Nógrádi Népújság. 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)
1963-02-20 / 14. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! nógrádi AZ MSZMP NÖGRAd MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA | XIX. BVF. 14. SZÁM. _____________ARA: 60 FILLÉR 1963. FEBRUÁR 20. M INDENKI ÉLJEN VÁLASZTÓPOLGÁRI JOGÁVAL! A választásokkal kapcsolatos fontos tudnivalók Ezekben a napokban valamennyi választó polgár megkapta már, illetve megkapj» az értesítést arról, hogy milyen sorszám alatt vették fel a választási jegyzékbe és hol kell szavaznia. Azok az állampolgárok, akiket valamilyen ok miatt nem vettek fel a névjegyzékbe, február 24-ig, sőt még a választás napján is kérhetik felvételüket. Többen vannak olyanok, akik hivatalos elfoglaltság, vagy betegség miatt a választás napján máshol tartózkodnak. Ezek az állampolgárok a választási névjegyézkben feltüntetett helyről kell, hogy igazolást kérjenek. Az igazolás felmutatásával tartózkodási helyükön gyakorolhatják óllampol- gári jogukat, illetve kötelességüket AMÍG MEGÉRKEZIK A TAVASZ Február 24-én szavazzunk ’ megyénk eddigi eredményére, további fejlődésiére Jakab Sándor elvtárs beszélt az ipolytarnóci választási nagygyűlésen Kint a határban még vastag hóbunda alatt szunnyad a vetés, s az ólomszürke fellegek olykor-olykor még havat küldenek a földre. Sokat látott, tapasztalt idős emberek mondják, évtizedek óta nem volt rá példa, hogy február végén jeges, havas némaságba dermedjen a természet, ilyen nehezen érkezzék a tavasz, induljon a tavaszi munka. A jó gazdaember ezeket a viszonylag nyugalmas téli napokat mindig arra használta fel, hogy kijavította munkaeszközeit, előkészítette a vetőmagvakat, ha nyit az idő, ilyen gondjai már ne legyenek, ez már ne akadályozza a munkát. Jlyen gondos előkészületekre van most szükség a mezőgazdasági nagyüzemekben is A közelmúltban a megyei tanács mezőgazdasági osztálya megbeszélésre hívta ösz- sze a járási tanácsok mező- gazdasági szakembereit. A tanácskozás témája: a tavaszi mezőgazdasági munka volt. Jelentős mennyiségű mélyszántással — mintegy 14 000 holddal — még adósak a gépállomások. El kell végezni 55 000 holdon az őszi vetések tavaszi ápolását. A tavasszal több mint 62 ezer holdon kalászosokat, kapásokat kell vetni. S ezenkívül pótolni kell termőföldjeink fogyó tápanyagát, gondolni kell rétjeink, legelőink tisztítására, ápolására is. Nem takargatjuk a valóságot: a két rendkívül száraz esztendő miatt-gondjaink vannak a növénytermesztésben, állattenyésztésben egyaránt, s ezért a tavaszi munkák sikeres elvégzése különös jelentőségű. S ha a gondos előkészület, a szervezettség, aszály okozta károkat is csökkentette egy-egy termelőszövetkezetben, akkor a jó felkészülés kedvező időjárás esetén még- inkább a közös gazdaság, a szövetkezeti tagok javára válik. S ebben a munkában igen sokat segíthetnek a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai, a gépállomások, ha ezekben a napokban minden erőt a legfontosabb tennivalójukra, a mezőgazdasági termelés szervezésére fordítanak. Mert az elmúlt években még bőven akadt arra példa, hogy a járási irányító szervek elmulasztották ezt. A pásztói járásban egy esztendeje több vagon műtrágya megmaradt, pedig a gyengén telelt őszi vetéseknek nagy szükségük lett volna minden kilójára. Sok kívánnivalót hagyott maga után tavaly a gépek munkája is. Nem egyszer előfordult, hogy egy-egy hibás alkatrész miatt, mert a télen gondtalanul javították, akkor állt meg a traktor, vagy a vetőgép, amikor munkájára a legnagyobb szükség lett volna. S a gépek, a műtrágyák, a minőségi vetőmagvak jelentősége egyre növekszik a mezőgazdasági termelésben. Több mint 893 vagon műtrágyát, 90 vagon árpa, zab és kukorica vetőmagot kell eljuttatni az idén a termelőszövetkezetekhez. S a járási mezőgazdasági osztályok akkor vesznek részt valójában a mezőgazdasági termelés szervezésében. irányításában, ellenőrzésében, ha a műtrágyákat, a nemesített vetőmagvakat rendeltetésüknek megfelelően használják fel valamennyi gazdaságban. Nem kevesebb tennivalója van ezekben a téli napokban a gépállomásoknak, hiszen az erőgépek és munkagépek javítása még tart. A 178 erőgép közül még 119-et javítanak, és sok munkagép is javításra vár. A gépjavítási munka rendszeres ellenőrzése, a kijavított gépek alapos vizsgálata, a gépi munkák megszervezése az, amivel segíthetik a gépállomások a tavaszi munkák sikerét, a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítását. Varga Pál, a palotás! Május 1 Termelőszövetkezet elnöke említette a napokban, hogy ők már valamennyi brigáddal megbeszélték a tavaszi tennivalókat. A brigádvezetők, a munkacsapatvezetők és a szövetkezeti tagok valamennyien tudják már, mit szükséges tenniök addig is, míg eljön a munkára alkalmas idő. Mert a tavaszi munkák sikere a szervezési intézkedések egész sorát kívánja a termelőszövetkezetekben ez, de kiváltképpen gyenge termelőszövetkezetekben. Két esztendeje, 6000 holdon maradt kapálatlan a kukorica a megye termelőszövetkezeteinél, s ennek legfőbb oka az volt, hogy közös gazdaságaink egész soránál hiányzott a szervezettség a munkában, s nem alkalmazták az anyagi érdekeltség elvét sem. A palotásiakhoz hasonlóan ma már nagyon sok olyan közös gazdaságunk van, ahol tervszerűen, okosan használják ki addig is a napokat, míg megjön a tavasz. Nem egy közös gazdaság vezetői már most gondolnak a belvizek levezetésére. A hó eltakarításában, a csapadék elvezetésével foglalkoztatják a tagok egy részét, hogy elkerüljék a tavaszi áradást. Intézkedéseket tesznek a brigádok, munkacsaptok szervezésére, gondoskodnak arról, hogy a tagok megismerjék, milyen munkájuk lesz a tavasszal, a nyáron. Megbeszélik, hogyan hasznosíthatják jobban a rét és legelő területeket, s egy-egy tag milyen terület megművelését vállalja és mit kapnak ezért a munkáért a közösből. Mert az anyagi érdekeltség elve igen szép eredményeket hozott tavaly is ott, ahol úgy alkalmazták, hogy a hozamok növelésén kívül a szövetkezeti tagok is megtalálták számítáVan tehát tennivaló bőven sukat. ezekben a téli napokban is, a termelőszövetkezeti gazdaságokban. S az elmúlt évek tapasztalatai, eredményei azt bizonyítják, hogy azok a termelőszövetkezetek, szövetkezeti tagok járnak jól, akik nem várják tétlenül a tavaszt. Vincze Istvánná KÉT SZOMSZÉD NÉP BARÁTSÍGA Bensőséges ünnepség színhelye volt a napokban a Nyugat-Szlovákiai Ipelsky Soko- lac község. A helység termelőszövetkezetének tagsága elhatározta, hogy felveszi a Csehszlovák—Magyar Barátság Termelőszövetkezet nevet. A névadó-ünnepségre a községbe érkezett vendégeket, Frantisek Dvorskyt, a Nyugat-Szlovákiai terület pártbizottságának első titkárát, Jan Janikot, a Nyugat-Szlovákiai területi nemzeti bizottság elnökét. Varjai Józsefet, hazánk prágai nagykövetét, Alics Jánost, a Nógrád megyei pártbizottság titkárát, Hankó Jánost, a Nógrád megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökét és Tóth Istvánt, az érsekvadkerti Magyar-Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet elnöke vezette küldöttséget ünnepélyesen fogadták. Az ünnepség a Központi Szlovák Népi Együttes műsorával és táncmulatsággal fejeződött be. A kis, alig ezer lelket számláló határmenti községben, Ipolytarnócon bizony nem sűrűn fordulnak meg országos, vagy megyei vezetők. Ezért is volt érthető az a nagy érdeklődés, amely megelőzte a vasárnapi választási nagygyűlést. Az általános iskola két, egymásba nyíló tantermében több mint 300 ipolytarnóci választópolgár hallgatta meg a gyűlés előadóját, Jakab Sándor elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának póttagját, a megyei pártbizottság első titkárát. Megyénk országgyűlési képviselőjelöltje beszédében azokról a változásokról szólott, amelyek országunk és Nógrád megye politikai, gazdasági és kulturális helyzetét jellemzik. Választási programunk a nép ügyévé válik A mostani választás célja — mondotta az előadó — népi demokratikus rendszerünk további erősödése. Annak a helyes fejlődésnek a folytatás.:, amely a legutóbbi, az i95b-as választások óta jellemzi helyzetünket. A belpolitikai fejlődés mellett az elmúlt négy évben megnőtt hazánk nemzetközi tekintélye is. Ezt igazolja az is, hogy az úgynevezett „magyar kérdés” végleg lekerült az ENSZ napirendjéről, hogy az ENSZ különböző szerveiben fontos tisztségeket töltenek be hazánk képviselői. A mostani választásnak az is a célja, hogy a helyes, bevált politikát megerősítsük, hatékonyabbá tegyük, még következetesebben hajtsuk végre. A VIII. pártkongresszus — Az elmúlt vasárnap már harmadszor áldozták fel pihenő napjukat szénmedencénk bányászai. Kétszer, január 20-án és február 3-án a kormány kérésének tettek eleget, az elmúlt vasárnapi műszakot pedig önként vállalták a nógrádi bányászok, hogy enyhítsék az ország széngondját. Bányászaink vasárnap már sokkal jobb körülmények között dolgoztak mint korábban. Bár a faggyal még mindég meg kellett birkózniok, de a hó már nem gátolta munkájukat. Valamennyi bányaüzemben lényegesen jobb volt a csille ellátás, s ezt néhány kiemelkedő teljesítmény is igazolja. A mizserfai bányaüzemben Lécz József 12 fős csapatának tagjai a tervezett 70 mázsa szén helyett 93 mázsát küldtek egyenként a felszínre. Mátranovákon Susán István II. 40 tagú fejtési brigádjának. előírása 72 mázsa egy műszakra. Itt 81 mázsás teljesítményt értek el a bányászok vasárnap. Répás Báamely választási programunk fő tartalmát adja — a párt ügye volt. A választásokkal ez a program a dolgozó nép ügyévé válik. Jakab elvtárs ezután példákat említett a régi rendszer választásaiból, amikor a földesurak, az iparbárók, Sztranyavszky a földbirtokos és Knób, a Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára marakodtak azon, hogy melyikük „képviselje” a felsőházban Nógrád megyét. A „legnagyobb” magyarnak kiáltották ki magukat, közben féktelen soviniszta, nacionalista uszítást, nemzetiségi üldözést valósítottak meg, könyörtelenül elnyomták a munkás- osztályt, a haladó erőket. Amikor azonban a huszas évek közepén a nógrádi munkások saját jelöltjüket akarták indítani Pákozdi elvtárs személyében, akkor az ajánlásokat a főszolgabíró széttépte, mert féltek a nép igaza jelöltjeitől. Ma munkások, a termelőszövetkezeti parasztság, az értelmiség legjobbjait jelölte a nép az országgyűlésbe, a tanácsokba, s rájuk szavaz. A tőkés földesúri rendszerben az egyik, vagy a másik rossz között lehet választani, ma viszont dolgozó népünk saját jelöltjeire, a párt kipróbált politikájára, boldogabb jövőjére szavaz. Iparunk fejlődése Az előadó ezután szólott iparunk fejlődéséről. Elmondotta, hogy 1958 óta fordulat következett be: a mennyiségi szemlélet helyett a gazdaságosság elve került előtérbe. linték, ugyancsak Mátranovákon 7 mázsával tetézték meg az egy műszakra előirányzott termelésüket. Nagyszerű eredmény született ezen a nhpon Kisterenyén is. Itt Géczi Gyula fejtési csapat3 tűnt ki termelésével. Vasárnap a betervezett 24,3 mázsás tervüket 33.6 mázsára teljesítették fejenként. A bányászok nagyszerű helytállása egyébként az egész tröszt termelésében is megmutatkozik. A mizserfaiak 1639. A mátranovákiak 1050, a kisterenyeiek 812, a kányá- siak 806 tonna szenet küldtek vasárnap a felszínre. Kitettek magukért a rónaiak, kazáriak, ménkesiek. bátonyi- ak és a szorospatakiak is. Külön dicséretet érdemelnek a külfejtés dolgozói, akik a vasárnapi 592 tonnás teljesítményükkel havi tervükben elérték a 113,3 százalékot. összegezve: ,az önként vállalt vasárnapi műszakon 8342 tonA négy év Matt 23 százalékkal növekedett Nógrád megye iparának termelése, amely több mint 820 millió forintos növekedésnek felel meg. Ezt a fejlődést mintegy 80 százalékos arányban a termelékenység növekedésével biztosítottuk. Elmondotta, hogy a négy év alatt mintegy 2 milliárd forint összegű beruházást fordítottunk Nógrád megye iparának fejlesztésére. Ezzel párhuzamosan erőteljesen megnövekedett a dolgozók átlagkeresete. Megyénkben a munkás átlagkereset meghaladja a havi 2 ezer forintot. E témával kapcsolatban végül utalt arra, hogy az iparban is az eddigi helyes úton járunk tovább. A mezőgazdaság teljesíti feladatát Ezután a mezőgazdaság fejlődéséről, helyzetésről beszélt Jakao Sándor elvtárs. Az önkéntesség alapján, a munkás- osztály messzemenő segítségével, a dolgozó parasztsággal együtt 1958 óta megyénkben is létrejött a nagyüzemi szövetkezeti mezőgazdaság. Az átszervezés idején és azután is megyénk mező- gazdasága teljesíti feladatait. Példaként említette, hogy a múlt esztendei kegyetlen aszály elenére is a búza termésátlaga magasabb mint az 1955—58-as évek átlagában. Az elmúlt négy év alatt a különböző termény- és termékfajtából többszörösére nöna szenet termeltek, annak ellenére, hogy a harmadik harmadban valamennyi bányaüzemben tenntartást végeztek, előkészítették a munkahelyeket a hétközi termelésre. Bár az időjárás most a bányászok „kezére” játszott, mégis számtalan nehézséggel kellett megküzdeniök. Ilyen volt például az, hogy Mizser- fán gumiszalag szakadás gátolta a munkát. A gyulai osztályozónál egy villamosmozdony motorja szakadt le. ez nehezítette a szállítást mind addig, míg emelőkkel az elromlott villamosmozdonyt el nem távolították a szállítópályáról. Ennek ellenére azonban többet termeltek a bányászok, mint azt korábban tervezték. A Nógrádi szénbányászati Tröszt bányász»! a három termelő vasárnapon 27 640 tonna szenet adtak népgazdaságunknak, s februári esedékes havi tervükben is 110 százaléknál tartanak. vekedett a fevásárolt meny- nyiség. Kedvezően léptünk a belterjes gazdálkodás irányába. Az egy traktorra jutó szántóegység például kétszeresére emelkedett, egy hold földre majdnem háromszor annyi műtrágya jut mint 1958- ban. A gyorsütemű fejlődést bizonyítja az 1962-es esztendő is. Az elmúlt évben például 30,4 százalékkal több műtrágya jutott egy holdra, mint 1961-ben. Egy év alatt csaknem kétszeresére emelkedett a 100 kát. hold területre jutó gépi kapálás és kaszálás aránya. Az elmúlt év folyamán megközelítően 600 darab különböző erő- és munkagépet kapott a mezőgazdaság. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell kezdeni a mezőgazdaság szerkezeti változtatását. Ebben különös szerep jut a gyümölcs- termesztés. az öntözés fejlesztésnek, a szakosításnak. Az a cél, hogy Nógrád megye me- zőgadasága minél jövedelmezőbb legyen, minél több árut cdjon ,Mf, orszagna... A termelőszövetkezetek fejlődése általában jó. A szövetkezeti tagok jövedelme növekedett. az egy munkaegység értéke 30 forint körül van; A szövetkezetek további fejlesztésével, erősítésével kapcsolatban Jakab elvtárs elmondotta: mindig azt kell szem előtt tartani, hogy a közös gazdaság erősítése a szövetkezeti tagság jólétének alapja. Ebben nagy szerepe van annak a kedvező változásnak, amely megindult és a jövőben erőteljesebben folytatódni fog: a változás az emb&- rekben. az emberek gondolkodásában. Az „enyém” helyett mind jobban tért hódít a „mienk” fogalma, az összefogás, az egymás kölcsönös segítése. Az előadó itt példának említette, hogy 1958 óta háromszorosára, mintegy 35 millió forintra emelkedett az az összeg, amelyeket a falvak lakói községfejlesztési alap címén egy év alatt falujuk fejlődésére fordítanak; Szavazzunk: a békére, a szocializmusra Befejezésül Jakab elvtárs arról szólott, hogy mire szavaz megyénk dolgozó népe február 24-én. Mint mondotta: a békére, a szocializmus teljes felépítésére hazánkban, az eddigi kipróbált és bevált politika még következetesebb folytatására, boldogságára és jólétére! Az előadás befejezése után a gyűlés több résztvevője felszólalt, egyetértését fejezve ki a választási programmal, a párt politikájával. Egyben elmondották, milyen feladatokat szeretnének megoldani községük kulturális, szociális féj- lesztése érdekében, amelyhez saját munkájuk mellett az országgyűlési képviselőjelölt támogatását is kérték. Bányászaink újabb helytállása 8.342 tonna szén a vasárnapi műszakon
