya-felhasználás, itt a legkevesebb a gépi munka, itt hangzik el a gépállomás munkája ellen a legtöbb minőségi kifogás. A járási irányítás és vezetés erősítése érdekében a párt megyei végrehajtó bizottsága megváltoztatta a járási pártbizottságok szervezeti felépítését: a járási pártapparátus valamennyi munkatársa a mezőgazdasági termelés növelése érdekében dolgozik. Számos gyakorlati intézkedést tettünk a falusi politikai munka megjavítására. A járási pártbizottságok több munkatársát a gyenge szövetkezetekben választották meg párttitkárnak. A gépállomásokon megszüntettük a függetlenített titkári rendszert, és a gépállomási párttitkárokat is a gyenge tsz-ekbe irányítottuk. Járási bizottságainknak nagy segítséget jelent a mellettük létrehozott mezőgazdasági szak- bizottság. A termelőszövetkezeti pártszervezetek munkájának megjavításáért gyakrabban foglalkoztunk a pár- tonkívüli „aktívacsoportokkal” és a szakpropagandával. Néhány főbb gondolatot vetettem csak papírra a gyenge tsz-ek megerősítésére irányuló munkánkból. Minden törekvésünk az, hogy 1963 valóban a gyenge termelő- szövetkezetek megszilárdításának, felemelkedésének esztendeje legyen. í (.
